Transcript Integráció és az utazó gyp. feladatai KECSKEMÉT

Rózsáné Czigány Enikő
Az utazó gyógypedagógus és a
többségi pedagógus együttműködése az
eredményes integráció érdekében
Alapfogalmak
• Integráció = elfogadás
• Integrált nevelés = azon sajátos nevelési
igényű gyermekek elfogadása, egyéni
szükségleteihez igazodó fejlesztése,
együttnevelése ép társaikkal, akik nevelését
az óvodai alapító okirata is tartalmazza.
Inklúzió = befogadás
Inkluzív nevelés = mindenkit befogadó nevelési mód.
Kezdetben: a különböző fogyatékkal élők
együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette.
Ma: a kirekesztés ellentétes irányú folyamataként
értelmezzük, mint a társadalmi sokszínűség
eredményes kezelése, azaz nemcsak a
fogyatékosokra, hanem az eltérő kultúrából jött
gyermekekre:pl.: cigány származású, migráns, stb.
Inklúzív nevelési formában az óvodai/iskolai
nevelésnek/fejlesztésnek biztosítania kell:
• Az esélyegyenlőséget (mely egyenlő
hozzáférést eredményező
nevelési/fejlesztési/tanítási módot jelent)
• Az egyenlő esélyeket (mely a különbségek
kompenzációját eredményező befogadó
rendszeren keresztül valósul meg)
AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEN
ALAPULÓ és EGYÉNI
SZÜKSÉGLETEKHEZ IGAZODÓ
DIFFERENCIÁLT NEVELÉS RÉVÉN
A Ktv szerint kik szorulnak
egyéni fejlesztésre?
• SNI,tehetség, nemzetiség (migráns is), stb.
• Testi-, értelmi-, érzékszervi-, beszédfogyatékosok,
autisták
• Új fogalom (2007):
a. Megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós
és súlyos rendellenessége
b. Megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető
tartós és súlyos nehézsége
Az a. csoportot a fogyatékosságok körébe sorolja
(ÉP INTELLEKTUS MELLETT!). Diagnózisát a
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság állítja fel.
Az A csoportba tartozó SNI esetében a
pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus
segíti.
A fogyatékosságtípusnak megfelelő szakértői
bizottságok ellenőrzik a gyermek/tanuló egyéni
fejlesztési tervét, egyéb vele kapcsolatos
dokumentációkat!
Az eredményes integráció
feltételei
• A sérült gyermekek elfogadása (hideg, meleg).
• Ismeretek a fogyatékosságok köréből (spontán,
tudatos).
• A sajátos nevelési igényű gyermekek
fogyatékosságtípusának megfelelő óvodai/iskolai
irányelveinek ismerete.
• A szakértői vélemények szakkifejezéseinek
ismerete, megfelelő értelmezése.
• A gyermek szakvéleményének, és az abban
foglalt javaslatok ismeretében a nevelésfejlesztés-tanítás együttes tervezése a utazó
gyógypedagógus/óvónő/tanító/tanár által.
• Az óvodapedagógus/tanító/tanár és a
gyógypedagógus (fejlesztőpedagógus nem
gyógypedagógus!)speciális feladatkörökkel
együttműködve dolgoznak, közös felelősséget
vállalva.
• Módszertani ismeretek az egyéni és/vagy
kiscsoportos fejlesztéshez.
• A differenciálás típusainak ismerete,
adekvát alkalmazása.
• Az óvónő által tervezetten a gyermek
egyéni szükségleteinek megfelelő
differenciált feladatkidolgozás,
foglalkoztatás. (Heti tervben is meg kell
jeleníteni!)
• A tanító/tanár által tervezetten, a
gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő
differenciált feladatkidolgozás. (tantervben
is meg kell jeleníteni az adott témakörben
az esetleg eltérő tananyagot!)
• A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodó
speciális eszközök, tárgyi, környezeti
feltételek biztosítása.
• Együttműködés a szülőkkel, más
szakemberekkel.
A szakértői vélemények, saját
pedagógiai vizsgálatok,
megfigyelések alapján a
lehetséges fejlesztendő területek
Érzékelés, észlelés
-taktilis-kinesztéziás
-olfaktoros
-vizuális
-auditív
-idői
-téri
-relációs: nagyság, hőmérséklet, tömeg, stb.
-forma, alak
-szín
Mozgás
-nagymozgás
-Finommozgás
- manualitás
- grafomotorium
Figyelem
- taktilis-kinesztéziás
- olfaktoros
- vizuális
- auditív
- mozgás
észleléshez
kötött
- terjedelem
- tartósság
- megoszthatóság
- átvitel
- szándékosság
figyelem
tulajdonságaihoz
kötött
Emlékezet
- eseményhez kötött
- látottakhoz kötött
- hallottakhoz kötött
- szaghoz-ízhez kötött
- tapintáshoz-testtel
megélthez kötött
-mozgáshoz-cselekvéshez kötött
észlelésre,
figyelemre
alapozott
- egyszerű, elvont dolgokhoz kötött
emlékezet
Gondolkodás
-tulajdonságok
-egyeztetés-összehasonlítás
-soralkotás
-viszonyfelismerés
-következtetés
-lényegmegértés
-csoportosítás
-analizis, szintézis
ok-okozati öf. megl
óvodás:szemléletes
cselekvő
kisiskolás:konkrét
fogalmak, műveletek, de megjelenik
az absztrakt gondolkodás
-fogalomalkotó gond.(megértés): egy adott kategóriába tartozó dolgok közös jellemzőinek megragadása (SÉMÁBA RENDEZÉS)
-problémamegoldó gond.: egy kiinduló állapotból egy célállapotig vezető út megtalálása (két fő típusa: konvergens, divergens)
Eredményes tanulás, feladatmegoldás szempontjából csoportosított
Beszéd és nyelvi fejlettség
-szókincs
-kidolgozatlan - kidolgozott nyelvi
kódok
-belső beszéd
Szociális képességek
-alkalmazkodás: felnőtthöz, társakhoz
-együttműködés másokkal
-szabálytartás
-igazmondás (nem összetévesztendő a fantáziahazugsággal)
-ígéret betartása
-beszédviselkedés
-segítőkészség
-késleltetés, türelem
-önismeret
-empátia
-udvariasság
stb.
Lehetséges forma az óvodai
fejlesztési terv készítéséhez
foglalkozás
típusa,
tárgya
fejlesztendő részképesség
ész- moz- fiemlé- gon- verlelés gás gye- kezet dol- balikodás tás
lem
szociális
kép.
jegyzőkönyv
Foglakozás típusához írjuk a kezdeményezés
Jellegét: pl.: vizuális nev.; ének-zene-ritmus, stb.
•Teljes a csoport, egyéni vagy kiscsoportos a fogl.
•Tevékenység leírása: pl: tárgyak csoportosítása
azonos tul. alapján: szín, forma, méret, stb.
Részképességekhez
Kellőképpen átgondolva, hogy az adott
tevékenység, milyen részterületekre hat (tudatosan
tervezve kinek, miért, mit és hogyan végeztetünk)
Jegyzőkönyv
Foglalkozás alatt a gyermek:
•Viselkedését
•Reakcióit az adott feladatvégzés közben
•Verbális és érzelmi megnyilvánulásait
•Fejlődését, esetleg visszahanyatlását, s azok
okait rögzítjük.
Lehetséges forma az iskolai tanórába ágyazott
fejlesztési terv készítéséhez
tantárgy
Tanter
vi
téma,
tananyag
(dátum
óraszervezés
mód-ja
Tevékenységek
módszerek
Beszéd és
nyel-vi
kép.
kognitív
funkciók
motoros
képességek
szociális
képességek
Jegyzőkönyv
• Tantervi téma, tananyagnál feltüntetendő dátum
időintervallumot is jelölhet. SNI tanulók esetében
a tantervi téma mindig ugyanaz mind a többieké,
de a tananyagban tart máshol a gyermek.
• Óraszervezés módja
•
- egyéni, páros, csoportos
•
- frontális
•
- differenciált (diff. típusát is fel kell
tüntetni! Így nyomon tudjuk követni,
mely szervezési forma hatékonyabb)
• Tanulást segítő módszer
• Tananyag lényeges részének kis részekre
bontása
• Minimumprogramok készítése
• Számonkérés módja:- írásban,
- szóban problémától
függően
• Ajánlott a tanórai számonkérés előtt 5
percet adni az átnézésre! TARTÓS
EMLÉKEZETBE VÉSÉST SEGÍTI
A tervezés általános problémája
Mit?
(tartalom,program)
Kinek?
pszich-i, ped-i
Problémák
Miért?
Miért?
célok
Eredmények
értékelés
Hogyan?
ped-i módszerek
technikák
Differenciálás az a folyamat, amelynek
eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az
egyes gyermekek egyéni szükségleteihez
igazítjuk
Típusai
Tartalom szerinti (óvoda): ugyanazon
tevékenységterületen kezdeményezek
pl.:rajz, mintázás, kézimunka, de a
képességek eltérő fejlettségéből vagy eltérő
motivációból fakadóan míg a többi gyermek
figuratív alakzatot fest, addig a gyengébb
manualitású gyermek lábbal fest.
Iskola: Ugyanazon a tantervi témán
dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban
máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi
témakör a többjegyű számok összeadása.
De a tananyag a többieknél a százas
átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes
számkörben.
Érdeklődés szerinti (óvoda, iskola): a kevéssé
motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket
érdeklő témákba.
Tempó szerinti (óvoda): először a pedagógiai
bemutatást követően mindenki ugyanazt a
tevékenységet végzi, majd aki elkészült kiegészítő
feladatot kap. Pl. Az udvar tavaszi rendezése,
virágok ültetése. (míg pl.:mozgássérült a virágokat
szín, stb. szerint csoportosítja)
Iskola: nyelvtani kiegészítő feladat elvégzését
követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is
szolgálhatja!)
Szint szerinti: Ugyanazt a tevékenységet végzik, de
amíg egyesek emlékezetből idézik fel a mesét,
addig a rövidtávú emlékezet zavarával küzdő
gyermek képek segítségével.
Iskola:Ugyanazon a tantervi témán
dolgoznak, de amíg az egyik csoport az
elsajátított tananyagot megadott szavak
alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből
idéztetjük föl.
Hozzáférhetőség szerinti (Óvoda) Az egyes
gyermekek számára másként közvetítjük az
új ismeretet. Pl.: van aki a síkra levetített
feladatlap formában végez nagyság szerinti
csoportosítási feladatot, van, aki tárgyakkal,
cselekedtető, rávezető módszerrel.
Iskola:Van, aki a feladatlapon végez
szorzásos feladatot, van, aki cselekedtetőrávezető módszerrel.
Reakció szerint (Iskola): Írásos válasz helyett
szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás
tanuló.
Szerkezet szerint (Iskola): Bizonyos tanulók
„egységekben” kapják az ismereteket,
mások lépésről-lépésre haladva.
Tanítás” stílusa szerinti (Óvoda, Iskola): a
módszert az elérni kívánt „tanulási
eredmény” szerint kell megválasztani
(magyarázat, külön bemutatás, stb.)
Pl.:A csapadék keletkezése
Kétszemélyes tanulásban (Óvodában):
megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a
másik segítése attitűd. Pl.: naposi feladatok
ellátása.
Iskolában:közös feladatmegoldás
Iskolában:közös feladatmegoldás
Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért
a differenciálás versenyhelyzetben nem
alkalmazható!
Csoportos tanulás (Óvoda, Iskola): Csoport kap egy
feladatot, de benne minden személy más
részfeladatot. A végső megoldás csak úgy
lehetséges, ha az egyes gyerekek/diákok
megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják.
(pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból
mindenki más virágot készít)
Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját
célját csak akkor éri el, ha a többiek is
elérik az övéiket.
Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak
az együttműködéshez szükséges
képességek.
Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a
részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg
az egyik rajzol, addig a másik kivág, a
harmadik kifest, a negyedik felragasztja a
kész virágokat, stb.
• Szociális kompetenciákat megalapozó
szociális képességek fejlesztése
• Szabályalkotás
• A figyelem fejlesztése, mint az
óvodai/iskolai alkalmazkodást, tanulást
segítő módszer.
• Pszichomotoros fejlesztés