Transcript 3_Lakástevékenységek térigénye_t (6656000)

Lakástevékenységek
térigénye;
Lakásterek bútorozása
Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor
Felhasznált irodalom:
Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése
Épülettervezés I.
3. előadás
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar
Építész Szakmai Intézet
Urbanisztika Tanszék1
Előzetes megjegyzések

A következőkben a lakóterekre vonatkozó használati
követelmények teljesítési kritériumának alsó
határértékeit írjuk le, vagyis az elfogadható minimumot.

Bizonyos helyiségek méretei a lakást használók
létszámától függnek. Cél, hogy a létszámtól függő
lakáselemek megfelelő színvonalon legyenek
használhatók, ha a lakás telített.

Egy lakás férőhelyszáma annyi, ahány fekhelyet el lehet
benne helyezni úgy, hogy az alvás és pihenés használati
követelményei teljesüljenek.
2
Közös időtöltés, kikapcsolódás,
vendégfogadás
Követelmények és ajánlások




A lakás érzelmileg is szoros kapcsolatban álló emberek
(általában család) élettere, az ottani szabadidő
eltöltésénél alapvető a kommunikáció lehetősége.
Közös televíziózás igénye növekedett
A vendégfogadás igénye nagyobb helyigényt jelent, mint
amit a lakásban élők száma megkívánna.
Kényelmes ülőalkalmatosság (társalgó bútorcsoport), a
könnyen elérhető kávézó asztal, pótfekhelyként szolgáló
heverő általános követelmények.
Mindig az ágyméretű heverő térigényét tekintsük
mértékadónak!
Biztosítani kell, hogy a lakásban élők otthoni
szabadidejűket együtt eltölthessék, audiovizuális
eszközöket közösen használhassanak, a lakásban
vendégeket fogadhassanak.
4
Bútorigény



Társalgó bútorcsoport: fotelek, pótfekhelyként is
használható heverő, dohányzó/kávézó asztal:
1-2 férőhelyes lakásokban 4 személyre, 3-4 férőhelynél 5
személyre, 5 férőhelynél 6 személyre tervezetten
TV, HIFI berendezés, magasabb igényeknél házimozi
Tároló bútorok, szekrények, könyvespolc (ha máshol
nem biztosított)
5
6
Minimális térigény


A közös időtöltés és
vendégfogadás tere
legyen kellően tágas,
megengedett
legkisebb alapterülete
17 m2 (OTÉK), de
nyomatékosan ajánlott
legalább 18 m2 az 1-2
férőhelyes lakásoknál
is, 3 v. több férőhelyes
lakásokban
min. 20 m2.
A helyiség ne legyen keskenyebb 3,6 m-nél.
7
Közös étkezés
Követelmények és ajánlások

A közös étkezés helyszíne legyen olyan, hogy ott egy
ünnepi asztal megteríthető legyen (nem úgy, mint a
panellakásokban)

A jól méretezett és megfelelően elhelyezett étkező asztal a
nappali időtöltés bútorait kiegészíti

A főzőhely közelében lévő étkező asztal a konyha
technológiai felületeként is szolgálhat (étkezés idején kívül)

Az étkezőhely méretezésénél ajánlatos a lakás férőhelyszámánál több személyt figyelembe venni (vendégek)
Biztosítani kell, hogy a lakásban élő háztartás
valamennyi tagja együtt étkezhessen kultúrált
körülmények között, alkalmanként vendégeket
fogadhasson
9
Bútorigény

Étkezőasztal,
székekkel.
Minimum a lakás
férőhelyszámára
biztosítani, de
nyomatékosan
ajánlott + 2 fő
figyelembe vétele
10
Ábra.
Közös étkezés bútorai
11
Tervezési szempontok


2 férőhelyesnél nagyobb lakásoknál nem kerülhet az étkező
olyan helyiségbe, amely valamelyik használó alvóhelye
Az étkező legyen a főzőhely (konyha) megfelelő
közelségében, attól legfeljebb egy ajtó válassza el (kivéve
ha a konyhában van egy megfelelő 2. étkezőhely)

A főzőhely és az étkező
között ne legyen
lépcső (tálaláskor
balesetveszélyes!)

Az étkezés terét
közlekedőtérként
figyelembe lehet venni.
12
Alvás, pihenés
Követelmények és ajánlások





A lakás alapvető követelménye a regenerálódás: az alvás
és napközbeni pihenés zavartalan biztosítása
Az alvás helye szokásosan a hálószoba, de lehet más tér
is (pl. hálógaléria, hálófülke, nappali-háló).
Ha a hálóhely más helyiséggel térben állandóan
összekapcsolt, akkor a követelményeket az összekapcsolt
terekre, mint egységes térre kell értelmezni.
A hálószobák esetenként az egyéni tevékenységeknek
(tanulás, szellemi munka) is a színterei
1 és 2 személyes hálóhelyek (kettőnél több fekhelyet egy
helyiségben nem szabad feltételezni mert kettőnél több
fekhely az elfogadhatónál nagyobb zsúfoltságot jelent)
Két, különnemű gyermek esetén 2 egyszemélyes háló
kívánatos, három gyermeknek egy egyszemélyes és egy
kétszemélyes háló is lehetséges.
14




Kivételesen lehet kezelni az 1 v. 2 férőhelyes kislakások
hálóhelyeit, mert a használók életritmusát az egész
lakásra vonatkozóan lehet egyeztetni. Itt a közös időtöltés
helye egyben hálóhely is lehet (fekvőhelyes nappali).
Családok esetén szükség esetén szerényebb színvonalú –
de még elfogadható – lakáshasználatot jelent, ha a
nappali szobába is megfelelő fekhely kerül.
A bútorigények meghatározásánál felnőtt korú használót
kell figyelembe venni. A követelményektől eltérő ágyméret
csak az életciklus egy bizonyos időszakában használható.
A huzat, a hideget sugárzó felületek közvetlen
közelsége egészségkárosodást okozhat, ezért ágy
hosszoldalával semmiképpen nem kerülhet közvetlen
ablak alá, és lehetőleg ne kerüljön hosszoldalával külső fal
mellé. Sugárzó melegfelület (fűtőtest) közvetlen közelsége
is zavarhatja az alvás nyugalmát.
Biztosítani kell, hogy a lakást használók zavartalanul
alhassanak, pihenhessenek.
15
Bútorigény


Személyenként 1 db 90 x 200 cm alaprajzi méretű fekhely
a fekhelyről elérhető, legalább 45 x 45 cm alaprajzi méretű
(max. 75 cm magas) lerakó felület (alacsony szekrény,
polc, esetleg az ágy melletti asztal)
16
Ábra. Alvás, pihenés bútorai
17
Tervezési szempontok





Egy, akusztikailag összefüggő térben legfeljebb 2
fekhelyet lehet feltételezni.
A lakásban házastársi (élettársi) közösségben élő pár
számára biztosítani kell az ágyak „iker”-elrendezését
(szülői háló): befoglaló mérete min 180 x 200 cm-es,
mindkét hosszoldalon megközelíthető („fekhelyes nappali”
esetén lehet kihúzható vagy kinyitható fekhely). Az 1
férőhelyesnél nagyobb lakásban legalább egy helyiséget
szülői hálóként kell figyelembe venni.
Más családtagok (pl. testvérek) számára különálló,
hosszoldalon nem érintkező fekhelyek elrendezését kell
lehetővé tenni.
A más lakásterektől légtérben elválasztott hálóhelyiségek
térfogata fekvőhelyenként legalább 15 m3 legyen.
Nyomatékosan ajánlott, hogy az egyszemélyes
hálóhelyiség alapterülete 6-7 m2-nél, a kétszemélyesé
11-12 m2-nél ne legyen kisebb.
18

2 férőhelyesnél nagyobb lakásokban alvás céljára csak
olyan helyiség szolgálhat, amelyet a lakás egyéb tereitől
akusztikailag le lehet választani úgy, hogy minden más
lakástevékenységet az alvás zavarása nélkül lehessen
végezni. Itt az alvás céljára szolgáló helyiséget nem
szabad közlekedő térnek tekinteni.

1-2 férőhelyes, egyszobás lakásoknál az alvás tere és
a közös időtöltés tere lehet azonos (nappali-háló). Ez 2
férőhelyesnél nagyobb lakásokban is megengedhető, ha a
nappali szoba akusztikai leválasztása mellett más
lakástevékenységek zavartalanul végezhetők, a lakás
egyéb helyiségei a nappali érintése nélkül
megközelíthetők és a közös időtöltés/vendégfogadás
funkcióját más, közösen használt helyiség időszakosan
betöltheti (pl. étkező, étkezős konyha)
A nappali szobát sohasem lehet gyermek
hálóhelyének tekinteni!
19
Egyéni tevékenységek
Követelmények, ajánlások
Elvonulást igénylő, egyéni otthoni tevékenységek:
 tanulás,
 otthoni munka (távmunka),
 egyéb egyéni elfoglaltságok: olvasás, zenehallgatás,
kézimunka, internetezés, stb.
Minimális követelmény, hogy mindenkinek
rendelkezésére álljon egy munkaasztal és egy szék
helyigényével jellemezhető térrész, ahol saját, egyéni
tevékenységét folytathatja
Ebben elfér egy egy pihenőfotel, vagy egy barkácsasztal
vagy egy számítógépasztal, stb.
21






Ha külön dolgozószoba kialakítására nincs lehetőség, az
egyéni tevékenységek szokásos helye az alvóhely, mivel
az eleve a helyiség akusztikai leválasztását igényli
Szükség esetén megengedhető, hogy egy munkahely a
nappali szobába kerüljön
A szülői hálóba kerülő asztal-szék bútorzóna lehet
fésülködő asztal, vagy bölcső/babaágy elhelyezésére
alkalmas térrész.
Az egyénileg kialakított, saját tárgyi környezet egy-egy
családtag mentális komfortérzetéhez hozzájárul
A minimális követelményeken felül célszerű lehetővé
tenni tágasabb munkahely kialakítását,nagyobb
tárolófelületet, saját TV használatát, és a személyre szóló,
baráti látogatók fogadására alkalmas kisebb ülőgarnitúra
elhelyezését
A szülői háló kivételével a hálószobák kisebb, saját
nappali szobát is jelentenek a gyerekek v. nagyszülők
számára
22
Biztosítani kell, hogy a lakás használói különféle
egyéni tevékenységeiket (tanulás, szellemi munka,
szabadidő-tevékenység) zavartalanul végezhessék, az
ehhez szükséges tárgyakat, eszközöket saját
környezetükben tárolhassák.
Az egyéni tevékenység tere legyen más, egyidejűleg
folyó lakástevékenységtől akusztikailag elválasztható!
23
Bútorigény
Minimális igény vagy lehetőség esetén:


Legalább egy 60 x 120 cm-es asztal és a hozzá tartozó
szék többcélúan használható bútorzónája
Személyenként legalább 90 x 45 cm-es alapterületű
alacsony tárolószekrény és/vagy könyvespolc
Magasabb használati színvonal esetén:




Nagyobb dolgozóasztal
Több tárolóhely
Saját TV elhelyezése
Kisebb társalgóhely
24
Ételkészítés
25
A konyha értelmezése és tartozékai

Az ételkészítés hagyományos helye a konyha, azonban
ma gyakran nem alakítanak ki külön helyiséget az
ételkészítés számára. A továbbiakban konyhát említvén,
ezen az ételkészítés bútorait, berendezéseit és a hozzájuk
tartozó használati zónát értjük.
Minden konyha alapvető tartozéka:
- a tűzhely,
- a vízvételi hely,
- a munkafelület
- a tárolásra
szolgáló bútor.
26
A „frankfurti
konyha”

A mai korszerű konyhák
elődeit az 1930-as
években fejlesztették ki.
A funkcionalizmus
idején Grete Lihotcky
tervezte meg a ma
elterjedt helytakarékos
beépített konyhák
prototípusát, az ún.
„frankfurti konyhát”
(Frankfurt am Mainban
alkalmazta először Ernst
May munkáslakások
tervezése során)
27
A korszerű,
beépített konyhák
méretkoordinált
bútorelemekből és
berendezésekből
összeépített
elemsort
képeznek: alsó
tárolókkal, melyek
egyben
munkafelületek is,
valamint falra
szerelt felső
tárolókkal, esetleg
magas szekrényelemekkel
Ábra. A konyha
technológiája
28
Követelmények, ajánlások





A leginkább használt munkafelület a tűzhely és a
mosogató között van: mérete soha ne legyen 60x60 cmnél kisebb
A tűzhely másik oldalán levő felület az elkészült ételek
lerakására szolgál (ne legyen a tűzhely a sarokban!)
A mosogató túloldalán lévő munkafelület a főzési
nyersanyagok előkészítésére (tisztítására) való
Az étkezés utáni mosogatás menetének iránya fordított:
a feldolgozó felületen történik az edények összegyűjtése,
a mosogatóban az első medencében a mosogatószeres
elmosása, a második medencében az öblítése, majd az
edények szárítása és elrakása
A méretkoordinált beépített elemek egységesen 60 cm
mélyek, az alsó tárolók pulttal 85 (-90) cm magasak, a
felső tárolók alsó széle 135 cm magasságban van,
felső élük magassága kötetlen (akár a mennyezetig is
kiegészíthető)
29


A kihúzható részt tartalmazó berendezések (tűzhely,
mosogatógép) előtt legalább 120 cm, egyéb bútorok előtt
legalább 90 cm széles használati zónát kell biztosítani,
ami a kislakások kivételével nem szolgálhat közlekedésre.
A minimum 120 cm használati zóna nyomatékkal
javasolt az egész technológiai felület előtt, hogy ott két
személy egyidejűleg dolgozhasson.
A tűzhelyek lehetnek
elektromos vagy
gáztűzhelyek, az utóbbinál
az égéstermék szennyező
hatásával számolni kell.
Főzőlapok (gáz, üvegkerámia)
30

Az elektromos tűzhelyek sütője lehet a tűzhely alsó
részén, de elhelyezhető külön is, magas szekrényelembe
építve (kényelmesebb használat).
31

Szagelszívó berendezés
kétféle van:


olyan, amely a megszűrt
levegőt a konyha terébe
visszaáramoltatja, vagy
olyan, amelyik az
elszívott levegőt
ventillátorral,
légvezetéken át a
szabadba vezeti.
Más lakótérrel
összekapcsolt konyha
esetén kizárólag az
utóbbi a jó, ilyen
esetben alkalmazása
nem nélkülözhető.
32

A mosogatók egy vagy kétmedencések, csepptálcával
vagy anélkül készülnek. Ha
nincs mosogatógép,
lehetőleg kétmedencés
mosogatót tervezzünk, mert
az egymedencés folyóvízzel
való mosogatás igen víz- és
energiaigényes, és sokkal
több mosogatószert
Többfunkciós mosogató, alul
fogyaszt.
beépített hulladéktárolóval
33

Mosogatógép még nem minden háztartásban van, de a
tervezés során hagyjunk neki helyet, hogy igény esetén a
lakók bármikor beépíthessék. A 60x120 cm-es
mosogatóblokk kétmedencés mosogató + edényszárító
felületet tartalmaz. Ugyanilyen méretű elem elegendő egy
mosogatógép és egymedencés mosogató elhelyezésére.
A mosogatógép mindig a
mosogató közvetlen
közelében legyen.
Mosogatógép mellett is
célszerű kétmedencés
vagy kiegészítő
zöldségmosóval ellátott
mosogatót alkalmazni.
34





A hűtőszekrény lehet az
elemsorba illesztve, de attól
különállóan is. A technológiai
folyamatban nincs kijelölt helye.
A hűtőszekrény legyen a konyha
terében.
Teljes háztartás vitelére alkalmas
konyhákba legalább 200 literes
hűtőszekrény való.
Az alacsony (alsó elemsorba
illeszthető) hűtő csak kisebb, 1-2
személyes lakásokban
helyezhető el,de lehetőség
szerint itt is ajánlott magasabb,
150-200 l-es hűtőt tervezni.
Igényesebb konyháknál érdemes
60x90 cm alapterületű
hűtőszekrénynek helyet hagyni.
35

A konyhabútorelemek igen széles
választéka kapható a kereskedelemben,
melyekből különböző hosszúságú
technológiai felület állítható össze.
Egyes bútorcsaládok a 15 cm
alapmodult használják, mások az ISO
szabvány szerinti 1M (10 cm)
alapmodult. Az ½ M (5 cm) szubmodul
mindkét méretrend alapegysége.

Az egészen kicsiny, 1-2 férőhelyes
lakásokhoz is legalább 225 (220) cm
hosszú elemsort tervezzünk, a
hűtőszekrényen kívül. Családok
számára tervezett konyha elemsora ne
legyen 270 cm-nél rövidebb a
hűtőszekrényen kívül. Nyomatékosan
ajánlott legalább 360 cm hosszú
elemsor + hűtőszekrény.
36
Ábra. Az ételkészítés
berendezései
A lakás „erkölcsi
elévülésének”,
értékveszteségének egyik
forrása lehet a konyha
alulméretezése, ha évek
múltán az akkorra
kifejlesztett és elterjedt új
konyhai felszereléseket,
berendezéseket nem
lehet elhelyezni
helyszűke miatt.
37

A konyha méreteitől
és geometriai
formájától függően az
elemek elrendezhetők
folyamatos vagy
megszakított
elemsorban. A
folyamatos elemsor
lehet egyenes
vonalú, „L” alakú és
„U” alakú
Ábra.
Konyhaelrendezések
változatai
38
Tervezési szempontok




A megszakított elemsorral kialakított, párhuzamos
elrendezésű konyháknál az egyik oldal technológiai
felülete legyen teljes: tartalmazza az előkészítés
(edényszárítás), vízvétel (mosogatás), feldolgozás, főzés
és lerakás felületeit egymás mellett, folyamatosan. A
technológia alapelemeinek két felületre osztása
kényelmetlen használatot eredményez és
balesetveszélyes.
Mind az egysoros, mind az „L” alakú elrendezés
kiegészíthető további elemekkel.
Étkezős konyháknál az étkezőt is tekinthetjük kiegészítő
munkafelületnek.
A főzés és étkezés időben elkülönül, ezért az asztal
helyigényét főzés idején az alája betolt székekkel, étkezés
idején a szükséges tálaló sávval együtt kell figyelembe
venni.
39





Az L és U alakú konyháknál a körülményesen
használható sarokelemeknek többféle
változata készülhet.
Tűzhely lehetőleg ne kerüljön falsarokba,
mert a használati sáv így korlátozott, nincs
megfelelő lerakó hely és a sütő melletti fal
állandóan piszkolódik
Tűzhely ne legyen sarokelem, szintén a
korlátozott használati sáv miatt, valamint a sűtő
nyitás akadályozva lehet (fogantyúk)
Gáztűzhely soha nem kerülhet közvetlen
ablak alá vagy mosogató mellé, mert a huzat
vagy a kifröccsenő víz a lángot elolthatja, ami
balesetveszélyes. Elektromos tűzhelyet se
tervezzünk ablak alá, mert ekkor szagelszívó
nem szerelhető fel, az ablak szárnya a tűzhely
fölé nyílna és az ablak piszkolódik.
Tűzhely ne legyen egyik oldalán szabad
végelem, és semmilyen körülmények között
ne kerüljön ajtó mellé (balesetveszély!)
40
A konyha fejlődése
Nagyobb alapterületű, igényesebb lakásoknál a konyha
két, ellenkező előjelű fejlődése figyelhető meg:
1. A nappali térrel vizuálisan is egybekapcsolt, a nappali
bútorzatával azonos minőségű bútorokkal felszerelt
„amerikai konyha” (elsősorban készételek feldolgozása)
2. Konyha kapacitásának növelése,
a kisebb vendéglők konyháit
közelítő felszerelése, ami szeparált
konyhát igényel. Itt a középen lévő
feldolgozó felület („konyhasziget”)
is lehetséges, amelyet a további
technológiai felületek U vagy L
alakban vesznek körül. A szabadon
álló pultfelületen lehet második
mosogató, főzőlap vagy akár a
teljes technológiai felület.
41
Alapkövetelmény
A lakásban olyan főzőhelyet kell kialakítani, ahol egy
teljes ételsort tartalmazó főétkezés ételei
elkészíthetők a lakást használó személyek + 2 vendég
számára, ahol az edényeket el lehet mosogatni,
megfelelő számú konyhaedényt és eszközt, evőedényt
és evőeszközt tárolni lehet, és megfelelő méretű
hűtőszekrényt lehet elhelyezni.
42
Háztartási munkák
43
Tervezési szempontok





A lakásban végzett háztartási munkák: mosás, szárítás,
vasalás, javítgatás, takarítás, tisztogatás. Átlagos méretű
lakásoknál ezek a tevékenységek a lakás egyébként
szükséges helyiségeiben elvégezhetők, nagyobb
alapterületű lakásoknál viszont célszerű külön „háztartási
helyiséget” kialakítani.
Automata mosógép fürdőszobában vagy akusztikailag
leválasztott konyhában is elhelyezhető. A ruhák szárítása
szárító állványon vagy fregolin történhet. Energia és
költségigényesebb, de esztétikusabb megoldás a szárítógép
vagy a mosás-szárítást egyaránt végző mosógép.
A vasalás lényegében bármelyik helyiségben elvégezhető
vasaló állványon.
Takarítószerek és eszközök tárolásáról gondoskodni kell.
Ha van a lakásban háztartási helyiség , akkor az egyedi,
gázüzemű központi fűtés fűtőberendezését is itt célszerű
elhelyezni.
44
45
Alapkövetelmény
Biztosítani kell, hogy a lakásban a mosás, szárítás,
vasalás, ruhaneműk javítgatása elvégezhető legyen, a
takarítószerek és takarítóeszközök számára megfelelő
tároló álljon rendelkezésre.
46
Bútorok és berendezések
Minimális felszereltség:
 Automata mosógép
 Szárítóállvány vagy fregoli, ha szárítógép nincsen
 Összecsukható vasalóállvány
 Asztalfelület
 Takarítóeszközök számára tárolószekrény
Háztartási helyiség esetén abban legyen:
 Automata mosógép (szárítógép)
 Kézi mosásra és tisztogatásra mosogatómedence
 Szennyesruhaszekrény
 Javítgatásra, vasalásra szolgáló asztal és lehajtható
vasalódeszka
 Takarítóeszköz-tárolószekrény
47
Személyi higiénia
A személyi higiénia berendezései általában külön, e célra
szolgáló helyiségben (WC, tisztálkodó helyiség) vannak,
ezért itt nemcsak magának a tevékenységnek a
térszükségletéről, hanem helyiségekről, azok méreteiről is
beszélünk.
49
Mosdók




A mosdók általában elférnek 90 cm használati zónában
Kétmedencés, dupla mosdók is kaphatók, melyeket 2
személy legfeljebb kézmosásra használhat egyidejűleg. Két
személy egyidejű mosdóhasználatára két darab, egymástól
min. 90 cm tengelytávval elhelyezett mosdót kell felszerelni
Mosdók lehetnek tárolószekrénnyel is összeépítve
Kisebb méretű kézmosó a fürdőszobai mosdót nem
helyettesítheti, az a WC mellett csak kézmosásra szolgálhat.
50
51
Zuhanyzó

A zuhanytál kényelmes, ajánlott mérete 90 x 90 cm.
Kisebb zuhanytálak (75 x 80 cm) inkább fürdőkádak
melletti kiegészítő elemként használatosak.
52
Fürdőkádak



Az egyszemélyes kádak
szokványos alaprajzi méretei 170180 (190) x 70-80 cm, de vannak
kisebb 150-160 x 70-80 cm méretű
kádak is.
Normál egyszemélyes kádak
mellett vannak két- vagy
többszemélyes kádak,
pezsgőfürdők, süllyeszthető
medencék.
Hidromasszázs rendszerek
különböző típusú kádakba
szerelhetők.
53
WC berendezések


A WC berendezések helyszükséglete függ a szerelvényezés
módjától. A legkisebb helyigényű, magasra helyezett
öblítőtartályos WC-t ma már ritkán használják, általánosabb
az alacsonyra vagy magára a csészére szerelt öblítőtartály.
A WC csészék lehetnek alsó vagy hátsó kiömlésűek. A hátsó
kiömlésűek közül részesítsük előnybe a falra konzolosan
szerelhető típusokat (higénikusabbak, padló könnyebben
tisztítható). Az öblítőtartály rejtett módon is beépíthető
acélvázas szerelőpanelbe. (Külső fal mentén szerelőpanel)
54
Ábra. A személyi higiénia berendezési tárgyai
55
Ábra. Példák
egészségügyi
helyiségek
kialakítására és
méretezésére
56
Tervezési szempontok




Külön WC helyiséget kézmosó nélkül akkor se
tervezzünk, ha az a fürdőszoba közvetlen közelében van.
Nyomatékosan ajánlott a WC helyiségek ajtóit kifelé
nyitni (pl. időskorban előfordulhat rosszullét WC
használat közben). Befelé nyíló ajtók esetén figyelembe
kell venni az ajtó használati zónáját kiegészítő 20 cm-es
sávot, ami nagyobb helyiségméretet igényel.
Rendes méretű mosdót ajánlatos a WC helyiségekben
elhelyezni, ha azon a szinten nincs fürdőszoba, illetve
igényesebb lakások vendég WC-iben.
Átlagos méretű lakásoknál általános, hogy a
fürdőszobában mosógép van, de nagy lakások
színvonalasan kialakított fürdőszobáiba lehetőleg ne
kerüljön mosógép: jobb, ha annak külön háztartási
helyiséget alakítanak ki.
57
Alapkövetelmény
Biztosítani kell, hogy a
lakás valamennyi
lakója – a tolerálható
egyidejűség
figyelembe vételével –
WC berendezést
használhasson, meleg
vízben
mosakodhasson,
fürödhessen.
58
A használói
létszámtól függő
egészségügyi
felszereltség alsó
határértékei:
 1-2 fő:
zuhanyzófülke +
mosdó + WC
 3 (4) fő: fürdőszoba
káddal, mosdóval és
WC-vel. (4 főnél
csak fekhelyes
nappalit tartalmazó
kétszobás lakás
esetén)
 4-5 fő: fürdőszoba
mosdóval, külön
WC kézmosóval
 6 v. több fő:
fürdőszoba WC-vel
+ külön WC
kézmosóval
59
További tervezési elvek

Ha a lakásban WC berendezéssel ellátott második
fürdőszoba vagy zuhanyfülke van, akkor az a külön
WC-t helyettesítheti.

Ha a lakás helyiségei két, teljes szinten helyezkednek el,
szintenként legyen legalább egy WC berendezés.

Szinteltolásos lakásoknál a WC legfeljebb félszint
magassági különbséggel legyen elérhető.

Fürdőszoba nem szolgálhat más helyiség kizárólagos
megközelítésére.

Fürdőszoba csak hálószobán keresztül akkor
közelíthető meg, ha az kizárólag a hálószoba lakóinak
használatára szolgál, és azon kívül van még egy, más
háztartástagok által használható fürdőszoba is.
60
Tárolás
61


A közös időtöltés, az egyéni tevékenységek, a háztartási
munkák tároló bútorainak helyigényét az előzőekben
tárgyaltuk.
Ruhaneműk tárolása történhet mobil szekrényben, beépített
szekrényben és járható szekrényben.
62

A napi használatú kabátok,
cipők és vendégek
kabátjainak tárolását
közvetlenül a bejárat mellett
kialakított előszobafalon vagy
szekrényben kell biztosítani.

A használók ruhatárának
legalább egyik, a mindennapi
használatra való részét az
alvóhely terében, vagy
annak közvetlen közelében
lévő közlekedőben
(gardróbban) kell elhelyezni.
63
Élelmiszertárolás

Az élelmiszertárolás jelentősége városi lakásokban
csökken, mert a kereskedelemben minden élelmiszer
könnyen és gyorsan hozzáférhető. Tapasztalható
azonban ellenkező előjelű változás is, főként a
nagyvárosok zöldövezeteinek és szuburbán térségek lakói
gyakran egy hétre előre egyszerre vásárolnak nagyobb
bevásárló központokban.

A hagyományos éléskamrák igénye inkább csak vidéki
településekre jellemző, de kisebb „spájz” vagy
kamraszekrény meglétét a magyar lakáshasználati
szokások általában igénylik.

Az élelmiszerszekrény a konyha terébe szellőzik, ezért
abban romlékony nyersanyagot tárolni nem lehet.
64
65

A kamraszekrény a konyha terétől független szellőzést
igényel, lényegében kisméretű éléskamrának is tekinthető.
Mivel a benne lévő polcsor a teljes alapterületét kitölti, a jól
kialakított kamraszekrény tárolási kapacitása nagyobb is
lehet, mint egy rosszul polcozható, kisméretű éléskamráé.

Az éléskamrák mérete legyen kellően széles, legalább 2,
de inkább 3 falon polcozható. Ajtajuk mindig kifelé nyíljék.
Nagyobb méretű éléskamrák szellőzése történjen ablakon
keresztül.

Egyéb tárgyak tárolása történhet a lakáson kívül is de a
lakás elérhető közelségében (pince, padlás, melléképület).
Ez a megoldás lényegesen olcsóbb lehet, mint ha a tárolás
a lakással azonos költséggel kialakított helyiségben
történne. Kertes lakásban biztosítani kell a kerti
szerszámok és kerti bútorok tárolását.
66
Követelmények és ajánlások
Alapkövetelmény: a lakáson belül megfelelő nagyságú
tárolókban (helyiségben, bútorzatban) kell biztosítani
a ruhaneműk, élelmiszerek tárolását, a lakás elérhető
közelségében egyéb használati tárgyak tárolását.

Ruhaneműk tárolására szekrényt, beépített szekrényt
vagy járható szekrényt kell kialakítani. A szekrények
mélysége (legalább) 60 cm legyen. Egy lakásban
minimálisan 0,9 folyóméter / fő, de lehetőleg legalább 1,2
folyóméter / fő szekrényhosszt kell számítani. Ebből 0,6
folyóméter legyen a használó alvóterében vagy közeli
közlekedőtérben. A lakás bejáratának közvetlen
közelében előszobafalat vagy beépített szekrényt kell
elhelyezni kabátok, sapkák, cipők, stb. elhelyezésére.
67



Élelmiszertárolásra – a hűtőszekrényen kívül –
biztosítani kell:
- 1-2 főre: 60 x 60 cm méretű, mennyezetig érő
élelmiszerszekrényt
- 3 főre: legalább 60 x 54 cm méretű szellőztetett
kamraszekrényt
- 4 v. több főre: legalább 1,20 m polchosszal rendelkező
kamrát vagy szellőztetett kamraszekrényt.
Nyomatékosan ajánlott az élelmiszertárolás
helyigényének meghatározásánál a lakás konkrét
településszerkezeti helyzetének figyelembe vétele, és
a minimálisan szükséges tárolókapacitás növelése, ha a
kereskedelmi ellátottság színvonala vagy az életmóddal
összefüggő igények azt indokolják.
Különféle eszközök, tárgyak tárolására nyomatékosan
ajánlott lakásonként legalább 4 m2 alapterületű,
elzárható tároló helyiséget biztosítani (ez lehet a lakás
terén kívül is).
68