Transcript Víz modul - Bükkösdi Óvoda

2013. február 1-28.
NAGY CSOPORT
VÍZ MODUL
Szentlőrinci Kistérségi
Bölcsöde és Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
Február
Enged a fagy, földről, égről
tűnik a tél boruja,
hóvirág nyit, a hólétől
megárad a nagy Duna.
Simon István
Számlálunk,
hozzáadunk,
elveszünk
Ahányat mutatok,
annyiszor cselekedd el!
Teddy, Teddy dreht sich um, Teddy, Teddy macht sich krumm,
Teddy, Teddy hebt ein Bein, Teddy, Teddy das ist fein!
Es tanzen alle kleinen Leute,
lustig hier im Kreis herum.
Fasching ist, wir feiern heute,
singen fröhlich „dideldum”.
Rajzpályázatra készülünk: Mackó rajzokat készítenek a gyerekek
Mackók készítése papírból
(Forma átrajzolása, vágás, ragasztás technikájának
gyakorlása)
Mackó-nap, február 7.
Gyerekekkel közösen kis
finomságokat készítünk:
szendvicseket, gyümölcssalátát,
diót törünk. A nap folyamán
megvendégeljük a többi csoport
gyerekeit.
„Hmmm, de finom ez
a saláta!
Egészségetekre!”
Vizuális tevékenységek a Mackó - nap folyamán, a középső csoportban
Anikó néni vezetésével: különböző technikákkal készítenek a gyerekek
képeket.
TSMT torna
2013.február 11-15.
„ Belebújunk
maskarába”
farsangi témahét
NAGY CSOPORT
Szentlőrinci Kistérségi
Bölcsöde és Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
Figyelem! Figyelem!
Figyelem! Figyelem!
Közhírré tétetik:
A farsangi mulatság
most megkezdődik!
Ide gyűljön apraja-nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja.
Aki itt van,
haza ne menjen.
Aki nincs itt
az is megjelenjen!
/népköltés/
Külső világ tevékeny
megismerése
- Farsang
- Farsangi fánk eredete
- Karnevál
- Játékok
- Táncmulatságok
- Vénlánycsúfolók
- Köszöntők
- Mohácsi busójárás
- Busó öltözet
- Busójárási menet
Mese, vers
„Mese, mese mátka”
- Galambos Erzsébet: Farsang ( vers)
- Osvát Erzsébet: Farsang az oviban (vers)
- Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője (vers)
- lllyés Gyula: Ilók és Mihók ( mese)
- Réce, ruca, vadliba
Ének, zene, énekes
játék
„Száll az ének szájról
szájra”
- Itt a farsang
- A karádi faluvégén
- Hopp Juliska
- Virágéknál ég a világ
- Sárga csikó csengő rajta
- Póker együttes: Itt a farsang
Matematika
Rajzolás, mintázás,
kézi munka
„Szőjünk, fonjunk
kendőt”
Játékok
Mozgás
Dramatikus elemeket tartalmazó játékok:
4.1.3. Memóriabújócska ( kapcsolat mélyítő játék)
4.1.9. Pingvinek ( együttműködést segítő játék)
- Farsangi álarcok készítése: méretek, anyagmennyiség, mérés, színek
- Lekváros linzer karika készítése: hozzávalók mennyisége, kimérés
- Farsangi dekoráció: a lampionhoz az anyagmennyiség meghatározása, formák, színek kiválasztás
- Dobozokból bohóc készítése
- Krepp papír hajtogatással bohóc összeállítása
- VÍZ 5. Vízi állatok farsangja
- Lekváros linzer karika sütése
- Álarc készítése
- A csoportszoba átrendezése
- Farsangi dekoráció: lampionok, papírlánc
- Zenés számok
- Székfoglaló játék
WIR STEHEN IM KREIS
KLOPFE, KLOPFE HAMMERCHEN
- Váltó, sor, és ügyességi versenyek
- Labdás játékok
Mozgásos játékok
4.2.
5. Fekvő bicikli
6. Ugróiskola
ES TANZEN ALLE KLEINEN LEUTE
HOCK AM HIMMEL
FARSANG
A farsang Magyarországon vízkereszttől
(január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40
napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó
keddig", vagy „hamvazószerdáig".
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a
német "faseln": fecsegni, fantáziálni,
pajkosságot űzni szóból ered.
A farsang zajos mulatságait egy ősi
hiedelem hívta életre. A középkorban azt
hitték az emberek, hogy a tél utolsó
napjaiban - amikor rövidek a nappalok és
hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és
a gonosz szellemek életre kelnek.
Vigalommal, jelmezes karneváli
felvonulással, boszorkánybábu elégetésével
akarták elűzni ezeket
A farsangi fánk története
A legenda egy Krapfen nevezetű pék halálával kezdődik, ugyanis műhelyét
özvegyére hagyta, kinek nem volt könnyű feladata, viszont továbbra is az ő
pékségében készültek a legfinomabb és a legfehérebb kenyerek. Sokan
zarándokoltak el az ő pékségébe, hogy a finom kenyérhez hozzájussanak. Az
egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel, bosszúsan
távoztak a pékségből, volt, aki hangot is adott a benne rejlő feszültségnek, és
cifrákat mondott Krapfennének. A pékné kijött a sodrából, és egy darab
kenyértésztát akart az őt szitkozódó ember fejéhez vágni, de a
kenyértésztával célt tévesztett és beleesett egy lábasba, amelyben zsír
forrósodott. Természetesen a kenyértésztának nem kellett sok idő, gyorsan
aranysárgára pirult, és így született meg az első fánk, amit a bécsiek még
azóta is Krapfennak neveznek.
Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és egyre több helyen
vált divattá, hogy farsang idején, ez a finom nyalánkság került az asztalokra.
A karnevál:
A carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a
„halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után
nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A
régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes,
álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig
megmaradt.
A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol
különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a
leghíresebb népünnepek közé tartozik.
A spanyolok különösen Madridban, Sevillában rendkívül fényes
álarcos felvonulásokkal ünnepelnek.
Említeni sem kell talán a közép és dél-amerikai karneváli
felvonulásokat, amelyekre egész évben készülnek. Ott ilyenkor
legforróbb a nyár.
Játékok
A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta
ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a
hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a
szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje
tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek
megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás
szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző
játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb
lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben
az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.
Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott
alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az
ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók
beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak,
katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek,
boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között
feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-,
ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás
alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra",
"farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára"
összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik. Ebben az
időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a
szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az
egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi
maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos
vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi
ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány
kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók,
és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus
játékok.
Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott
valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A
mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó
fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely
felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut
megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy
"téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
Táncmulatságok
A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a
kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor
a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a
lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki.
Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor
bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a
kalapjára.
Vénlánycsúfolók
Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar
paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is,
hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de
még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd
éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt,
ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé
letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját.
Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.
Köszöntők
Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a
jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt
megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták
biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és
szaporaságát.
Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, /
Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy
aranyosekével.
A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS
Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett,
félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva
hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető,
tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű
farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy
valóban elűzték-e a hideget?
A busó öltözet:
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid
bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női
cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az
öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a
marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A
néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított
buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a
fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás
álarc.
Honnan ered ez a népszokás?
A legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a
célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják,
hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát
szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek
ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal
végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd
hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a
gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy
minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri
viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.
Busójárási menet:
Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük.
Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a
csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás.
Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők
ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint
kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely
2-4 méteres.
A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.
A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos
hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson
minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz
- Farsang
- Farsangi fánk eredete
- Karnevál
- Játékok
- Táncmulatságok
- Vénlánycsúfolók
- Köszöntők
- Mohácsi busójárás
- Busó öltözet
- Busójárási menet
Szemüveg álarcok
készítése
Krepp papír bohócok
Doboz bohócok
készítése
VÍZ 5. Vízi állatok farsangja
Lekváros linzer karika sütése
A karádi faluvégen…
A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lá-rom,
Leányvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
Száz forintért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom,
Milyen drága! mégis vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom,
Legényvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom.
Sült krumpliért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lulárom,
Milyen olcsó! mégsem vesznek, sej-haj, lu-lu-lulu-lárom!
Sárga
csikó
csengő
rajta
Gazdag Erzsi: Itt a
farsang
Virágéknál ég a világ
Galambos Bernadett:
Farsang
Osvát Erzsébet: Farsang az
oviban
Gazdag Erzsébet: A bohóc
köszöntője
Dramatikus
elemeket
tartalmazó játékok
4.1.3.
Memóriabújócska
( kapcsolatmélyítő
játék)
4.1.9.
Pingvinek a
jégtáblán
( együttműködést
segítő játék)
A „Brummogó”
rajzpályázat
díjazottjai
Székfoglaló játék
Illyés Gyula: Ilók és Mihók
(mese)
4.2.5.
Fekvő
bicikli
Mozgásos játékok
4.2.6. Ugróiskola
Labdás játékok
Váltó, sor,
ügyességi
versenyek
Forrás:
A nagy csoport „Belebújunk
maskarába” farsangoló témahét
tevékenységeiről készült
képanyag
Összeállította:
Lakatos Cecília
Slavonics Csabáné
Bükkösd, 2013. február 12.
Elérhetőségeink:
Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és
Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3.
73/378-712
Élményrajz készítése a „Mi
Farsangunk” címmel.
Es fliegt ein Vogel ganz
allein. Schau! Jetzt fliegen
zwei. Sie fliegen hoch, sie
fliegen nieder, sie fliegen
fort und kommen wieder.
Sie picken Körner eins, zwei,
drei. Sie fliegen fort und
kommen heim.
„Alle meine Entchen
schwimmen auf dem See,
schwimmen auf dem See.
Köpfchen in das Wasser,
Schwänzchen in die Höh’.”
Heti téma: A háziállatok
Egész héten a
háziállatokról
beszélgetünk. Különböző
képek, mesék, játékok és
hanganyagok segítségével
felelevenítjük a
tulajdonságaikat. Pl: hány
lábuk van? Miért
hasznosak? Milyen a
hangjuk?....stb.
Készülődünk a
diavetítéshez.
A mese címe: A brémai
muzsikusok
Állatok és kicsinyeik
Játszva megismerjük a háziállatokat: Puzzle segítségével
megismerkedünk a háziállatok kicsinyeivel és lakhelyeivel.
Miután a vadon élő állatok is
szóba kerültek, megbeszéltük,
hogy melyek a vadállatok. Ezek
után Gergő és Leó készítettek
egy csodaszép állatkertet…
Baromfiudvart
készítünk
Festünk,
vágunk,
ragasztunk
„Mein rechter, rechter
Platz ist leer,
Ich wünsche mir die Katze
her!”
(Verbális fejlesztés:
állatok nevei)
A balra úszó kacsákat sárgára, a jobbra úszókat pedig barnára
színezd!
Iskola látogatáson
voltunk….
VÍZ 4.
Téli sportok
Relációk, pár fogalmának
erősítése
Játék:
szánkóhúzás
Gyufásdobozból
szánkó készítése
Távolságok mérése
Kinek a szánkója ér előbb a célba?
Zenés számok
A gyerekek zenére táncolnak. Ha leáll a zene,
csoportokba tömörülnek, ahányat mutatok
VÍZ 5.
Móra Ferenc: A
csókai csóka
A róka és a
rászedett
medve
(mese)
Hóvirágok
rajzolása,
vágása,
illesztése,
ragasztása
VÍZ 5.
Vízimadarak
védelme
Forrás:
A nagycsoport VÍZ modulon belüli
tevékenységeiről készült
képanyag
Összeállította:
Lakatos Cecília
Slavonics Csabáné
Bükkösd, 2013. február 28.
Elérhetőségeink:
Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda
Bükkösdi Tagintézmény
7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3.
73/378-712