Transcript 13. elõadás - Piaci tökéletlenségek és Közjavak

Piaci tökéletlenségek
Erőforrások optimális felhasználása
Egyensúlyi piaci allokáció:
- a piaci mechanizmusok eredményeként
kialakuló erőforrás allokáció,
- a piaci szereplők egyéni motivációin,
értékelésein alapulnak
Társadalmilag optimális erőforrás
allokáció:
- az az erőforrás allokáció, amely a
társadalom számára kívánatos
Piaci elégtelenség
Akkor lép fel, ha a tisztán piaci mechanizmusok
által eredményezett erőforrás allokáció eltér a
társadalmilag optimálisnak tekintethető erőforrás
felhasználástól.
- A tevékenységek egyéni és társadalmi
megítélésének különbségein alapul
a) társadalmi határhaszon: MSB - egyéni
határhaszon MU
b) Társadalmi határköltség: MSC - egyéni
határköltség MC
• Kialakulásának oka:
- monopolhatalom
- külső gazdasági hatások
- közjavak
- információs aszimmetria
Külső gazdasági hatások
• Egy gazdasági szereplő tevékenysége
közvetlenül érinti egy másik szereplő
termelését, fogyasztását.
• Létrejötte elsődleges szándékainktól
független
• Nem épül be az egyéni döntésekbe
• Nincs piaca, piaci ellentételezése
Erdő
Fafeldolgozó
faúsztatás
(impregnálás)
Szálloda
A tó vizének szennyezése
a vegyszerrel
Az externáliák csoportosítása
Termelői
Fogyasztói
Pozitív
Pl. K+F
Pl. szomszéd
virágoskertje
Negatív
Pl. környezetszennyezés
Pl. dohányfüst a
nemdohányzó
számára
Termelés területén érvényesülő
külső gazdasági hatás
Két termelő: A. és B. vállalat
A vállalatok kibocsátása: QA és QB
A vállalatok költségfüggvénye:
TCA= f(QA) és TCB= f(QA, QB)
Ha:
T CB
, 0
Q A
akkor „A” vállalat externális hatást gyakorol B. vállalatra
(ha nagyobb, mint nulla, akkor negatív hatás, ha kisebb mint nulla ,
akkor pozitív hatás)
Fogyasztás területén érvényesülő
külső gazdasági hatás
Két fogyasztó: A. és B.
A fogyasztott termékek: xA és yB
A fogyasztók hasznossági függvénye:
UA  f (x A )
Ha: U
B
x A
U B  f (x A , y B )
0
akkor xA fogyasztása externális hatást gyakorol B. fogyasztására
(ha nagyobb, mint nulla, akkor pozitív hatás, ha kisebb mint
nulla , akkor negatív hatás)
Pozitív fogyasztói externália
• Pozitív externália
esetén a társadalmi
optimum nagyobb,
mint a piaci.
• hatékonyság
veszteséget okoz
Hatékonyság
veszteség
P
S
MSB
D
qp
qt
q
Negatív termelői externália
• a piaci optimum
nagyobb mint a
társadalmi.
• Hatékonyság
veszteség keletkezik
P
MSC
S
D
qt
qp
q
Pozitív fogyasztói és negatív
termelői externáliák
Lehetséges esetek:
a) a pozitív hatás nagyobb, mint
a negatív hatás
Ekkor a társadalmi optimum
nagyobb, mint a piaci optimum
b) a pozitív hatás kisebb, mint a
negatív hatás
Ekkor a társadalmi optimum
kisebb, mint a piaci optimum
c) a két hatás megegyezik
Ekkor a társadalmi optimum és a
piaci optimum egybeesik.
P
MSC
S
MSB
D
qp qt
q
Jóléti veszteség megszüntetése:
Meg kell határozni:
- az externália forrását
- mértékét.
Probléma: sem az externália mértéke, sem az érintettek köre nem
határozható meg könnyen. Minősítésük, számszerűsítésük
sokszor szubjektív, pontatlan
Megszüntetésének, kezelésének módja, eszköze
- Jóléti közgazdasági iskola szerint
- Jogi-közgazdasági iskola szerint (oka: a tulajdonjogok
tisztázatlansága - ezt kell megszüntetni)
Externália internalizálása
• Megegyezés
• Kényszerű kártalanítás (bírósági
közreműködést igényel)
• adminisztratív eszközök (pl. hatósági
előírások)
• Közgazdasági eszközök (adók,
támogatások)
• Tulajdonjogok egyértelmű kijelölésével
Coase - tétel
• Zérus tranzakciós költség és
egyértelműen érvényesíthető
tulajdonjogok mellett a tulajdonosi
jogosítványok kezdeti kijelölésétől
függetlenül ugyanahhoz az allokációs
eredményhez vezetnek
• A külső gazdasági hatás mennyisége
mindig ugyanannyi lesz
Közjavak
Kizárható
fogyasztó
Nincs kizárás
Rivalizáló
Magánjószág
fogyasztás
Vegyes jószág
Nincs
Vegyes jószág
rivalizálás
Tiszta közjószág
• Vegyes javak:
– Túlzsúfoltságra hajlamos javak: nehéz a
kizárás de van rivalizálás
– Díjköteles javak: nincs rivalizálás, de könnyen
kizárhatók a fogyasztók.
Keresleti görbe meghatározása
Potyautas magatartás
• Az egyénnek az a kísértése, hogy
másokra hagyja a közjószág beszerzését
• Fogolydilemmához hasonló helyzet
• Domináns stratégia: potyázás
• Általános esetben: a tisztán egyéni
mechanizmusok nem vezetnek a
közjószág optimális mennyiségéhez
Hardin (1968): a közlegelők tragédiája
Egy falu legelője tíz tehenet tud eltartani és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik
gazda egyszer csak gondol egyet és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egyegy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad ,
de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel
észreveszi egy másik gazda és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor
már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két gazdának fejenként 16 liter teje lesz.
Minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy másik tehenet hajt a legelőre.
Azonban nemsokára már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek
két tehenük van.
Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul
járna.
21
Közlegelő tragédiája
Ha egy szabályokat betartó szereplő döntési helyzetbe kerül, akkor
számára bármely időpontban nyereségesebb a "dezertálás", mint a
szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi
szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenént alig
érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal,
hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját
maguknak ártanak.
Következtetés: A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan,
amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel
megállapított szabályokat.
A
közlegelő csapdahelyzet legismertebb gyakorlati
környezetvédelem, illetve környezetszennyezés.
példája
a