Transcript Sy-SzentF-definíció-felosztás epidemiológia
University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28.
A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia
Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet
University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28.
A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia
Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet
Syncope – definíció A syncope
– jelenleg általánosan elfogadott definíció szerint-
hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturális tónusát , majd spontán magához tér . Nem igényel elektromos vagy kémiai cardioverziót Számos ok állhat a háttérben, vissza-visszatérő és fatális is lehet (ESC 2001 - 2004 - 2009)
A syncope során kialakuló tudatvesztés oka az agyi keringés átmeneti globális csökkenése vagy leállása , ez legtöbbször a szisztémás vérnyomás hirtelen esése kapcsán alakul ki. Legalább 50 Hgmm alá kell csökkennie számottevően befolyásolja. a vérnyomásnak ahhoz, hogy ez az agyi keringést
Syncope – definíció
A „pre-syncope”,
vagy ’közel (majdnem)- syncope’ megnevezés olyan állapotra utal, amelyben a betegek úgy érzik, mintha a syncope rögtön kialakulna. A „presyncope” nem pontosan definiált fogalom, többnyire a syncope szubjektív és objektív beharangozó tüneteit értik alatta, függetlenül attól, hogy a sy. bekövetkezik-e vagy sem. A pre-syncopéhez társuló tünetek általában aspecifikusak (pl. szédülés, gyengeségérzés), és nagy átfedést mutathatnak a valódi sy.-t megelőző fázisban fellépő tünetekkel.
Syncope – definíció
A definíció
öt főbb elemei közül
az eszméletvesztés az egyik legjellemzőbb, sokszor értelmezési zavar, téves diagnózis keletkezik. Már az anamnézisből kiderül vagy a beteg vagy a tanú elmondása alapján. Ha az eszméletvesztés nem nyilvánvaló a felsoroltak jönnek szóba, s a syncope kizárható.
Helytelenül syncopénak diagnosztizált kórképek és állapotok
Részleges vagy teljes eszméletvesztés, globális cerebrális
Epilepszia Metabolikus okok, hypoglycaemia, hypoxia, hyperventillációval Intoxicatio Vertebrobasiláris TIA
Olyan betegségek,amelyekben nincs eszméletvesztés
Catalepszia Drop attak Elesés Funkcionális-pszichogen Carotis eredetű TIA
Syncope – definíció
Számos alkalommal a
TIA
-t syncopénak tekintik, de kimondható, hogy a gyakorlatban a TIA sohasem jelentkezik syncope képében. A
TIA során
elveszhet a mozgáskoordináció , a látás , a beszéd , de a tudatvesztés soha nem következik be, a syncope során pedig neurológiai góctünet(ek) nélküli fellépő átmeneti tudatvesztés igazolható.
Syncope – definíció
Az
akaratlagos izomtónus elvesztése
álló helyzetben lévő összeesik, az ülő helyzetű beteg pedig lefordul a székről vagy eldől az ülőhelyén.
A sy.
relatíve hirtelen
alakul ki. Általában 10 – 20 másodperctől rövidebb bevezető tünetek után lép fel. fontos eleme a sy-nak, az A syncope néhány formájában különböző tünetekben (pl. szédülés, hányinger, verejtékezés, gyengeség, látászavarok, egyenetlen és/vagy szapora szívműködés stb .) megnyilvánuló
bevezető fázis
jelentkezhet, ezek a tünetek előre jelezhetik a várható sy.-t. Az eszméletvesztések azonban
többnyire minden előjel nélkül
betegeknél. következnek be. Különösen jellemző ez az idős
Syncope – definíció
Az eszméletvesztés nélkül lehet,
megszűnik.
A sy. után a esetleg percekig spontán,
minden orvosi beavatkozás beteg normális viselkedése és tudatműködése csaknem azonnal visszatér. A retrográd amnézia gyakrabban előfordul, mint azt korábban gondolták, különösen idősebb egyénekben. A tudat visszanyerése után a beteg gyakran kimerültnek, gyengének érzi magát.
A syncope időtartamának
pontos meghatározása ritkán sikerül. A típusos syncopés epizódok általában rövid lefolyásúak. A teljes eszméletvesztés VVS-ban rendszerint nem tart tovább 20 másodpercnél. A sy. időtartama azonban olykor hosszabb is is eltarthat. Ilyen esetekben a sy. elkülönítése egyéb okoktól sokkal nehezebb.
Syncope – definíció
Korábban az irodalomban nem volt egységes definíció, a különböző szakmák másként definiálták az átmeneti tudatzavarral járó kórképeket, sokszor az epilesziás görcsrohamokat, az agyrázkódás klinikai tüneteit is syncopénak véleményezték. Sőt a tudatzavarral nem járó epizódok közé tartozó eleséseket ( drop attack-ok ) és a psychés eredetû „ ál-syncopék ” is zavarták a tisztánlátást, melyekben a beteg tetteti az eszméletvesztést. A részleges vagy teljes eszméletvesztéssel járó nem-syncopés epizódok közül a legfontosabb a görcsroham. Amíg a rosszullét természetét nem tisztázzuk, leghelyesebb, ha a syncope helyett a tágabb értelmű
„átmeneti eszméletvesztés”
kifejezést használjuk.
Á
tmeneti eszm
é
letveszt
é
s
Trauma-indukált Agyr á zk ó d á s Nem trauma-indukált
•Syncope •Görcsrohamok •Intoxikáció •Anyagcsere betegségek
Nem igazi átmeneti eszméletvesztés Á tmeneti eszm é letveszt é st ut á noz, de nem igazi, pl.,
pszichog é n “pseudo-syncope” ‘drop attack’ cataplexia (ESC 2009)
Az átmeneti eszméletvesztés klinikuma a gyakorlatban Klinikai kép Nem Eszméletvesztés?
Igen
Elesés
Nem Átmeneti?
Rövid ideig tartó?
Spontán rendeződő?
Igen
Kóma Átmeneti eszméletvesztés Befolyásolt tudat Abortált halál Egyéb Nem traumás Traumás Syncope Epilepszia Pszichogén Ritka okok
(ESC 2009)
Á tmeneti eszm é letveszt é s - diagnosztikus algoritmusa Teljes?
Igen, lehet syncope Nem, elesés TIA, stroke bizonytalanságérzés pszichogén Drop attack Átmeneti, rövid időtartamú?
Igen, lehet syncope Nem, coma intoxicatio Hírtelen lépett fel ?
Igen, lehet syncope Nem, metabolikus intoxicatio TIA, stroke pszichogén Spontán, teljes, azonnali tudatvisszatérés?
Igen, lehet syncope Nem, epilepszia Posturális tónus vesztés?
Igen, lehet syncope Syncope valószínű Nem, epilepszia (ESC 2009)
University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28.
A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia
Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet
Az igazi syncope okai
Neurálisan mediált reflex Orthostatikus
• VVS • CSS •Szituációs köhögés Vizelés utáni - post mictios
60%
• Gyógyszer indukált • Autonóm idegr. bet.
Primer Szekunder
15% Arrhythmiák
• Bradycardia Sinus pauza/arrest AV block •Tachycardia VT - SVT • Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD • PM/ICD hiba
10% Struktúrális cardio-pulm.
• Aorta sten.
• HCM • Pulmonális hypertensio • Aorta dissectio
5%
Az igazi syncope okai
Reflex (neuralisan mediált) syncope Vasovagalis
Emocionális stressz: félelem, fájdalom, műszeres beavatkozások, vérfóbia Orthostatikus stresszre kialakuló Szituációs - Köhögés, tüsszentés - Gastrointestinális stimuláció (nyelés, székelés, viscerális fájdalom) - Vizelés (vizelés után) - fizikai terhelés után - étkezés után - egyéb (nevetés, fúvós hangszeren való játszás, tehercipelés, emelés)
Carotis sinus syncope Atípusos formák
(nyilvánvaló kiváltó trigger nélküli és/vagy atípusos syncope kép
Az igazi syncope okai
Syncope orthostatikus hypotensio következtében
Primer autonóm idegrendszeri károsodás -Tiszta autonóm idegrendszeri megbetegedés, multiszisztémás atrophia, vegetatív eltérésekkel járó Parkinson kór, Lewy test demencia) Másodlagos autonóm idegrendszer Gyógyszerek antidepresszánsok Volumen, folyadék- vérvesztés megbetegedései: - diabetes, amyloidosis, uraemia, gerincvelő sérülés hatására fellépő orthostatikus hypotensio - Alkohol, vazodilatátorok, diuretikumok, fenotiazinok, , hasmenés, hányás stb.
Az igazi syncope okai
Kardiális syncope (cardiovaszkuláris)
Szívritmuszavarok, mint primer okok
Bradycardia - Sinus csomó bet. (bradycardia/tachycardia syndroma is) - Atrioventricularis vezetési zavar - Implantált készülékek (pacemaker, ICD) hibái Tachycardia - Supraventricularis - Ventricularis (idiopathiás, másodlagosan strukturális szívbet.-kben vagy ún „chanelopathiákban” Gyógyszer indukált bradycardia vagy tachyarrhythmiák
Az igazi syncope okai
Kardiális syncope (cardiovaszkuláris)s
Strukturális megbetegedések
- Kardiális:
szívbillentyű-betegségek, akut szívizom infarktus / ischaemia, obstruktív cardiomyopathia, szívizom szövetszaporulat: (atirális myxoma, tumorok stb.), pericardium betegség / tamponád, veleszületett coronaria rendellenességek, műbillentyű diszfunkció.
- Egyebek: pulmonális embólia, akut aorta dissectio, pulmonális hypertensio
University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28.
A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia
Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet
A központi idegrendszer és neurocardiogen reflexek
Disturbance of Arterial Pressure
CNS ischemic response Renal fluid volume pressure control 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Baroreceptors Chemoreceptors Stress relaxation Aldosterone Capillary fluid shift 0 15 30 1 2 4 8 16 32 1 2 4 8 16 1 2 4 8 16 Renin-ANG Seconds vasoconstriction Minutes Time Hours Days
Brian Olshansky Progress in Cardiovascular Diseases 48, 2005, 57-78
Neurocardiogen syncope: pathofiziológia
Neurálisan mediált reflex mechanizmusnak két komponense ismert: 1. Cardioinhibitor ( ↓ Szívfrekvencia ) 2. Vasodepresszor ( ↓ RR ) Rendszerint mindkét komponens jelen van 1 2 Wieling W, et al. In: Benditt D, et al. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura. 2003;11-22.
Neurocardiogen reflex mechanizmusok pathofiziológia
Fenton, A. M.. Ann Intern Med 2000;133:714-725
Tilt
Bezold-Jarisch reflex
RR Katechol.
Vénás telődés Kis kamrák Reflex vagális afferens Vágush atás HR Agy Sympaticus hatás csökkenés vasodilatio Inotropia Kontractilitás RR Syncope
Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102:2898-2906 muscle sympathetic nerve activity (MSNA)
Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved.
Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102:2898-2906 muscle sympathetic nerve activity (MSNA)
Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved.
Az igazi syncope okai
Egy
táblázatban
mutatjuk be a pathofiziológiai alapú osztályozást. Hangsúlyozzuk, hogy a kórkép nagyobb csoportjai gyakran társulnak különbféle rizikó profilokkal.
Figure 2 Pathophysi ological basis of the classification ANF = autonomic nervous failure; ANS = autonomic nervous system; BP = blood pressure; low periph. resist. = low peripheral resistance; OH = orthostatic hypotension.
Pathofiziológiai alapok
A reflex snycompe
tradicionálisan heterogén csoport keringés fenntartásában különféle CV reflexek szabályozzák a keringést, megfelelő kiváltó külső hatásokra, vasodilatatio és/vagy bradycardia, artériás RR
.
, globális cerebrális perfúzió A norm. alakult ki, ezek inadequat működése során.
A reflex syncopet
reflex ág károsodásával magyarázzák. A különböző csoportokat különítenek el: pl. rendszerint a szimpaticus/paraszimpaticus VD típus , ami gyakran akkor mondunk ki, ha a vasoconstrictor tónus elvesztése jön létre a ferde helyzetben. CI ról akkor beszélünk, ha bradycardia, v. assystolia jellemző leginkább, kevert formáról pedig mindkét mechanizmus jelentkezésekor.
Pathofiziológiai alapok
Reflex sy.-t még a
kiváltó trigger
, tehát az afferens ág ingerlése alapján is osztályozhatjuk. Ez azonban igencsak leegyszerűsítése a dolognak, mert nagyon sok különböző mechanizmus lehet jelen a speciális szituáció vonatkozásában, mint például a vizelés, v. a székeléskor, vagy után kialakult sy-ban. A kiváltó szituáció nagyon különböző. Sok esetben az efferens pályaműködés nem nagyon függ szorosan a kiváltó inger természetével. (pl.: mind a micturitios, mind a VVS-ban jelen lehet CI és VD komponens).
Pathofiziológiai alapok
Ismerve a klinikailag jelentős triggereket, ami felhasználható, ill.
figyelembe vehető a syncope dg-nál.
1./ Vasovagalis sy.
2./ Szituációs sy.
( VVS ), ez az úgynevezett közönséges ájulás, rendszerint emotio, vagy orthostaticus stressz-re alakul ki. Rendszerint prodromalis , bevezető tünetek előzik meg, amely jellemző a vegetatív idegrendszeri aktivációra ( verejtékezés, sápadtság, hányinger ). tradicionálisan olyan reflex sy.-ról van szó, amely speciális körülmények között lép fel. Ilyen pl. a fiatal sportolóknál fellépő terhelést követő sy, ami hasonlóan jelentkezhet középkorú, v. idősebb egyénekben is, ami az autonóm idegrendszer betegségének az első jele lehet, mielőtt típusos orthostaticus hypotensio kialakulhat.
Pathofiziológiai alapok
3./ Carotis sinus syncope: 4./ Atípusos formák:
erről meg kell említeni, hogy egy speciális forma, ritkát jelentkezik spontán, s a kiváltó triggere a carotis sinus mechanikai manipulációjára, megnyomására, érintésére. Sokkal gyakrabban előfordul azonban amikor mechanicus triggert nem találtunk, csupán carotis masszázzsal diagnosztizálhatjuk a kórképet. ezt a terminus technikust akkor használjuk, amikor a reflex syncope kiváltásának triggerét nem tudjuk megállapítani, vagy esetleg nyilvánvalóan nem is létezik.
A dg csupán az anamnézisre vonatkozik, és arra, hogy egyéb okot (struktúrális szívbetegség hiánya) biztonsággal kizárhatunk és a tilt teszt során reprodukálható hasonló tüneteket hozunk létre.
Pathofiziológiai alapok
A
vasovagalis sy.
klasszikus formája fiatalokban lép fel, általában izolált formában és könnyen elkülöntíhető egyéb formáktól.
Atípusos
megjelenés, ha gyakran jelentkezik, vagy ha időskorban lép fel, gyakran cardiovascularis vagy neurológiai megbetegedéssel társuló orthostaticus, vagy postgrandialis hypotensio feltételezhető. Ez utóbbi formában a reflex syncope a vegetatív idegrendszer károsodása következtében kialakuló kompenzációs reflexre képtelen kóros folyamat alakul ki.
Pathofiziológiai alapok
Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma
A reflex sy.-val ellentétben az ANS szimpatikus efferentációjának aktivitása krónikusan sérült, így vasoconstrictio nem lehetséges. Mihelyst föláll a beteg a RR „ortostatic intolerantia és sy., vagy pre-sy. jelentkezik. OH definíció: állás hatására kórosan leeső vérnyomás. A patofiziológiai nézet alapján elkülöníthető, hogy nincs összemosódás a reflex syncope és az ANS gyengesége között, de a két feltétel, két mechanizmus gyakran fedi egymást, néha nehézzé teszi a dg. felállítását. bizonytalanság, ” néven keringési szabályos zavar következtében kialakuló azon tüneteke és felálláskor jelentkező jeleket értünk, Syncope az csak egy tünete és egyebek: mint pl.:
Pathofiziológiai alapok
Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma Prae- sy., gyengeség
, fáradékonyság, letargia, palpiatio, izzadékonyság, vizuális zavarok , hallási zavar, beleértve halláscsökkenés, fülzugás, fülrecsegés, és nyaki fájdalom, (opcipitatilis paracervicalis, vagy lapocka régió ) derékfájdalom, esetleg praecordialis fájdalom. Az orthostaticus intolerantia különböző syndrómáit az
táblázat foglalja össze. Ezek
közül olyanokat, mint az orthostaticus stress által kiváltott triggerek.
Pathofiziológiai alapok
Iniciális OH „ Beat-to beat” SBP fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong teszt ) A perctérfogat és a szisztémás vaszkuláris rezisztencia és CO közötti zavar. Szédülés/bizonytalanságérzés, vizuális zavar néhány másodpercig, (a valódi syncope ritka) Fiatal, asténiás alkatúakban, idősekben, gyógyszerindukált (alfa blokkoló),
Pathofiziológiai alapok
Klasszikus OH
(klasszikus autonóm ideg-rendszeri betegség) Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy TTT ANS károsodás következtében a SVR emelkedésének az elmaradása, vérgyülem felszaporodás/vagy súlyos volumen csökkenés.
Bizonytalanságérzés, pre-syncope, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok (syncope ritka).
Időskor, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok)
Pathofiziológiai alapok
Késői (progreszszív) OH
reflex bradycardia.
Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenése: alacsony perctérfogat, a vasoaktív kapacitás sérülése (az adaptációs reflex zavara), reflex tacyhcardia elmaradása nincs Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit gyakran gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, ANS zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek
Pathofiziológiai alapok
Késői (progresz-szív) OH + reflex syncope
vasodilatatioval jár) HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenését (min előbb) vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit mindig gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, autonóm idegrendszeri zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek
Pathofiziológiai alapok
Reflex syncope (VVS)
álló helyzet váltja ki HUTT A kezdeti normális adaptációs reflexet gyorsan kialakuló vénás viszáramlás progresszív csökkenése és vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és vasodilatatioval) Egyértelmű prodroma ( ’klasszikus’) és trigggerek- syncope mindig bekövetkezik Fiatal, egészséges, női dominancia POTS HUTT dg-kus, súlyos dekondícionáltság, nem megfelelő vénás viszáram vagy excesszív vérgyülem az alsó végtagokban.
Tünetekkel járó jelentős szívfrekvencia emelkedés és vérnyomás instabilitása. Syncope nincs. Fiatal nők
Pathofiziológiai alapok
Arrhythmia
: a cardialis sy.-t leggyakrabban arrythmia okozza. Olyan mérvű haemodinamikai rosszabbodást idéznek elő, hogy a CO és a cerebrális keringés kritikusan alacsonnyá válhat. Azonban sy-t gyakran OH esetén is. többszörös közreműködő faktorok okozzák, mint pl.: a szívfr., az arrythmia típusa (SVT, v. VT ) BK funkció, a testhelyzet és a vascularis kompenzáció milyensége. A vascularis kompenzáció elmarad pl.: arrythmia által mint baroreceptor reflex válasz elégtelenség következtében kialakuló Ha arrythmia az elsődleges kiváltó ok, az arrhytmiát kell kezelni.
Pathofiziológiai alapok
Az
intrinsic sinus csomó sy-ban
a sinus csomó károsodik, megváltozik v. az automácia, vagy a SA vezetés. Ilyenkor hosszú sinus arrest, vagy SA blokk és a pótritmus mechanizmus következtében létrejövő hosszú pauzák vezetnek sy.-hoz. Nagyon gyakran ugyanilyen pauzák okozzák a tüneteket, amikor a pitvari tachyarrhythmiák hirtelen megszűnnek (brady-tachy syndr.) A szerzett Mobitz II v. komplett AVB a sy.-val. szoros kapcsolatban állnak A bradycardia azért is veszélyes, mert a repolarizáció megnyúlása a polymorf VT alapját a repolarizáió inhomogenitását okozza.
Pathofiziológiai alapok
Syncope, v. pre-syncope alakulhat ki paroxysmalis tachycardia hirtelen kialakulásánál , abban az esetben, ha a kompenzáció késik. Sokszor az eszmélet visszatér már a tachycardia megszűnése előtt.
Ha azonban az haemodinamika inadequat az eszméletvesztés tartóssá válik. A tudatvisszatérés spontán nem jön, nem mondhatjuk tovább syncopénak, ez már Adams Stokes sy.
Az igazi syncope okai
Neurálisan mediált reflex Orthostatikus Arrhythmiák
• VVS • CSS •Szituációs köhögés Vizelés utáni - post mictios
60%
• Gyógyszer indukált • Autonóm idegr. bet.
Primer Szekunder • Bradycardia Sinus pauza/arrest AV block •Tachycardia VT - SVT • Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD • PM/ICD hiba
15% 10% Felderítetlen = kb. 10% Struktúrális cardio-pulm.
• Aorta sten.
• HCM • Pulmonális hypertensio • Aorta dissectio
5% (ESC 2009)
Az ISSUE Klasszifikáció, (ILR alapján)
Kardiális syncopék „Neurálisan mediált” syncopék Ortosztatikus syncopék
University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28.
A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia
Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet
A syncope jelentősége
1 National Disease and Therapeutic Index on Syncope and Collapse, ICD-9-CM 780.2, IMS America, 1997 2 Blanc J J, L’her C, Touiza A, et al. Eur Heart J, 2002; 23: 815-820. 3 Day SC, et al, AM J of Med 1982 4 Kapoor W. Evaluation and outcome of patients with syncope. Medicine 1990;69:160-175 -
A syncope gyakoris
á
ga
Az emberek 40% -
á
ban az életük folyamán legalább 1 alkalommal előfordul sy.
1 A hospitaliz á ci ó 1-6%-a sy. miatt történik 2 A sürgősségi osztályok on ez
1%
3,4 Az idősek elesésének oka 10%-ban
a sy.
5
Súlyos sérülés ( törések, autóbaleset ) 6%-ban 1 Kisebb sérülések 29%-ban 1 1 2 Kenny RA, Kapoor WN. In: Benditt D, et al. eds. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura;2003:23-27.
Kapoor W. Medicine. 1990;69:160-175.
pl., zúzott seb, horzsolás 3 Brignole M, et al. Europace. 2003;5:293-298.
4 5 Blanc J-J, et al. Eur Heart J. 2002;23:815-820.
Campbell A, et al. Age and Ageing. 1981;10:264-270.
Syncope & collapszus EMD USA 2006
• • •
Sürgősségi Osztályon történő jelentkezés
•
Fő dg. ______________________~1,13 mill
• Társ dg.____________________ >1,35 mill
Kórházi felv.________________ ~36% 23-órás megfigyelés__________ ~4%
•
Más osztályra helyezés________ ~1,4%
Syncope/collapszus kezelésére költött összeg
az USA költségvetésének kb. 0,1%-a
Syncope/collapszus Egyes
ü
lt Kir
á
lys
á
g 2005-06
• • •
~83,000 kórházi felvétel
• 94% ‘sürgősségi’ felvétel • Átlagos kórházi tartózkodás, 3,9 nap
Átlagos kórházi költség
• Kb. £836 (US$1600)/beteg • 83,000 felvétel • £70 mill (US 135 mill)/év
50% 75 évesnél idősebb National Hospital Discharge Survey (NHDS)
A syncope okai új európai felmérésekben A syncope oka G y a k o r i s á g _____________________________________________________________________ Ammirati F Alboni P Sarasin FP 2000 2001 2001
Kardiális
Arrhythmia
21%
18%
Mechanikus, ill. ischaemiás ok 3%
Neurológiai
Neurálisan mediált
14%
35%
Vasovagalis
Szituációs
CSH
Ortosztatikus hypotensio
Pszichiátriai
Ismeretlen eredetű
30%
3,5%
2%
6%
6%
18% 23%
20%
3%
1%
58%*
33%
7%
14%
2%
0,2%
18% 11%
7%
4%
5%
38%
37%
–
1%
24%
1,5%
14% * Alboni és mtsai 2001-es közleményükben az ortosztatikus hypotensiót is a neurálisan mediált csoportba sorolják
Holland vizsgálat
ESC 2009
A syncope k
ö
vetkezm
é
nyei:
É
letminős
é
g
100 80 60 40 73% 1 71% 2 60% 2 37% 2 20 0 Anxietás/ Depresszió Napi tevékenység befolyása 1 Linzer M. J Clin Epidemiol. 1991;44:1037.
2 Linzer M. J Gen Int Med. 1994;9:181.
Autóvezetés restrikció Munkahely változtatás
USA
A syncope k
ö
vetkezm
é
nyei:
É
letminős
é
g
50 40 30 UK Normális populáció Syncope-ban szenvedők 37% 36% 49% 26% 20 19% 43%
UK
10 3% 4% 0 Mobilitás Szokásos aktivitás
Rose M, et al. J Clin Epidemiol. 2000;53:1209-1216.
1% 9% Önellátás Fájdalom/ Diszkomfort Anxietás/ Depresszió