Transcript A Számítástechnika története Alcím

A Számítástechnika
története
Alcím
Bevezetés





Számolási segédeszközök
A mechanikus számológépek
korszaka
Elektromechanikus számológépek
Elektromechanikus digitális
számológépek
Elektromos számítógépek
Analóg
számítógépek
Digitális számítógépek
Hibrid számítógépek
Számolási segédeszközök







Az abakusz
A Püthagorasz-féle számolótábla
A gelosia-módszer
Napier-pálcák
Schikard számológépe
A logaritmus
A logarléc
A mechanikus
számológépek korszaka

Általában forgó tengely végezte a
valós műveleteket:
Pascal
összeadógépe
Leibniz számológépe
Jacquard automata szövõgépe:
lyukkártyás vezérlés
Babbage munkássága
A Boole-algebra
Elektromechanikus
számológépek


A szükséges forgatást elektromos
(léptető) motor valósítja meg
Pénztárgépek
Elektromechanikus digitális
gépek


Reléken alapultak – az elektroncső
és a tranzisztor mechanikus
megfelelője
Jellemző képviselők:
Konrad
Zuse: Z1, Z2, Z3
MARK I, MARK II – Harvardon
készült, az IBM dotálta 5 millió USDvel
Fujitsu: ETL
Analóg számítógépek





RLC –rezgő körök
Programozásuk a különböző
elemek (R, L, C) cserélgetésével
történt
Nagyon gyors a működése
Nehézkes az input és az output
Többnyire differenciálást igénylő
feladatokra használták
Digitális számítógépek





Az adatfeldolgozás digitálisan történik
(2-es számrendszer: 0 v.1)
Alapeleme: elektroncső vagy
tranzisztor
Klasszikus felépítése: Input, CPU,
Operatív tár, Háttértár, Output
Az adatbevitel és eredménykinyerés
viszonylag egyszerű
Neumann-i alapelvek: digitális soros
adatfeldolgozás, operatív tár
használata a program tárolására
Hibrid számítógépek




Analóg gépek esetén gyors működés,
de nehézkes adatbevitel és kiolvasás
Digitális gépek esetén fordítva (bizonyos problémák esetén)
Kézenfekvő megoldás összekapcsolni
a kettőt
Készültek hibrid gépek, de nem
váltották be a hozzájuk fűzött
reményeket
Digitális gépek generációi





Az elsõ generációs elektronikus
számítógépek
A második generációs
számítógépek
A harmadik generációs
számítógépek
A negyedik generáció
Ötödik generáció (?)
Első generációs
számítógépek











Aktív áramkör: elektroncsövek
Sebesség: 300 szorzás / s
Operatív tár: akusztikus, CRT, mágnesdob
Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob
Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya
Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista
Hardver: fixpontos aritmetika
Méret: szoba
Szoftver: gépi kód és assembly, a felhasználó által írt
programok
Egyéb: az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet,
kötegelt feldolgozás
1946-1954, Jellemző képviselők: ABC, Colossus, ENIAC,
EDVAC, UNIVAC,
Második generációs gépek











Aktív áramkör: tranzisztorok (William Shockley – Nobel díj
1956-ban)
Sebesség: 200.000 szorzás / s
Operatív tár: ferritgyûrû
Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a
mágneslemez
Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag
Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista
Hardver: lebegõpontos aritmetika, indexregiszter, IO
processzor
Méret: WC
Szoftver: assembly nyelv és magasszintû nyelvek (ALGOL,
Fortran, Cobol), kész programkönyvtárak, batch monitor
Egyéb: az operátor alapvetõen a lyukkártyákat adagolja, a
valós idejû feldolgozás és a távadatátvitel megjelenése
1955-1964, jellemző képviselők: IBM 704, 7090, 7094)
Harmadik generációs
számítógépek











Aktív áramkör: integrált áramkörök (SSI, MSI)
Sebesség: 2 millió szorzás / s
Operatív tár: ferritgyûrû
Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag
Adatbevitel: billentyűzetrõl mágneslemezre, mágnesszalagra
Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyõ
Hardver: pipeline, cache memória
Méret: asztal (minigép)
Szoftver: Operációs rendszer, újabb magasszintû nyelvek,
kész alkalmazások
Egyéb: idõosztás, multiprogramozás, virtuális memória,
miniszámítógép, számítógép-család, általánossá válik a
távadatátvitel
1965-1974, jellemző képviselő: IBM 360
Negyedik generációs gépek









Aktív áramkör: LSI és VLSI integrált áramkörök
Sebesség: 20 millió szorzás / s
Operatív tár: félvezetõ
Háttértár: mágneslemez, floppy
Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner,
optikai karakterfelismerés
Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista Méret:
chip-irógép (mikroszámítógép)
Szoftver: adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek,
PC-s programcsomagok
Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás, szövegszerkesztés, személyi számítógép, mikro-számítógépes
forradalom
1974-től: jellemző képviselők: Apple, IBM PC XT,AT,
Commodore, Sinclair,
Ötödik generációs gépek




1982-ben Japánban megalakították az „Institute for
New Generation Computer Technology (ICOT)”
intézetet az FGCS (Fifth Generation Computer
Systems) projektre mely értelmében intelligens gép
kifejlesztését tűzték ki célul.
Több ezer mérnököt foglalkoztattak, a cél hogy fontos
alkotórésze lesz a mesterséges intelligencia, a szakértõi rendszerek, a szimbólumokkal való mûveletvégzés, a látás, hallás, gondolkodás.
1993-ban sikeresnek nyílvánították a projektet és egy új
FCGS Follow-on projektet indítottak
Ezt 1995-ben zárták le, ezt is sikeresnek nyílvánították
és utána felszámolták az ICOT-ot. Az eredményeket a
Japan Information Processing Development Center
(JIPDEC) gondozza
Negyedik generációs számítógépek
csoportosítása




Miniszámítógépek
Nagygépek (Mainframe)
Szuperszámítógépek (pl. Cray II.)
Mikroszámítógépek vagy PC-k:
PC-k
(Brand name gépek és távol Keleti
gyártók)
Apple – Macintosh
Silicon Graphics
Commodore
Személyi számítógépek I.



A 70-es években feltette valaki a kérdést:
„Kinek van szüksége otthonra egy
számítógépre?”
Akkoriban és később viszonylag több gyártó
gondolta mégis úgy, hogy lehet hogy van ilyen:
IBM, Compaq, DEC, Apple, Commodore,
Spectrum, Sinclair, Altair, Videoton – teljesen
saját szabványok
1981 Az IBM PC-XT-jéhez az Intel szállította a
processzort (i8086), és a Microsoft az
op.rendszert DOS 1.0 (?)
Személyi számítógépek II.

PC generációk:
XT
(8086-os 2*8 bit proc. 4,77MHz; 640kB Memória;
5,25 FDD; 20MB HDD; mono-króm, CGA monitor),
16-bites DOS op.rsz.
AT 286 (80286-os max.20MHz 16bit-es proc., max
2MB RAM, 40 MB HDD, ISA csatoló felület, VGA
szabványú videókártya, 16 bites hangkártya)
386-osok (80386-os max.40MHz SX/DX proc, átlag
4-8MB RAM, 170-250 MB HDD, ISA v.VLB csatoló
felület, SVGA szabványú videó-kártya, 16 bites
hangkártya)
486-osok (80486-os max.160MHz 32 bites proc,
átlag 16-32 MB RAM, 1 GB HDD, ISA,VLB,PCI
csatoló felület, SVGA szabványú videókártya, 16-32
bites hangkártya)
Személyi számítógépek III.




„586”-osok (Pentium, AMD K5, Cyrix686
max.266MHz 32 bites proc, átlag 32-64MB RAM,
1-2 GB HDD, ISA,PCI csatoló felület, SVGA
szabványú videókártya AGP csat felülettel, 16-32
bites hangkártya) 1993-tól
„686” Pentium Pro – főképp szerverekbe,
kereskedelemben: Intel Klamath v.CeleronCeleron A, AMD K6, K6-2, K6-III., 1995-től
1999-ben: Az AMD Athlon az első 7-ik generációs
processzor, Sempron; Intel: Celeron és xxx
néven
2004-2005: Az AMD Opteron első 64 bites
processzor
PC fizikai felépítése


Ház + ATX Tápegység (200-500W), benne:
Alaplap, rajta:
Processzor
+ hűtő,
Memória/RAM (DDR-es, vagy DDR2-es
SRAM)
Csatlakozik hozzá adatkábellel: HDD, FDD,
CD/DVD
Foglalatban (csatolóban): VGA kártya
Integrálva: hálókártya, hangkártya


Billentyű + egér
Monitor CRT v. LCD
Átlagos konfiguráció - most










2,6 GHz v.gyorsabb processzor 32 v.64 bites
256 - 512 MB RAM (DDR, DDR2)
80-240 GB HDD PATA v. SATA csatolóval
4* DVD/CD duplarétegű író
(3,5’ FDD/floppy)
8* AGP v. PCI Express VGA kártya 128MB RAM-mal
Integrált LAN (1 Gbit/sec), Hangkártya
Billentyű + optikai egér
CRT v. LCD Monitor
Hasonló konfigurációjú notebook is kapható pl. integrált
WLAN vezérlővel összemérhető áron – 2006.12.31-ig
még Sulinet keretén belül is
Szoftverek

Operációs rendszerek
MS
DOS 1.0 - 6.22, Novell 7.0
Windows 95, 98, Me, 2000, XP, Vista(?)
Linux: különféle disztribúciók (SUSE, RedHat, Mandrake, UHU,
Sulix (?), …)

Felhasználói programok:
Irodai
programcsomagok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők,
prezentációkészítők, adatbáziskezelők)
Web böngészők, levelező kliensek, FTP, IRC, ICQ, Skype, Voip
– phone programok
Programozási nyelvek, fejlesztő környezetek
2D/3D tervező szoftverek
Integrált ügyviteli szoftverek
Integrált vállalatirányítási szoftverek
Adattárházak, Business Intelligence szoftverek
Felhasznált irodalom

Markó Tamás: A számítástechnika története
1996.
http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tart
alom.html