Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.
Download
Report
Transcript Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.
Elektrolízis
Korrózió
A kémiai hatás fogalma
Egyenáram hatására bizonyos
anyagokban kémiai változás
történik. Ezért mondhatjuk azt,
hogy az egyenáramnak kémiai
hatása is van.
Kémiai(vegyi) hatások
Kémiai hatáson alapuló jelenségek:
elektrolízis
galvánelemek működése
akkumulátorok működése
tüzelőanyag-cellák működése
korrózió
Elektrolízis
Elektrolízisnek nevezzük, azt jelenséget, amelyben elektromos
áram folyik át egy ionokat tartalmazó oldaton, és ennek
hatására az oldatból bizonyos anyagok kiválnak. Az áramot az
oldatban az ionok közvetítik.
Elektrolízishez szükséges, az ion tartalmú folyadék, amelyet
elektrolitnak nevezünk, két fémlap, vagy két szénrúd melyeket
elektródáknak nevezünk, illetve egy áramforrás . Elektrolit a
sók(pl.: tengervíz), savak(pl.: savas gyümölcslé), lúgok(pl.:
ammónia) vizes oldata. Elektróda lehet még bármilyen vezető,
szilárd anyag. Az áramforrás pozitív kivezetése felőli elektródát
anódnak, a negatív felőlit katódnak nevezzük.
Elektrolízis, melyben vizes só oldat tölti be az elektrolit
szerepét.
Az elektrolízis következményei
Elektrolízis hatására, a folyadékban lévő, negatív töltésű
ionok az anód felé fognak mozogni, a pozitív töltésű ionok
pedig a katód felé, így az ion semleges töltésű atommá
változik , és ez kiválik az elektródán.
Az elektrolízisnek számos felhasználása van.
Ha valamilyen tárgy gyártásakor, arra valamilyen fémréteget
akarnak húzni, a tárgyat használják elektródaként, hogy a
szükséges fém kiváljon az ezt tartalmazó folyadékból. Ezt a
folyamatot galvanizálásnak nevezzük.
Alumínium gyártásához nélkülözhetetlen.
A víz bontása is elektrolízisen alapszik.
A képeken jól
látszik, hogy az
ezüst-nitrát oldatba
tett elektródák(ceruzákban lévő
grafit) magukhoz
vonzzák az oldat
ionjait. Az anódon
gázfejlődést
láthatunk, a
katódon pedig az
ezüst válik ki.
1.
2.
3.
Korrózió
Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat,
melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé
haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott
fémfelület roncsolódik.
A kémiai reakciók hajtóereje minden esetben a nemesgázszerkezet
elérése, így a fémek idővel a levegő oxigénjével és a levegőben
található vízpárával reakcióba lépnek és így alacsonyabb
energiaszintre kerülnek. A fémek ezekben a folyamatokban
oxidálódnak, vagyis elektront adnak le. Leggyakoribb ilyen folyamat
az acél és a vas oxidációja, vagyis a rozsdásodás.
Korrózió elleni védelem
Bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be a
fémet. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek.
A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Ezen kívül védelmi
mód az eloxálás: ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt
elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget.
Vannak fémbevonatok, amelyek csak addig védik a fémet, amíg a
bevonat meg nem sérül. Ezért csak olyan esetekben használatos,
amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a
fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok
készítésére használnak.
Készítette: Arday Viktor