Transcript Tanulásmódszertan

Tanulásmódszertan
Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes
BNI
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Szociálpedagógus
Helyzetkép
Az iskola szocializációs funkciója egyre inkább
bővül
 Egyre több feladat hárul a pedagógusokra,
napról napra többet kell a ránk bízott
gyermekeknek megtanítani
 A tanulók nagy része nem rendelkezik megfelelő
tanulási stratégiákkal és ennek a megtanítása,
kialakítása is a pedagógusok feladat lett
 Már jó ideje megfogalmazódik az iskolával
szemben az az igény, hogy a tudás átadás
mellett alakítsa ki az önálló tanulás képességet a
gyerekekben.

Minden gyermek
–
–
–
–
egyedi és megismételhetetlen.
Saját személyiséggel,
temperamentummal
saját tanulási stílussal rendelkezik.
Az, hogy a tanulók hogyan tanulnak, részben
személyiségfüggő, meghatározzák a
tanuláshoz szükséges alapképességeik, de
ezen kívül is számos tényező függvénye.
A tanulást befolyásoló tényezők
Mit tanulunk,
 Miért tanulunk,
 Milyen helyzeti tényezők (fizikai, társas
tényezők) között, mellett tanulunk.
 Milyen a tanulási stílusunk
 Milyen stratégiákat, módszereket
alkalmazunk

A tanulási stílus
az általunk leginkább előnyben részesített külső
és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az
információ felvételére, feldolgozására és
előhívására vonatkozóan.
 A tanulási stílus a kognitív pszichológiában
használt fogalom, a tanulás (az
információfeldolgozás) sajátos, domináns,
egyénre jellemző módja, nem más, mint a a
tanuláshoz való viszonyulás.

Érzékleti módozat szempontjából
A különböző emberek más és más módon
közelítik meg a valóságot.
 Melyik érzékszervünk dominál tanulás
közben? - auditív, vizuális, motoros,
taktilis típusúak (Tóth, 2000).
 A gyerekek túlnyomó része valamelyik
típusba besorolható. Igaz kevés esetben,
de előfordul kevert típusok is.

Miért fontos ez?

Mert ha a tanuló tisztában van saját
tanulási stílusával, képes a típusának
leginkább megfelelő tanulási stratégia
kiválasztására, majd alkalmazására, ezzel
együtt pedig az eredményesebb tanulásra.
Az auditív típusú tanuló



A verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló
tanuláskor hangosan szeret olvasni (!!!), legkönnyebben
a szóbeli magyarázat alapján tanul. Nagyon gyorsan
képes mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet
feldolgozni.
Az ilyen típusú tanulók gyakran sokat beszélnek,
mivel hangosan kell gondolkodniuk. Szeretik a zenét,
emlékeznek a dalszövegekre és a beszélgetésekre.
Inkább megjegyzik egy ember nevét, mint azt, hogy
hogyan néz ki. (Gyarmathy Éva, 2006.)
Az ilyen típusú tanuló számára hasznos lehet, ha
tanulócsoportban tanul, ha valakivel megbeszéli
az anyagot, és ha hangosan felmondja a tanult
anyagrészt.
Az auditív típusú tanulók szóbeli
felelésben illetve esszé jellegű
dolgozatokban teljesítenek jobban,
és leginkább humán beállítottságúak.
 Számukra nagy segítséget jelenthet az
órán használt diktafon.
 Az auditív típusú tanulónak szigorúan tilos
tanulás közben zenét, rádiót, tv
hallgatni, mert ezek a zajok elvonják
a figyelmét

A vizuális típusú tanulók
Háromnegyed részét megőrzik annak, amit
olvasnak és látnak, tehát a legkönnyebben
azt jegyzi meg, arra emlékszik vissza, amit
látott. A vizuális tanulók kétféle típust alkotnak:
néhányuk szavak formájában dolgozza fel az
információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit
diagramok vagy képek formájában látnak.
 Azt lehet mondani, hogy az ilyen típusú tanulók
szinte lefényképezik az olvasott, tanult
anyagot. Számukra nem csak a rögzítés,
hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú.

Ilyenkor gyakran előfordul, hogy amikor
emlékezetükből előhívják az anyagot akkor arra
is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén
található a felidézett anyagrész.
 Az ilyen módon tanuló tanulónál hasznos lehet,
ha különösen figyel az ábrákra, rajzokra,
illusztrációkra, táblázatokra, grafikonokra.
 Feltétlenül ajánlatos jegyzetelni az órákon és
vázlatot készíteni tanuláskor.

Számukra hatékony a rövidebb, intenzívebb
tanulási szakaszok.
 Nekik szükséges a nyugalom, lehetősége szerint
használjanak színeket, rajzokat, szimbólumokat,
vizuális szövegeket, mint pl. diagram, táblázat,
grafikon, ábrák, kártyákat, melyeken az
információt foglalja vázlatpontokba (hívókép).
 Számukra tanulás közben elengedhetetlen a
rend, és minden, ami ezt megbontja, zavaró
hatással fog fellépni, így ők nem fognak
hatékonyan tanulni, felkészülni az iskolában.
 Az iskolában történő házi feladat írása is sokkal
több időt fog elvenni tőlük, mert a fent említett
vizuális ingerek folyamatosan elterelik a
figyelmüket.

Tanácsok – rajzoljon – szavak jelentését,
verseket, fogalmakat. Használjon szimbólumokat
 Órai jegyzet, vázlat készítése, gondolattérkép

A motoros (kinesztetikus)
stílusú tanuló
Az ilyen típusú tanulók szeretik a fizikai
tevékenységeket, a cselekvést, igénylő
feladatokat. Ők azok, akik egy összerakós
feladatnál inkább rögtön próbálkoznak és
kitalálják, hogyan kell összerakni, minthogy
elolvassák az útmutatót. Nem szeretnek egy
helyben ülni.(!!!)
 Akkor tud könnyen tanulni, ha fel-alá járkálva
olvas, mondja fel a tanultakat. Nekik ajánlatos,
hogy tanulás közben mozogjon, illetve
járkáljon, vagy mozgasson valamit a kezében
(tollat, radírt stb)!

A mozgásosság miatt viszont a tanulási
időt fel kell osztani rövid egységekre (kb.
20 percesekre), és gyakrabban kell
szünetet tartani.
 Őket elvileg nem zavarja a közös tanulás
mással, viszont ők zavaró tényezőkként
jelenhetnek meg a különböző tanulási
stílussal rendelkező tanulók közös
felkészülése esetén.

Taktilis típus

A tanulóknak viszonylag kevés százaléka
taktilisan tanul a legjobban. Meg kell
fogniuk, testközelbe kell kerülniük,
ha tárgyiasult anyagokról tanulnak, illetve
le kell írniuk, rajzolniuk, be kell vonódniuk,
ha nem „kézzelfogható” a megtanulandó
anyag. Ők jelentenének legkevesebb
problémát, viszont nagyon kevés tanulót
érint ez a típusú tanulási stílus (Lappints,
2002).

Nyilván rá lehet erőltetni mindenkit egy
másik fajta tanulási stílus alkalmazására,
de az sokkal kevésbé fog eredményt
hozni, vagy akár eredménytelen lesz az
önállóan megtanulandó tananyag
elsajátítása során.
A tanulás külső tényezői

A társas tanulási stílusú gyermek igényli a
szülők, tanárok, osztálytársak segítő jelenlétét,
kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti
másokkal. Szívesebben tanul a társakkal,
mint egyedül. Szereti, ha kikérdezik tőle, amit
megtanult. Hamarabb meg tudja tanulni az
anyagot, ha megbeszéli mással.

Az egyéni tanulási stílus gyermek
igényli a nyugalmat, a csendet, és
csak is ilyen formában tudja
megtanulni a tanulós tantárgyakat.
Zavarja a környezet ingerei, a körülötte
levő emberek, társak. Nyugtalanítja, ha
tanulás közben zaj van körülötte.
A tanuló reakciómódja szerint
tevékeny,
 töprengő,
 elméleti
 gyakorlati kategóriákról (Kolb,1984;Tóth,
2000).







A tevékenyek tanulását a konkrét,
tapasztaláson alapuló (KT) tanulás jellemzi.
Ők a tettek emberei, impulzívak, azonnal
belevágnak a dolgokba.
Kezdeményeznek a tanulás során, aktívak a
foglalkozásokon, bekapcsolódnak
helyzetgyakorlatokba, problémamegoldó
feladatokba.
Társas lények, figyelnek másokra, és szívesen
tanulnak együtt másokkal. Nyíltak és minden új
iránt lelkesednek.
Napjaik aktív tevékenységgel telnek és, ha az
újdonság izgalma megszűnik, azonnal új kihívást
keresnek.
Nem szívesen tanulnak könyvből, a
hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen
rágják át magukat.





Az elmélkedők, megfigyelők, reflektív stílusúak
tanulásában fontos szerepet kap a megértésre
törekvés.
Szeretnek a háttérben maradni, értékelik a
nyugalmat, a pártatlanságot, a megalapozott
döntéseket.
Alaposan megvizsgálják, elemzik az
eseményekkel kapcsolatos adatokat,
információkat és csak ez után alakítják ki saját
álláspontjukat.
Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások
véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak,
toleránsak.
Szeretnek magányosan, könyvből tanulni,
szeretik a szívós munkával megoldható
feladatokat.





Az elméletiek, konvergálók absztrakt stílusú
tanulók tanulásában fontos szerepet kapnak a
logikai kapcsolatok, a koncepciók, a
gondolkodás. Kedvelik az analízist és a szintézist.
Fontos számukra a tananyagban megnyilvánuló
tudományosság, szívesen hoznak létre általános
elméleteket.
A tudományos megismerés jellemzi őket, a
világot szívesen értelmezik szimbólumokban.
Értékelik a rendszerezett munkát, a
tervszerűséget.
A problémákat vertikálisan, lépésről lépésre,
logikusan gondolják át.
Olyan maximalisták, akik nem nyugszanak addig,
amíg a dolgok nem rendeződnek, és nem
illeszkednek be egy racionális sémába.
Erősségük a fegyelmezett magatartás és
az objektivitás.
 A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés
nélkül könnyen megtanulják, de a
rendszertelen, leíró jellegű ismereteket
nehezen fogadják be. Az ilyen típusú
tanulók csak a hasonló stílusú tanulókkal,
gondolkodókkal tudnak egy hullámhosszra
kerülni.







A gyakorlatiasak, pragmatisták tanulásában
fontos szerepet kap a dolgok
megváltoztatásának igénye, aktív, kísérletező
módon tanulnak.
Az elsajátított ismeretek gyakorlati
alkalmazására törekszenek.
Ügyesek a tervek, feladatok kivitelezésében és
nyitottak az új tapasztalatokra, gyakran a
megérzéseiket követik.
Szeretnek foglalkozni a dolgokkal, gyorsan és
magabiztosan reagálnak az ötletekre, gyorsan és
könnyen hoznak döntéseket.
A tanulásban szélsőségesek, az elméleti
levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén
teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban
kiválóak.
A nem gyakorlatias beállítottságú emberekkel
szemben türelmetlenek.
A gondolkodás sajátossága
szerint


reflektív
impulzív tanulási típusokról beszélhetünk (Tóth, 2000).

A reflektív tanulási típusú egyén a
problémamegoldás előtt elemzi, logikai egységbe
foglalja az információkat. Tanulás közben kérdéseket
tesz fel magának. Szívesebben tanul egyedül.

Az impulzív típusú tanulók válaszaikat impulzív
módon közlik, előbb beszéltek mielőtt mérlegeltek volna.
Az impulzív tanulók első benyomásra hirtelen reagáló
emberek. Szívesen tanulnak, oldanak meg problémákat,
vitáznak csoportban (Torgyik, 2004;Tóth, 2000).
Ha megtaláltuk tanítványaink egyéni
tanulási stílusát, akkor meg kell tanítani a
tanulási tevékenység megtervezését,
vagyis a tanulási stratégiákat
 Ezek elősegítik az információ
begyűjtésének, feldolgozásának és
előhívásának menetét.

Tanulási stratégia


A tanulási stratégia a tanulási tevékenységre
vonatkozó terv. Nem más, mint hogy hogyan
sajátítsuk el a tananyagot!
A legismertebb és a legjobban alkalmazható minden
tanulási stílusú gyermeknél az úgynevezett „ötlépcsős
módszer” – PQRST módszer
1 lépcső, előzetes áttekintés

Az áttekintés: (lényegfeltáró olvasás) első átolvasást,
felderítő olvasást jelent, ami megkönnyíti a későbbi teljes
olvasást. Az olvasmánnyal először ismerkedünk, hogy
megtaláljuk benne a számunkra fontos, lényeges
mondandót. Az áttekintés célja a gondolkodás
beindítása, benyomásszerzés és annak áttekintése, hogy
mit tartalmaz a szöveg, a számunkra fontos
elemek szétválasztása a lényegtelen elemektől, azaz az
adott szöveg olvasása során az információ javának a
kiszűrése. Az áttekintés révén átfogó képet kapunk a
megtanulandó anyagról,mi előtt még nekilátnánk a
tanulásnak.

Ezt a lépést ahhoz hasonlíthatjuk,mint
amikor egy hosszú utazás előtt
tanulmányozzuk a térképet.
Mielőtt belevágunk valamibe, tudnunk kell,
hogy mire számíthatunk. Az áttekintés
tehát “barátkozás” a könyvvel.
2. lépcső, kérdések alkotása


Kérdések megfogalmazása: A szakasz témáinak
címei, esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk
meg a kérdéseinket, amelyekre a szakasz olvasásával
majd választ tudunk adni.
Mi a kérdésekkel való tanulás haszna? Az olvasás
során kevésbé kalandozik el a gondolat, mert a
szavak beazonosítása mellett egy másik feladat is van:
megkeresni a választ a kérdésekre. Amikor egy kérdésre
válaszolunk, sokkal alaposabban elemzi az agyunk a
szöveget, mint amikor csak olvassuk. Amit leírunk, az
mélyebb nyomot hagy emlékezetünkben, mintha csak
fejben próbáljuk felidézni.

Mindig kérdőszavas kérdéseket
használjunk: Ki, mi, mikor, hol, hogyan,
miért, mi célból, milyen eredménnyel,
minek a segítségével stb. Ha jó kérdéseket
szerkesztettünk, az azokra adott válasz
lefedi a lecke tartalmát.
3. lépcső, elolvasás
Aktív olvasás, megértés, redukálás,
rögzítés
 Aktív olvasás:

– Fürkészés – olyan, mint amikor a
telefonkönyvben keresünk egy számot –
adatokat, számokat, tényeket keresünk az
adott szövegben, ami fontos
– Böngészés – olyan, mint amikor a neten
keresünk valamit
Hiba a tananyagot 20-25 X elolvasni. Azzal nem
lehet megtanulni, valamit tenni kell az anyaggal
(fel kell dolgozni). Elég csak 3X elolvasni a
megtanulandó anyagot. Cél, hogy a
megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk
adni.
 Megértés, reprodukálás: Nagyon gyakori
tanulási hiba az értelem nélküli tanulás,a
magolás. Ez könnyen szokássá válik, és látszólag
sikeres is lehet. Hosszú távon mindenképpen
káros, hiszen mellőzi a gondolkodást. Cél a
dolgok alapvető összefüggéseinek a feltárása,
megragadása, összefüggések feltárása


Mik azok, amik segítik a megértést, feldolgozást?
– A legfontosabb gondolatok, fontos részletek,
szakkifejezések aláhúzása kiemelése (főleg a vizuális
típusúaknak)
– Egyéni jelrendszer egyéni rövidítési
rendszer kialakítása. Jelölésekkel tagolás (fontos,
nehéz, nem értem stb.)
– Új címsorok (címek, alcímek) fogalmazása, fogalmak
közötti kapcsolatok meghatározása: fölérendelt
fogalmak - alá, mellé rendelő fogalmak
- A leglényegesebb
fogalmak kijegyzetelése, vázlatkészítés
- gondolattérkép
- helyhez, tárgyhoz, történethez kötés
- rímalkotás
- mozaikszó-alkotás
- mondatalkotás

Rögzítés, memorizálás. az új
ismeretanyag először a rövid távú
memóriába kerül be. Emlékezetünk ezen
részének kapacitása igen véges, 7 (±2)
egységet képes raktározni. Ha a rövid távú
memória betelik, az újismeretek kiszorítják
a régieket, és a korábbi emlékeket
elveszítjük.
A rövid távú emlékezetből kiinduló tanulás
látszólagos, igen félrevezető tanulás. Olvasás
közben (vagy egy előadás során) az éppen
felfogott anyag a rövid távú memóriában
található, ezért könnyűszerrel felidézhető. Az
embernek ilyenkor az az érzése, hogy már meg
is tanulta az anyagot, további erőfeszítésekre
nincs is szüksége.
 Ilyenkor néhány óra után az anyagot már el is
felejtjük.


Tartósan úgy építhetjük be az információt
agyunkba, ha a rövid távú memóriából
továbbítjuk azt a hosszú távú memóriába.
Ezt ismételgetéssel többszöri
átolvasással régebbi ismeretek
közéillesztéssel úgynevezett „kontextus
kereséssel” könnyíthetjük meg.
4. Lépcső, felidézés
Önellenőrzés: legősibb formája a
felmondás. Olvasás közben érdemes
időnként megállni(és a könyvbe nem
belenézve) saját szavainkkal (nem
feltétlenül hangosan) elmondani a
lényeget.
 Nem más, mint a kérdések
megfogalmazása, a kérdésekre való
válaszolás, illetve annak ellenőrzése.

5. lépcső, Ismétlő áttekintés
Ismétlő áttekintés, a főbb csomópontok,
fogalmak áttekintése, újbóli elolvasása.
Funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés,
másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése.
 Fontos!!!!

– Ne akarjunk egyszerre túl sokat ismételni
– fejezetről, fejezetre érdemes haladni
– Az újabban tanultakat sűrűbben kell ismételni,
kezdetben a felejtés gyorsabb, mint később
– Ismétlés lefekvés előtt
Elemi tanulási technikák
Szöveg hangos olvasása.
 Néma olvasás.
 Az elolvasott szöveg elmondása.
 Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése
szövegbeli támpont nélkül.
 Elmondás más személynek.
 Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel
készítése és visszajátszása.
 Ismétlés (bármely módon).
 Beszélgetés társakkal a tanult információról.
 Áttekintés.

Ismeretlen szó meghatározása.
 Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése
céljából.
 Parafrazeálás: egyes mondatok,
szövegrészek átfogalmazása.
 Kulcsfogalmak kiírása.
 Kulcsfogalmak definíciója.
 Jegyzetelés.








Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és
ennek rögzítése
Összefoglalás. (Lényegi mozzanatok kiemelése.)
Kérdések feltevése. (Mit fogok megtudni? Mit
nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok
most, hogy tanulmányoztam a szöveget?)
Saját vagy mások által feltett kérdésekre
válaszadás.
Ábra készítése.
Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése.
Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.
A gyerekek, akik nem jól
tanulnak….
Gyakran észre se veszik, hogy nem
hatékonyak (túl sok idő elmegy a
tanulásra, elfárad, de még sem tudja)
Az az illúziójuk, hogy értik és tudják az
anyagot, csak a számonkérésnél
lepődnek meg
Mi szükséges a tanuláshoz?
1.
2.
3.
4.
5.
Pihent állapot.
Rend – minek?
Engedd el magad
Legyen fény! – sötétedéskor ne (melaton
hormon)
csönd!
Tanácsok a tanuláshoz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Iskolai tanulás! Nagyon fontos.
Nem olvasunk 15-20-szor. Felesleges!
A tanév első napjától kezd meg a tanulást, és
nincs halmozás!
Fontos a sorrend!
este ismételj!
Mindig ismételj – úgy állj neki az ujjat
megtanulni, hogy az előző anyagot ismételd át!
Mit lehet tenni?
Fel kell mérni az egyéni tanulási stílusokat.
 A tanulási stratégiák közvetlen
fejlesztésekor megtanítjuk a tanulónak
azokat a tanulási alaptechnikákat, melyek
hiányoznak repertoárjából.
 Direkt tanulás-módszertani fejlesztés
(hatékony tanulási szokásrendszer
kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó
tananyag strukturálásának tanítása, a
tanulási technikák és stratégiák
gyakoroltatása)

Érzékleti preferencia kérdőív
Adjon minden állításnak egy értéket 0-tól 5-ig az alapján, mennyire
igaz Önre! 0 = egyáltalán nem igaz, 5 = tökéletesen igaz 1 2 3 4 5
 1. Jobban emlékszem a mondanivalójára, ha látom a beszélőt. V
 2. Vonzanak a rikító színek. V
 3. Szívesen hallgatok felolvasást. A
 4 Nehezemre esik néhány percnél tovább egy helyben maradni. K
 5. Álmodozásnak tűnik, amikor valamiről képet akarok alkotni
magamban. V
 6. Könnyebben emlékszem, ha hallhatóan kimondom a megjegyezni
valót. A
 7. Úgy tudok megjegyezni valamit, ha újra és újra elmesélem
magamban. A
 8. Sokat segítenek nekem az ábrák, képek, grafikonok. V
 9. Az eseménydús könyveket olvasom szívesen. K
 10. A testem valamelyik része mindig mozgásban van. K
 11. Az,hogy hangosan kimondok egy problémát, segít a megoldásban.A
 12. Szeretek kisebb tárgyakkal játszani, amikor figyelek, tanulok. K
 13. A grafikonokat, ábrákat nehezen tudom megérteni. A
 14. Sokkal jobban megértek bármit, ha felrajzolják, felírják nekem. V
 15. Ha beszélek, erőteljesen gesztikulálok. K
Direkt tanulás-módszertani
fejlesztés
A tanulás optimális körülményeinek
megteremtése
 Időtervezés (napirendben, heti rendben a
tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz
szükséges tanulási idő tervezése
 A tanulási folyamat szokásrendszerének
kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje,
az ismétlések számának és idejének
optimalizálása)
 Összetett tanulási technikák és az elemi
módszerek együttes alkalmazása, kombinálása
(jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok,
készítése)

Sok a bizonytalan tanuló, akinek nincsenek
kialakult tanulási módszerei, így nem
tudnak eleget tenni a velük szemben
támasztott követelményeknek. A
segítségünkkel, a tanulási módszerek
megismertetésével, a saját tanulási stílus
kialakításával az iskolai sikerélmények és a
tanulói motiváltság előmozdítható.
 Megfelelő tanulási stratégiák
kifejlesztésével a tanuló bármilyen tanulási
feladattal is eredményesen megbirkózhat.

És így válik a tanulás örömet
nyújtó tevékenységgé…….
Köszönöm a figyelmet és
sikeres munkát kívánok a
tanulásmódszertan területén
is!