Transcript Készítette: Zoltai Sarolta Forgalmazza: Mikrosuli Bt. 5901 Orosháza Pf. 318; tel/fax: 68-414023; e-mail: [email protected] www.bpcomputer.hu/mikrosuli Témakörök Statika, erők, erőrendszerek Szilárdságtan, igénybevételek Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok Hidrosztatika, hidrodinamika, hőtan, áramlástan Kötőgépelemek Csövek, csőkötések Tengelyek,

Készítette: Zoltai Sarolta
Forgalmazza: Mikrosuli Bt. 5901 Orosháza Pf.
318;
tel/fax: 68-414023; e-mail: [email protected]
www.bpcomputer.hu/mikrosuli
Témakörök
Statika, erők, erőrendszerek
Szilárdságtan, igénybevételek
Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok
Hidrosztatika, hidrodinamika, hőtan,
áramlástan
Kötőgépelemek
Csövek, csőkötések
Tengelyek, csapágyazások
Az erő
Az erő a testeknek egymásra gyakorolt hatása, amelynek
következtében mozgásállapot-, méret, vagy alakváltozás
következhet be.
Jele: F
Mértékegysége: N
Az erő jellemzői: nagyság, irány, támadáspont.
Az erő ábrázolása:
F1
Az erő felbontása
Az erő adott irányú összetevőkre bontható szerkesztő eljárással.
F
F1
F2
A nyomaték
Az erő forgatóhatását forgatónyomatéknak nevezzük.
Jele: M
Mértékegysége: Nm
Számítása:
A forgatónyomatékot bármely vonatkoztatási pontra számíthatjuk,
az erőnek és a vonatkoztatási ponttól mért távolságának
szorzatával.
MA = F * a
F erő nyomatékát határozza meg A pontra, mely „a”
távolságra van az erőtől.
Síkbeli közös ponton átmenő
erőrendszerek eredője
Szerkesztés:
F1
F2
R
F4
F3
Az összetevő erők
nyílfolyama folytonos, az
eredőé pedig a
kezdőpontból mutat a
végpontba.
Párhuzamos erők eredője
Szerkesztés:
F1
R=F1+F2
R
F2
Az eredő erő nagysága egyenlő az erők
nagyságának összegével, hatásvonalának
helyét szerkesztjük.
Párhuzamos erők eredője
50 N
Számítással:
70 N
R
B
A
1m
3m
x1
R*x1 = 50*1+70*4+80*8
50+280+640
X1 =
= 4,85 m
200
80 N
4m
x2
A „B” pontra számított
nyomatékok algebrai
összege egyenlő az
eredőerő ugyanezen
pontra vett
nyomatékával.
Igénybevételek
Igénybevételnek nevezzük a külső erőknek a testekre gyakorolt
alakváltoztató hatását.
Egyszerű igénybevételek a következők:
Húzás, nyomás
Hajlítás
Nyírás
Csavarás
Ha egy szerkezetet egyszerre többféle egyszerű igénybevétel
terhel, összetett igénybevételről beszélünk.
A feszültség
Egy testben külső erők hatására a keresztmetszetet egész
területén megoszló belső erők lépnek fel. A felületegységre jutó
belső erőt feszültségnek nevezzük.
A feszültség vektormennyiség.
A feszültség összetevőkre bontható, így lehet a keresztmetszet
merőleges hatásvonalú (normális) és a keresztmetszet síkjába
eső (csúsztató feszültség).
Jele: σ és τ
Mértékegysége: N/m2=Pa; N/mm2 = MPa
A megengedett feszültség az a feszültség, amelynek a hatására az
anyag nem deformálódik.
Húzó- és nyomófeszültség
l1
F
F
+σ
Számítása:
l0
Δl
σ =
F
A
-Δl
F
-σ
F
l1
Mértékegysége:
N/m2
Szakítódiagram
A diagram szakaszai:
I Egyenletes megnyúlás
szakasza, az alakváltozás
rugalmas.
II Fe erő hatására a próbatest az
erő növelése nélkül nyúlik
Ezt a nyúlást folyásnak
nevezzük. Maradó alakváltozás.
III Maradó alakváltozás szakasza.
Fm a húzóerő maximuma,
a szakítóerő.
Szívós alakváltozás.
IV Csökkenő erőhatásra
bekövetkező nyúlás.
Fu erő hatására jön létre a
szakadás.
Képlény alakváltozás.
Szakítóvizsgálattal
megállapítható jellemzők
Szakítószilárdság:
Folyáshatár:
Szakadási nyúlás:
%
Kontrakció:
%
Hooke-törvény
Az egyenletes nyúlás szakaszában belül a fajlagos nyúlás
egyenesen arányos a feszültséggel.
σ
ε
=E
Ahol
σ – feszültség
ε – fajlagos nyúlás
E – rugalmassági modulus
A rugalmassági modulus vagy rugalmassági tényező anyagonként
más és más, az anyagra jellemző mértékegység nélküli szám.
A hajlítás
Állandó keresztmetszetű egyenes rudat a végein közös síkban fekvő,
azonos nagyságú, ellentétes értelmű Mh nyomatékú erőpárok
terhelnek.
A hajlítás tengelyében a feszültség 0, a szélső szálban pedig a legnagyobb
A hajlítás alapegyenlete:
Mh
σmax =
K
K Keresztmetszeti tényező, amely a keresztmetszet alakjára és méreteire,
és a szélső szál távolságára utal.
Tartó támasztóerőinek
méretezése
Méretezés tiszta hajlításra:
Feszültség szempontjából a tiszta hajlítással terhelt rudakat az
alapegyenlet felhasználásával méretezzük (ellenőrizzük).
Először a szükséges keresztmetszeti tényezőt számítjuk ki a
terhelés és a megengedett feszültség ismeretében.
Kszüks =
Mh
σmeg
A keresztmetszet alakját és bizonyos méreteit szabadon
választhatjuk, de a keresztmetszeti tényező értéke nem lehet
kisebb a kiszámítottnál.
Az adatok táblázatokból kereshetők ki.
A nyírófeszültség
A nyíróerők hatására a nyírásra igénybe vett test két szomszédos
keresztmetszete igyekszik elcsúszni egymáson, vagyis a
keresztmetszeteken feszültségek ébrednek.
Ezek nagysága a keresztmetszet mentén állandó és eredőjük a
nyíróerővel tart egyensúlyt
A tiszta nyírás alapegyenlete:
F
τ=
A
A – a keresztmetszet területe
A csavaró feszültség
Ha egy rúd végeit azonos nagyságú ellentétes értelmű
nyomatékkal terhelik, a rúdban csavaró igénybevétel ébred.
A csavarás alapegyenlete:
Mcs
τmax =
Kp
Kp – poláris keresztmetszeti tényező
Összetett igénybevételek
Ha két egyszerű igénybevétel egyidejűleg terhel egy testet
összetett igénybevételről beszélünk.
Esetei:
1.
2.
3.
Valamelyik egyszerű igénybevétel következtében fellépő
feszültség jóval meghaladja a másikat.
Ha a két egyszerű igénybevétel okozta feszültségek
azonosak – vagy csak σ vagy csak τ – akkor egyirányú
összetett igénybevétellel van dolgunk.
Ha az egyszerű igénybevételek miatt fellépő feszültségek
különbözőek, akkor többirányú összetett igénybevételről
beszélünk.
A súrlódás
A súrlódás az érintkező testek közötti ellenállás, amely a mozgást
akadályozza.
Az egymáson elmozduló testekre a súrlódás következtében a
súrlódó erő hat. A súrlódó erő (S) nagysága függ a testeket
összeszorító erőtől (FN) és a testek érdességének a mértékétől.
A testek érdességének mértékét a súrlódási tényező fejezi ki. (μ).
S = μ * FN
Mértékegysége: N
Megjelenési formái: csúszó súrlódás, gördülés.
Az energia
Mechanikai munkavégzés eredményeképpen valamely test alakja,
helyzete vagy mozgásállapota – erő hatására - megváltozik.
W=F*s
N*m=J
Az energia a munkavégző képességet fejezi ki.
m * v2
E=
2
Az energia megjelenési formái: helyzeti energia, mozgási energia,
hőenergia, villamos energia, atomenergia stb…
A teljesítmény és hatásfok
A teljesítmény az egységnyi idő alatt végzett munka.
W
P=
W
t
A hatásfok a hasznos teljesítmény és az összes teljesítmény
(energia) aránya.
η=
Phaszn
Pösszes
A hatásfok mértékegység nélküli szám...
Folyadékok jellemzői
• Sűrűség :
összefüggéssel számítható.
• Dermedés: a folyékony halmazállapotból a szilárd
halmazállapotba való átmenet.
• Párolgás: a cseppfolyós halmazállapotból a légnemű
halmazállapotba való átmenet, amely bármely hőmérsékleten
végbemegy. Elvileg minden anyag párolog.
• Viszkozitás: a folyadék alakváltozással szembeni
ellenállásának számértékét adja. A folyadékok
hígfolyósságára utal.
• Fajhő: Az a hőmennyiség, mely valamely anyag
tömegegységének egy Celsius-fokkal való felmelegítésére
szükséges.
• Kapillaritás:
A nyomás
Nyomás: a nyomóerő és a nyomott felület
hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség.
Mértékegysége 1 Pa = 1 N/m2
A nyomás terjedése nyugvó
folyadékban
A folyadékra vagy gázra ható külső felületi erő által létrehozott nyomás a
folyadékban vagy gázban minden irányban gyengítetlenül terjed.
Föld gravitációs terében elhelyezkedő kis kiterjedésű folyadéktér
elemeire ható súlyerők jó közelítéssel párhuzamosak és a földfelszínre
merőlegesek, így mondhatjuk, hogy a nehézségi erőtér hatása alatt álló
folyadéktérben a nyomás egy vízszintes felület minden pontjában
egyenlő. Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a
folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek
nevezzük.
Oldal- és fenéknyomás
A nyomás egy adott helyen minden
irányba hat.
Az edény alján a nyomás nem a folyadék
mennyiségétől függ, hanem a folyadék
szabad felszínének az edény aljától
mért távolságától.
Az áramló folyadék
Folytonossági törvény:
Összenyomhatatlan folyadék stacionárius áramlására fennáll, hogy
az áramlási cső keresztmetszetének és az ott felvett
sebességnek a szorzata a cső bármely helyén állandó.
A1v1=A2v2
Bernoulli egyenlet
A tétel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a folyadék egységnyi
tömegére vonatkoztatott mozgási energiájának, nyomásból
származó munkavégző képességének és helyzeti energiájának
összege egy áramvonal mentén állandó.
Az összefüggésben szereplő, a folyadék sebességéből származó
nyomást dinamikus vagy sebességnyomásnak, a p-vel jelölt
nyomást statikus nyomásnak, míg a
szorzattal
értelmezett mennyiséget hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.
A veszteséges áramlás jellemzői
Minden áramlásnál veszteségek lépnek föl. Áramló
folyadékok esetén sok egyedi ellenállás keletkezik,
amelyek összeadódnak és így nyomásveszteség jön
létre:
• folyadékrészecskék egymáson való súrlódása
(folyadéksúrlódás)
• a vezetékfalon keletkező súrlódás (mechanikai
súrlódás)
• irányváltozások és keresztmetszet változások
következtében
A hő fogalma
Hő: az az energia, amely hőmérséklet-különbség miatt vándorol
egyik helyről a másikra.
Hőáramlás: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb
anyag a hidegebbel magától egyszerűen összekeveredik. Olyan
közegekben jön létre, amelyeknek részecskéi nem helyhez
kötöttek.
Hővezetés: a hő terjedésének olyan módja, amelyben a melegebb
rész nagyobb mozgási energiával rezgő részecskéi "ütközések"
révén átadják energiájuk egy részét a szomszédos
részecskéknek. Olyan közegekben jön létre, amelyeknek
részecskéi helyhez kötöttek.
A hőmérséklet Si-alapmennyiség.
Mértékegysége: Celsius-fok; Kelvin-fok=-273 Celsius-fok.
A fajhő
Az a hőmennyiség, mely valamely anyag
tömegegységének egy Celsius-fokkal való
felmelegítésére szükséges.
A hőtágulás
A folyadékok és a szilárd testek hőtágulásának mértéke
egyenesen arányos a hőmérséklet-változással.
ΔV = βV0ΔT
o
Ahol V0 a 0 C-on mért kezdeti térfogat, ΔT a hőmérséklet változása
o
a 0 C-hoz képest, β az ún. térfogati hőtágulási együttható,
o
amelynek mértékegysége 1/ C, az anyagi minőségre jellemző
állandó.
A gázok normál állapota
A tömeg, a térfogat, a nyomás, és a hőmérséklet egyértelműen
meghatározzák a gáz egyensúlyi állapotát. Ezek a fizikai
mennyiségek az állapotjelzők, vagy állapothatározók.
Bármelyik állapotjelző megváltoztatása legalább egy , de
inkább több állapotjelző változását vonja maga után.
Az általános gáztörvény megadja a kapcsolatot egy adott
mennyiségű ideális gáz állapotjelzői között, két különböző
állapotban
A hőtan fő tételei
• A termodinamika első fő tétele: egy anyagi rendszer belső
energiájának megváltozása egyenlő a közölt hő és a
rendszeren végzett mechanikai munka előjeles összegével.
ΔE = Q + W
• A termodinamika második főtétele szerint a természetben
külső behatások nélkül midig a hőmérséklet
kiegyenlítődésére irányuló folyamatok zajlanak le: azaz hő
magától nem kerülhet az alacsonyabb hőmérsékletű
helyről a magasabb hőmérsékletű helyre.
• A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút
zéruspont (0 K) nem érhető el.
Kötési módok felosztása
A szereléstechnológia alapja az
alkatrészek összekötése,
amellyel felépítjük a
szerkezeti részeket,
géprészeket, vagy gépeket.
A kötés lehet:
oldható
nem oldható
(roncsolással oldható)
A nem oldható kötéseket
létrehozhatjuk anyaggalkötéssel, alakkal-kötéssel,
vagy erővel-kötéssel.
hegesztés
anyaggal kötés
Nem oldható
forrasztás
ragasztás
alakkal kötés
szegecselés
erővel kötés
sajtolás
erővel kötés
csavarkötés
ék-, reteszkötés
Oldható
alakkal kötés
sasszeges
huzalos kötés
Kötőgépelemek, szabványosítás
A sorozat- és tömeggyártás megköveteli, hogy a kötő gépelemek
válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők legyenek.
Mindez megköveteli azt, hogy ezek az alkatrészek egységesek
legyenek. Ezt biztosítja a szabványosítás.
Az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott
rendszer alapján a gépelemek szabványos mérettel és alakkal
készülnek.
A nemzetközi egységesítés által:
• a rajzokon a jelölések az egész világon egységesek,
• a szerszámok és mérőeszközök is egységesek,
• a különböző helyen készült alkatrészek cserélhetőek.
Szegecsek
A szegecs egy hengeres csap, amelynek egyik végén előre elkészített fej
van. Ez a gyámfej. A másik végén a fejet kötéslétesítés közben alakítjuk
ki, ez a zárófej. A zárófej és a gyámfej alakja sokféle lehet,
felhasználástól függően.
Szegecskötési módok
Egysoros átlapolt
Kétsoros átlapolt
Egysoros hevederes kötés
Szegecshossz kiszámítása
A zárófej kialakításához megfelelő szegecsszárhossz szükséges a
szegecsátmérő (Z) függvényében:
Félgömbölyű fejhez:
Kazánfejhez:
Süllyesztett fejhez:
Lencsefejhez:
Z = 1,5 * d
Z = 1,7 * d
Z = 0,5 * d
Z = 0,7 * d
A szükséges szegecshosszt (l) az összeszegecselendő anyagok
vastagsága (s) és a szegecsátmérő (d) ismeretében ki tudjuk
számítani.
Pl.: Gömbölyű zárófejhez 2 lemez összeszegecseléséhez:
l = 2s+1,5*d
Szegecselési technológia
Balesetelhárítás
• Sérülést okozhat a repedt, törött szerszám.
• Ferde ütéseknél a szerszám kiröpülhet a kezünkből.
• Meleg szegecseléskor a hevítés is baleseti forrás
lehet.
• Csak megfelelő tűzifogót használjunk
• Gépi szegecseléskor a gépet csak akkor hozzuk
üzembe, ha az ütő- vagy a sajtolószerszám
felfekvése megfelelő.
A hegesztés
A hegesztés azonos alapanyagú anyagok között létrehozott,
roncsolás nélkül nem oldható anyaggal záró kötés.
Az összeillesztett anyagokat a kötés helyén megolvasztják, és
olyan varratot hoznak létre, melyben a megdermedt anyagok
közös kristályszerkezetet alkotnak.
Gyors, viszonylag olcsó, könnyen automatizálható, minősége
kiváló.
Hegesztési módok:
Hő és erőhatással – sajtolóhegesztés
Hőhatással - ömlesztőhegesztés
Lánghegesztés
A hegesztéshez szükséges hőt éghető gáz és oxigén keverékével
állítják elő. A gáz többnyire acetilén , amelynek égésekor a
maximális hőmérséklet 3200oC.
A gázokat palackokban tárolják, az acetilént acetonban feloldva és
porózus szerkezetű anyagban elnyeletve hozzák forgalomba.
A palackok nyomását nyomáscsökkentővel állítják be az üzemi
nyomásra:
• Az acetilén palack 15 bar nyomását 0,3…0,6 bárra.
• Az oxigénpalack 200 bar nyomását 2,5…4 bárra.
Lánghegesztés eszközei,
berendezései
A lánghegesztés balesetvédelme
• Baleseti forrás lehet a palackok kezelése, a
hőhatások, és a káros sugárzások.
• A palackokat izzó kályha, kemence közelében vagy
tűző napon raktározni tilos.
• Szállításkor a palackokat védjük az eldőléstől vagy
nagyobb ütődéstől.
• A munkahelyen csak 1 palack tartható, rögzítve.
• A palack szelepétől a zsírt és az olajat tartsuk távol.
• Védőszemüveg használata kötelező.
• Csak vizsgázott szakember végezhet hegesztési
munkát.
Az ívhegesztés
A hegesztéshez szükséges hőhatást az anyag megolvasztását
villamos ív segítségével hozzák létre. Az ív egy fémelektróda és
a munkadarab között jön létre.
Kis helyre lehet kis hőt koncentrálni, ezért kisebb a deformáció
mint a lánghegesztéskor.
Eszközei:
hegesztőgép (áramforrás - egyenáramú vagy váltóáramú)
elektróda
Az áram erőssége amperben az elektróda átmérő milliméterben
mért értékének negyvenszerese legyen.
Az ívhegesztés műveletei
AWI védőgázas hegesztés
Afi fogyóelektródás hegesztés
Védőporos hegesztés
Balesetelhárítás
Hegesztés közben nagyon fontos a munkavédelmi
szabályok betartása a dolgozó védelme a hőhatástól,
fényhatástól és az áramütéstől.
Védőpajzs, védőkötény, védőkesztyű, bőr lábszárvédő
és bakancs használata kötelező.
Csak szakember végezhet hegesztési munkát.
A csavarmenet
Csavarvonal az a vonal, amelyet az AB egyenes alkot akkor, amikor
az ABC derékszögű háromszöget egy henger felületére
csavarjuk.
Ha a csavarvonal mentén egy síkidomot végigvezetünk
csavarmenetet kapunk.
Csavarmenetek gyártása
Képlékeny alakítás:
menetmángorlás
menethengerlés
Forgácsolással:
esztergálás
marás
örvénylő menetmarás
menetköszörülés
Menetelemek, menetprofilok
Menetprofilok lehetnek:
Normál métermenet
Finom métermenet
Whitworth-csőmenet
Trapézmenet
Zsinórmenet
Fűrészmenet
Csavarok, csavaranyák
A menetfúrás, menetmetszés
előkészítése
A menetvágás megkezdésének megkönnyítésére a csap végét
kissé kúposra munkáljuk elő. Legmegfelelőbb a 60o-os
lesarkítás, ez a metszőlap vágóéleinek illeszkedéséhez és a
forgácsolás megkezdéséhez a legkedvezőbb.
Menetfúráskor el kell készíteni a magfuratot. Az anyag duzzadása
miatt a maglyuk furatát a névleges értéknél nagyobbra kell
készíteni. A méreteket táblázatok tartalmazzák.
A furat mindkét élét süllyeszteni kell.
A menetfúró merőlegességét derékszöggel ellenőrizzük.
Zsákfuratba kifutási helyet biztosítsunk, ahol a forgács
összegyűlhet. Egyébként a forgácsot időnként távolítsuk el.
A menetfúrás, menetmetszés
szerszámai
Menetmetsző
Menetfúró
A csavarbiztosítások
A csavarbiztosítások legfőbb
feladata, hogy tartsák a
csavarkötés szereléskor
rögzített szorítóerejét.
Lehetnek:
biztosítólemezek,
koronás anyák,
önbiztosító anyák,
biztosítóhuzalok
A forrasztás
A forrasztás főleg fémes szerkezeti anyagok olvadt fémmel,
roncsolás nélkül nem oldható kötése.
A kötés létrehozásakor az alapanyag nem olvad meg, a
forraszanyag részecskéi beépülnek az anyag részecskéi közé.
A kötés kihűlése után a két anyag között fémes kapcsolat
keletkezik.
Előnyi: kis vetemedés, eltérő falvastagságok esetén is
alkalmazható, tömör, jó villamos- és hővezetés.
Hátrányai: kis szilárdság, korrózióra érzékeny, kis kötésszilárdság.
Felület - előkészítés
A meglévő és a forrasztási hőmérsékleten képződő
oxidréteg eltávolítása.
A folyasztószerek az oxidréteg eltávolításán kívül
meggátolják az újraképződést is. Előre, vagy a
forraszanyaggal együtt lehet alkalmazni.
Lehetnek folyékonyak, paszták, vagy gáz alakúak.
Korrozív folyasztószerek: horgany – klorid, ammónium
– klorid (savas lemosás szükséges)
Aktivált, enyhén korrozív szerek: gyanták,
forrasztózsírok
Nem korrozív folyasztószerek: nem aktivált gyanták,
alkoholban oldott szerves savak vagy gyantaoldatok.
Lágy- és keményforrasztás
Lágyforrasztás:
• 450 oC alatt folyasztószerrel és ón- ólom ötvözetű
forraszanyaggal végezhető.
• A kötés szilárdsága 20…120 MPa.
Keményforrasztás:
• 550…900 oC-on végzik. A forraszanyag lehet:
réz-horgany ötvözet
ezüstforraszok.
• A kötés szilárdsága 160…400 Mpa.
A forrasztás szerszámai
A ragasztás
Fémek, műanyagok, fa, üveg és más anyagok kapcsolhatók össze
ragasztással.
A ragasztó a munkadarab felületére tapad. Az adhéziós erő nagy
kötési szilárdságot képes létrehozni.
A ragasztott kötést befolyásoló tényezők:
tapadóerő
a felületek tisztasága
a felületek érdessége
a felvitt ragasztó vastagsága
Ragasztóanyagok
Többségük műanyag alapú.
A ragasztási hőmérséklet alapján lehetnek:
Hidegragasztók: Szobahőmérsékleten kötnek.
Melegragasztók: 150 - 250 oC hőmérsékleten kötnek.
Egyes fajták kötéséhez nyomás is szükséges.
Összetételük szerint lehetnek:
Egykomponensű: Ragasztóanyag és oldószer
keveréke. Felhordva az oldószer elpárolog. A
felületeket csak szárazon szabad összeilleszteni.
Kétkomponensű: Ragasztóból és keményítőanyagból
állnak. Csak felhasználás előtt szabad az adott
arányban összekeverni.
Kötési módok
Ék- és reteszkötések
Az ék lejtős felületű, a tengely és a tárcsa hornyában elhelyezett ,
és közéjük befeszített gépelem. A kötést a feszítés hatására
létrejövő súrlódó erő hozza létre. Az ék lejtése általában 1%,
ezért a kötés önzáró.
Igénybevétele a súrlódás.
Gyorsan forgó, nagy futáspontosságot igénylő tengelykötések
esetén a forgatónyomaték átvitelére reteszkötést alkalmaznak.
A retesz tengelyirányban nem rögzíti a tengelyre szerelt
alkatrészt. A retesznek nincs lejtése. A tengely és az agy között
nem lép fel jelentős súrlódás.
A kötés igénybevétele a nyírás és palástnyomás.
Az ékek és reteszek szabványos gépelemek.
Ékek és reteszek kialakítása
Hornyos ék
Fészkes retesz
Egycsavaros siklóretesz
Íves retesz
Csövek
Csövek:
Folyadékok, gázok, szemes anyagok szállítására alkalmazott
gépelemek.
Csővezetékek:
A csövek, az összekapcsolásukhoz és elágazásaikhoz tartozó
csőidomok, valamint a csőben áramló anyag szabályozását
lehetővé evő csőszerelvények együttesen alkotják a
csővezetékeket.
Anyaguk szerint lehetnek:
• vas alapanyag: öntöttvas, szénacél, ötvözött acél;
• más fémcsövek: réz, sárgaréz, alumínium, ólom, stb.;
• nemfémes csövek: műanyag, gumi, beton, üveg, stb.
A csőhálózat részei
Csőidomok:
Csőszerelvények:
•csapok,
•szelepek,
•tolózárak
Csőkötések
(menetes, karimás, tokos)
Ragasztott csőkötések
Tömítések feladata,
csoportosítása
A tömítőelemek megakadályozzák a folyadékok és a gázok
kilépését, illetve a por és szennyeződések bejutását a
gépalkatrészek közé.
Követelmények:
Anyaguk lehet:
Műanyag, gumi
• Rugalmas alakíthatóság
papír, karton
• kémiai ellenálló képesség
bőr
• kopásállóság
grafit
fém (réz, ólom, puha acél)
• hőállóság
tömítő paszta
• öregedés állóság
Csoportosításuk:
Nyugvó tömítések: sík, alakos
Mozgó tömítések: csúszó-, nem csúszó tömítések
Tengelyek
Forgó vagy lengő gépalkatrészek hordozására kör, vagy körgyűrű
keresztmetszetű tengelyeket használnak.
A gépalkatrész foroghat az álló tengelyen, vagy a tengellyel együtt
foroghat.
A tengely támasztására csapágyakat alkalmaznak. A csapágyazás
helyei a csapok.
A tengelyek alak, csapágyak száma, hajlékonyság stb. szerint
csoportosíthatók.
Tengelyanyagok
Leggyakrabban használt tengelyanyagok:
•
•
•
•
Általános célokra: A 50
Alárendeltebb célokra: A 44, A 38
Kényesebb feladatokra: ötvözött acélok
Igényesebb követelményekre: króm-nikkel acélok
A felület kopásállóságát betétedzéssel lehet biztosítani, vagy
nitridálással.
Hőkezelési lehetőségek: lángedzés, indukciós edzés.
Megmunkálási módok: elsősorban forgácsolás, esetleg
felrakóhegesztés, kovácsolás
Tengelyek megtámasztása
A tengelycsapok a különböző
típusú tengelyek támasztó és
tartófelületei a csapágyazás
számára.
Homlokcsap
Nyakcsap
Forgattyús csap
Csapágyak feladata,
folyadéksúrlódás
Feladata:
Forgó és lengő mozgást végző gépszerkezetek, pl. tengelyek kis
súrlódású vezetésére és a tengely alátámasztására szolgál.
A siklócsapágyakban a tengelycsap és a csapágy között
kenőanyagot helyeznek el a súrlódás csökkentésére, a
gördülőcsapágyakban gördülőelemek biztosítják a mozgást.
A siklócsapágyakban a forgómozgás megindulása után a
súrlódási állapotok aszerint változnak, hogy milyen a tengely
terhelése és a fordulatszáma.
Akkor a legkisebb a súrlódás, amikor a csapágypersely és a
tengelycsap között egy vékony kenőolajréteg alakul ki.
Siklócsapágyak
Siklócsapágyak
Csapágyanyagok:
Olajozási rendszerek:
Különféle réz-, ón-, ólom-, cink-,
antimonötvözetek, alumínium,
öntöttvas, műanyagok.
Csepegtető
Kenőgyűrűs
Központi olajozás
Kialakításuk:
Gördülőcsapágyak
Felépítése:
Kenésük:
Alacsony fordulatszámon zsírzás.
Nagyobb fordulatszámon olajozás.