Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.

Download Report

Transcript Elektrolízis Korrózió A kémiai hatás fogalma Egyenáram hatására bizonyos anyagokban kémiai változás történik. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egyenáramnak kémiai hatása is van.

Elektrolízis
Korrózió
A kémiai hatás fogalma
Egyenáram hatására bizonyos
anyagokban kémiai változás
történik. Ezért mondhatjuk azt,
hogy az egyenáramnak kémiai
hatása is van.
Kémiai(vegyi) hatások
 Kémiai hatáson alapuló jelenségek:
 elektrolízis
 galvánelemek működése
 akkumulátorok működése
 tüzelőanyag-cellák működése
 korrózió
Elektrolízis
 Elektrolízisnek nevezzük, azt jelenséget, amelyben elektromos
áram folyik át egy ionokat tartalmazó oldaton, és ennek
hatására az oldatból bizonyos anyagok kiválnak. Az áramot az
oldatban az ionok közvetítik.
 Elektrolízishez szükséges, az ion tartalmú folyadék, amelyet
elektrolitnak nevezünk, két fémlap, vagy két szénrúd melyeket
elektródáknak nevezünk, illetve egy áramforrás . Elektrolit a
sók(pl.: tengervíz), savak(pl.: savas gyümölcslé), lúgok(pl.:
ammónia) vizes oldata. Elektróda lehet még bármilyen vezető,
szilárd anyag. Az áramforrás pozitív kivezetése felőli elektródát
anódnak, a negatív felőlit katódnak nevezzük.
Elektrolízis, melyben vizes só oldat tölti be az elektrolit
szerepét.
Az elektrolízis következményei
 Elektrolízis hatására, a folyadékban lévő, negatív töltésű
ionok az anód felé fognak mozogni, a pozitív töltésű ionok
pedig a katód felé, így az ion semleges töltésű atommá
változik , és ez kiválik az elektródán.
 Az elektrolízisnek számos felhasználása van.
 Ha valamilyen tárgy gyártásakor, arra valamilyen fémréteget
akarnak húzni, a tárgyat használják elektródaként, hogy a
szükséges fém kiváljon az ezt tartalmazó folyadékból. Ezt a
folyamatot galvanizálásnak nevezzük.
 Alumínium gyártásához nélkülözhetetlen.
 A víz bontása is elektrolízisen alapszik.
A képeken jól
látszik, hogy az
ezüst-nitrát oldatba
tett elektródák(ceruzákban lévő
grafit) magukhoz
vonzzák az oldat
ionjait. Az anódon
gázfejlődést
láthatunk, a
katódon pedig az
ezüst válik ki.
1.
2.
3.
Korrózió
 Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat,
melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé
haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott
fémfelület roncsolódik.
 A kémiai reakciók hajtóereje minden esetben a nemesgázszerkezet
elérése, így a fémek idővel a levegő oxigénjével és a levegőben
található vízpárával reakcióba lépnek és így alacsonyabb
energiaszintre kerülnek. A fémek ezekben a folyamatokban
oxidálódnak, vagyis elektront adnak le. Leggyakoribb ilyen folyamat
az acél és a vas oxidációja, vagyis a rozsdásodás.
Korrózió elleni védelem
 Bizonyos lakkokkal, műanyaggal vagy zománccal vonjuk be a
fémet. Ezt az eljárást nevezzük szinterezésnek.
 A fémeket akár egyszerűen le is festhetjük. Ezen kívül védelmi
mód az eloxálás: ha a fémet anódnak kapcsoljuk és azt
elektrolizálva vastagítjuk meg a fémet védő oxidréteget.
 Vannak fémbevonatok, amelyek csak addig védik a fémet, amíg a
bevonat meg nem sérül. Ezért csak olyan esetekben használatos,
amikor a felület nincs kitéve sérülés veszélyének. Ilyen például a
fehérbádog (ónozott vaslemez), amelyet konzervdobozok
készítésére használnak.
Készítette: Arday Viktor