Transcript A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS JÖVŐKÉPE DR. SZABADFALVI ANDRÁS TORMAY KÁROLY EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT GÖDÖLLŐ • A tudományos-technikai forradalom felgyorsulása és eredményei az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátás rendszerének szünet.

A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS
JÖVŐKÉPE
DR. SZABADFALVI ANDRÁS
TORMAY KÁROLY EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT
GÖDÖLLŐ
• A tudományos-technikai forradalom felgyorsulása és eredményei az
egészségügyi gyógyító-megelőző ellátás rendszerének szünet nélküli
fejlesztését teszik szükségessé.
• A fejlesztés rendszerszemléletű tevékenységét követel meg az egészségügy
szakértői elitjétől.
• Az alapellátás területén elvárt definitív ellátás szélesítése csak a járóbetegszakellátás egyidejű fejlesztésével oldható meg.
• Jövőkép felvázolása nem lehetséges anélkül, hogy megfogalmaznánk az
egészségügyi ellátórendszer célját.
• Mivel a rendszer főszereplője és célszemélye az ember, a célok
megfogalmazása is a lakosság életminőségének javításában határozható
meg.
• Az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak
/WHO-1998/.
• A lakosság életminőségének javítása a gazdasági és társadalmi fejlődés
végső célja, egyszersmind előfeltétele is.
• Amikor egy alrendszer (pl. a járóbeteg-szakellátás a
kistérségi kapcsolataival), vagy az elemek (a háziorvosi
praxisok) fejlesztési feladatait kívánjuk megfogalmazni, mindig
az egész rendszer (a magyar gyógyító-megelőző ellátás)
célkitűzéseinek figyelembevételével kell eljárni.
Például:
A kórházakra háruló, ésszerűtlenül nagy betegellátási teher csökkentését:
•
a háziorvosi ellátás szélesítésével,
• finanszírozásának átalakításával,
• az ellátásra vonatkozó kompetencialista meghatározásával, valamint
• a járóbeteg-szakellátásnak az egészségügy rendszerébe történő újszerű
illesztésével indokolt mérsékelni.
Az alapellátás orvosai mind a szakorvosi rendelőintézetektől (ill. a
kórházaktól), mind pedig egymástól elkülönülten dolgoznak és egyre
inkább ki vannak szolgáltatva a piacgazdaság hatásainak.
Ezért a közeljövőben
olyan szolgáltatásfejlesztési stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi
a lokalitás fontosságát, de a térségi fejlesztés rendszerszemléletű módszerét
alkalmazza.
• A korszerű informatika és a tudatos együttműködés szoros kapcsolatba:
„HÁLÓZATBA” vonhatja a térség orvosait és egészségügyi
szolgáltatóit.
• A „HÁLÓZAT” (cluster) meghatározott célú, önigazgatási funkciójú, önálló
szakemberek és csoportok kollektívája, amelynek vezetője nincs, de
központja van.
• A hálózatba tömörülés a tagok integritását és gazdasági önállóságát nem
csorbítja.
A megszervezhető kistérségi egészségügyi hálózatok központjai
lehetnek:
• önálló rendelőintézetek,
• városi kórházak,
• kórházakhoz integrált szakorvosi rendelőintézetek,
• vagy kifejezetten erre
egészségügyi centrumok.
a
célra
megalkotott
alapellátási
A kistérségi egészségügyi hálózatok központjai az alapellátás orvosainak
az igényeit szolgálják ki:
• szakorvosi konzíliumok biztosításával,
• onkologiai, pulmonologiai, dermato-venerologiai, psychiatriai szűrésgondozás szervezésével,
• integrált informatikai
üzemeltetésével.
rendszer
centrumának
és
adatbázisának
Az orvostudomány differenciálódása és az orvostechnika fejlődése miatt a
gyakorló orvoslásban egyre nagyobb szerephez jutnak a szakorvosok,
de a szakvéleményeik konzekvenciáit a háziorvos integratív tevékenysége
„fordítja le a beteg nyelvére”
A specialisták konzíliumi véleménye többszemélyessé módosította az
orvos-beteg viszonyt, de végül a háziorvos tevékenysége biztosítja a beteg
számára azt a fontos (és intim) helyzetet, amely a kétszemélyes orvos-beteg
kapcsolat funkcióját újraformálja.
A háziorvosi tevékenységben a definitiv ellátás szakmai feltételeit
leghatékonyabban a „kistérségi hálózatok” szervezésével lehet megoldani,
ahol
az
alapellátás
és
a
járóbeteg-szakellátás
szabályozott
feladatmegosztásban működik együtt.
A hálózat elemei, alrendszerei között szerződéses kapcsolat is lehet, de ha
nincs is, különböző marketing és vezetői funkciók adnak lehetőséget
hasznos együttműködésre.
A kistérségi egészségügyi hálózatszervezésének hazánkban még
kidolgozott módszertana nincs. Más ágazatokban (clusterként) és néhány
európai országban példákat lehet találni.
A hálózat-szervezés – mint fejlesztési lehetőség, már a közeljövőben is
választott feladatunkká válhat.
A hálózat-szervezés egyetlen korábbi szervezeti megoldáshoz sem
hasonlítható (Pl. a vezetés kompetenciái nem feltétlenül a központba
települnek).
Miért kell foglalkoznunk a kistérségi
megvalósításának a gondolatával ?
egészségügyi
hálózatok
• A gazdasági és szakmai versenyben sikeresek csak a nem elkülönült
piaci szereplők; a nem egymástól független egészségügyi szolgáltatások
lehetnek.
• Egybeesik az európai fejlődés trendjeivel.
• A járóbeteg-szakellátás fejlesztése leghatékonyabban az alapellátással
együtt kezelhető.
• Lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok kiteljesítésére.
A kistérségi hálózat kialakítása lehetőséget nyújt a „TELEMEDICINA”
megteremtésére.
A telemedicina hálózati rendszerében az alapellátás orvosai
elektronikus adatátvitel segítségével a kistérségi egészségügyi
központban tárolt adatokhoz (a saját pácienseikre vonatkozóan) térés időkorlát nélkül, bármikor hozzáférhetnek.
A „Telemedicina” rendszerében egy orvos (a konzílium során) nincs
feltétlenül a beteggel és a kollégájával azonos helyen, de hozzájárul a
diagnózis felállításához, terápiás javaslatot tehet stb…
A Telemedicina további értelemben magába foglalja a távoktatást, a
távtanulást, a videokonferenciát, irányelvek és standardok kommunikációját
stb… is.
A vidéki területeken az orvosok a hálózathoz tartozóan, a
telekommunikációs
lehetőségek
birtokában
kevésbé
elszigeteltnek érzik magukat. Ez jobb kollegalitáshoz vezet és
megkönnyíti a vidéki térségben maradást.
• A Telemedicina meggyorsítja a folyamatokat, amelyek elősegítik a
háziorvos számára a definitív ellátást; ez pedig rövidebb kórházi
tartózkodáshoz is vezethet.
• Lehetővé teszi továbbá a területi különbségek kiegyenlítését és a megfelelő
orvosláshoz való hozzáférési lehetőséget.
A Telemedicina fejlettebb formája az „e.Health”, amely a modern
automatizációs és telekommunikációs technológiák alkalmazását és az
egészségügyi szolgáltatások szervezeti, innovatív átalakításának az esélyét
nyújtja, minden résztvevő, de különösen a betegek számára.
A járóbeteg-szakellátás felvázolt jövőképét csak gondos előkészítéssel, megfelelő
tervezéssel, demokratikus
légkörbe ágyazott újszerű vezetési rendszer
alkalmazásával, megfelelő szervezeti kultúra és minőségbiztosítás talaján,
valamint korszerű informatikai lehetőségek birtokában lehet megvalósítani.
– Lássunk hozzá !
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !