 Az akkumulátor működési elve is kémiai hatáson alapszik, mi több elektrolízisen. Ugyanis az akkumulátor az újratölthető galvánelem.

 Mielőtt bármit is megtudnánk akkumulátorról, meg kell ismerjük a galvánelem működési elvét.

 Amikor az elektrolitba merülnek az elektródák, köztük olyan kémiai változás játszódik le, amely következtében az anód negatív, a katód pedig pozitív elektromos állapotba kerül, s emiatt a két elektróda között feszültség mérhető.  Így megállapítható, hogy ha két elektródát elektrolitba teszünk, akkor galvánelemet kapunk.

 A hagyományos galvánelemekben az anód általában cinkhenger, a katód pedig szénrúd. Amikor az elem tönkre megy a cinkhenger elhasználódik.

 Az akkumulátor energiatároló berendezés, amely töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át, vegyi energia formájában huzamosabb ideig tárolni tudja, majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza. Az akkumulátor közvetlenül csak egyenfeszültség tárolására, szolgáltatására alkalmas.

  Az akkumulátor áramforrásként használásakor, ugyanúgy működik mint a galvánelem. Viszont amikor lemerül, az elektródák nem mennek tönkre, s így elektrolízissel újratölthető.

Az akkumulátorokban az elektrolit általában kénsavoldat. Az elsőkben a két elektróda ólomlemez volt.

 Ha a kénsavoldatba belehelyezzük a két, eredetileg szürke színű ólomlemezt, és áramforrásra kapcsoljuk, akkor folyamatosan elszíneződnek, átalakulnak. A pozitív, barna ólom-dioxiddá, a negatív fekete szinólommá. Ebből látszik, hogy elektrolízis ment végbe, tehát ez volt az első töltés. Újratöltésnél, ugyanez a folyamat megy végbe.

 Miután az első töltés megtörténik az akkumulátor galvánelem ként használható, s az elektródák fokozatosan visszaváltoznak szürkévé. Miután teljesen visszakapták eredeti színüket, az akkumulátor lemerül, s újra kell tölteni, hogy ismét áramforrásként lehessen használni. Ez a folyamat sokszor megismételhető.

 Savas(ólom) akkumulátor   Az első akkumulátorokhoz hasonlóan az elektródák ólomlemezből készültek, viszont már nem csak ólom, hanem ólom-oxid is található bennük. Az elektrolit pedig 35 tömegszázalékos kénsavoldat.

Általában gépkocsikban, gépjárművekben található ilyen akkumulátor.



Lúgos akkumulátor

  A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorok, de léteznek egyéb elektróda rendszerű akkumulátorok is.

Elektronikus berendezésekben „száraz” akkumulátorcellákat használnak, melyeket szokás ugyanolyan méretben készíteni (AA, AAA, C, D, 9 V) mint az elemeket, telepeket, abból a célból, hogy az elem helyére behelyezhetőek legyenek.

Ezeken kívül más csoportosítás is létezik:

Indító akkumulátor

Az indító akkumulátort arra tervezték, hogy rövid idejű, de nagy áram leadására legyen képes (pl. önindító). Az ilyen akkumulátorok ólomlemezei vékonyabbak és az anyagi összetételük is eltérő a ciklikus akkumulátorokétól.

Ciklikus akkumulátor

A ciklikus akkumulátor kevésbé képes rövididejű nagy áramok leadására, viszont sokkal jobban bírja a huzamosabb kisütést/feltöltést. A ciklikus akkumulátorok lemezei vastagabbak és az akku képes túlélni többszöri akku mélykisütést is. Az indító akkumulátorokat nem lehet ciklikus akkumulátoroknak szánt feladatokra alkalmazni.

Készítette: Arday Viktor