Transcript Balázs István előadása (prezentáció)

Balázs István CSc
Tudományos főmunkatárs
MTA TK Jogtudományi Intézet
A jó közigazgatás követelményei
1
A jó kormányzat értelmezési
tartományai*
• A közigazgatás jóságának a kérdését.. a közérdek és a
magánérdek szembeállításának jegyében…az
eredményesség és szakszerűség szembeállításának
jegyében szokták felvetni és megválaszolni.(Bibó)
• értékfilozófiai közelítésmód , az értékként felfogott
szabadság alapján a köz és magánérdek miként
képviselhető? (Boda)
• A jó kormányzati munka..politika és a közigazgatás
bonyolult összjátékának kérdése, amelyben azonban a
közigazgatás nem csak passzív végrehajtó, hanem az
elképzelések kidolgozásának is aktív részese (Szamel K.)
2
A jó közigazgatás problémája
• „Az igazi probléma tehát minden közigazgatás
megítélésében a hatalom, a hivatal és az élet
egymáshoz való viszonya: egymástól való
függése vagy függetlensége, egymásnak való
alávetettsége vagy kölcsönössége, egymástól
való áthatottsága vagy izoláltsága.” (Bibó)
• Ezeknek a lehetőségeknek gazdag megoldásai
alakulnak ki,
3
A jó közigazgatás normatív értelemben
• EU Alapvető Jogok Chartája 41. cikk a megfelelő
ügyintézéshez való jogról és a részjogosítványok,
• A helyes hivatali magatartás európai kódexe,
• Az ET CM/Rec(2007)7. ajánlása, A jó közigazgatás
kódexe,
• Alaptörvény „Szabadság és felelősség” rész, XXIV.
cikk (1),
• AB határozatok a tisztességes eljárás
követelményrendszeréről,
4
A jó közigazgatás kódexe
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A joghoz kötöttség elve,
Az egyenlőség elve,
A pártatlanság elve,
Az arányosság elve,
A jogbiztonság elve,
Az ésszerű időn belüli eljárás elve,
A részvétel elve,
A magánszféra tiszteletben tartásának elve,
Az átláthatóság elve,
A közigazgatási döntésekre vonatkozó szabályok,
Jogorvoslatok,kártalanítás,
5
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A „jó kormányzás és közigazgatás” közös
elemei az EU tagországok jogi
szabályozásában.
a felelősség,
az átláthatóság,
az polgárok szükségleteinek való megfelelés képessége,
a hatékonyság,
az eredményesség,
a nyitottság,
a részvétel,
a kiszámíthatóság,
a jogállamiság,
a koherencia,
a méltányosság,
az etikus eljárás és magatartás,
a korrupció elleni fellépés,
az ésszerű határidőben való eljárás és döntés,
az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme,
az eljárások egyszerűsítése.
6
Európai közigazgatási Térség ,európai
közigazgatási jog?
• Az Európai Unióban a tagállamok közigazgatása változatlanul nem
tartozik az Unió szabályozási hatáskörébe,(Intézményi önállóság
elve) az a közigazgatási elveknek, szabályoknak, eljárásoknak egy
olyan kialakult rendszere, amely a tagországi alkotmányos kereteken
belül érvényesül,
• Szűk értelemben ezért az európai közigazgatási jog csak az Európai
Unió intézményei működésére alkotott joganyag közigazgatási
jognak minősíthető része lehet,( Schwarze)
• Tágabb értelmezés szerint az európai közigazgatási jognak része az a
joganyag is, mely a közösségi jogot és a tagállami közigazgatási jogot
„összeköti”
• Így az európai közigazgatási jog forrásai az írott jog, a szokásjog és
az általános jogelvek, továbbá a bíró alkotta jog is?
7
A „jó kormányzástól” a „jó állam” felé?
• A neoliberális államfelfogás érvényesülése a
közigazgatásban az „Új közmenedzsment” útján,
• A neoweberi államfelfogás fokozatos térnyerése,
• A good governance paradigmáitól,(..„le kell értékelni az
államot”…)
• A good government paradigmái felé,( …„a jó
kormányzás gondolata elképzelhetetlen aktív,intelligens
és erős állam nélkül…” G.Fodor-Stumpf)
• A közigazgatás az állam adminisztrációja, cselekvése
(Magyary)
8
Az „Új közmenedzsment” érvényesülése és
kritikái.*
•
a gazdasági-pénzügyi világválság megnyitotta az utat a változások előtt a
kormányzásban és a közigazgatásban egyaránt ,
•
a piaci kormányzás modellje,mely a kormányokra erőltette a magánvállalkozások
módszereit, értékrendjét és normáit ,nem hozta meg a kívánt eredményeket,
•
a közszolgáltatások csökkentése és a kiszerződések rendszere megváltoztatta a
kormányok és az állampolgárok viszonyát,
•
megnövelte a szolgáltatások költségeit és utat nyitott a korrupció és a közpénzek
elsikkasztása előtt,
•
csökkent a kormányzásba és a közigazgatásba vetett bizalom és bekövetkezett a
társadalmi tőke és a közszolgáltatások eróziója,
•
az „üzleti modell” a kormányzást a szakértőkre hagyta azzal,hogy a végrehajtással
megbízott technokraták számára az eredményesség és hatékonyság volt a
kizárólagos szempont
9
A változtatások motivációi
•
•
•
•
•
•
•
a neoliberális modell egyetlen mozgatója a racionalitás, mely megerősítette a
magánszférát és az egyén jogait.
az NPM érvényesítése következtében viszont meggyengült az állam, különösen
a végrehajtó hatalmi ág,a közigazgatás,
a világot sújtó megakrízisek kezelése azonban egészen más igényeket támaszt,
a polgárok a kormányuktól várnak megoldást a problémákra,
az állam meggyengítésével azonban a demokrácia is gyengült, mely az
együtttartozás érzésére épül és arra,hogy a hatalom nem csupán a
polgároké,hanem azok érdekében is kerül alkalmazásra,
a hatalom részesének érzése nélkül sem a kormányzásban való részvétel sem
az abba vetett bizalom nem lehetséges,
az NPM viszont a hatalom gyakorlásában résztvevő polgárokból
szolgáltatásokat igénybevevő ügyfeleket,fogyasztókat csinált ,
10
A változások irányai
• a válságok okozta időzített bombákat csak az erős , hatékony állam
és hozzáértő, demokratikus kormányok tudják hatástalanítani,
• ehhez vissza kell adni az embereknek azt a hitét, hogy lehet és kell
valamit tenni a válságok ellen és érdekük fűződik az eredményhez,
• szükséges,hogy az állami szerepkörök és a közigazgatás
megerősödjenek,
• az erősebb állam és közigazgatás azonban új, az eddigieknél
erősebb ellenőrzési mechanizmusokat igényel növekvő társadalmi
részvétellel és ellenőrzéssel,
• a neolibeális államot felváltó új erősebb
(neoweberi,neokonzervatív, vagy más) államra van szükség,
11
A közigazgatás fejlődésének új
prioritásai.
•
•
•
•
•
•
konszenzus mutatkozik abban,hogy az NPM utáni korszak közigazgatásában a
közhatalmi eszközöknek nagyobb szerepet kell kapniuk,
különösen a dereguláció és a szabályozási reform által leginkább érintett gazdasági
és pénzügyi igazgatási területeken,valamint a természeti erőforrások ,az energia és
a nemzetközi migráció kezelésében,
az ezeken a területen különösen elszaporodott un. független szabályozó
közhatóságok önállóságát sokak szerint a kormányzati felelősség
érvényesíthetősége céljából felül kell vizsgálni ,
az új állami és közigazgatási feladatokhoz ,új típusú vezetőkre és köztisztviselőkre
van szükség,(menedzsment ismeretek helyett újra közigazgatási szakismeret?)
mindeközben nem lehet lemondani az MPM által abszolutizált hatékonyságnövelő
eszközök egy része további alkalmazásáról sem,
Az új,esetleg „neoweberi” közigazgatásnak sem a fogalma,sem a tartalma nem
került még kidolgozásra és elfogadásra,ezért az nem is vált egyértelmű iránnyá,
12
Az „New Public Management” - től egy
„New Public Administration” felé ?
•
az NPM-ben a XX. század első harmadának nagy vitája, mely a közigazgatás
hatékonyságának, eredményességének követelményét állította szembe a
közigazgatás jogszerűségével, szakszerűségével, folyamatosságával stb. egy más
szinten termelődött újra,
•
relatív sikertelenségével új,erősebb közhatalmat alkalmazó közigazgatási modell
kidolgozásának szükségessége határozza meg napjaink közigazgatás-tudományi
gondolkodását,
•
a „New Public Management” kifejezés alkalmazása a maga korában elhatárolódás
volt a”Scientific Public Administration”-tól,
•
ma pedig kialakulóban van egy „New Public Administration”,
•
de áthúzódó hatások és új globális irányzatok (pl. a „Regionális Közigazgatási
Térségek”-elmélete/Timsit)
13
A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési
program és a „Jó Állam Index’”.
• „ ..a modern államot már úgy kell látnunk és
ábrázolnunk,hogy nem csak az
állami,államigazgatási szerveket mutatjuk,hanem
azt a kisugárzást,vagy éppen hűsítő árnyékot
is,amit hozzá képest függetlenül,vagy
autonómiával működő szervekre az államilag
garantált feladatok kapcsán vet..”.
• +1 hatásterület a Hatékony közigazgatás,
• Értékalapú modell, Integrált modell ,vagy MPcélrendszer modell a jó közigazgatásért.
14