Transcript Foglalkoztat s, iskol zotts g s k pzetts g

Foglalkoztatás, iskolázottság és
képzettség
Hermann Zoltán
MTA KTI
[email protected]
Termelékenység és Gazdasági Növekedés: Munkaerőpiaci Kihívások
Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyminisztérium
2008. augusztus 29.
Vázlat
Foglalkoztatás és iskolázottság: a tények
A kérdés: az okokat az oktatásban kell keresnünk?
Alapkészségek és foglalkoztathatóság: érvek
Alkalmazkodási korlátok: az oktatási rendszer kibocsátása
Szakképzés és szakmák szerinti összetétel
Összefoglalás
Foglalkoztatás és iskolázottság
100
80
60
40
20
0
0
20
40
60
80
100
Foglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, %
EU15
HUN
Férfiak
alsó-középfok – felső-középfok – felsőfok
EU15
HUN
Nők
25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008
• Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok
• A probléma: alacsony iskolázottságúak
• Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint
Nyugat-Európában (Kertesi-Varga, 2005)
Foglalkoztatás és iskolázottság
A foglalkoztatási ráta változása Magyarországon
.9
.8
.7
.6
.5
.5
.6
.7
.8
.9
1
Nõk
1
Férfiak
1980
1985
1990
kozepiskola
8 altalanos
Év
1995
2000
2005
1980
szakmunkaskepzo
1985
1990
kozepiskola
8 altalanos
Év
1995
2000
2005
szakmunkaskepzo
Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008
általános iskolát végzettek és a szakmunkások: a foglalkozatási probléma
eltérő formában:
szakmunkások jelentős része (a 2000-es években a fogl. 40-45 %-a)
szakmunkás végzettséget NEM igénylő foglalkozásokban,
képzetleneket szorítanak ki a munkaerőpiacról (Kézdi, 2007, Varga, 2008)
Kitérő 1.
A diplomások munkaerőpiaci helyzete
• a diplomások aránya nem magas
• nemzetközi összehasonlításban a
kereseti előny ma is kiugróan magas
(Galasi, 2008, Flabbi et al., 2007)
•a
túlképzettek
(Galasi, 2008b)
aránya
alacsony
20
• kereseti előnyük a kilencvenes
években nőtt, majd ez a növekedés
megállt (Kertesi-Köllő, 2006)
15
• a fiatalok munkanélkülésége sem
nőtt 2004-ig (Kertesi-Köllő, 2006)
25
30
2008)
35
• foglalkoztatás átlagos (Varga, 2007), a
munkanélküliség alacsony (Galasi,
A diplomások aránya, 2005, %
25-341
35-442
45-543
var6
Magyarország
OECD
Forrás: Varga, 2008 (OECD 2007)
EU19
55-64
4
A kérdés:
Az okokat az oktatásban kell keresnünk?
Biztosan nem csak itt, de:
1. Mennyiben magyarázható az alacsony iskolázottságúak
rossz
foglalkoztatási
helyzete
a
nem
megfelelő
képzettséggel, a gyenge alapkészségekkel?
2. Mennyiben a szakképzés nem megfelelő szakmák szerinti
összetételével?
3. Mennyiben alkalmazkodik az oktatási rendszer kibocsátása
ehhez a foglalkoztatási helyzethez?
• az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők
aránya
• szakképzési kínálat: szakmák szerinti összetétel
Kitérő 2.: Az alapkészségek mérése
• Nemzetközi összehasonlító adatfelvételek:
- IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat
- PISA: az OECD tanulói teljesítmény-értékelési programja (15
évesek)
• Nem a tananyag ismeretét igyekszik mérni iskolai feladatokkal,
hanem a gyakorlatban alkalmazható tudást (a mindennapi életben
előforduló szövegek értelmezése, számítási feladatok megoldása)
• Témakörök:
Olvasás-szövegértés (IALS, PISA), Matematika (IALS, PISA),
Természettudomány (PISA), problémamegoldás (PISA)
• Mérés: standardizált pontszámok, ill. teljesítményszintek
• Miért fontosak ezek a készségek?
- szükségesek a legtöbb munkahelyen
- elengedhetetlenek a tanuláshoz, a képzettség fejlesztéséhez
Alapkészségek és foglalkoztathatóság 1.
Iskolázottság és szövegértési és számolási alapkészségek
0-10 év
0-10 év
11 év
11 év
12-14 év
12-14 év
15- év
15- év
összesen
összesen
0
20
40
60
80
Magyarország
1. szint - 2. szint - 3-5. szint
100
0
20
40
60
80
100
Nyugat-Európa
15-65 évesek, a diákok nélkül. Forrás: IALS
• Magyarországon az alapkészségek szintje alacsony
• A 15 éves diákok tudása is gyenge (OECD PISA)
• A szakiskolás diákok teljesítménye különösen gyenge, nagyon nagy
a szakiskolások és a középiskolások közötti különbség (Hermann, 2008)
Alapkészségek és foglalkoztathatóság 2.
A szakmunkás végzettség leértékelődése
• A szakmunkások kereseti előnye
az általános iskolát végzettekhez
képest csekély (kb.10%), a
lemaradás az érettségizettektől a
kilencvenes években megnőtt
A szakmunkás végzettségűek kereseti
előnye az érettségizettekhez mérten
(Kertesi-Varga, 2005, Kézdi, 2004)
• Az életpálya során nő a kereseti
hátrány az érettségizettekhez
képest,
ez
a
szaktudás
elértéktelenedésére és gyenge
alkalmazkodásra (tanulás) utal
(Kézdi, 2008)
Forrás: Kézdi, 2008
Alapkészségek és foglalkoztathatóság 3.
Munkahelyi követelmények és az alacsony iskolázottságúak
foglalkoztatása (Köllő, 2008)
• az általános iskolát vagy szakiskolát végzettek sokkal kisebb
eséllyel kerülnek be az írást-olvasást igénylő munkahelyekre, mint a
hasonló iskolázottságú nyugat-európai munkavállalók
• ennek oka minden bizonnyal a gyengébb tudásuk
• a munkahelyi írás-olvasási követelmények megváltoztak a
kilencvenes években:
- az új munkahelyek: jelentős részben írás-olvasást, illetve
ezekre épülő jártasságokat igénylő munkahelyek, hasonlóan a
nyugat-európai munkahelyekhez
- a régi munkahelyek között sokkal magasabb az alacsony
követelményeket támasztók aránya
Az oktatási rendszer kibocsátása 1.
Alkalmazkodás: csökken az iskolarendszerből alacsony
iskolázottsággal kilépők aránya?
A képzetlenek aránya a mindenkori
20 éves évjáraton belül, %
20
25
30
35
40
45
50
55
Szakiskolások a középfokon
belépők és kilépők között, %
1990
1992
1994
1996
1998
szakisk. beiskolázási arány
2000
2002
2004
2006
szakisk. kibocsátási arány
Az általános iskolai végzettséggel kilépők nélkül.
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2007 (OM Stat)
Forrás: Kertesi-Varga, 2005 (népszámlálás)
Csökkent, de a csökkenés lelassult, illetve megállt (Kertesi-Varga, 2005)
- stagnáló beiskolázási arányok
- jelentős lemorzsolódás
Az oktatási rendszer kibocsátása 2.
Miért tanul egy-egy korosztály 20-25%-a szakiskolában, ha ilyen
rosszak a munkapiaci kilátások?
• Az általános iskolában szerzett tudás nem elegendő (Kertesi-Varga,
2005), a nyolcadikos teljesítmény meghatározó (Hermann-Horn, 2008)
• A különbségek kialakulnak az általános iskola végére
szakiskolások
és
0
0
.01
.01
.02
.02
.03
.03
A szövegértés pontszámok megoszlása a
középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon
200
300
400
500
600
700
800
8. évfolyam
Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)
200
300
10. évfolyam
400
500
600
700
800
Szakképzés
szakmák szerinti összetétel
• szakképzés szakmák szerinti kínálata és a szakképzésben
résztvevők aránya követte a foglalkoztatás hosszú távú trendjeit (Kézdi,
2007, Varga, 2008)
• a foglalkoztatási adatok alapján (40-45% nem
szakmákban) ez nem elegendő (Kézdi, 2007, Varga, 2008)
szakmunkás
• hosszú távon nem lehetséges a munkaerőpiaci igényekhez igazítani
a képzési kínálatot (technológiai változások); képesek-e a
munkavállalók átképezni magukat? (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)
• rövid távon is nehezen feltérképezhető a kereslet, és a rövid távú
igények követése sem mindig optimális (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)
Összefoglalás
1. Foglalkoztatási
körében
probléma:
az
alacsony
iskolázottságúak
2. Úgy tűnik, ebben része van a gyenge alapkészségeknek
Mérték?
3. A probléma gyökere: általános iskolai oktatás (+óvoda)
4. Szakképzés: javítható, de nem itt van az alapvető gond
Köszönöm a figyelmet.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Flabbi, l. – Paternostro, S. – Tiongson, E. R. (2007): Returns to Education in the Economic Transition: A Systematic
Assessment Using Comparable Data. World Bank Policy Research Working Paper 4225
Galasi Péter (2008a): A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai
végzettségük illeszkedése, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/3
Galasi Péter (2008b): A túl- és az alulképzés bérhozama 25 országban, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP –
2008/6
Hermann Zoltán (2008): Hogyan értelmezzük az iskolarendszer minőségi mutatóit nemzetközi összehasonlításban?,
Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI
Hermann Zoltán – Horn Dániel (2008): [készülő tanulmány]
Kertesi Gábor–Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke.
Közgazdasági Szemle, LIII. /3, (201–225. o.)
Kézdi Gábor (2004): Iskolázottság és keresetek. Megjelent: Fazekas Károly–Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör
2004. MTA KTI–OFA, Budapest
Kézdi Gábor (2007): A szakképzés kereslete és kínálata Magyarországon. Hosszútávú trendek és szakma szerinti
illeszkedés, kézirat
Kézdi Gábor (2008): Nem csupán a rendszerváltás következménye A szakiskolai képzés hanyatló hozadékai mögött álló
okok Magyarországon, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI
Kézdi Gábor – Varga Júlia (2007): A képzési kínálat szakcsoportok szerinti indokolt kínálatának vizsgálata, a
kínálatbővítés hatékony eszközeinek bemutatása, kézirat
Köllő János (2008): Munkahelyi olvasási követelmények és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása Nyugat- és KözépKelet-Európában, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI
OECD (2007): Education at a Glance 2007
OECD (2008): OECD Employment Outlook 2008
Varga Júlia (2007): Munkapiaci trendek magyarországon, 2006, Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota
(szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2007, MTA KTI - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Varga Júlia (2008): Szakképzés, Nagy Gyula (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, KTI könyvek 10.,
MTA KTI