Transcript Kompetencia
A feladatok alkalmazása
Kaposi József
[email protected]
Általános célok
Új oktatási elvárásoknak való megfelelés
alkalmazott tudás
kompetenciafejlesztés
Új tanítási-tanulási eljárások elterjesztése
kooperativitás
projekt
Új mérési, értékelési szempontok
érvényesülése
eredményesség
standardizáció
Kompetencia
„Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő
tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket)
sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.”
A „mit tudása helyett”
„mit kell tudni megcsinálni”.
Általános cél:
A tanulás megtanulása
- egész életen át tartó tanulás.
Kompetencia fejlesztés
Feladatok
Pedagógusok
Életszerű nyitott
problémahelyzetek
Igazodás a
különböző tanulási
helyzetekhez
Módszerek gazdag
választéka
Kulcskompetenciák
Ismeretszerzés
Problémamegoldás
Tájékozódás a térben és az időben
Kritikai gondolkodás
Kommunikáció
Oktatási módszerek
Előadás
Házi feladat
Kiselőadás (tanuló)
Kooperatív módszerek
Magyarázat
Megbeszélés
Szemléltetés
Szerepjáték
Vita
Projekt
(Falus Iván nyomán)
Értékelés - standardizáció
Az értékelés kulcselemei
Módszeres vizsgálat
egy program működéséről, eredményességéről.
Az eredmények összevetése
a megfogalmazott elvárásokkal
javaslattétel a program javításához,
fejlesztéséhez.
A standardizáció kulcselemei
Feladatkészítés (egységesség, megbízhatóság)
Javítás, értékelés (összemérhetőség)
A feladatok szerepe
Hagyományos felfogás szerint: a tanári
magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás
ellenőrzését szolgálják.
Új felfogás szerint: a tanulói tananyagfeldolgozás meghatározó eszközei, valamint
a tanórák hatékonyságát (mérés) és a
tanulói teljesítmények eredményességét
(vizsga) mutatják.
Feladatok szerepe
„Ma már általánosan elismert tény, hogy a
személyiségnek szinte egyetlen eleme sem
fejleszthető a modern gazdaság és társadalom
elvárásainak megfelelő szintre a tanulók
tevékenységében rejlő nevelési-oktatási
lehetőségek felhasználása nélkül.” (Flitner 1992;
Bábosik 2004).
„Kijelenthető tehát, hogy a személyiségfejlesztő
hatások egyik kiemelkedő fontosságú kerete,
hordozója a feladat.”
Feladatok fejlesztő funkciói
Normaközvetítés
Beidegző (szokásformáló) funkció
Kortársi interakciókat szabályozó irányító
funkció
Készségfejlesztő funkckió
Képességfejlesztő funkció
A képességfejlesztő funkciók
Speciális (pl. tervező, szervező, retorikai)
Általános
Intellektuális
Kommunikációs
Cselekvési
Szociális
Természetesen a feladatok funkciói között megtalálható
az ismeretközvetítő funkció is, amelynek
érvényesítése tények gyűjtését, elemzését, ezekből
következtetések ás általánosítások megfogalmazását
kívánja meg a feladatot végző tanulóktól.
Feladattípusok
Intellektuális feladatok
ismeretfeldolgozó
gyakorló
ismeretalkalmazó
Szociális feladatok
kooperációs
kommunikatív
szociomorális
Manuális feladatok
manuális gyakorló
manuális alkalmazó
Alkotó feladatok
szaktárgyi-tudományos
tervező-konstruáló
szervező
irodalmi alkotó
médiajellegű alkotó
színjátszás
képzőművészeti jellegű
manuális alkotó
zenei alkotó és előadói feladatok
A feladat az új oktatási
felfogás „Rubik kockája”
Minőség
Eredményesség
Hatékonyság
Tartalmak
Módszerek
Szereplők
A feladatok funkciói
Tananyagfeldolgozás
Mérés, értékelés
Fejlesztő
Mérő
Gyakorló
Vizsga
Feladatok főbb jellemzői
Mérő
vizsga
Fejlesztő
gyakorló
Szakértelem
Kompetencia Standardizáció
Tevékenységek
Műveltség
EQ
IQ
A fejlesztő, gyakorló feladat mint
„próbálkozás”, mint heurisztikus
tanulás
Problémamegoldás
Modellalkotás
Tájékozódás (térben,
időben)
Kommunikáció
Társas együttműködés
Érzelmi intelligencia
A mérő és vizsgafeladat, mint a
tudás minőségének mérőeszköze
Szakértelem
Kompetencia
Műveltség
Problémamegoldás
Modellalkotás
Kommunikáció
A feladatok alkalmazás
szerinti felosztása
Fejlesztő
Gyakorló
Í
R
Á
S
B
E
l
I
S
Z
Ó
B
E
L
i
Mérő
Vizsga
Munkaformák
Egyéni
Páros
Csoportos
Í
R
Á
S
B
E
l
I
S
Z
Ó
B
E
L
i
Felelet
Kiselőadás
Projekt
Tevékenységközpontú
feladattípusok jellemzői
Gyűjtés,
kiválasztás,
kiegészítés
Problémafelismerés,
megoldás
Információk,
adatok
azonosítása
Célok, okok
felismerése
Csoportosítás, Megállapítások,
rendszerezés meghatározások
Általánosítások,
Forráskritika
magyarázatok Perspektívaváltás
Tanulói tevékenységek (1.)
Feladat megértése (utasítás, mondatok)
Szövegfolyamban a feladat (a probléma)
megoldásához szükséges helyek azonosítása
(az egész szöveg gondolatmenetének
megértése, az érintett helyek lokalizálása)
A vonatkozó szöveghelyek részletes értése
Hallott és olvasott tartalom összevetése
(kulcsszavak azonosítása, szöveghelyek
részletes értése)
A feladat megoldása
Tanulói tevékenységek (2.)
Kérdések megértése (téma azonosítása, háttérismeret
aktivizálása)
A feladat (a probléma) megoldásához szükséges
szöveghelyek azonosítása (az egész szöveg
gondolatmenetének megértése, az érintett helyek
lokalizálása)
A szükséges szövegrészekből a szükséges információk
kiszűrése
A feladat (a probléma) megoldásához szükséges
információk rendezése
A feladat megoldása (szövegalkotás)
Feladattípusok- megbízhatóság
feleletválasztás, igaz /
hamis, hozzárendelések
ZÁRT
kiegészítések
rövid válasz
szövegalkotás
NYITOTT
Az új típusú feladatok
jellemzői
Funkciójuk (fejlesztés- mérés) határozza
meg a szakértelemhez és a
standardizációhoz való viszonyukat.
Valamilyen információforrásból (szöveg,
kép, ábra stb.) indulnak ki.
Megoldásuk:
Különböző szintű és formájú tanulói
tevékenységeket igényel, valamint
előzetesen kifejlesztett (megtanult)
szakértelmet feltételez.
Az információforrások
főbb típusai
I. Szöveges
II. Képi
III. Térkép
IV. Ábra
V. Statisztikai táblázatok
VI. Kronológia
Képi források
Elsődleges:
Korabeli metszetek, festmények, képek stb.
Karikatúra, plakát, hirdetés stb.
Fényképek
Dokumentumfilm
Másodlagos:
Fotó
Festmény
Színpadi látvány
Film
Térkép
Elsődleges:
Korabeli térkép
Másodlagos:
Politikai, katonai, gazdasági, társadalmi,
etnikai térkép
Vaktérkép
Más perspektívájú vagy torzított
(kinagyított vagy lekicsinyített) térkép
Ábra
Másodlagos:
Folyamatábra pl. tőkés termelés kialakulása
Kormányzati struktúra pl. kiegyezés
Államszervezet vagy parlament felépítése
Társadalmi struktúra
Egyéb logikai felosztás pl. hatalommegosztás
Statisztikai táblázatok
Diagram
Grafikon
Adatsor
Táblázat
Időbeli
Tematikus
Egyéb
Kronológia
Gyakoribb feladattípusok 1.
1. Feleletválasztás
2. Igaz-Hamis
3. Igaz-Hamis – Hiányos állításokkal
4. Információgyűjtés- és azonosítás forrás alapján
5. Szövegkiegészítés
6. Ábrakiegészítés, ábrakészítés
7. Térképkiegészítés (térképjelek, települések,
magyarázó szövegek stb.)
8. Statisztikai adatok összevetése, összehasonlítása
9. Hibaazonosítás és javítás
10. Okok, célok felismerése
11. Következmények megfogalmazása
12. Magyarázatok értelmezések készítése
Gyakoribb feladattípusok 2.
Problémamegoldó
közismert témáról
ismeretlen témáról
új típusú nem szöveges forrásra épülő
Elemző
átfogó (közismert) témáról
részterületet érintő (ismeretlen) témáról
új típusú nem szöveges forrásra épülő
forráshalmozó (válogatás, lényegkiemelés)
A jó feladat jellemzői
Motivál, tanulásra ösztönöz (ld. A motiváció fajtái:
érdekesség, személyesség, humor, beleélés, személyes
érdekeltség, értékelés stb.).
Lényegi problémát tartalmaz = „takarékos”: megéri
dolgozni vele: mind a tanárnak, mind a diáknak a
megoldásra fordított erőfeszítés arányos az eredmény
értékével.
Tárgyi tudást követel a megoldása.
Adekvát segítséget ad a megoldáshoz (pl.: elősegíti a
problémamegoldást: irányítja , vezeti a diákot a
feladat sikeres megoldásában).
A tanuló számára lehetővé teszi a feladat önálló
értelmezését: mit kell tenni, mennyi idő alatt,
milyen segédeszközzel? ( forrás, térkép).
Önálló tevékenységet tesz lehetővé: pl.: időbeosztás,
munkatervezés.
Átlátható a struktúrája (pl.: se túl sok, se túl kevés
információ – ld. A forrás hossza, mennyisége).
Megformálás: változatos, vonzó külalakú, olvasható
betűméret, a cím megjelöli a témát, pontokban szedve
tartalmazza az információt (de nem túl sokban),
szignálszavakat kiemelve tartalmaz: rajzold le,
számold ki/meg.