Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.
Download ReportTranscript Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.
Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van. Kémiai(vegyi) hatások Kémiai hatáson alapuló jelenségek: elektrolízis galvánelemek működése akkumulátorok működése tüzelőanyag-cellák működése korrózió Elektrolízis Elektrolízisnek nevezzük, azt jelenséget, amelyben elektromos áram folyik át egy ionokat tartalmazó oldaton, és ennek hatására az oldatból bizonyos anyagok kiválnak. Az áramot az oldatban az ionok közvetítik. Elektrolízishez szükséges, az ion tartalmú folyadék, amelyet elektrolitnak nevezünk, két fémlap, vagy két szénrúd melyeket elektródáknak nevezünk, illetve egy áramforrás . Elektrolit a sók(pl.: tengervíz), savak(pl.: savas gyümölcslé), lúgok(pl.: ammónia) vizes oldata. Elektróda lehet még bármilyen vezető, szilárd anyag. Az áramforrás pozitív kivezetése felőli elektródát anódnak, a negatív felőlit katódnak nevezzük. Elektrolízis, melyben vizes só oldat tölti be az elektrolit szerepét. Az elektrolízis következményei Elektrolízis hatására, a folyadékban lévő, negatív töltésű ionok az anód felé fognak mozogni, a pozitív töltésű ionok pedig a katód felé, így az ion semleges töltésű atommá változik , és ez kiválik az elektródán. Az elektrolízisnek számos felhasználása van. Ha valamilyen tárgy gyártásakor, arra valamilyen fémréteget akarnak húzni, a tárgyat használják elektródaként, hogy a szükséges fém kiváljon az ezt tartalmazó folyadékból. Ezt a folyamatot galvanizálásnak nevezzük. Alumínium gyártásához nélkülözhetetlen. A víz bontása is elektrolízisen alapszik. A képeken jól látszik, hogy az ezüst-nitrát oldatba tett elektródák(ceruzákban lévő grafit) magukhoz vonzzák az oldat ionjait. Az anódon gázfejlődést láthatunk, a katódon pedig az ezüst válik ki. 1. 2. 3. Korrózió Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat, melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik. A kémiai reakciók hajtóereje minden esetben a nemesgázszerkezet elérése, így a fémek idővel a levegő oxigénjével és a levegőben található vízpárával reakcióba lépnek és így alacsonyabb energiaszintre kerülnek. A fémek ezekben a folyamatokban oxidálódnak, vagyis elektront adnak le. Leggyakoribb ilyen folyamat az acél és a vas oxidációja, vagyis a rozsdásodás. Korrózió elleni védelem Bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be a fémet. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek. A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Ezen kívül védelmi mód az eloxálás: ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget. Vannak fémbevonatok, amelyek csak addig védik a fémet, amíg a bevonat meg nem sérül. Ezért csak olyan esetekben használatos, amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok készítésére használnak. Készítette: Arday Viktor