Transcript Madách: Az ember tragédiája

Madách: Az ember tragédiája
Műfaj, szerkezet, szereplők,
eszmék
1. Bevezetés
a) Madách helye a korban
• 19. századi romantikus költő, író (1823-1864)
• „egyművű, egykönyvű szerző”
• Versek, drámák: Lantvirágok(1840), A
civilizátor(1859), Mózes(1861)
• Ösztönző hatások:
- romantika
- reformkori liberalizmus
- 1848-1849 eszméi, küzdelmei
b)A Tragédia keletkezéstörténete
• 1859-1860, Sztregova; 1862
• Szontagh Pál
• Arany János: „Gyenge Faust-utánzat”,
majd „igen jeles mű”
• Ihletforrás: nemzeti és egyéni tragédiák,
lelki-világnézeti válság
• Pesszimizmus(kiábrándultság)optimizmus (hinni akarás)
2. Tárgyalás
a) műfaj
• Drámai költemény (l. Csongor és Tünde!)
• Emberiségköltemény: az emberi lét alapkérdései
• Kétszintes dráma:
- normaadó szint- normakövető szint
- tér: ég- föld (átmenet: Paradicsomon kívül)
- idő: kozmikus idő- emberi/ történelmi
- a szereplők eszmehordozók
b) Eszmei hatások
• Koreszmék: liberalizmus, pozitivizmus
• Hegeli filozófia: tézis- antitézis- szintézis(
Madáchnál az ellentétből nem születik új
eszme)
• Frenológia
• Entrópiaelmélet
• Fourier utópiája= falanszter
c) szerkezet
• 15 szín
• 1-3., 15. szín= bibliai, mitikus keretszínek:
teremtés- „Be van fejezve…pihen.”-, a
teremtés dicsérete (angyalok kara), a
teremtés bírálata- „Végzet,
szabadság…lényegem.”; bűnbeesés (jó és
rossz tudása, szabadság, küzdelem);
álom; a két létszint kapcsolata helyreáll
• 4-14. szín: álomszínek- múlt, jelen, jövő
d) szereplők
• Ádám
- az emberiség megtestesítője
- idealista: eszmék, ideák képviselője
- Luciferrel folytatott vitája az író dilemmája ( hit
és kétség)
- a szabad akarat híve
- az idő „ rabja”(megöregszik)
- szerepe változatos: történelmi személyiség,
közember, kívülálló szemlélője a kornak
d)
• Lucifer
- lázadó angyal- fényhozó
- teremtő erő, nem teremtmény
- „ a tagadás szelleme”- „S nem érzédé…szelleme.”
- drámai hős- „Győztél felettem…felkeljek
megint.”
- anyagelvű, az anyag szelleme- „Te anyagot
szültél…”
- célja: a teremtett világ, az ember elpusztítása
- Ádámra negatívan és pozitívan is hat
d)
• Éva:
- a természet, az élet , a költészet
megtestesítője
- a múló idő felett áll
- szerepe kettős: a rosszra csábít- a jóra
ösztönöz- „mézből s méregből van
összeszűrve”
- a Paradicsom visszfénye
e) eszmék
• Történelmi színek- koreszmék
• Hegel történelemszemlélete: vezéreszme
megjelenése, kibontakozása, torzulása,
visszájára fordulása, az ellentét egy új
eszmét teremt
• Alapkonfliktus: nagy eszme- a torzító
gyakorlat
• Ádám küzd egy eszméért, a csalódása és
bukása törvényszerű, elkerülhetetlen
e)
• Szabadságeszme:
- Egyiptom: Ádám fáraóként „űrt” érez(
miért?)- Éva hatására felszabadítja a
rabszolgákat- létrejön a szabadságeszme
- Athén: a sz.e. torz megvalósulása( a nép
„éretlen” , a demagógok félrevezetik)Ádámot, szabadságuk védelmezőjét,
halálra ítélik
e)
• Testvériségeszme
- Konstantinápoly(középkor)
- Ádám a keresztény hit védelmezője:
testvériség(egyenlőség)
- a keresztény eszme embertelen
fanatizmusba torkollik: eretneküldözés,
máglyahalál (homousion, homoiusion)
- Évától a zárda falai választják el
e)
• Nagy eszmék nélküli „törpe” korok:
- Róma: széthullott, lezüllött közösség- az
élet élvezete (hedonizmus); csömör- új
eszme (Péter apostol)
- Prága: kései feudalizmus, értékválság(pl.
házasság), Ádám passzív szemlélő, a
tudományba menekül, egy szebb jövőről
álmodik
e)
• Párizs:
- „álom az álomban”
- együtt jelennek meg az eddigi eszmék:
szabadság, egyenlőség, testvériség
- Ádám újra cselekvő hős (Danton)
- sorsa a bukás (v.ö. Athén); nagy embertömeg
- a cél nem szentesítheti a forradalmi
terrort
e)
• Kapitalizálódó társadalom, a pénz világa
- Madách jelene- kemény kritika
- szabad verseny helyett a megélhetésért
folytatott kíméletlen küzdelem
- elidegenedés, atomizálódó társadalom
- a nagy eszmék, ideák, értékek bukása
- minden eladó, megvásárolható
- az egyéni sorsok csődje- „haláltánc”
- Éva felülemelkedik mindezen ( szerelem,
költészet)
e)
• A jövő társadalma
- Fourier falansztere
- Madách falansztere negatív utópia:
embertelen világ
- célelvű, haszonelvű, észelvű- a
tudomány irányítja
- kiiktatja: egyéniség, érzelmek, emberi
kapcsolatok, közösségek( család, nemzet)
e)
• Küzdés-eszme
- Űr- jelenet: a mű csúcspontja
- a megsemmisülés közelében Ádám
felismeri: „ A cél halál, az élet küzdelem, s
az ember célja e küzdés maga.”
e)
• Az emberi faj elkorcsosulása:
- Eszkimó szín
- a természeti végzet elkerülhetetlen„Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!
(15. szín)
- az ember az állati lét szintjére süllyedt
3. Befejezés
• A Tragédia zárása:
- Ádám ébred, Luciferrel vitázik: végzet- szabad
akarat
- az öngyilkosság mint bizonyíték
- Éva közbelép
- a két létszint kapcsolata helyreáll
- az Úr felel Ádám kínzó kérdéseire,”kiosztja”a
szerepeket: Ádám küzdjön( bár lehet, hogy nincs
értelme), a nő segítse küzdelmeiben tisztább,
érzékenyebb lelkületével, a szerelem igézetével:
„Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!”