Transcript A Magyar Nemzeti Filmarchívum legújabb szerzeménye A TŰZRendezte Deésy Alfréd A tűz hiányos kópiája Lipcséből, a Leipziger Lichtspieltheater Archiv gyűjteményéből került elő, nagyon rossz állapotban. A zsugorodott, karcos, száraz és törékeny kópia perforációi helyenként több méter hosszban hiányoztak,

A Magyar
Nemzeti
Filmarchívum
legújabb
szerzeménye
A TŰZ
1917
Rendezte
Deésy
Alfréd
A tűz hiányos kópiája
Lipcséből, a Leipziger
Lichtspieltheater Archiv
gyűjteményéből
került
elő, nagyon rossz állapotban.
A zsugorodott, karcos,
száraz és törékeny kópia
perforációi helyenként
több méter hosszban
hiányoztak, a sérülések,
szakadások a filmkockákat sem kímélték.
A film javítása, a régi
instabil ragasztások kicserélése, a szakadt szélek
lekerekítése, a hiányzó perforációk
pótlása,
az
elszakadt képkockák megragasztása több mint két
hónapig tartott. Az itt
látható filmkockákat nem
lehetett megmenteni.
Nitrokópia
Dubnegatív
Restaurált kópia
A nitrokópiáról előbb
színes dubnegatív készült, majd ennek
alapján gyártották le
az új, restaurált kópiát.
A színes nyersanyag
alkalmazásával sikerült megőrizni a virazsirozott nitrokópia
eredeti színeit.
A kopírozáskor alkalmazott speciális folyadék eltűntette a karcok jelentős részét.
Eredeti nitrokópia
Restaurált kópia
Mivel a nitrokópiát rossz állapota
miatt nem lehetett levetíteni, a
film megismerése és tartalmi
restaurálása csak a megítélő kópia
elkészülése után kezdődhetett.
A film eredeti hossza 1540 méter.
Az előkerült kópia, mely mindössze
450 méter, a Németországban
forgalmazott rövidített verzió,
úgynevezett „Kurzfassung” töredéke, mely kisebb-nagyobb hiányokkal tartalmazza a magyar
filmszaklapok leírásaiból ismert
cselekmény lényeges elemeit.
Eredeti inzert
Az előkerült kópián nincs se főcím,
se vége szó. Néhány jelenet csak
töredékesen maradt fenn. A tartalmi
restaurálás célkitűzése az volt, hogy
a néző számára követhetővé váljon a
történet. Ennek érdekében kiegészítő inzertek készültek.
Mivel a fennmaradt verzió német
inzerteket tartalmaz, a kiegészítő
feliratokat is németre fordíttattuk,
hogy a kópia egységes legyen. Német
nyelven készült el a film főcíme is,
melyből a néző megismerheti az
alkotókat.
Inzertpótlás
A tűz a németországi forgalmazás során, feltehetőleg cenzurális okok miatt némi átalakuláson
esett át.
A magyar verzióban a film
főszereplőjének, a fiatal festőnek viszonya lesz az őt támogató bankár feleségével. A bankár
tudomást szerez a dologról, s
egy estélyen bosszúból elégeti a
festő összes képét.
A német verzióban a bankár
feleségéből unokahúg lett, így
nem történik házasságtörés, a
bankár mégis bosszút áll,
melynek mértéke ebben az
esetben túlzottnak tűnik.
Mozgófénykép Híradó, február 3.
„…titkos viszonyt folytat az unokahúgommal.
Én bosszút állok. Ott vannak az összes művei,
képei…” – mondja a bankár az estélyen a
német változatban.
A Star filmgyár
alakulásának évében
létrejött produkciót
az újonnan felépített
pasaréti stúdióban és
a tatatóvárosi grófi
parkban forgatták.
A tűz forgatókönyvét Pakots József
(1877–1933) írta, aki a Star
filmgyár dramaturgja, Deésy Alfréd
állandó munkatársa volt ebben az
időben.
A
világirodalom
klasszikusainak
(Dosztojevszkij,
Oscar Wilde, Gorkij stb.) művei
mellett filmre alkalmazott számos
külföldi
bestsellert,
sikeres
operettet, és számos eredeti filmforgatókönyvet is írt. 1922-től a
magyar politikai élet állandó szereplője lett, országgyűlési képviselő, s
az írókat támogató szervezet, az
Írók
Gazdasági
Egyesülete
létrehozója és első elnöke volt.
A film dekoratív felvételeit Vass
Károly (1896–1953) készítette,
aki 1917 és 1919 között a Star
filmgyár operatőre volt. A húszas
években a magyar filmgyártás válságos évei idején Berlinbe ment,
ahol 1920 és 1938 között Karl
Vass néven dolgozott, többek között Emil Justitz és Georg Jacobi
filmjeiben, s gyakran egy stábban
a szintén Berlinben élő Putty
Liával, Bánky Vilmával, Eszterházy
Ágnessel.
Egyike volt annak a húsz operatőrnek, akik Az akarat diadala
című Leni Riefenstahl-film felvételeit készítették.
1938-től 1945-ig ismét itthon
dolgozott. A Göre Gábor visszatér
filmgyári jelenetében munka közben látható.
Mozgófénykép Híradó, 1917. július 8.
A rendezés Deésy Alfréd
munkája volt, aki pályáját
színészként kezdte. Első
filmsikerét a János vitéz
1916-os
filmváltozatának
címszerepében aratta, s
hamarosan a korszak filmgyártásának egyik legproduktívabb alkotója lett.
Mintegy 90 filmet rendezett, számos filmforgatókönyvet írt.
Szereplők
Schultz Tibor, festő
Turán Gusztáv
Mary, az erdőőr unokája
Hollay Kamilla
Rolfner bankár
Kornay Richárd
Rolfner bankár hűtlen felesége
Regős Mária
Tibor kisfia és édesanyja
Lubinszky Tibor és
Szathmáriné
Képek a filmből
Schultz Tibor festő a
művésziskola diplomájával
a zsebében felkeresi
vidéken élő édesanyját.
Rolfner
bankár
autója
defektet kap, és a bankár
feleségével rövid időre
Schultzék szerény falusi
házának vendége lesz.
A közelben él az öreg
erdőőr unokájával,
Marival.
Tibor az erdőben dolgozik egy festői forrás képén, s közben megjelenik egy
gyönyörű lány, aki fürödni kezd a forrás vizében. Az ifjú festő lázasan
dolgozik tovább, hogy a fürdőző lányt is megörökítse vásznán. A modell erről
nem sejt semmit. Mikor elkészül a mű, a festő előjön rejtekhelyéről, és
megmutatja képét a lánynak, de az szemérmesen elfut.
(Ez a jelenet hiányzik a fennmaradt kópiából.)
Később újra találkoznak,
s egymásba szeretnek.
Az idill nem tart sokáig,
mert a fiatal művészt a
fővárosba vonzza az
érvényesülés vágya.
Beküldi a "Fürdőző lány" című festményét egy művészeti tárlatra, de
visszautasítják. Ekkor jut eszébe,
Rolfner bankár, aki felajánlotta
segítségét, amikor náluk járt.
A bankár közbenjárásával
elfogadják a képét a kiállításra.
Elnyeri az aranyérmet,
a bankár megvásárolja
a képet és festményt
rendel a feleségéről.
A bankár felesége elcsábítja a
tehetséges ifjút, aki sikereitől
megmámorosodva elfelejti az
erdei idillt.
Eközben Mari anya lesz.
A gyermeket Tibor anyjánál
hagyja és ő is a fővárosba
költözik.
Masamód lesz egy
kalapszalonban.
Megtudja, hogy Tibor hűtlen
lett hozzá. Bosszúból a festő
és a bankárné találkahelyére
vezeti a féltékeny férjet, aki
gyilkosságra készül.
A bankár végül meggondolja
magát és elhatározza, hogy
más módon áll bosszút.
Összevásárolja Tibor festményeit…
Kerti ünnepélyt rendez a
festőhöz fűződő barátságuk tizedik évfordulója alkalmából…
Az estélyen leleplezi
barátja árulását. Intésére a szolgálók fáklyákkal gyújtják fel a
festményekből rakott
máglyát.
A festő őrjöngve rohan a
tűzhöz, hogy megmentse
alkotásait, de már késő,
egész életműve a lángok
martaléka lesz. Nem tudja
elviselni
a
veszteséget,
megőrül, és idegrohamában
egy szikláról a mélybe veti
magát.
Eközben Tibor nyolcéves fiacskája kedves
fontoskodással festegeti öreg modelljét,
szerető nagyanyját. (Ez a jelenet hiányzik a fennmaradt kópiából.)
A restaurált film bemutatója
2010 december 4-én
18.30-kor lesz az
Örökmozgóban
a
Filmemlékezet Fesztiválon.