Transcript Szakszervezeti megújulási kísérletek

A szakszervezetek
megújításának kísérletei,
szervezési, toborzási
módszertan
Neumann László
SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.
Miről lesz szó?
• Miért szükséges a „megújítás”?
• Megújítási („revitalisation”) modellek
(USA, EU országok)
• Magyarországi tünetek
• Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi
jelenlétéről, tagszervezésről
• Korábbi magyarországi megújítási kísérletek
• Toborzási módszertan – ITF kézikönyv
• Szervezési tapasztalatok megbeszélése
Miért szükséges az „újjáélesztés”?
Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő?
– Tagság nagysága,
Taglétszám – a csökkenő szakösszetétele
szervezeti befolyás egyik összetevője
– Akcióképesség, sztrájkok
– Politikai beágyazottság,
állami beavatkozás
– Intézményi háttér (jog,
szociális párbeszéd, stb.)
– Társadalmi támogatottság, „public image”
– Szolidaritás mint érték
– Anyagi bázis, sztrájkalap
– Szolgáltatások
– Belső szervezet
hatékonysága
Országonkénti szakszervezeti szervezettség
korcsoportok és munkaszerződés típusok
(állandó, ideiglenes) szerint
A taglétszám csökkenésének okai
• Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés,
kiszervezés, munkanélküliség
• Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák,
önfoglalkoztatók, feketemunka
• Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek
arányának növekedése
• Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése,
HRM ellenszerek
• Szerény érdekvédelemi eredmények
• Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya
• A poszt-szocialista átalakulás nehézségei
– Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés)
– Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája
Szakszervezeti válságtünetek
• Folytonos csökkenés következményei
– Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya
– Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken
(közszférában és közszolgáltatásokban)
– Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a versenyágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus
munkák és a külföldi tőke jellemző
– Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb
kollektív szerződéses lefedettség
– Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák
hiánya főként ágazati és konföderációs szinten.
– Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint
közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából
származó újabb problémák!
USA, EU: „union revitalisation” modellek
• Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a
hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly)
• Klasszikus nyugati megoldások:
–
–
–
–
–
–
Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell)
Szervezkedő, aktivista (USA, UK)
Új célközönség keresése (EU)
Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel
Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok
Új struktúra, szervezeti megújulás
• Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás
– Funkcionális újítások:
• „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a
változó kollektív szerződéses struktúrához
Szolgáltató szakszervezeti modell
• Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások
– Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell
• Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan
– Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és
más szakmai szolgáltatások
– Internetes hozzáférés, marketing
• Svédország: „interface unionism”
–
–
–
–
Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése
Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet)
Aktivisták bevonása vállalati szinten
Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között
• De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum”
szakszervezeti modellt
• Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt
vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a
munkahelyen, országos Union Learning Fund)
Szervezkedő, aktivista modell
• Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak
kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált
– USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989)
1995: jelentős forrásátcsoportosítás
– UK: TUC Organising Academy
– A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása,
a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása
• Országonként eltérő célok és stratégiák:
– Belső (ahol már van szakszervezet)
– Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok)
– Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok)
– Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet
– Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív
szervezés, külső támogatók
• Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni
Új célcsoportok szervezése
• Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka
– Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás
útjainak segítése”)
• Munkanélküliek (Ghent, Írország)
• Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok
• Kis és közepes vállalatok munkavállalói
• Önfoglalkoztatók
– Hagyomány bizonyos szakmákban (média,
szórakoztatás, profi sport)
– Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok
megtartása
– Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria
– Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés
esetleg kisvállalkozói kölcsön
Mozgalmi-közösségi aktivitás
• Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz
– Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős
• A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása
(antirasszizmus, környezetvédelem, stb.)
• Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei
(„community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás)
–
–
–
–
–
Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása
Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás)
Tagszervezés (itt nem elsődleges cél)
Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös )
Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra
alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege
– Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges
ellenszenve
– De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől
Mozgalmi, politikai aktivitás
• Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete,
részvétel az országos demokratikus politikai
mozgalmakban
– USA: feketék mozgalmai
– EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata
szakszervezetek)
• A szakszervezetek változó politikai orientációja
– Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz)
– Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország
példája)
• Új törekvések, politikai akciók:
– A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria,
Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.)
• Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum
Strukturális változások
• Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió
nehézségei ellenére!)
– Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként
méretgazdaságossági okok miatt
– EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB
– Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC)
• Centralizáció, források központosítása (DGB)
• Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek
terjeszkedése új, szervezetlen területekre
• Szétválás-kiválás-specializáció
– pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása
• Új független szakszervezetek alakítása
Funkcionális újítások
• „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a
menedzsment között (US, UK)
• Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához
(„szervezett decentralizáció” - Németország)
• Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV)
• (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a
szervezésben (Lengyelország)
• Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia
• „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás
elnyeréséért (pl. tömegközlekedés)
• Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése
• „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de
nehézségek a használati- és titokjogokkal)
Szakszervezeti stratégiák összefoglalása –
európai körkép
Forrás:Pedersini, Eurofound
Eurofound: módszerek és országok
Szervezeti megközelítés
– Rétegszervezetek, bizottságok
• Nők, fiatalok, migránsok
• Arányos képviselet a vezetésben
– Programok fiataloknak
– Külön szervezési programok
(UK), máshol része a
szakszervezeti munkának
– Képviselet létrehozása, erősítése
(kölcsönzöttek)
– Információs kampányok
– Nemzetközi együttműködés
• Migránsok (MT-IT)
• Szervezéstechnika (US)
Egyéni megközelítés
– Nem-szervezett munkahelyek segítése
(D, UK, PL)
– Fiatalok, iskolások
• N: kitelepülés nyári munkához
– Migránsok (GR, I, MT)
– Kiszervezett munkaválllaók
– Szakszervezeti network
• szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F)
• laikus képviselők képzése (UK)
– Szolgáltatások
• Biztosítások, árkedvezmények,
tanácsadás, lottó (MT, SI, SK)
• Internetes és telefonos szolgáltatás
fiataloknak (IE)
– DE vannak ellentétes törekvések is:
többletjuttatás a tagoknak
• D: opt-out, F: profit-sharing
Jelentős országok közötti különbségek
• Szervezkedő szakszervezeti modell
– Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a
kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi
akcióhoz kötött
– Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell
kombinációja, adaptációja célravezetőbb
– „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos
menedzsment-szakszervezet viszony
• Hagyományos érdekképviseleti modell
– Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új
belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások
vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma.
– Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén
és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács
terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a
szakszervezet támogatja az ÜT munkáját
És Magyarországon?
Szakszervezeti szervezettség ágazatonként
(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)
Szakszervezeti szervezettség korcsoportok
szerint (KSH)
A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről
• Kapcsolt kérdőívek módszere
–
–
–
–
–
Vezetői kérdőív (1,5 óra)
Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal)
Szakszervezeti kérdőív (45 perc)
Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc)
Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal)
• Minta: 1,000 telephely
– Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra
(3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai
végzettség)
– Csak a versenyszféra
– Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek
– Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október
Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I.
(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %)
A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik
érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére
Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti
jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%)
0
64
250 fő felett
Magyar,
többségében
magántulajdonú
39
10
30
20
50
40
60
0
70
10
Mezőgazdaságbányászat
14
26
43
8
Külföldi tulajdonú
17
58
20
Vegyes (magyar
és külföldi)
4
0
10
20
30
40
50
60
16
41
48
15
8
22
20
4
10-19 fő
50
25
Energia-és
vízgazdálkodás
Építőipar
20-49 fő
40
8
Magyar állami
tulajdonú
25
30
13
Feldolgozóipar
50-249 fő
20
20
21
Kereskedelem
17
9
Szállítás és
raktározás
Szolgáltatások
30
26
18
26
70
Munkahelyi szervezettség
Szakszervezeti jelenlét
Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%)
Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van
szakszervezet (átlag 22%)
Különböző csoportok aránya a
szakszervezeti tagok között
A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!
A munkavállalók jelenlegi és korábbi
szakszervezeti tagsága életkor szerint
100%
90%
31
80%
55
70%
60%
86
59
76
50%
50
40%
29
30%
20%
10%
0%
27
12
5
9
12
17
19
15
18-30 éves
31-39 éves
40-49 éves
50 éves vagy
idősebb
Együtt
igen, tagja vagyok nem, de korábban voltam
nem, soha nem voltam
A szakszervezeti szervezettség változásai
Változás az elmúlt két évben
A növekedés okai
A csökkenés okai
Szakszervezeti tagszervezés
• a munkahely vezetése
támogatja a szakszervezeti
tagságot munkavállalók
egyharmada szerint, fele
közömbösségről számolt be,
egy-hetedük szerint nem nézi jó
szemmel a vezetés
• Csupán a nem-szervezett
telephelyek 4%-ában volt
kísérlet szakszervezet
létrehozására a vezetők szerint
• A munkahelyi szakszervezetek
legfeljebb egyharmada kapott
segítséget a tagszervezéshez
ágazati vagy országos
szakszervezeti központoktól
Magyar szakszervezeti válságtünetek
• Tagtoborzás-szervezés gyenge
• Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása,
apparátusok leépítése
• Országos és ágazati központok gyengesége
–
–
–
–
Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben
Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága
Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre
A helyi alku segítése?
• Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár
munkahelyi szinten is)
• Helyi-regionális struktúra gyengesége
– Kismunkáltatók szervezése?
Megújulási kísérletek I. - szolgáltató
szakszervezeti modell
• Nincs igazi hagyománya
– Még az államszocializmusban sem igazán volt
– Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási
alap (pl. villamosenergia-ipar)
• Elvetélt kezdeményezések:
– 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány
• Létező szolgáltatások
– Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet
– Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési
felelősségbiztosítás
• A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?
• „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál
értékesebb juttatások, mint szervező erő
– Szervezés tartóssága?
– Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidőkedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a
tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?
Megújulási kísérletek: szervezkedő,
aktivista modell?
• „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????)
• Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése
– Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ)
• Kampányok főként a 1990-es évek elején
– Suzuki, ÜT választások
• Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq)
• Zöldmezős beruházások ?
– Új szerveződések külföldi segítése
• Nincs hatékony tagszervezési kampány „források
hiányában”
• Kis és közepes vállalatok szervezetlenek
– A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?
Megújulási kísérletek II. - mozgalmi,
politikai aktivitás?
• Konföderációk pártkötődése
– Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ
– Deklarált semlegesség: Autonómok
– Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA
• Politikai szakszervezet ?
– Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű?
• De a szociáldemokrata követelések meghatározóak
minden konföderációnál (EU demagógia?)
• Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz,
konkurens helyzet (NGTT, támogatások)
• Újabb próbálkozások:
– LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai
kormánytámogatás. Hatása?
Megújulási kísérletek III. - strukturális
változások?
• Vagyonfelélés és költségcsökkentés
• Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok,
direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés)
• Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése?
• Országos egyesülési kísérletek kudarca (20002004)
• Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek)
• Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca
– LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ
– Konföderációk közötti megosztottság erősödése
Újabb megújulási kísérletek (2010-)?
Hogyan értékeljük?
• VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális
konzultáció)
• Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi
• Közmédia szakszervezeteinek akciói
• Magyar Szolidaritás mozgalom
• Közszféra szakszervezetinek demonstrációja
• „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ)
• Az új Mt. hatása a szakszervezetekre
• Más megújulási kísérlet ???