Transcript 1. Milyen hosszú a kocsiszekrény /homlokfaltól homlokfalig/? a) A kocsiszekrény 30 méter hosszú. b) A kocsiszekrény 34 méter hosszú. c) A kocsiszekrény 26 méter hosszú. 2. Hogyan kell végrehajtani a.

1.
Milyen hosszú a kocsiszekrény /homlokfaltól
homlokfalig/?
a)
A kocsiszekrény 30 méter hosszú.
b)
A kocsiszekrény 34 méter hosszú.
c)
A kocsiszekrény 26 méter hosszú.
2.
Hogyan kell végrehajtani a vészmegállást?
a)
A vezérlőkapcsolót „VF” vészfék pozícióba kell
kapcsolni, és a jobb oldali lábpedállal a sínféket
működtetni a teljes megállásig.
b)
A műszerasztal jobb oldalán található „pótvészfék”
ütőgomb működtetésével.
c)
A vezérlőkapcsolót „GYF” gyorsfék pozícióba kell
kapcsolni, a jobb oldali lábpedállal a sínféket, és a
műszerasztalon található „homokszóró” nyomógombot
működtetni a teljes megállásig.
3.
Milyen módon történik a vontatómotorok
forgásirányának megváltoztatása?
a)
Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak
megfelelően, a relék segítségével működtetett irányváltó
hengerek végzik a szükséges átkapcsolást.
b)
Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak
megfelelően, a járművezérlő által működtetett tirisztorok
végzik a szükséges átkapcsolást.
c)
Az irányváltó kapcsolóval kiadott parancsnak
megfelelően, a járművezérlő által működtetett
kontaktorok végzik a szükséges átkapcsolást.
4.
Mire szolgál az oszloppanelen található
„REGISZTRÁLÁS” kapcsoló?
a)
A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a
hajtásvezérlő csökkentett üzemmódban működik, és a
szerelvény maximális sebességét 35 km/h-ra
korlátozza.
b)
A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a
járművezérlő csökkentett üzemmódban működik, így
a szerelvényen utasok nem szállíthatók.
c)
A „REGISZTRÁLÁS KIIKTATVA” állásba a
menetregisztráló az adatokat nem írja felül, csak
tárolja.
5.
A hálózati feszültség hiánya esetén a
vezérlőkapcsolóval történő menetre kapcsoláskor
felold-e a rögzítőfék?
a)
Igen, ha az ajtók zárt helyzetben vannak, és a
műszerasztalon világít az ajtók zárt állapotáról
tájékoztató zöld színű jelzéskép.
b)
Nem.
c)
Igen, ha a „szükségmenet” kapcsoló a 2-es „ÜZEM”
állásból az 1-es „SZÜKSÉGMENET” állásba át van
kapcsolva.
Milyen berendezések működnek vészfékezéskor?
6.
a)
A vészfékezés során maximális erővel működik a
villamosfék és a tárcsafékek, a sínfékek, valamint
folyamatosan működik a homokszóró.
b)
A vészfékezés során maximális erővel működik a
villamosfék és a tárcsafékek, a sínfékek, a rugóerőtárolós
fékek, valamint folyamatosan működik a homokszóró.
c)
A vészfékezés során maximális erővel működik a
villamosfék és a rugóerőtárolós fékek, valamint
folyamatosan működik a homokszóró.
Hol helyezkedik el az áramszedő?
7.
a)
A jármű tetején az „A”végi homlokfaltól kb.: 9 méterre.
b)
A jármű tetején az „A” végi homlokfaltól kb.: 14 méterre.
c)
A jármű tetején az „A” végi homlokfaltól kb.: 20 méterre.
Hol helyezkednek el a járművön a vontatómotorok?
8.
a)
A jármű alvázára vannak felfüggesztve, hajtott
forgóvázanként 2-2 vontatómotor.
b)
A jármű egyedi kialakítása miatt a két hajtott forgóvázba
van beépítve 2-2 vontatómotor.
c)
A jármű egyedi kialakítása miatt minden forgóváz hajtott,
és forgóvázanként 1-1 vontatómotor van beépítve.
9.
Milyen elektromos kapcsolat van a hajtott forgóvázak
vontatómotorjai között „menet”üzemben?
a)
Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan
sorba vannak kötve, és így egy-egy motorpárt alkotnak. A két
motorpár egymással sorosan vagy párhuzamosan is
kapcsolható.
b)
Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan
sorba vannak kötve és így egy-egy motorpárt alkotnak. A két
motorpár egymástól függetlenül működtethető.
c)
Az azonos forgóvázhoz tartozó vontatómotorok állandóan
párhuzamosan vannak kötve, és így egy-egy motorpárt
alkotnak. A két motorpár szintén párhuzamosan van kötve.
A villamosfékezés során a felsővezeték hálózatba
történő visszatáplálás nem lehetséges. Hogyan
biztosítható a jármű további fékezése?
10.
a)
A visszatápláló fékezést automatikusan felváltják az
akkumulátorról működtetett tárcsafékek.
b)
A kimaradó fékhatást a járművezérlő automatikus
sínfékezéssel pótolja.
c)
A járművezérlő automatikusan ellenállás fékezésre
kapcsol át, amíg a visszatáplálás nem lesz újra
megvalósítható.
11.
Milyen módon valósul meg a vontatómotorok
fordulatszámának szabályozása?
a)
Az egyenáramú szaggató tirisztorok segítségével biztosítja,
a vontatómotorok menet-és féküzemének kapcsolását,
valamint a motoráram szabályozását.
b)
A vezérlőkapcsolóval működtetett kontaktorok
segítségével kapcsolja a motor és a generátor üzemet,
valamint a motoráram szabályozásához szükséges előtétellenállásokat.
c)
A vezérlőkapcsolóval működtetett menet-fék hengerek
segítségével kapcsolja a motor és a generátor üzemet,
valamint az egyenáramú szaggató tirisztorok segítségével
biztosítja a motoráram szabályozását.
Mely berendezés látja el a jármű fő felügyeleti és
vezérlő feladatait?
12.
a)
Ezt a funkciót 1-1 db – az „A” és „B” kocsirészben
elhelyezett – járművezérlő berendezés tölti be.
b)
Ezt a funkciót a járművön elhelyezett 1 db. járművezérlő
tölti be.
c)
Ezt a funkciót 1-1 db – az „A” és „B” kocsirészben
elhelyezett – hajtásvezérlő berendezés tölti be.
Milyen érzékelhető állásai vannak a
vezérlőkapcsolónak?
13.
a)
Menetüzem kapcsolásakor két, míg féküzem
kapcsolásakor négy érzékelhető állása van. A hetedik
érzékelhető állás a nulla helyzete.
b)
Menetüzem kapcsolásakor két, míg féküzem
kapcsolásakor három érzékelhető állása van. A hatodik
érzékelhető állás a nulla helyzete.
c)
Csak féküzem kapcsolásakor van érzékelhető állása: a
gyorsfék és a vészfék helyzet.
14.
Mely esetekben következik be automatikusan a
homokszórás?
a)
Menetüzemben kerék kipörgéskor, féküzemben
kerékcsúszás esetén, továbbá vészfék és pótvészfék
üzemben, ha v>2,5 km/h.
b)
Menetüzemben kerék kipörgéskor, féküzemben
kerékcsúszás esetén, továbbá vészfék üzemben, ha
v>2,5km/h.
Csak vészfék üzemben jön létre automatikus
homokszórás, ha v>2,5 km/h .
c)
Mikor kapcsolható be a vezetőfülke világítása?
15.
a)
Csak az irányváltó kapcsoló előre állásában.
b)
Csak az irányváltó kapcsoló előre illetve hátra állásában.
c)
Bármely vezetőfülkében, az irányváltó kapcsoló állásától
függetlenül.
Milyen módon működtethető a váltóállító berendezés?
16.
a)
A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő
berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a
váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A
nyomógomb megnyomása után 5s ideig az ellenállás
bekapcsolva marad.
b)
A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő
berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a
váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A
nyomógomb megnyomása után 3s ideig az ellenállás
bekapcsolva marad.
c)
A „váltót állít” nyomógomb megnyomásával a járművezérlő
berendezés bekapcsolja a váltóállító ellenállást, hogy a
váltóállításhoz szükséges hálózati áram létre jöjjön. A
nyomógombot a váltóállítás bekövetkezéséig nyomva kell
tartani, mert felengedése után az áramkör azonnal megszakad.
Hogyan értesül a járművezető arról, hogy a villamoson
működésbe lépett a sínfék?
17.
a)
Világít a műszerasztalon a sínfék működéséről
tájékoztatást nyújtó sárga színű sínfékellenőrző lámpa.
b)
Világít a műszerasztalon a sínfék működéséről
tájékoztatást nyújtó vörös színű sínfékellenőrző lámpa.
c)
A sínfék működéséről a járművezető nem kap külön
tájékoztatást, csak a voltmérő segítségével tud tájékozódni
a sínfék működéséről.
18.
Melyik az a jelzéskép, amelynek menetközben
üzemszerűen világítania kell a műszerasztalon található
jelzőtáblán?
a)
A statikus átalakító működéséről tájékoztató sárga színű
jelzéskép.
b)
Rugóerőtárolós fék feloldásáról tájékoztató sárga színű
jelzéskép.
c)
Az ajtók zárt állapotáról tájékoztató zöld színű jelzéskép.
Milyen esetekben működtethető hatásosan az
akkumulátor „KI” nyomógomb?
19.
a)
Csak az irányváltó kapcsoló előre helyzetén.
b)
Csak az irányváltó kapcsoló előre vagy hátra helyzetén.
c)
Független az irányváltó kapcsoló helyzetétől.
Az áramszedő levezérlődése közben / lefelé mozgó
áramszedő esetén/ kiadhatja-e a járművezető az
áramszedő „FEL” parancsot?
20.
a)
Igen
b)
Nem, meg kell várnia amíg az áramszedő eléri az alsó
véghelyzetét és az áramszedő „LE” kapcsolóban már nem
világít a jelzőlámpa.
c)
Igen, de ebben az esetben az áramszedő „FEL” kapcsolót
legalább kétszer gyors egymásutánban kell működtetnie.
A „SELEJTEZÉS” kapcsolót 2-es „ÜZEM” állásból 1-es
„SELEJTEZÉS” állásba kapcsoljuk az egyik
vezetőfülkében. Mekkora értékre korlátozza a jármű
végsebességét a másik kocsirész hajtásvezérlő berendezése?
21.
a)
Maximum 15 km/h sebességre.
b)
Maximum 25 km/h sebességre.
c)
Maximum 35 km/h sebességre.
22.
Mit jelent a visszatápláló fékezés?
a)
A generátor üzembe kapcsolt vontatómotorok által
előállított elektromos energiát elektronikus eszközök
segítségével visszajuttatjuk a felvevőképes felsővezeték
hálózatba.
b)
A villamosfék áramával biztosítjuk az akkumulátor
töltését.
c)
A villamosfék áramával biztosítjuk a jármű utasterének a
fűtését a téli időszakban.
Mekkora fékezőerőnél a leghatékonyabb a
visszatáplálás?
23.
a)
A visszatáplálás a vészfékezéskor leghatékonyabb, mert
ekkor éri el az előállított elektromos energia legnagyobb
értékét.
b)
A visszatáplálás a gyorsfékezéskor leghatékonyabb, mert
ekkor éri el az előállított elektromos energia legnagyobb
értékét.
c)
A visszatáplálás a villamosfék 50% alatti fékezőereje
mellett a leghatékonyabb, mert ekkor súrlódó fék nem
működik, így a mozgási energia / a veszteségeket
elhanyagolva / teljes egészében elektromos energiává
alakul.
Hol található a vezetőfülkében az egyedi ajtónyitás
beállításához szükséges kapcsoló?
24.
a)
A vezetőfülke jobb oldali készülékszekrényében található
kapcsolósoron.
b)
A műszerasztalon.
c)
Az oszloppanelen.
Vészfékezés során, mikor és meddig működnek a
homokszórók?
25.
a)
A homokszórók automatikusan működnek mindaddig,
amíg a járművezető a vészfék helyzetben tartja a
vezérkapcsolót.
b)
A homokszórók csak akkor működnek, ha a járművezető
a műszerasztalon lévő „homokszóró” nyomógombot
benyomva tartja.
c)
A homokszórók a jármű vészfékezése során
automatikusan működnek kb. 2,5 km/h sebességig.
A jármű üzemi fékezésekor melyik forgóvázban lévő
vasúti kerékpárokat fékezzük?
26.
a)
Az üzemi fékezés során a villamosfék fékezőerejétől
függetlenül, csak a hajtott forgóvázak vasúti kerékpárjait
fékezzük.
b)
Az üzemi fékezés során a villamosfék fékezőerejétől
függetlenül, a hajtott és a szabadonfutó forgóvázak vasúti
kerékpárjait is fékezzük.
c)
Ha a villamosfék fékezőereje kisebb, mint 50 %, csak a
hajtott forgóvázak, ha ennél erősebb, akkor a
szabadonfutó forgóvázak vasúti kerékpárjait is fékezzük.
A jármű külső szemrevételezésekor mit kell
ellenőriznie a járművezetőnek?
27.
a)
A jármű oldalán elhelyezett létra rögzítettségét.
b)
A jármű „B” végén a szakadáskapcsoló épségét.
c)
A jármű „B” végén az elektromos csatlásfedél lehajtott
állapotát.
Mit nevezünk helyettesítő fékezésnek?
28.
a)
Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az
adott hajtott forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt
sínfékezést.
b)
Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az
adott hajtott forgóvázban és a mellette elhelyezkedő
szabadonfutó forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt
sínfékezést.
c)
Üzemi fékezés közben a villamosfék kimaradásakor az
adott hajtott forgóvázban a járművezérlő által bekapcsolt
rögzítőfékezést.
29.
A szabadonfutó forgóvázakban elhelyezett
tárcsafékeket működtető szolenoid fékek milyen
módon vannak táplálva?
a)
Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje
50 % alatti, a tárcsaféket működtető szolenoid féket az
akkumulátor áramával,
50 % feletti érték esetén pedig, a villamosfék áramával
tápláljuk.
b)
Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje
50 %-80 % közötti a tárcsaféket működtető szolenoid
féket az akkumulátor áramával, 80 % feletti érték esetén a
villamosfék áramával tápláljuk. 50 % alatti fékezőerő
esetén a tárcsafék nem jön működésbe.
c)
Az üzemi fékezés közben, ha a villamosfék fékezőereje
50 % feletti a tárcsaféket működtető szolenoid féket az
akkumulátor áramával tápláljuk
Az utastéri vészfékkapcsoló működtetése esetén milyen
fékberendezések lépnek működésbe?
30.
a)
A jármű túlfékezettségének elkerülése érdekében
megszakad a villamosfék áramköre, csak a sínfék és a
rugóerőtárolós fék lép működésbe.
b)
A jármű túlfékezettségének elkerülése érdekében
megszakad a villamosfék áramköre, működésbe lép a
rugóerőtárolós fék, a tárcsafék és a sínfék.
c)
Az utastéri vészfékkapcsoló működtetése esetén vészfék
üzem jön létre, azaz maximális erejű villamosfék, a
tárcsafék és a sínfék lép működésbe.
31.
Hogyan állítja be a vontatómotorokra jutó feszültséget
az egyenáramú szaggató berendezés?
a)
Az egyenáramú szaggató berendezés a vezérlőkapcsoló
alapjelével arányos feszültséget kapcsol a
vontatómotorokra, a többi előtét-ellenállásokon keresztül
hővé alakulva a szabadba távozik.
b)
Az egyenáramú szaggató berendezés a vontatómotorokra
jutó feszültséget a tirisztor be- és kikapcsolási
időarányának változtatásával állítja be. A tirisztor vezérlése
a vezérlőkapcsoló alapjelének megfelelően történik.
c)
Az egyenáramú szaggató berendezés az irányváltó
kapcsoló előre vagy hátra állásában kapcsol be, és a
vontatómotorokra a vezérlőkapcsoló menetre történő
elmozdítása által juttatja a beállított értékhez tartozó
feszültséget.
Mely esetben lép működésbe a sínfék automatikusan?
32.
a)
Kerékcsúszás esetén „gyorsfék” pozícióban, az adott
forgóvázban található sínfékek automatikusan működésbe
lépnek.
b)
Kerékcsúszás esetén üzemi fék pozícióban a hajtott
forgóvázakban található sínfékek automatikusan
működésbe lépnek.
c)
Üzemi fék pozícióban, ha a villamosfék fékezőereje 50 %
feletti, akkor kerékcsúszás esetén az adott hajtott
forgóvázban található sínfékek automatikusan működésbe
lépnek.
Mi tájékoztatja a járművezetőt a csúszás- és
perdülésvédelmi berendezés működésbe lépéséről?
33.
a)
A műszerasztalon található csúszás- és perdülésvédelmi
berendezés sárga fényű ellenőrző lámpája világít.
b)
Megszólal a csúszás-és perdülésvédelmi berendezés
folyamatos hangjelzése és a műszerasztalon található
csúszás- és perdülésvédelmi berendezés sárga fényű
ellenőrző lámpája világít.
c)
Megszólal a csúszás-és perdülésvédelmi berendezés
szaggatott hangjelzése.
34.
Mi a vontatómotorok által megvalósított villamosfék
alapvető vezérlési elve?
a)
Az ellenállás fékezés. A visszatápláló fékezés csak akkor
kapcsolódik be, ha a hálózat képes fogadni a visszatáplált
energiát.
b)
A visszatápláló fékezés. Az ellenállás fékezés csak akkor
kapcsolódik be, ha a hálózat a visszatáplált energiát nem
képes fogadni.
c)
Üzemi fékezéskor a visszatápláló fékezés, gyors-és
vészfékezéskor az ellenállás fékezés.
35.
Mi az irányváltó kapcsoló feladata?
a)
A haladási irány meghatározása.
b)
A haladási irány meghatározása és a szaggató berendezés
bekapcsolása.
c)
A haladási irány meghatározása és a jármű üzembe
helyezésekor vezetőfülkében lévő kapcsolók hatásossá
tétele.
Milyen kezelőszervek találhatók a vezetőasztal alatti
lábtartón?
36.
a)
Jobb oldalon a motoros pályacsengőt működtető
taposógomb, baloldalon a sínféket működtető pedál.
b)
Baloldalon a motoros pályacsengőt működtető
taposógomb, és a lábtartó közepén elhelyezett sínféket
működtető pedál.
c)
Baloldalon a homokszórót működtető taposó gomb,
középen a sínféket működtető pedál, jobb oldalon pedig a
motoros pályacsengőt működtető taposógomb.
37.
Mire szolgál a kulcsos biztonsági zár?
a)
Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában mechanikusan és
elektromosan reteszeli.
b)
Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában elektromosan
reteszeli.
c)
Az irányváltó kapcsolót „nulla” állásában mechanikusan
reteszeli.
Hogyan működik a homokszóró berendezés?
38.
a)
A homokszóró berendezést működtető nyomógomb
nyomva tartásának ideje alatt, a berendezés folyamatosan
szórja a homokot a sínkoronára.
b)
A homokszóró berendezést működtető nyomógomb
nyomva tartásának ideje alatt, a berendezés szakaszosan
szórja a homokot a sínkoronára.
c)
A homokszóró berendezés csak automatikus üzemű, nincs
külön kezelőszerve.
39.
Mi az ajtó oldalválasztó kapcsoló feladata?
a)
Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval
meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás
történni fog.
b)
Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval
meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás
történni fog. A kapcsoló zöld lámpája világít, ha érkezett
az utasoktól leszállási szándékjelzés.
c)
Az üzembe helyezett vezetőfülkében a kapcsolóval
meghatározható az a járműoldal, ahol az ajtó nyitás-zárás
történni fog. A kapcsoló középső állásában mindkét
oldalon egyszerre történhet az ajtó nyitás-zárás.
A pótvészfék ütőgombbal végrehajtott pótvészfékezést
hogyan tudja oldani a jármű vezetője?
40.
a)
Az ütőgomb a működtetés után reteszelődik, feloldása a
gomb tetején lévő nyíl irányába való elforgatással
történhet.
b)
Az ütőgomb működtetése után a pótvészféket csak az
irányváltókapcsoló „nullába” történő állításával lehet
oldani.
c)
Az ütőgomb működtetése után a pótvészfékezést csak a
szükségüzem kapcsoló „nullába” történő kapcsolásával
lehet oldani.
41.
Mire szolgál az oszloppanelen elhelyezett szükségüzem
kapcsoló?
a)
Valamely ajtó meghibásodása esetén a kapcsolóval
szükségüzemet kell beállítani. A jármű sebességét ilyen
esetben 15 km/h-ra korlátozza a járművezérlő berendezés.
b)
Vezérlőkapcsoló, alapjeladó, vagy a vezetetett kocsirész
járművezérlő berendezésének a hibája esetén lehet a
kapcsolóval szükségüzemet beállítani. Ilyenkor a
működőképes járművezérlő berendezés a jármű sebességét
kb. 15 km/h-ra korlátozza. A kapcsoló működtetésével
nyitott ajtóval is közlekedhet a jármű.
c)
Hajtásegységben fellépő hiba esetén kell a kapcsolóval
szükségüzemet beállítani. Ilyenkor a járművezérlő
berendezés a jármű sebességét kb. 15 km/h-ra korlátozza.
Milyen módon lehet a járművön egy hibás ajtót
leselejtezni?
42.
a)
Az ajtóvezérlő berendezésen lévő selejtező kapcsolóval az
adott ajtó működése letiltható.
b)
A meghibásodott ajtó a vezetőfülkében, a jobb oldali
készülékszekrényben található, az adott ajtóhoz tartozó
kisautomatával selejtezhető.
c)
Az ajtó mellett, a jobb oldalon található ajtóselejtező
kapcsoló segítségével.
Mikor lép működésbe a rugóerőtárolós fék üzemszerű
fékezés esetén?
43.
a)
Ha a jármű sebessége 8 km/h alá esik, a generátoros fék
hatástalanná válik. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós
fék, mely a járművet megállítja, és álló helyzetben rögzítve
tartja.
b)
Ha a jármű sebessége 5 km/h alá esik, a generátoros fék
hatástalanná válik. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós
fék, mely a járművet megállítja, és álló helyzetben rögzítve
tartja.
c)
Ha a jármű sebessége 5 km/h alá esik, a hajtott forgóvázak
generátoros fékezése hatástalanná válik. Ezért a jármű
megállító fékezését a tárcsafék veszi át, amely megállítja a
járművet. Ekkor lép működésbe a rugóerőtárolós fék,
amely álló helyzetben rögzítve tartja a járművet.
44.
Mi történik üzemi fékezés közben, a villamos fék
kimaradásakor?
a)
A járművezérlő berendezés az adott hajtott forgóvázban és
a mellette lévő szabadonfutó forgóvázban sínfékek
bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel.
b)
A járművezérlő berendezés az adott hajtott forgóvázban és
a mellette lévő szabadonfutó forgóvázban rögzítőfékek
bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel.
c)
A járművezérlő berendezés az összes forgóvázban a
sínfékek bekapcsolásával helyettesítő fékezést vezérel.
Hogyan kell a járművet üzembe helyezni?
45.
a)
Az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után az
áramszedőt fel kell vezérelni. Ezután következik a
reteszkulcs elfordítása, irányváltó kapcsoló segítségével a
haladási irány meghatározása. Végül be kell kapcsolni a
főkapcsolót.
b)
Az akkumulátor főkapcsoló bekapcsolása után az irányváltó
kapcsolóval meg kell határozni a haladási irányt, miután a
reteszkulcsot elfordítottuk. Az áramszedő felvezérlése után
a főkapcsoló bekapcsolható.
c)
A reteszkulcs elfordítása után ki kell választani a haladási
irányt – az irányváltó kapcsolóval kell üzembe helyezni a
vezetőfülkét – majd be kell kapcsolni az akkumulátor
főkapcsolót, fel kell vezérelni az áramszedőt és be kell
kapcsolni a főkapcsolót.
46.
Milyen módon lehet hajtáscsoportot /motorpárt/
selejtezni ?
a)
Az oszloppanelen elhelyezett szükségüzem kapcsolóval.
b)
A jobb oldali készülékszekrényben elhelyezett
hajtásvezérlést selejtező kapcsolóval.
c)
Az oszloppanelen elhelyezett selejtező kapcsolóval.
Mi a járművezető teendője, ha menet közben hajtásvezérlő
hibát észlel?
47.
a)
A járművön a hiba észlelésekor azonnal szükségüzemet kell
kapcsolni, majd néhány másodperc után a kapcsolót vissza kell
állítani alaphelyzetbe. Ha a hiba nem szűnik meg, a selejtező
kapcsolóval le kell selejtezni az adott hajtáscsoportot.
b)
A járművet meg kell állítani, az irányváltó kapcsolót nulla
állásba kell helyezni és szükségüzemet kell kapcsolni. Néhány
másodperc után a kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe és
irányadás után az akkumulátor főkapcsolót be kell kapcsolni.
Ezután a jármű ismét indítható a jármű.
c)
A járművet meg kell állítani, az irányváltó kapcsolót nulla
állásba kell helyezni és szükségüzemet kell kapcsolni. Néhány
másodperc után a kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe és
irányadás után, ha szükséges /Ansaldo/ a főkapcsolót vissza
kell kapcsolni. Ezután a jármű újra elindítható.
48.
Válassza ki a helyes állítást!
a)
A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan
lehet vezérelni a villamosfék erejét. A tárcsás fékek
fékezőereje mindvégig állandó.
b)
A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan
lehet vezérelni a villamosfék erejét, a tárcsás fékek
fékezőerejét pedig két fokozatban.
c)
A vezérlőkapcsolóval üzemi fékezés esetén folyamatosan
lehet vezérelni a villamosfék erejét. A tárcsás fékek
fékezőereje a villamos fék áramától függ.
49.
Válassza ki a helyes állítást!
a)
Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az
ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére,
felengedéskor pedig az ajtók zárására.
b)
Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az
ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére,
és az ajtók zárására. Ismételt lenyomásakor az ajtók
záródása késleltethető.
c)
Az ajtózárás nyomógomb lenyomásakor jelet ad az
ajtóvezérlő berendezésnek az indulás jelzés működtetésére,
és az ajtók zárására. Az ajtók záródása nem késleltethető.
Van-e különbség a jármű működésében, illetve a hiba
elhárításában akkor, ha a hajtásvezérlő hibajelző lámpa
szaggatottan, vagy folyamatosan világít?
50.
a)
Nincs különbség sem a jármű működésében, sem a hiba
elhárításában.
b)
A működésben nincs különbség. A hiba elhárításában annyi
a különbség, hogyha a jelzőlámpa szaggatottan világít,
elegendő az irányváltó kapcsolót nulla állásba helyezni,
míg ha folyamatosan világít, akkor szükségüzemet is kell
kapcsolni az irányváltókapcsoló nulla helyzetében.
c)
A hiba elhárításában nincs különbség. Ha folyamatosan
világít a hibajelző lámpa, az utastéri ajtók nem nyithatók
csak a hiba elhárítása után.
51.
Milyen folyamatok játszódnak le szerelvény
szakadás esetén? (Csatolt KCSV7)
a)
Szerelvény szakadás esetén a csatolt járművön a
dobfék és a sínfék lép működésbe, míg a vezérlő
járművön, a járművezérlő szirénával a jelzőtábla
villogó jelzésével figyelmezteti a járművezetőt.
b)
Szerelvény szakadás esetén a csatolt járművön a
dobfék és a sínfék lép működésbe, míg a vezérlő
járművön, a sínfék lép egyedül működésbe.
c)
Szerelvény szakadás esetén, mind a vezérlő, mind a
leszakadt járművön létre jön a pótvészfékezés.
Mi a teendője a járművezetőnek, ha az egyik kocsi
áramszedőjével megállt a szakaszigetelő alatt?
(Csatolt KCSV7)
52.
a)
A szakaszigetelő alatt álló jármű áramszedőjét le kell
vezérelni, a rögzítő fékeket fel kell oldani, majd a jármű
indítható.
b)
Nincs külön teendője, mert a jármű indítható bármelyik
szedővel is állt meg a szakaszigetelő alatt.
c)
Ha a vezérlő jármű áramszedője van a szakaszszigetelő
alatt indítható a jármű, ha a csatolt jármű áll a
szakaszszigetelő alatt, csak járműselejtezés után indítható
a jármű.
Az utastéri vészfékkapcsoló működtetésekor milyen
folyamatok játszódnak le? (Csatolt KCSV7)
53.
a)
Automatikus fékezés nem jön létre,a járművezetőt az
akusztikus jelzőkészülék kéthangú sziréna hangjelzéssel
tájékoztatja az utasok által kiváltott vészfékezésről.
b)
Automatikus fékezés nem jön létre, szól a vészcsengő, a
járművezető feladata a jármű megállítása.
c)
Ha az utasok az utastéri vészfékkapcsolót működtetik, a
jármű vészfékezéssel megáll. A járművezetőt az akusztikus
jelzőkészülék kéthangú sziréna hangjelzéssel, tájékoztatja
az utasok által kiváltott vészfékezésről.
Melyek a vezetőfülke oszloppaneljén
elhelyezett kapcsolók? (Csatolt KCSV7)
54.
a)
Selejtezés kapcsoló, Szükségmenet kapcsoló,
Regisztráló kiiktató kapcsoló, Vezetőfülke fűtésszellőzés kapcsoló.
b)
Selejtezés kapcsoló, Szükségmenet kapcsoló,
Világítás kapcsoló.
c)
Utas tájékoztató kapcsoló, Menetregisztráló
kapcsoló, Fűtés kapcsoló.
A gyakorlás véget ért!
Helytelen válasz!