Transcript Kabitoszerek

A kábítószerek hatásmechanizmusa
KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA
Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű
anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja
annak működését, illetve annak több funkcióját, hat a
központi idegrendszerre. Megváltozik az egyén
közérzete, hangulata és a viselkedése. Rendszeres
fogyasztása pedig a megszokás révén függőséghez
vezet.
Kábítószerek az álboldogság forrásai
• A kábítószerek többsége az
emberi és állati szervezetben
.
egyaránt jelen lévő receptorokon fejtik ki hatásukat. E
receptorok a szervezet természetes ingeranyagainak
megkötésére és jeltovábbításra szolgálnak.
• A középagy egyik területéről olyan idegpálya fut az n.
accumbenshez a boldogságközpontba ami dopamint mint
ingerületátvivő anyagot tartalmaz.
• A kábítószerek többsége a mesocortico-limbicus dopaminerg
rendszert aktiválja,dopamint szabadít fel a nucleus
accumbensben, ami kellemes érzéshez vezet.
• A belső ingeranyagok hatása nem tartós, hamar lebontódnak
ezért nem alakul ki legtöbbször függőség.
A boldogságközpont felelős a különböző kábítószerekkel
kapcsolatos függő viszony és hozzászokás kialakításáért is. Az
egyén leküzdhetetlen vágyat érez, hogy a kábítószerrel elért
kellemes érzéseket ismételten elérje, de ehhez egyre nagyobb
dózis szükséges.
A nucleus accumbensben felszabaduló dopamin más ideghálózatokra,
az ott jelenlévő dopaminra érzékeny jelfogókra, D2-receptorokra hatva
váltja ki a kellemes érzetet.
Dopamin felszabadítás két módja
1.Az idegből direkt módon dopamint szabadítanak fel
(ecstasy, nikotin, amfetamin).
2. Az idegpálya aktivitását gátló ingerületátvivő
anyaggal, a GABA-val működő idegek aktivitását
gátolják (morfin, kannabisz), aminek
eredményeképpen a gátlás alól felszabaduló,
dopamint termelő idegpálya fokozottabban tud
működni.
A kábítószerek csoportosítása
1. Ópiátok (morfin, heroin)
2. Központi idegrendszeri depresszánsok, gátlók
(barbiturátok, alkohol,benzodiazepinek)
3. Pszicho stimulánsok (kokain, amfetaminok)
4. Koffein és nikotin
5. Kannabinoidok (kender)
6. Hallucinogének (LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin)
7. Szerves oldószerek (inhalánsok)(nem foglalkozom most)
1.Ópiátok
• A morfin az endorfinok fogadására felkészült
receptormezőkhöz kötődik és ezen keresztül fejti ki többek
között fájdalomcsillapító és euforizáló hatását.
• Az opiátok sejtszinten az adenilcikláz enzim gátlása révén
fejtik ki a hatásukat. Egy másik mechanizmussal
hiperpolarizálják az idegsejtet, ezáltal a sejtekben csökken egy
sor hírvivő anyag (acetilkolin, noradrenalin, dopamin,
szerotonin, s a fájdalom kialakulásában szerepet játszó Panyag) felszabadulása.
2.Depresszánsok
(barbiturátok,benzodiazepinek, alkohol)
• A GABA-erg rendszer befolyásolása útján fejtik ki fő hatásukat
• A benzodiazepin kötődik a GABA-receptor benzodiazepinkötőhelyéhez, és megnöveli a kloridcsatorna megnyitási idejének
frekvenciáját.
• A barbiturátok a GABA-receptor barbiturát-kötőhelyéhez
kötődnek és a csatorna nyitott fázisának idejét növelik meg,
mintegy bénítják a csatornát.
•Az alkohol hatása sokrétű. Csökkenti az idegsejtmembrán
szerkezetének rendezettségét, a benzodiazepinekhez hasonlóan
gátolja a GABA-erg rendszert, valamint gátolja az idegsejtekben
a depolarizáció okozta ingerületátvivő-anyagfelszabadulást, s
gátolja a gyors aktiváló ingerület átvitelben szerepet játszó
glutamátreceptor működését is.
3.Stimulánsok I. kokain
• Hatása viszonylag rövid ideig tart, mivel gyorsan lebomlik.
• A dopamin transzporter gátlásával a központi idegrendszer
jutalmazó központjaiban a dopaminszint megemelkedik, ami
erős eufóriát okoz.
•
A kokain gátolja a noradrenalin és a dopamin visszavételét a
szinaptikus résből, ezáltal fokozza a stimulációt. (A
visszavételre azért van szükség, hogy az átvivő anyag,
miután kifejtette a hatását, eltűnjön a hatóhelyről, másrészt,
hogy újra felhasználhatók legyenek, a szintézisük ugyanis
igen energiaigényes.)
•
A krónikus kokainszedés a dendrittüskék szaporodását is
okozza az accumbens magban. Ez a hatás egy
enzimaktivitás, a ciklin-dependens kináz növelésén alapszik.
Heroin túladagolása esetén az agy légzőközpontja gátlás alá
kerül.
3.Stimulánsok II.:amfetamin és származékai,
(speed,extasy)
• A dopaminerg és az adrenerg hatások erős fokozását okozzák.
A kokainhoz hasonlóan beépülnek az idegsejtekbe,fokozzák a
szimpatomimetikus katekolaminok felszabadulását, izgatják a
receptorokat, gátolják a lebontásért felelős monoaminooxidáz
enzim aktivitását és a katekolaminok újrafelvételét a
transzportereken keresztül.
• Az amfetaminok azonban a kokainhoz hasonló központi izgató
hatás mellett, még a dopaminerg-receptorok és szerotoninerg
neuronok és pályák degenerációjához is vezetnek krónikus
használat után, ezenkívül csökkentik a szervezet immunválaszát.
4. A koffein és a nikotin
• Koffein:széles körben elterjedt élvezeti szer. A növeli az agy
jutalmazó központjában a dopamin termelést.(A ciklikus
foszfodieszteráz enzim (felelős a cAMP elbontásáért) gátlásán
keresztül fejti ki hatását, s a cAMP koncentrációjának növekedésével,
a dopamin és a noradrenalin szintjének emelkedéséhez vezet.)
• A nikotin a ganglionokban az idegizom szinapszisokban és a
központi idegrendszerben azzal kelt izgalmat, hogy kinyitja az
ioncsatornákat. A nikotin hatására jellemző, hogy kis adagja izgat,
nagy adagja pedig bénít.
• Nagyon erős méreg, az erős dohányosok mégsem szenvednek
végzetes mérgezést, mert a nikotin gyorsan lebomlik a szervezetben.
A nikotin testi és lelki függőséget, valamint toleranciát is kialakít.
Stimuláló hatásait az adenozin-receptorokon, adenozin-receptor
antagonistákon és hipofízisen keresztül fejti ki, olyan hormonok
kibocsátásával, amelyek több adrenalin felszabadulását teszik
lehetővé.
5.Kannabinoidok(THC)
Az agyban a kannabisz (anandamid) receptorokon
keresztül fejtik ki hatásukat. A kannabiszok hatása
némileg az ópiátokra emlékeztet, de annál valamivel
gyengébb. Az anandamid részt vesz a hangulat, a
memória, az étvágy, a fájdalom, az észlelés és az
érzelmek szabályozásában.
A THC növeli továbbá a felszabaduló dopamin szintjét
azáltal, hogy kompenzálja a GABA neuronok gátló
hatását.
A cannabinoidok krónikus fogyasztása az agy bizonyos
neuron-receptorainak pusztulásához vezethet, ami
figyelem-kihagyást, memória-zavarokat okoz és károsítja
a tanulási képességet.
6.Hallucinogének
(LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin)
• Az LSD hatása a noradrenalinnal,dopaminnal,
szerotoninnal való kémiai hasonlósága alapján a
szimpatikus, a dopaminerg rendszer,és a szerotoninreceptorok izgatásán alapul.
• Gátolja a szerotonin felszabadulását, és így fokozza a
szerotonin koncentrációt az idegsejtekben, hatásai
kiszámíthatatlanok. Rövid idő alatt kialakítja a toleranciát
és lelki függőséget, fizikai függőségre azonban nem
hajlamosít.
• A phencyclidint (PCP) a bennfentesek "angyalpor" néven
ismerik. Feltehetően két támadáspontja van: izgatja az
opioid receptorokat, illetve gátolja a glutamát receptorokat.
Összefoglalásképpen
• Az álboldogságot kiváltó drogok hatásmechanizmusára
tehát az jellemző, hogy a boldogságpályát izgalomba
tudja hozni.
• DE! Ennek nem lesz olyan emléknyoma, amely
segítségével újra és újra az emlék felelevenítésével
pozitív érzések lennének úrrá az egyénen. Újra és újra a
drogokhoz kell nyúlnia, hogy rövid időre örömérzése
legyen.
További testei tünetek a teljesség igénye nélkül:
• A kábítószer okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér
elégtelenséget.
• Agyi érszűkületet, epilepsziához hasonló görcsöket.
• Csökkenő szexuális érdeklődést, impotencia is
kialakulhat.
• Felgyorsult szívverést, a szemet körülvevő hártyában
lévő vékony vérerek megdagadását(véreres, piros
szem). Szemek és az orrjáratok enyhe szárazságát, a
kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj
kiszáradását, torokirritációt és köhögést, továbbá a
vizelési inger gyakoribb jelentkezését.
• Előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy
székrekedés is.
Egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést,
mellkasi fájdalmakat, továbbá szédülést vagy ájulást
eredményezhet.
Köszönöm figyelmeteket!
Készítette:Salamonné Csótár Adrienn