Transcript A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2.

A fizetési mérleg és a valutapiac
A gazdaság külső kapcsolatai:
1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja,
importja
2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás
3. munkapiac: munkaerőmigráció
1
A nemzetközi fizetési mérleg:
belföldi gazdi szereplők külfölddel bonyolított
összes gazdi ügyletei nyilvántartása
külföldi valuta beáramlása
külföldi valuta kiáramlás
3 fontos része:
folyó fizetési mérleg
(termelés, szolg. jövedelem)
tőkemérleg (pénz,értékpapírok,hitelek)
jegybanki tartalékváltozások
(valutatartalékok)
2
A nemzetközi fizetési mérleg felépítésének vázlata
Ügyletek
Valutabevétel
1. Folyó fizetési
mérleg
Export
Valutakiadás
a) Nemzetközi terImport
mékforgalom
b) Szolgáltatások forExport
Import
galma
c) Tényezőjövedel- Beáramló tényezőjö- Kiáramló tényezőjömek áramlása
vedelmek
vedelmek
d) Egyoldalú átutalá- Beáramló transzferek Kiáramló transzferek
sok
2. Tőkermérleg
Tőkeáramlás
Tőkebeáramlás (tőTőkekiáramlás
keimport)
(tőkeexport)
3. Jegybanki tartalékváltozások
Valutatartalékok vál- Tartalékok csökkené- Tartalékok növeketozása
se
dése
3
Folyó fizetési mérleg egyenlege =
Áru és szolgáltatás export - import
+ tényezőjövedelmek beáramlása
- tényezőjövedelmek kiáramlása
+ beáramló egyoldalú átutalások,
- kiáramló egyoldalú átutalások
Gazdaságpolitikai cél:
a folyó fizetési mérleg hosszú távú
egyensúlyának biztosítása
4
Tőkemérleg egyenlege : tőkebeáramlástőkekiáramlás
Tőkebeáramlás: (tőkeimport)
 külföldi hitelt nyújt belf. gazdi szereplőnek
(bankhitel, kötvényv.)
 belf. váll tulajdonjogát szerzi meg külföldi
(részvény,új üzem)
 tőkeimport a Valutabevételi oldalra könyvelendő
Tőkekiáramlás: (tőkeexport)
 belföldiek hiteleznek külföldre
 belföldiek szereznek tulajdonjogot külföldön
 tőkeexport külf. valuta kiáramlással jár, a
Valutakiadási oldalra könyveljük
5
Jegybanki tartalékváltozások
azért tartalékol, hogy a hazai valuta
árfolyamát valutapiacon befolyásolni
tudja
egyenlegező tétel
tartalékok csökkenése: valutabevétel
tartalékok növekedése: valutakiadás
A folyó fizetési mérleg hiányát:
tőkebeáramlás
jegybanki tartalékok csökkenése fedezi
6
A folyó fizetési mérleg többlete:
tőkekiáramlásra
jegybanki tartalékok növekedésére
vezet
Fizetési mérleg egyenleg (közgazdasági):
folyó fizetési mérleg
tőkemérleg egyenlegének összege
Fizetési mérleg egyenlege = jegybanki
tartalékok változása
7
A valutapiac és az árfolyamrendszerek:
Konvertibilitás: átválthatóság
Valutaárfolyam:
Egy ország pénzének piaci ára más
valutában kifejezve
Ha a külföldi valuta hazai valutában kifejezett
ára csökken:
a Ft felértékelődik
ellenkező esetben leértékelődik
8
Az árfolyam állami szabályozásának módja szerint:
 szabadon lebegő valutaárfolyam
(kp-i bank nem avatkozik be)
 rögzített árfolyam (kp-i bank az árfolyamot szűk
sávon belül tartja)
 kiigazíthatóan fix árfolyam: árf. rögzített, de a
kp-i bank időnként le v felértékelhet
 csúszó árfolyam: árfolyam nem rögzített,
folyamatosan előre meghatározott arányban
leértékelődik (a leértékelődési ütem rögzített)
 menedzselt lebegtetés: az árfolyamot a piaci
kereslet ill. kínálat alakítja, a kp-i bank külföldi
valuta vételével ill. eladással befolyásolja az
árfolyamot.
9
Szabadon lebegő árfolyam:
A valuta kereslet ill. kínálata alakítja az
árfolyamot
Mi adja a valutakeresletet:
áruimportőrök
tőkeexportőrök
spekulációs valutakereslet
(hazai val. leértékelődésre számító)
10
Mi adja a külföldi valuta kínálatát:
áruexportőrök
tőkeimportőrök
spekulációs valutakínálat (a hazai val
felértékelődésére számít)
Árfolyamot meghatározza:
valutakereslet és kínálat egyensúlya
11
e(Ft/$)
D$
S$
e0
0
Q0
Q$
A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam
12
Fizetési mérleg egyensúlyát:
A valutaárfolyam változásai biztosítják
(szabad lebegtetés)
Menedzselt lebegtetés:
A piaci viszonyok árfolyamalakító
folyamatába a jegybank időnként
beavatkozik
13
Ha a gazdaságpol. cél a hazai valuta
leértékelődése:
a kp-i bank külföldi valutát vásárol
a valutakeresleti görbe jobbra tolódik
egyensúlyi árfolyam nő
fizetési mérleg többlet keletkezik
A hazai valuta leértékelődésének gazdasági
hatása:
az áruexport ösztönzése
14
Ha a hazai valuta felértékelődése a cél:
a kp-i bank külföldi valutát ad el
jobbra tolódik a valutakínálati görbe
a külföldi valuta leértékelődik a hazai
valutához képest
a jegybank valutatartalékai csökkennek,
a fizetési mérleg deficitessé válik
áruimportra ösztönzi a gazdálkodókat
15
A rögzített árfolyam
Az
aranypénzrendszer:
rendszer
aranystandard-
bankjegy/arany átváltási kulcsok
megadják a valuták árfolyamát
pl: 1 uncia arany = 35$, USA-ban
1 uncia arany = 7000 Ft M.o.-n
35$ = 7000
1$ = 200
16
Az aranypénzrendszer felbomlása után:
A valuták árfolyamát:
a vásárlóerő-parítás alapján a jegybankok
biztosítják a tényleges árfolyamot:
csak szűk sávban engedi eltérni a
hivatalos árfolyamtól
17
BrettonWoods-i rendszer (1945-71)
Európai Monetáris Rendszer EMS 1979Közös valuta 2001.
Rögzített árfolyam: nem aranyalapú
rendszerében
állam meghatározza a hivatalos
árfolyamot
biztosítja az árfolyam fennmaradását
18
A reálárfolyam és az árfolyampolitika
Az árfolyam alakulás gazdi jelentősége:
befolyásolja a termékek és szolgáltatások
exportját és importját
Nominális valutaárfolyam:
valuta hazai pénzben kifejezett értéke
Reál valutaárfolyam:
a külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal
aránya belföldi valutában kifejezve
19
nominális árfolyam x külföldi árszínvonal
Reálárfolyam =
hazai árszínvonal
r=
e Pk
P
ahol
r : a reálárfolyam
e: a nominális valutaárfolyam
P: a hazai Pk. a külföldi árszínvonal
A reálárfolyam befolyásolja:
a gazdi szereplők export és importdöntéseit
20
Reálárfolyam emelkedése:
a nominális árfolyam, vagy külföldi
árszínvonal emelkedése miatt
érdemesebb lesz exportálni, mert
külföldön nagyobb árbevételhez jutnak
megdrágul az import mert ua. árunak
behozatala többe kerül a belföldihez
képest
A gazdaságpolitikának: a reálárfolyam
alakulását kell figyelni.
A reál és nominál árfolyam akkor tér el;
ha a külföldi és a hazai infláció mértéke eltérő. 21
A hatékony kereslet
és a nettó export
A nettó exportot meghatározó tényezők:
Egyszerűsítő feltételezések:
nyitott gazdaság keresleti oldalát vizsgáljuk,
reálváltozókban gondolkodunk
kis országot vizsgálunk (nem tud hatni a
világgazd.ra)
22
Nettó export:
az export és az import különbsége
NX = X-IM
Exportot befolyásoló tényezők:
valutaárfolyam,
külföldi nemzeti jövedelem,
külföld külgazd.-i politikája
állami exporttámogatás
23
X
X
X
0
Y
Az export autonóm változó
24
Az importra ható gazdaságpol. tényezők:
valutaárfolyam,
hazai jövedelem alakulása
hazai és külgazdasági politika,
Az import emelkedik:
ha az ország valutája reálisan felértékelődik
(jövedelmezőbb az import)
az állam enyhíti a protekcionista
intézkedéseket
a hazai nemzeti jövedelem bővül
25
Az import áll:
autonóm: jövedelemtől független
import,(valutaárfolyam, vámpolitika)
jövedelemfüggő import (import
határhajlandóság)
Import határhajlandóság (m): (0 - 1)
egységnyi jövedelemnövekedés mekkora import
növekedést eredményez
26
import változása
Import határhajlandóság (m) =
=
jövedelem változás
 IM
Y
Import a hazai jövedelem függvényében:
IM(Y) = IMa + mY
ahol:
IMa: autonóm import
m: import határhajlandóság (0<m<1)
mY: az import jövedelemfüggő része
27
IM
IM(Y)
IM
Y
IMa
0
Y
Az importfüggvény
28
Az import függvény:
pozitív meredekségű
(növekvő jövedelem növekvő importtal jár)
meredeksége = import határhajlandóság
( IM / Y)
Nettó export egyenlege is függ:
a hazai jövedelemtől ( az import függőség
miatt)
NX(Y) = X-IM(Y) = X-IMa-mY
Növekvő hazai jövedelem: a nettó export
egyenlegének csökkenését idézi elő!
29
IM(Y)
X
0
X
Ye
Y
NX
X-IMa
0
Ye
Y
NX(Y)
Az export, az importfüggvény és a nettó export
függvénye
30
Nettó export függvénye:
negatív meredekségű (nő a jöv. nő az import,
csökken a NX egyenlege)
meredeksége = import határhajlandóság(m) *
-1
Ye jövedelemszinten: X = IM
NX(Y) = 0
31
A hatékony kereslet és a nettó export
Tervezett kiadások:
növekednek az export összegével
(zárt gazdasághoz képest)
az import értékével csökken a hazai
termékekre irányuló kereslet, tervezett
kiad.
E(Y) = C(Y)+I+G+X-IM(Y)
32
Ha a rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt
jövedelem,
A fogyasztási függvény:
C(Y)=Ca+ĉY
Import függvény:
IM(Y)=IMa+mY
Behelyettesítve a tervezett kiadások függvényébe:
E(Y)=Ca+ ĉY+ I + G +X - IMa-mY
Egyensúlyban a tervezett kiadások = jövedelem:
E(Y) = Y
33
Y = Ca + ĉY + I + G + X - IMa - mY
(1-ĉ+m)Y = Ca +I + G + X - IMa
ebből 1-ĉ helyébe s-t
(megtakarítási határhajlandóságot) írva, (s+m)-el osztva)
Egyensúlyi jövedelem (hatékony kereslet) nyitott
gazdaságban:
1
Y=
s+m
(Ca + I +G + X - IMa)
Egyensúlyi jövedelem: = multiplikátor x autonóm kiadások
34
A jövedelmi multiplikátor megmutatja:
az autonóm kiadások egységnyi növekedése az
egyensúlyi jövedelem mekkora változását
eredményezi
nyitott gazdaságban a Ca, I, G, X jöv
multiplikátora = 1/(s+m),
az importé: -1/(s+m)
az IMa növekedése csökkenti az egyensúlyi
jövedelmet
35