Transcript ə - hok.uni-pannon.hu Levelezőlisták

A beszéd fonetikai
vonatkozásai
„A legtágabb értelmezés szerint
a beszéd az a képesség, hogy
érzéseinket és gondolatainkat
másokkal jelek útján közöljük.”
(Kempelen Farkas, 1791)
A beszéd definíciója
• A legszűkebb meghatározás szerint: A
nyelvhasználat hangzó formája
• Két része van:
– Beszédprodukció
– Beszédpercepció
Neurolingvisztika
Pszicholingvisztika
Nyelvtudomány
Fül-orr-gégészet
Fonológia
Foniátria
Audiológia
FONETIKA
Pszichoakusztika
Fizikai akusztika
A fonetika tárgya
• Régebben: beszédhangok rendszere és
jellemzése
• Ma: emberi beszéd
– Fiziológiai megközelítésben (artikulációs fonetika)
– A beszéd továbbításakor fizikai rezgés (akusztikai
fonetika)
– A hangok felfogása (percepciós fonetika)
• Alkalmazott fonetika (beszédszintézis, zavarok diagnosztikája)
A FONETIKA TÁRGYA
Wernicke-terület
Broca-terület
Akusztikus
visszacsatolás
Vizuális észlelés
artikuláció
akusztikum
Hallási feldolgozás
Beszédképző szervek
• Elsődleges funkció: biológiai, nem
kommunikációs
– Nyelv: táplálkozás
– Tüdő: lélegzés
– Fül: környezeti hangingerek vétele
• Szervi adaptáció: beszédre alkalmassá teszi
• Azonosak minden embernél, de eltérően
működtethetik (pl. csettintő hangok)
A beszédfolyamat fonetikai elemzése
•
•
•
•
•
Fonetikai elemek (jegyek)
Fonetikai egységek (hang, szótag, szó)
Fonetikai szerkezetek (dallamszerkezet)
Fonetikai események (szünettartás)
Fonetikai szabályok (hangképzési,
hangsúlyozási)
• Spontán beszéd sajátosságai
(megakadásjelenségek)
• A beszéd univerzális és egyéni sajátosságai
• A beszéd általános és nyelvspecifikus jelenségei
Szociofonetika
• Kiejtési variációk kérdésköre [méh ] –
[mé]
• Nyelvjárási sajátosságok hangtani
vonatkozásai
• Társadalmi rétegződés nyelvhasználati
sajátosságaiból fakadó eltérések (karriert
építő amerikai nő: rekedtes hang)
Hangstilisztika
• Hangszimbolika: beszédhangok és
szemantikai tartalmak összefüggései
– Kellemes-kellemetlen hangok
– Vidám- szomorú
– Nőies-férfias
• Magyar adatok: legszárazabb [ k ],
legnedvesebb [ j ], legpuhább [ l ],
legkeményebb [ r ], legfürgébb [ i ]
KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYTERÜLETEK
akusztika, aerodinamika, anatómia, antropológiai
nyelvészet, audiológia, átírás (transzkripció és
transzliteráció), beszédpatológia, beszédtechnológia,
beszédtudomány, bűnügyi fonetika, ember-számítógépkapcsolat, ének(lés), fiziológia, fogászat,
fonetikatörténet, foniátria, fonológia, fonológiatörténet,
írásrendszerek, jelfeldolgozás, kísérleti fonetika,
konverzációelemzés, mesterséges intelligencia, nemverbális kommunikáció, neurológia, nyelvészet,
spontánbeszéd-vizsgálat, spontánbeszéd-korpusz,
paralingvisztika, pragmatika, pszicholingvisztika,
szemiotika, szociolingvisztika, univerzálékutatás, avagy
dialektológia, pszichoakusztika, neurolingvisztika,
beszédtechnika STB.
A beszéd élettani alapjai
• A beszédképzés szervei és működésük
• Agy: modern ember homo sapiens sapiens
anatómiailag az utóbbi 100-150.000 évben nem
változott számottevően (ugyanolyan agy,
beszédszervek)
• Neander-völgyi agya ugyanakkora, mint a
miénk, koponyája, állkapcsa különböző – nem
minden ma használatos beszédhangot tudtak
képezni
• Neander-völgyi előtt élt csontjai még
különbözőbb – nem tudtak úgy beszélni, mint mi.
Az agy
A BESZÉDKÉPZÉS SZERVEI
A hangképzés szervei: a tüdő
• Tüdő: két szárnya, benne a légcső két fő
ágának, a hörgőknek az elágazódásai
• Többféle légzés:
– Néma légzés (500 cm3 a ki- és beáramló
levegő mennyisége)
– Beszédlégzés (1000-2000 cm3 a ki- és
beáramló levegő mennyisége) – jóval
nagyobb a kilégzés időtartama, belégzés
rövid
– Nők: mellkasi, férfiak: hasi légzés
A hangképzés szervei: a gége
• Tüdő – légcső (10-12 cm) – gége (larynx)
• 5 nagyobb porc:
– gyűrűporc (itt végződnek a hangszalagok),
– pajzsporc (része az ádámcsutka),
– 2 kannaporc (páros szerv, beszéd- és
énekhanghoz hangszalagok beállításához,
forgómozgást végeznek)
– gégefedő porca (idegen anyag ne jusson a
légcsőbe vagy a gégébe)
Hangszalagok
• Nagysága egyénenként és nemenként
változik (férfiak:1,9-2,9 cm, nők: 1,5-2,
gyerekek: 1cm 10 éves korig)
• Hangrés: a gége hangszalagok és a
kannaporcok magasságában levő köze
A HANGSZALAGOK
kannaporc
gégefedő
hangszalagok
A HANGSZALAGOK MOZGÁSA
HÁROMFÉLE MOZGÁS
1. VÍZSZINTES
(levegővételkor
hangszalagok
eltávolodása,
hangképzéskor
záródása)
2. FÜGGŐLEGES
(hangszalagrezgés)
3. SZÉLI-ÉLI
ELTOLÓDÁS
(zöngehang
létrehozásának
alapfeltétele
Tág lélegző
zárállás
Szűk lélegző
zöngeállás
H-állás
Suttogó állás
ZÖNGE ÉS NYELVI FUNKCIÓ
• A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a
hangszalagokat. Ez az alapja a beszédhangok egy részének.
• A hangszalagműködés önmagában alkalmas beszédhangok elkülönítésére.
• A zönge, a zönge és az üregrendszerek,
a zönge és a kiáramló levegő milyensége különféle szegmenseket határoznak
meg.
FONÁCIÓS TÍPUSOK
SUTTOGOTT
ZÖNGÉS
ZÖNGÉTLEN
FALZETT RECSEGŐ NORMÁL
SUTTOGOTT FALZETT
SUTTOGOTT RECSEGŐ
HANG
LEVEGŐS
ZÉRÓ
FONÁCIÓ
LEVEGŐS HANGKÉPZÉS
HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1.
ZÖNGEKÉPZÉS
FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)
HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2.
levegős zöngeképzés
recsegő zöngeképzés
FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS
bai nyelv magánhangzója
AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE
A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN
Hangszalagműködés
• Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek:
20-25 sec., énekesek: 40-50 sec.
• Hangerő: (légárammal kapcsolatos)
• Hangregiszter: mell-, közép- és
fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” –
koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli
(mell-fej-)
• Hangosztály: hangmagasság és
hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349
Hz) – énekléskor: 85-1400 Hz
basszus
bariton
tenor
alt
mezzosz.
Frekven- Átl.beszéd- Hangszaciatartohangmalagok
mány
gasság (Hz) hossza
(Hz)
(mm)
82-349
98
24-25
98-392
110
21-27
123-493
130
17-20
164-698
196
18-19
196-784
220
18-21
szoprán
247-1046
Hangosztály
260
14-17
A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS
AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE
• A beszéd általában
érthető
• A zöngés és
zöngétlen
mássalhangzók
azonosítása nehéz
• Megnövekszik a
kontextus és a
nyelvi tapasztalat
hatása
NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE
Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson.
A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó)
spektrogramja
BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN
• Legkevesebb beszédhang: rotokasz és
mura – mindössze 11
• Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) –
141
• A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek
70%-a tartozik ide)
• Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7)
• Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)
MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A
VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN
2720
db
51,2%
2640
48,8%
2560
2480
2400
ZÖNGÉS
ZÖNGÉTLEN
A beszéd képzése
• Szegmentális hangszerkezet
(beszédhangok, hangkapcsolatok,
hangsorok)
• Szupraszegmentális (prozódia):
beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet,
ritmus, hangerő, hangszínezet
• Koartikuláció: a beszédhangok egymásra
gyakorolt hatása következtében
módosulások
tankönyfö
T A N K Ö NY V
Artikulációs fonetika
• Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés
sajátosságai
• Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes
nyelvek specifikus módon válogathatnak
• A beszédhangok képzési konfigurációját
meghatározza a tüdő működése, a
hangszalagok működése, az üregrendszer
sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak
működése, a képzési tartam
Akusztikai fonetika
• Célja: az artikuláció akusztikai
következményeinek elemzése
• Osztályozás: beszédhangok:
– Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok)
– összetett (zenei hangok, zörejek, zajok)
– Periodikus (rezgései meghatározott
időtartamok szerint ismétlődnek) –
tisztahangok, összetett hangok
– Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett
hangok
A beszédhangok időszerkezete
• Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint
– Szegmentális: beszédhangok időtartama
– Szupraszegmentális: beszédtempó
• Szegmentális szinten mérhető:
– belső időtartam: összetett beszédhangok egyes
részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang:
zárszakasz és felpattanás)
– Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző
artikulációs konfiguráció és a szomszédos
beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek
KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK
R
Ö
H
E(J)
Í
R
U
N
K
EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [r]
• A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat.
• Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különítheti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa,
néhány Ausztráliában beszélt nyelv.
• 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el:
A MAGYAR [r] KÉPZÉSE
Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.
ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?)
E
RR
E
Í
RR E (L)
Ú RR
A (L)
EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK
O
RR
A
O
RR
A
HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN?
Az elemzésekkel legalább 5 típust igazoltunk a magyarban.
Fonetikai eltérések:
 A zöngeképzésben.
 A perdületek számában és minőségében.
 A képzés helyében.
 A zörejtartalomban.
 Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.
A SEMLEGES
MAGÁNHANGZÓ
A svá szó eredete
 A héber sheva szóból jön, amelynek
jelentése ‘semmiség’
 1895: Peter Giles használta először a
szót az angolban
 A megfordított e ([ə]) betűt ‘semleges
magánhangzó’ jelentésben a német
nyelvész, Johann Andreas Schmeller
(1821) használta először
 A jel és a tartalom általános érvényű
A „semlegesség” problémája
A semleges magánhangzót sokféleképpen
nevezik, például:
 homályos magánhangzó
 meghatározhatatlan magánhangzó
 redukált magánhangzó
 centrális magánhangzó
 középső nyelvállású magánhangzó
 mormolt magánhangzó
 hangsúlytalan szótagi magánhangzó
A svá különböző funkciói
 fonéma
 allofón
 magánhangzót helyettesítő beszédhang
 koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet
 artikulációs szükségszerűség
 beszédhang része
 határjegy
 proto-magánhangzó
 hibajelzés
 kitöltött szünet - hezitálás
A „NYELVI JOLLY JOKER”
Az artikulációs konfiguráció
A svá úgy jön létre, hogy a vokális
traktus semleges helyzetben van,
miközben az ajkak kerekítetlenek.
Ez a definíció univerzális, független
az adott nyelvtől és az adott nyelv
magánhangzókészletétől.
Az ajakállás
ə
ø
Fonéma vagy allofón?
• Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában
fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik,
sindi, szlovén).
• Az [ə] fonéma és allofón is a németben,
előfordulása mintegy 30%.
• Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem
fonéma (pl. horvát, katalán, ír).
• Az [ə] egy magánhangzó hiányát is
jelezheti (pl. héber)
Magánhangzók „helyettesítése”
• A magyarban az [ə] nem fonéma, nem
allofón, ellenben számos magánhangzó
helyett megjelenik renyhe artikuláció
és/vagy gyors beszédtempó esetén.
• Az előfordulási arány mintegy 40%
(hangsúlyos helyzetben is tapasztalható).
• Ez a helyettesítő funkció más nyelvekben
is jelentkezik.
A fiziológiai kényszer típusai
 Koartikulációs következmény szótagban és
szótaghatáron:
pl. gnú, knéd-li → g[ə]nú, k[ə]nédli
lóg-na, hab-nál, tek-nő → lóg[ə]na, hab[ə]nál,
tek[ə]nő
 Fonetikai pozícióból adódó megjelenés a
szóvégi beszédhangtól függően:
pl. [b, d, g, m, n]# → adag[ə], tejszínhab[ə]
 Az abszolút szóeleji [r] artikulációjának része:
pl. #róka, #rigó → [ə]róka, [ə]rigó
A [kn, gn] koartikulációja
ə
k n é d l
ə
i
g
n
ú
Az [ə] szóvégi helyzetben
ə
t
a
n
k
ö ny v
ə
A szó eleji [r] része
rám
ə
rigó
ə
A svá mint határjelző
Számos esetben a hangsúlyozás,
kiemelés szándéka eredményezi a
svá megjelenését, például logikai,
érzelmi kiemelés, avagy a
szemantikai egyértelműsítés igénye.
Példák:
add ‘neki (ne a másiknak), tedd le!
rab lány ~ arab lány, ‘halálok ~ halál’ok ‘
További funkciók
• Az anyanyelv-elsajátítás kezdetén
a magánhangzószerű hangok gyakran „semlegesek”.
• A spontán beszédben a beszélő
beszédtervezési vagy szótalálási
nehézségekkel kerülhet szembe.
Ezek eredménye a hezitálás.
Az [ə] a beszédprodukcióban
fogalmi szint
lexikon
hezitálás
grammatikai kódolás
határjelzés
fonéma
allofón
fonológiai kódolás
helyettesítő
koartikulációs köv.
fonetikai pozíció
artikulációs tervezés
#[r]
artikuláció
Az [ə] időtartamai
90
ms
80
70
60
50
40
30
20
10
0
koart.
[r]
határ
szóvég
Következtetések
 A svá magánhangzó multifunkcionális,
számos nyelvben létezik.
Az artikulációs konfigurációja elméletileg
semleges, azonban objektíve nyelvenként
eltérő, amit az eltérő akusztikai
következmény igazol.
 A [ə]-t az élet első heteitől és felnőttkorban is használjuk – a legkülönbözőbb
funkciókban.
A FONETIKA ÉS A
FONOLÓGIA HATÁRÁN
Fonetika – Fonológia
• Fonetika
– Hangkészlet,
hangsorok felépítése,
egymásra hatásának
artikulációs,
akusztikus és
percepciós vizsgálata
– + Spontán beszéd
– Tényekből indul ki,
konkrét eredményeket
dolgoz fel, úgy vonja le
a következtetéseket
• Fonológia
– Nyelvészet része
– Nyelvek
hangkészletével,
hangsorok
felépítésével,
egymásra hatások
szabályaival
foglalkozik, ezek
funkcióját elemzi.
Beszédhangok – fonémák
• 2 hang: e – é (más a képzési helyük), de
egy fonológiai pár (keze – kezét) – a
fonológia eltekint az artikulációs
sajátosságoktól, csak a funkciót nézi.
• 1 fonémát különbözőképpen lehet ejteni,
mégis egy fonémának érzékeljük, de több
hangalaki realizációja van. – allofón
(variáns), pl. hamvas (labiodentális ‘m’).
Fonéma
• Strukturalista nyelvészet: Elvont nyelvi
egység (entitás), egyes nyelvekben
jelentésmegkülönböztető szerepe van
• Generatív fonológia: Komplex egység,
megkülönböztető jegyek nyalábja, mátrix
szerű ábrázolás: pl. szillabikus,
mássalhangzós, szonoráns, nazális,
folyamatos, koronális –, +
Szótag
• Szegmentumok egy nyelven belüli sajátos
szerveződése bizonyos fonotaktikai
(hangsorépítési) szabályok alapján
• Szótagmag: magánhangzó
• Nyílt és zárt szótagok
• Főhangsúlyos (hangmagasság,
intenzitás), mellékhangsúlyos (csak
intenzitástöbblet) és hangsúlytalan szótag
Fonetika és fonológia közös
területei
• Fonotaktikai szabályok (CV, VC, ritka:
CCCV, többmorfémás szavakban
lehetséges: CVCCCCVC – karszthoz)
• Morfofonológiai szabályok (hangrend:
mély-, magas-, vegyeshangrendű szavak),
illeszkedés: hangrend kiterjesztése a
toldalékokra: palatális – veláris és labiális
– illabiális, csak palatálisoknál)
Fonológiai koartikuláció
• Hiátustöltés ‘i’ után
• Hasonulások:
– 1 képzési jegyet érintő – nem teljesen azonos
• Hangszalagműködés szerinti (zöngésségi), pl. vágtál, képzés
– regresszív
– Nincs hasonító hatásuk és nem hasonulnak a nazálisok,
közelítőhangok és a pergőhang
• Képzés helye szerinti (pl. szénpor) – regresszív
• Képzés módja szerint (pl. anyja) – progresszív
– Több képzési jegyet érintő (mód, hely, zöngésség) pl.
vitézség – regresszív
– Sorozatos: pl. zöldség, játszik
– Alaktani kötöttségű: malaccal, lásson
A ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS
• Obstruensek vesznek részt a folyamatban.
• Szón belül és szóhatáron is érvényesül.
• Két típusa van:
zöngésedés, pl. húsban
húzsban,
lányok babája
lányog babája;
zöngétlenedés, pl. megteszi
mekteszi,
tollad fölött
tollat fölött.
• Visszahatóan működik.
MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN?
Megvalósítják-e a beszélők a zöngésségi
hasonulást a szóhatáron spontán beszédben a szünetek ellenére?
Példa:
Látták [SZÜNET] de nem értik.
a) megvalósul: „láttág
de”
b) nem valósul meg: „látták de”
HIPOTÉZIS
Első szó: piros
A „s” hang zöngétlen
pirozs bogyó
zöngés
Nem jön létre a
hasonulás!
Második szó: bogyó
A „b” hang: zöngés
A 2. szó aktiválása nagy szünet nélkül
A 2. szó aktiválása nagy szünettel
• Rövid–hosszú oppozíció változása
– Mássalhangzók: bölcs – bölccsé, magánhangzók:
keze – kezét
• Kiesés: eredeti fonémák száma csökken pl.
tes(t)nevelés, dom(b)tető
• Összefoglalás: Megközelítés:
– Fonológia: absztrakt leírás elsődlegessége,
megerősítést vár tapasztalati úton
– Fonetika: hangzó beszéd megfigyelése, kutatási
eredmények fonológiai természetűek
Szupraszegmentális
hangszerkezet
• Univerzális
– Modalitások, érzelmek, szintaktikai,
pragmatikai sajátosságok
– Dallam, hangsúly, hangerő, hangszínezet,
beszédtempó, ritmus, szünet, hezitálás
akirálynőmondtaalovagegyszörnyeteg
– Szünet, hangsúly, prozódiai frázisok
A beszéddallam
• Tonikus – intonációs nyelvek
• Artikulációsan: a zönge modulálásából
épül fel
• Akusztikailag: alaphangmagasság
(alapfrekvencia) változása
• Ötféle dallammenet:
– ereszkedő, emelkedő, eső, szökő és lebegő
(időfaktor)
Dallammenet
•
•
•
•
Kijelentő: ereszkedő
Felkiáltó, felszólító: eső / ereszkedő
Óhajtó: enyhén emelkedő
Kérdések:
– Kiegészítendő: ereszkedő és lebegő
– Eldöntendő: egyszótag: emelkedés,
kétszótag: problémás: „Hova?” (kérdés,
visszakérdezés), hosszabb: emelkedő, eső
– Befejezetlen: emelkedő, szökő
BESZÉDDALLAMOK
TUDATOSÍTÁSA
kijelentő
felkiáltó
kérdő
óhajtó
felszólító
Hz
280
250
220
190
160
130
100
kezdet
közép
vég
A beszédtempó
• Artikulációs (szünetek nélkül) és
beszédtempó (szünetekkel)
• Hang/s vagy szótag/s
• Életkorfüggő
• Nagy egyéni különbségek
• A beszédtempó gyorsul: 50-es években:
12 hang/s, 10 évvel később 11,35 h/s
A BESZÉDTEMPÓ
artikulációs tempó
beszédtempó
h/s 16
14
12
10
8
6
4
2
0
gyermekek
felnőttek
idősek
Kétnyelvűek beszédtempó
vizsgálata
Egynyelvű nyelvi mód:
Spontán
(szótag/sec)
irányított átlag
különbség
(magyar – angol)
név
életkor
Tamás
12
2,4
1,45 (1,17 – 1,72)
0,95
Christopher
10
3,32
2,98 (3,34 – 2,61)
0,34
Szilvi
23
3,42
2,42 (2,57 – 2,27)
1,0
Kétnyelvű nyelvi mód:
Spontán
(szótag/sec)
irányított átlag
különbség
(magyar – angol)
név
életkor
Mark
48
2,5
2,39 (1,96 – 2,83)
0,11
Éva
58
4,1
3,04 (3,13 – 2,95)
1,06
Mihály
38
3,25
2,51 (2,81 – 2,21)
0,74
Tim
21
3,2
3,39 (3,39 – 3,38)
0,19
Zsuzsi
30
3,82
2,97 (2,74 – 3,2)
0,85
Megakadásjelenségek
• Tervezési fázis
• néma, kitöltött szünetek
• ismétlés
• újrakezdés
• Önkorrekciók, téves kivitelezések
• deklaratív memóriát érintő (szemantikai, fonológiai
parafázia)
• procedurális memóriát érintő (szerkezeti javítások)
Vizsgálat
• Alanyok: 24 kétnyelvű: 15 korai, 9 késői
• Anyag: szöveg létrehozása 4 db 6 képből
álló vizuális stimulus alapján, mindkét
nyelven
• Módszer: megakadásjelenségek
vizsgálata, nyelvi mód és életkor szerinti
összehasonlítása
Beszédtempó (szótag/sec.)
• Korai: átlag: 3,1385, szórás: 1,44875 –
4,78875
– magyar: átlag: 3,42118, szórás: 1,77 – 4,4775
– L2: átlag: 2,8555, szórás: 1,125 - 5,1
• Késői: átlag: 3,04375, szórás: 2,695 –
3,38875
– magyar: átlag: 2,9325, szórás: 1,9575 – 3,395
– L2: átlag: 3,1561, szórás: 2,57 – 3,3825
Minimális különbség a két nyelv
beszédtempójában
L2
angol
angol
orosz
német
orosz
orosz
horvát
angol
életkor
68
21
30
45
43
21
30
58
ko/ké
késői
késői
késői
késői
késői
késői
késői
korai
magyar
3,03
3,395
3,24
3,00
3,3475
3,135
2,82
3,23775
L2
3,06
3,3825
3,49
3,34
3,6225
2,9175
2,57
3,0475
1 sec. különbség
L2
életkor
ko/ké
magyar
L2
szerb
20
korai
4,92
2,95
horvát
22
korai
3,63
2,0625
horvát
20
korai
2,9075
1,5425
horvát
17
korai
3,1575
1,8925
angol
8
korai
3,165
2,1825
angol
48
késői
1,9575
2,83
Korai-késői megakadások összesen
400
350
300
250
korai
200
késői
150
100
50
0
néma szünet
kitöltött
ismétlés
javítás
Korai L1 - L2 megakadások
200
150
100
185
171
179
50
70
19
0
42
39
néma szünet
kitöltött
ismétlés
36
javítás
L2
magyar
Késői L1 - L2 megakadások
180
169
160
140
127
120
100
80
67
60
43
40
24 18
20
0
néma szünet
kitöltött
ismétlés
magyar
L2
27
javítás
19
Egynyelvű on-line korpuszban
• A lejegyzett korpuszban egy kivétellel minden
megakadástípus a főneveket érinti
legnagyobb arányban (33,2%–64,6%).
• A második helyen a típusok 50%-ában ige,
egyharmaduknál pedig melléknév áll.
• A lejegyzett hibák jóval nagyobb arányban
jelentkeznek tartalmas szavakon (89,4%),
mint funkciószavakon (10,6%).
Megakadástípusok
• Freudi elszólások: az elődöntők alatt neki volt a
második legjobb melle // már hogy a
mellúszásban a második legjobb eredménye
• Kontamináció: a cipője túlmétere // túlméretes; A
repüléstől sokan szoktak aggódni; addig is jó
erős // egészséget kívánunk! Az ujjai köré takar
engem. Egy cipőben evezünk. Rajtad kivéve.
Tuti vagyok benne.
Megakadástípusok II.
• Téves szólehívás: a vállalat
tönkremenetelését eredményezte; Gyere
ide kisfiam, kitörlöm az orrodat!
• TOT: a CD-t vagy minidiszket // izét // flopit
eltetted?; Hol van a cserépvirág // öö //
virágcserép // na, váza? Játszottak újat //
visszát// ráadást.
• Újraindítás: hide-hidegebb napokon
Perszeveráció, anticipáció,
metatézis
• Perszeveráció: Brad Pritt, fölösleges
föcsögés, csorog a nyáram
• Anticipáció: cseászcsészét kérsz?; hinte
hihetetlen; naptával dicsérd a napot!
• Metatézis: Anyuék meg bútort menni
vennek; egy legyet ütök két csapásra!;
sóka fó, Irak is vádolja a cáfokat. Jó illatú
ez a frissen firt nyű!
3. PERCEPCIÓS FONETIKA
ARTIKULÁCIÓS
AKUSZTIKAI
PERCEPCIÓS
AZ ALAPPROBLÉMA
HOGYAN KÉPES AZ EMBER
A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ
AKUSZTIKAI JELET
szegmentálni, beszédhangoknak,
hangok kapcsolatának, szavaknak,
azok kapcsolatának, virtuális mondatoknak, szövegnek megfeleltetni?
A NYELVI REPREZENTÁCIÓ
„PARADOXONA”
 A beszédhangok ejtési sokfélesége:
akusztikai következmények.
 Az akusztikai jelek paraméterazonosságának a felismerése:
az adott ejtéstől, a kontextustól és a beszélőtől függetlenül.
AT AGYI TERÜLETEK
Brocaterület
Wernicketerület
Pietsch, P. 2006.
Indiana University
szófelismerés
Crank, M. – Lee, D. 2000
Princeton University
Lombard-effektus
• Zajban mind a beszélő, mind a hallgató
beszédtevékenysége változik, igazodik a
zajhoz
– Dallamszerkezet zajban laposabb
– Artikulációs tempó zajban megnő
– Beszédtempó zajban csökken – hosszabb
szünetek
– Megakadásjelenségek száma zajban megnő
Megakadásjelenségek zajban és
csendben
in silence
in noise
40
35
30
item
25
20
15
10
5
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
subjects
10
11
12
13
14
15
Beszédészlelési zavarok
• Megkésett beszédfejlődés és nagyothallás
– hasonló típusú beszédzavarokat
okoznak (kora gyermekkorban nem hallja
magát) – tanulási nehézségekhez,
viselkedés zavarhoz vezethet