Transcript Párolgás

Párolgás
A potenciális és tényleges
párolgás meghatározása
Az evaporáció oka
• A párolgó felszín és az azt körülvevő levegő
páranyomás gradiense.
e
z
levegő
párolgó felszín
A felszín páranyomása
• A párolgó felszín páranyomása egyenlő az
adott hőmérséklet telítési páranyomásával.
es  0.610588e
17.32491T
T 238.102
es
: Telített páranyomás
(kPa)
T
: Levegő hőmérséklet
(C)
Forrás: Goudriaan (1977)
nyomás, kPa
Telítési páranyomás, kPa
8
7
6
5
4
3
2
1
0
0
10
20
30
léghőmérséklet, °C
40
50
meredekség, kPa °C-1
A telítési páranyomás és hőmérséklet
függvényének meredeksége, Δ
0.45
0.4
0.35
0.3
0.25
0.2
0.15
0.1
0.05
0
0
10
20
30
léghőmérséklet, °C
40
50
A levegő páranyomása
• A levegő páranyomása a hőmérséklet és
relatív páratartalom függvénye.
• p = p0+e
(kPa)
• e értéke hazánkban nem éri el a 3%-ot.
• Telítési hiány, es-ea
Mitől függ a párolgás sebessége?
• A párolgó felszín és a levegő közötti
diffúziós ellenállástól.
• Mitől függ a diffúziós ellenállás értéke?
– a szélsebességtől.
• A páratartalom és szélsebesség együttesen
a levegő párologtató képességét határozzák
meg („páraéhség”).
Szélsebesség (m/s)
2m
felszín
• A párolgás számítása során egy tapasztalati
állandóval korrigálni kell a szélsebességet, ami
a hőmérséklet függvénye.
Tapasztalati állandó
tapasztalai állandó
2.5
2
1.5
1
0.5
0
0
10
20
napi hőingadozás, °C
30
A víz párolgáshője, L (MJ kg-1)
  2.501 (2.36110 )T
párolgáshő, MJ kg-1
3
2.52
2.5
2.48
2.46
2.44
2.42
2.4
0
10
20
hőmérséklet, C
30
40
Potenciális párolgás, PET
• Vízhiány által nem korlátozott
gőzmennyiség.
• Nagyságát meghatározó tényezők:
– a felszínre jutó energia
– a levegő vízgőz telítettsége
– turbulens függőleges átviteli folyamatok
– a párolgó felület vízgőz diffúzióját módosító
tulajdonsága
Párolgásmérő kádak
A-kád
A = 1,14m2
vízmélység 25cm, az aljzat és
talaj között 10cm távolság
WMO által elfogadott
nemzetközi standard
U-kád
A = 3m2
50cm
magyar tervezésű Ubell-kád
Oázis effektus 1.
• Az oldalirányból érkező párolgásra
fordított energia vízegyenértéke, mm.
Oázis effektus 2.
• A kádból távozó párolgásra fordított
energia vízegyenértéke, mm.
Penman-Monteith, 1948
• Egyesíti magában az energetikai,
aerodinamikai és biofizikai tényezők szerepét.
1
Rn  G   c p E  e 
ra
LET 
 rc 
   1  
 ra 
Szász Gábor, 1973
E0  0,00534( AT  21) (1  AM )
2
• ahol:
AM : légnedvesség-tartalom (frakció érték)
AT : léghőmérséklet (°C)
2/ 3
Egyéb módszerek
•
•
•
•
•
•
•
Blaney-Criddle
Thornthwaite
Bowen-arány
FAO-Penman
Ritchie
Antal Emánuel, 1968
stb
Párolgás a talajfelszínről
VK t  P
EP  KT
2
(1  (VK t  P) / E0 )
• Ahol:
KT : talaj textúrától függő állandó
VKt : talajréteg aktuális vízkészlete (mm)
P : csapadék (mm)
Forrás: Varga-Haszonits Zoltán
Párolgás növénnyel borított talajon
• Potenciális evaporáció:
PEs  PET e
 kLAI
• Tényleges evaporáció
– A talaj pillanatnyi nedvességtartalmától függ
m
ax
sz
K
V
K
V
V
K
H
0.
5s
z
V
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
hy
PE
A talaj tényleges evaporációja
Potenciális transzspiráció
• Függ: a potenciális evapotranszspirációtól
és a lombozat sugárzáskioltásától
PT  PET 1  e
 kLAI

PE
Tényleges transzspiráció
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
hy
HV
Vkkrit
VKsz
VKmax