Transcript Megújulási utak, nemzetközi trendek

Megújulási utak,
nemzetközi trendek
Neumann László
FDSZ, Budapest, 2015.01.23.
Miről lesz szó?
• Szakszervezeti válságtünetek, avagy miért
szükséges a „megújítás”?
• Külföldi minták, megújítási („revitalisation”)
modellek
(USA, EU országok)
• Fiatalok és a szakszervezetek
YOUnion projekt külföldi tapasztalatai
(Német, olasz, belga, spanyol, holland és
angol szakszervezetek „jó gyakorlatai”)
Csökkenő taglétszám
• Világtendencia
– A hanyatló szakszervezeti befolyás egyik
összetevője
• Magyarország: 2001: 20%, 2009: 12%, 2015: ?
– Csökken a szervezett munkahelyek száma is
• Magyarország: 2001: 37%, 2009: 35%, 2015:?
– Öregedő tagság
• Magyarország: 35 év alattiakra 2009-ben: 7,3%,
szervezettség, 26% szakszervezeti jelenlét
Szakszervezeti szervezettség
korcsoportok szerint (KSH)
Különböző csoportok aránya a
szakszervezeti tagok között
Forrás: Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok kérdőíves felvétel, 2010.
Szakszervezeti válságtünetek
• Folytonos csökkenés gazdasági okai
– Visszaszorulnak, változnak a magasabb szervezettségű,
korábban „védett” terepek (közszféra és
közszolgáltatások „reformja”)
– Bővülés ott, ahol alacsony szakszervezeti jelenlét:
azokban a verseny-ágazatokban, ahol a
kisvállalkozások, az atipikus munkák, bizonytalan
állások és/vagy a külföldi tőke jellemző
• Következményei
– Kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses
lefedettség
– Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák
hiánya főként ágazati és konföderációs szinten.
Még mitől függ a szakszervezeti
alkuerő?
•
•
•
•
•
•
Politikai beágyazottság, állami beavatkozás
Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.)
Anyagi bázis, sztrájkalap
Belső szervezet: szaktudás és hatékonyság
Akcióképesség, sztrájkok
Társadalmi támogatottság (kommunikáció, „public
image”)
• Szolidaritás mint érték, részvételi hajlandóság
vagy annak hiánya („apátia”)
ESS adatok a politikai és civil
akciókban való részvételről (2012)
Politikai és civil aktivitás a posztszocialista országokban
European Social Survey: Politikai akciókban résztvevők aránya
w
e
r
t
z
u
i
o
E
Kapcsolat politikai pártokkal,
részvétel a munkájukban
Petíció, demonstráció,
fogyasztói bojkott
USA, EU:
„union revitalisation”
modellek
•
Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a
hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly)
– Óriási szakirodalmi érdeklődés
1.
2.
3.
4.
5.
Szolgáltató szakszervezet
Szervezkedő szakszervezeti modell
Mozgalmi-közösségi-politikai aktivitás
Strukturális változások
Funkcionális változások
Szolgáltató szakszervezeti modell
• Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások (Ghent)
• Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan
– Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs,
képzési és más szakmai szolgáltatások
– Internetes hozzáférés, trendi marketing
• Svédország: mobilizálással kombinálva: „interface unionism”
–
–
–
–
Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése
Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet)
Aktivisták, laikusok bevonása vállalati szinten
Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között
• De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum”
szakszervezeti modellt
• Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt
vesznek a munkahelyi képzésben (szakszervezeti képzési
felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)
Szervezkedő, aktivista modell
• Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és
annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává
vált
– USA: AFL/CIO 1995-től: jelentős forrásátcsoportosítás (1/3)
– UK: TUC Organising Academy
– A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a
szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása
• Országonként eltérő célok, stratégiák és partnerek:
–
–
–
–
–
Belső (ahol már van szakszervezet)
Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok)
Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok)
Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet
Profi / amatőr szervezők (a szervezendőkhöz hasonló szociális
háttérrel), kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső értelmiségi
támogatók
• Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég
szervezni
• Nemzetközi szolidaritás: szervezési támogatást nyújtanak
From: Marshall Abrahams [mailto:[email protected]]
Sent: Friday, June 28, 2013 1:01 PM
To: Undisclosed recipients:
Subject: ITF Panama affiliate achieves agreement with UPS subsidiary
Dear friends,
ITF Panama affiliate achieves agreement with UPS subsidiary
28 June 2013
The ITF-affiliated Sindicato Nacional de Trabajadores de la Industria de la Aviación Civil y
Similares (SIELAS) in Panama succeeded in signing a CBA (collective bargaining agreement) with
the air cargo company COPADASA on 14 June, after two months of negotiations and a strike
declaration by the union.
The CBA will be valid for four years and is eligible for salary negotiation every two years, in order
that wages will not be absorbed by inflation. The union achieved clauses including a subsidy for
clinical spectacles and contact lenses, increased life insurance policy, incentives for retiring
workers, a personal risks subsidy for disabled workers, training for all workers, classification of
roles and additional protection against HIV-AIDS discrimination.
COPADASA is a subsidiary of logistics giant UPS and is based in the cargo area at Tocumen
International Airport.
ORGANISING STRATEGY
(International Transport Federation, ITF)
Nemzetközi
„szakszervezet
szervezési”
tananyag
0
14
Mi a szakszervezet?
A munkavállalók szervezete, amely
kollektíven lép fel, hogy javítsa minden
munkavállaló munkakörülményeit és
szociális helyzetét.
WHAT IS ORGANISING?
15
Tanuljunk egymástól!
• A szervezés alapelvei mindenhol
nagyrészt ugyanazok, a helyi
sajátosságok ellenére.
• A szervezési tervet minden egyes
helyzetben, folyamatosan a helyi
sajátosságokhoz kell igazítani.
WHAT IS ORGANISING?
16
Miben különbözik a
szervezés a tagtoborzástól?
• A tagtoborzás növeli a tagok számát és a
tagdíjból származó bevételünket.
• A tagtoborzás része a szervezésnek, de
ha az új tagok nem vesznek részt aktívan
a szakszervezetben, akkor nem
beszélhetünk sikeres szervezésről.
WHAT IS ORGANISING?
17
Miért akarunk szervezni?
Javítsuk a
munkakörülmén
yeket
Fejlődjön
az ágazat,
az egész
gazdaság
Kiépítsük a
munkavállalók
kollektív erejét
Segítsünk
más munkavállalóknak
Megvédjük a
szakszervezeti
tagokat a
tisztességtelen
bérversenytől
WHAT IS ORGANISING?
18
Miért húzódzkodunk a
szervezéstől?
• Túl nehéz, és lehet, hogy sikertelen
• Feszültségforrás a munkavállalók
számára
• A munkavállalók kiábrándultak, „apátia”
• Nincs elég idő, forrás
• A jelenlegi tagsággal is túl sok
megoldandó probléma adódik
WHAT IS ORGANISING?
19
Stratégia: terv arról, hogy
milyen helyzetekre
számíthatunk és akcióink
ahhoz hogyan
alkalmazkodjanak
STRATEGY
20
A szervezési stratégia tervezése
Vegyük figyelembe,
kik lesznek a
szervezés aktív
résztvevői:
• Szakszervezeti tagok
• Szakszervezeti
alkalmazottak
• Választott
tisztségviselők
• Nem szervezett
munkások
Gondoljunk arra,
hogy milyen
csoportokat akarunk
szervezni:
• Kor
• Nem
• Régió
• Iparág
• Foglalkozás
• Kultúra
• Nyelv
• Egyebek
STRATEGY
21
STRATEGY
22
Új célcsoportok szervezése
• Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka
– Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás
útjainak segítése”)
• Munkanélküliek (Ghent országok, Írország)
• Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok
• Kis és közepes vállalatok munkavállalói,
önfoglalkoztatók
– Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló „kiszervezett”
tagok megtartása
– Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria
– Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi-, pénzügyi
tanácsadás, képzés, esetleg kisvállalkozói kölcsön
Mozgalmi-közösségi aktivitás
• Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi – civil akciókhoz
• A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása
(antirasszizmus, környezetvédelem, stb.)
• Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei
(„community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás)
– Helyi informális hálózatokra, vallási szervezetekre alapuló
építkezés, hálózatszervezés a lényege
– Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása
– Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés,
finanszírozás)
– Tagszervezés (itt nem elsődleges cél)
– Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel
közös akciók)
• Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges
ellenszenve. De Angliában erős háttértámogatás a kormánytól
és a közvéleménytől
Politikai aktivitás fokozása
• Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete,
részvétel az országos demokratikus politikai
mozgalmakban
– USA: feketék mozgalmai
– EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata
szakszervezetek)
• A szakszervezetek változó politikai orientációja
– Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz)
– Kelet-Európában problematikusabb, inkább a
pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája)
• Új törekvések, politikai akciók:
– A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria,
Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.)
Strukturális változások
• Szakszervezeti egyesülések (a fúzió nehézségei
ellenére a fő trend!)
– Csökkenő létszám, források, fúzió főként
méretgazdaságossági okok miatt
– Nagyobb létszám - hangsúlyosabb megjelenés
– EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB
– Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC)
• Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek
terjeszkedése új, szervezetlen határterületekre
• Szétválás-kiválás-specializáció
– pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása
• Új független szakszervezetek alakítása
Funkcionális újítások
• „Partnerségi” megállapodások a szakszervezet és a
menedzsment között. Konfrontáció helyett
együttműködés… (US, UK; magánszféra és
közszféra – New Public Management - egyaránt)
• Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság
alapján (KKV)
• Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia
• „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás
elnyeréséért (pl. flash-mob)
• Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció
kiépítése
Jelentős országok közötti
különbségek, tanulságok
• Szervezkedő és „partnerségi” szakszervezeti
modell
– Erős az angolszász országokban (UK, USA,
IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a
szakszervezet elismerése (recognition) helyi
akcióhoz/taglétszámhoz kötött és
hagyományosan harcias, ellenséges a viszony a
menedzsmenttel szemben, nincs ÜT
• Hagyományos érdekképviseleti modell
– Kontinentális Európa: inkább csak a „szokásos”
szervezési aktivitás (pl. új belépők,
szakmunkástanulók)
YOUnion témakörei a hét
országtanulmányban
1. Fiatalok munkaerőpiaci, munkahelyi helyzete a
válság után
2. Fiatalok képe a szakszervezetről
3. Fiatalok szakszervezeti tagsága, ifjúsági
struktúrák, intézményes keretek
4. Szakszervezetek a fiatalokért (szolgáltatások,
érdekegyeztetés, kollektív alku)
5. Szervezés, kampány és kommunikáció
(3-4-5: nem elkülöníthető témák!)
Munkaerőpiac: munkanélküliség
és NEET (15-24 évesek, % , 2013)
Munkaviszonyok: időleges és
részmunkaidős (15-25 évesek %-a, 2013)
Németország: fókuszban a diplomások
és bizonytalan foglalkoztatásúak - a
szakmunkásképzés helyett
• 1980-as évekig: duális képzés volt a fő út az iskolából a
munkahelyre. Kiépült szakszervezeti intézmények, „jó
gyakorlatok” (Jugend- und Auszubildendenvertretung)
• Manapság: felsőoktatásból, vagy bizonytalan állásokba
• Az üzemi tanácsok és a szakszervezetek alkalmazkodni
tudtak: a korábbi szakértői megközelítés helyett inkább
konzultációs üzemmód az egyetemistáknál
• Sikeresen tudják szervezni a „bizonytalan
foglalkoztatásúakat” is (pl. kölcsönzötteket), bár ez
nem speciálisan a fiatalokra irányul
• Érdekképviselet/szolgáltatás ÉS a tagság utánpótlása !
Fiatalok szakszervezeti tagsága, ifjúsági
struktúrák, intézményes keretek
• Nemzetközi trendek: a dolgozók inkább
hajlamosak belépni a szakszervezetbe munkáséletük későbbi szakaszában
– Angolszász tapasztalatok: 40 év körül
– Olaszország: A magas munkanélküliség (40%), a
rugalmasság igénye miatti fluktuáció, stabilitáshiány
megakadályozza, hogy a fiatalok kapcsolatba
kerüljenek a szakszervezettel
• Ifjúsági struktúrák mindenhol évtizedek óta! DE…
– Belgium: fiatal aktivisták hiánya - sikeres szervezés
ellenére!
– Spanyolország: hiányoznak azok az új stratégiák,
amelyek szakszervezeti perspektívákat nyújtanának,
ahol a fiatalok a szakszervezetek vezető testületeiben is
jelen lehetnek
Szakszervezetek a fiatalokért
(érdekegyeztetés, kollektív alku)
• Hollandia: a fiatalok képviselete országos ifjúsági
foglalkoztatási munkacsoportban
• Belgium: Országos szinten fellpnek pl. a a fiatalok
alacsonyabb bérszíntje ellen (minimálbér)
• Olaszország: ágazati kollektív szerződések elemzése: a
fiatalok ügye sehol nem szerepel az alkuk során. De kivétel
valamennyi iparágban a vállalathoz telepített szakmunkásképzés (jogi támogatás a kollektív alkuhoz!) és a fiatalok
foglalkoztathatóságának növelése!
• Hollandia: a fiatalokat érintő kérdések rendszeres bevonása
kollektív megállapodásokba
• CGIL‘Dissociati’ kampány célja a ‘caporalato’ (illegális
foglalkoztatás) enyhítése Dél-Olaszországban
Fiatalok képe a szakszervezetről
• Ismerethiány – általános probléma
– Hollandia: felmérések szerint a fiatalok nem ismerik a
szakszervezetet, látensen viszont pont olyan védelmi
funkciókat igényelnek, amelyeket hagyományosan a
szakszervezeti tagsággal tudnak megszerezni
• Spanyolország: A legfontosabb az, hogy meg kell
növelni a szakszervezet láthatóságát a fiatalok
között
• Belgium: fiatal aktivistákkal, akciók az „öreg
ember ősz szakállal” szakszervezeti kép ellen
• A „kreatív” események hozzájárulhatnak a
szakszervezet „fiatalos” megjelenésének
kialakításához (Belgiumi példák)
Tagszervezés, kampányok
• Külön ifjúsági szakszervezet létrehozása (Hollandia)
• Iskolai akciók, „felkészítés a munkavállalásra”
– Hollandia: információs programok, kiépült kapcsolatok,
apparátus, önkéntesek
• Spanyolország: Ha a szakszervezetek fenn akarják tartani
mozgósításának képességüket – beleértve a fiatalokét is – a
másfajta helyi ifjúsági szervezetekkel és/vagy mozgalmakkal
együtt kell kulcsszerepet játszaniuk
• Belgium: hangsúly a közvetlen, személyes megközelítésen,
nyílt párbeszéden; a „kreatív” események több résztvevőt
vonzanak, mint az „egyszerű” információs találkozók.
– Pl. játékos vetélkedő - „kincsvadászat” -: szórakoztató
tevékenység plusz diákmunkával kapcsolatos
információátadás
Tagszervezés, kampányok
(folytatás)
• Szolgáltatások, alacsony vagy képletes tagdíj
– Belgium: Ghent-i rendszerben – azaz ők a
munkanélküliségi segély kifizetői – külön is ösztönöz a
belépésre
– ingyenes tagság a még tanulóknak 25 éves korig,
alacsony a tagdíj (15 €), sőt az ágazatok ennek egy
részét visszajuttatják a tagságnak
– Anglia: „BECTU Creative Toolkit website” művészeti
ágakban ahol projekt-alapú a foglalkoztatás
kisvállalkozásokban a szakszervezet szakmai képzést,
gyakorlatszerzési lehetőséget, munkaközvetítést nyújt
Kommunikáció
• Weblap, Web2 általánosan elterjedt ágazati,
konföderációs szinten
• A digitális eszközök nem helyettesíthetik a
szemtől szembe érintkezést, különösen vállalati
szinten
• De olasz és spanyol kritika:
– szegényes a multimádiás eszközök használata
– A hagyományosan passzív, egyirányú
kommunikációs stratégiától el kell mozdulni s
közösségi háló használata felé
• YOUnion: Twitter analízis 6 országban
Twitter analízis: Fókuszban a
szakszervezet ?
Twitter: szakszervezetek „követői”
és szakszervezetek a fiatalokról
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]