Transcript „Keveréklények” Hieronymus Bosch festészetében

„Keveréklények”
Hieronymus Bosch festészetében
Keveréklény: alvilági hatalmak attribútumai, v. a
hamisság, kettős természet büntetésének jelképei a
keresztény művészetben
Szimbiózis: életközösség, két v. több különböző
szervezet együttélése
Utolsó ítélet
Néhány kérdés elöljáróban
Ki volt Bosch?
• Milyen hatások inspirálták soha nem látott lényeinek
megalkotásában?
• Festői korszakok v. egyidejűség? (Kronológia híján)
• Mi lehetett a festő célja ezekkel a teremtményekkel?
Mely műveiben fordulnak elő keveréklényei?
• Kik lehettek e művek megrendelői?
• Hogyan érvényesült a festői szabadság a művészi
konvenciók szigora ellenére?
• Hogy fér össze a szakrális a groteszkkel (profánnal)?
• Hogyan tolerálta az adott kor ezeket a szokatlan
műveket?
•
„Alig valamit tudunk tényszerűen erről a XV. századi németalföldi
festőről.
Azt sem tudjuk, hogyan jutott azokhoz a különös témákhoz,
amelyeknek segítségével oly önkényesen hátat fordított az egyházi
művészet hagyományainak.
Jelképeinek értelme már ködbe veszett, s így lezárult a festő rejtett
énjének feltárásához, s ezzel együtt művészetének forrásaihoz vezető
út. Gondolatvilágának tára nem nyílik meg előttünk, pedig a kései
középkor ikonográfiája jól ismert.
Ám hermetikus zártságuk ellenére Bosch jelképei kétségkívül
tudatosan törekszenek egy világ kifejezésére. Nem feltételezhetjük,
hogy ezek a művek egy megszállott kiszámíthatatlan látomásai
volnának, hiszen a fantazmagóriák oltártáblákon jelennek meg és
ezért nemcsak jelképek, hanem hitvallások is. Egykor érthetőknek
kellett lenniük, hiszen be kellett tölteniök feladatukat: a lelki épülés
szolgálatát.”
(Fraenger)
Nem könnyű a középkori ember lelkivilágának
megértése, sok száz év és sok száz paradigma-váltás
választ el minket tőlük.
Adott egy minden ízében a középkorhoz kötődő festő,
akinek munkásságát lehetetlen elválasztani a 15. század
véres sárból és hófehér áhítatból kevert világától, a
groteszk vízköpők, a skolasztikus példázatok és a
képzeletgazdag misztika valóságától.
Átmeneti kor gyermeke: a keresztény múltban
gyökerező, de már felszabadulóban lévő, tépett lélek.
Néhány – a korra jellemző - tényező, amely hatással
lehetett Bosch festészetére:
Inspiráló benyomások
Hertogenboschi katedrális támpillér-lovagjai
Az ördög megtévesztő
metamorfózisai?
Frau Welt-ábrázolás
(Wormsi dóm)
Visio Tnugdali?
XII. sz.
pokol-látomás és
egyéb „útikalauzok”?
(Hertogenbosch 1484)
(Magyarul a Sándorkódexben: Tundalus
pokoljárása)
Sebastian
Brant:
A bolondok
hajója
(1494)
Haláltáncok
(macabre)?
•Jelenések könyve?
•Kódex illuminációk?
•Geertgen tot Sint Jans hatása?
•„Boszorkánypöröly” illusztrációk?
Világvége-víziók?
•Korabeli orvosi könyvek (Paracelsus)
(Világvége-előrejelzés
1524. II. 25-re)
Bosch
„…ordétások az eget feléri vala".
„A világ gyáva, romlott és roskatag, ósdi,
sóvárgó, zavaros beszédű;
akár férfi, akár nő, mind bolond... most már
tényleg a vég közeleg... minden rosszul
megy… „
Eustache Deschamps (1346-1407)
Limbourg testvérek
(Berry herceg zsolozsmáskönyve)
Egy epizód
három
megjelenítése
a Visio
Tnugdali-ból:
a Szörny
Simon Marmion
„… szörnyeteg, amely
hatalmas
volt és förtelmes…, és
felfalt minden
lelket, kiket szörnyen
megkínzott
csőrével és
karmaival.
És ha már elnyelt
valakit
ez a rém, az altestén
kibocsátotta…”
Bosch
•Népi hiedelmek, folklór?
•Brabanti közmondások, beszédfordulatok? Verbális
metaforák látvánnyá transzformálása?
Clown-os, burleszk
misztériumjátékok?
(Bax, Marijnissen)
Bestiáriumok?
• Hallucinogének?
(Az állatvilágot vallási, erkölcsi
párhuzamokon keresztül
bemutató középkori művek –
Előzménye:Physiologus c.
kora keresztény mű)
• Túlzásba vitt böjtölés?
• Démonomániákus fantázia
szüleményei?
Historia Natural
(Plinius el Viejo)
Az egyház
belső ellentmondásainak,
morális
hanyatlásának
karikatúrája?
Szatirikus célzás az
inkvizícióra ?
Devotio moderna hatása?
-
14-15. sz-i misztikus szerzők
teológiai spekulációi
(Karthausi D., Kempis T., Erasmus)
- Eretnekgyanús szekták,
vallási közösségek:
•
•
Hieronymiták (Közös Élet
Testvériség)
Szabad Szellem Testvérei,
Adamiták(a „sátán zsinagógája” Fraenger
- Szinkretizmus-elmélet
(Lynda Harris)
stb.
Kempis Tamás: Filótea
I/XV. A pokol
„…Képzeletedben rajzolj magad elé egy várost, amelyre sötétség borul, s amely bűzös
kén és szuroklángokkal ég, e város tele van kétségbeesett lakosokkal, akik sem elmenekülni,
sem meghalni nem tudnak.
Miként az imént leírt város szerencsétlen lakosai a borzalom tengerében, éppúgy
vannak az elkárhozottak a pokol örvényében. Minden érzékük, testük minden része
kimondhatatlan gyötrelmeket szenved, amiként ugyanis minden képességeiket a vétkezésre
fordították, éppúgy szenvedik mindazokat a kínokat, amelyekre a bűn rászolgált.
Szemük a bűnös tekintetek miatt az ördögnek borzasztóan rút alakját s
az egész pokolnak képét fogja látni. Egyebet sem lehet hallani, mint sírást, jajveszékelést,
kétségbeesést, káromlást, ördögi beszédeket, amelyek mindmegannyi gyötrő büntetései a
hallás által elkövetett vétkeknek, s ugyanez áll a többi érzékről is…”
Patológiás téveszmék?
Freskó a volt Országos
Pszichiátriai és
Neurológiai Intézet
falán
Korábbi művek
hatása?
Martin
Schongauer
(1430-1491)
Dierick Bouts
(1410? - 1475)
Elátkozottak
A fenevad reggelije (freskó a pisai dómból)
Egy fontos levél:
"Bosch sohasem festett olyasmit, ami a körülötte érzékelt
természetes világnak a határait átlépte volna, hacsak
nem pokolról vagy purgatóriumról szólt:
egyszóval leleményei igen különös, ámde létező dolgok
megfigyeléséből fakadtak.
Ezért is állítható általános érvényű szabályként, hogy
bármely festmény, mely fertelmes dolgokat vagy
olyasmit ábrázol, ami a természet határait átlépi, de
nem poklot vagy ezzel kapcsolatos "motívumot" jelenít
meg, hamisított vagy apokrif műnek tekinthető...„
Felipe de Guevara levele II. Fülöpnek, 1563 előtt
Előfordulások
Bibliai témájú festményein - bár sajátosak és másokhoz nem
hasonlíthatóak - még nem, vagy csak elvétve találunk szokatlan
teremtményeket, egy-egy ördögöcskét, csontvázat, jól bevált
pokolbeli rekvizitumot.
Halálról, bűnről, vezeklésről, büntetésről, pokolról, purgatóriumról,
szentek megpróbáltatásairól, kísértéseiről szóló műveiben aztán
annál inkább, legnagyobb számban a Szent Antal megkísértése c.
triptichonon találkozunk velük.
Bosch a hagyományos pokolbéli faunát új és még rémisztőbb
fajtákkal gyarapítja, amelyeknek komplex formái nem is írhatók le
pontosan. Emberi és állati tagok bizarr elegyéből állnak, amelyhez
olykor egy-egy élettelen tárgy is kapcsolódik.
Az isten törvényei szerint berendezett természet szétzilálódik a
káoszban…
Szent Antal
megkísértése
Szent Antal megkísértése
Néhány művészettörténészi megközelítés
W. Fraenger (1963): Bosch Jacob van Almaengien eretnek szektájának tagja
volt, a triptichonban a tanulmány szerője kultikus témát lát, amely egy
konkurrens szekta feletti győzelem emlékére készült a szekta kultikus
gyülekezőhelye számára, ahol mint egy allegórikus emléktábla a konkurrens
szekta felett aratott győzelemre emlékeztette a tagokat.
Vieira Santos (1953) úgy véli, hogy Bosch e művében ez eretnekség ellen, de
különösen a középkor egyes alkimistáinak és mágusainak vak és
mértéktelen önhittsége, a mindeneknél nagyobb és ráadásul mérhetetlenül
elharapózott eretnekség ellen akart küzdeni festői eszközökkel.
Delevoy (1960) szerint viszont az alkotás Bosch vízióinak kozmikus jellegét
mutatja, amely a középkori gondolkodás minden formáját egyesíti. És
mégis, a kellemetlen jelenségek antológiáját olyan kritikai szellem hatja át,
amely egy új világról ad hírt: a mágiáról szőtt álom felszabadítja a
tudomány szellemét.
Tolnay Károly (1965) azt állapítja meg, hogy Bosch a gonosz átka alatt nyögő
világot ábrázolja.
Marijnissen (1972) mindennél előbbre helyezi a szent rendíthetetlen
állhatatosságát. Bármit tesz is a démon, hiábavaló…
Wolfgang Wintermeier
Milyennek gondoljuk a poklot?
Vajon hogyan változott az évszázadok során a pokol topográfiája?
Az elkárhozott lelkek földje rendkívüli hatást gyakorolt az alkotó elmékre. A
költők, képzőművészek mindig is erősen érdeklődtek a téma iránt, és számtalan
igen érdekes feldolgozás született.
A pokol teológiai értelemben negatív fogalom, az emberek többsége számára
mégis valóságosabbnak tűnik, mint Tündérország, Atlantisz, a Valhöll vagy más,
képzelet szülte helyek.
Ez annak tudható be, hogy az alvilág föltérképezése rendkívül fontos szerephez
jut a több évezredes hagyományban, és a pokolról bennünk élő képre az alkotó
fantázia, az elemző érvelés, a diktatórikus dogmák, valamint az egyszerű és a
komplex hitrendszerek egyaránt rányomták a bélyegüket.
A képzelet történetében a pokol a legnagyobb szabású építmény, amelynek
„főépítészei” olyan szellemóriások voltak, mint Homérosz, Vergilius, Platón,
Szent Ágoston, Dante, Bosch, Michelangelo, Milton, Goethe, Blake, és még
folytathatnánk a sort.
A pokol leírását mindig sokkal inkább szó szerint vette a nép, talán azért, mert
könnyebben érthető. A mennyország spirituális, a bűnös lelkek viszont
furcsamód valószerű, hús-vér világban sínylődnek. A pokol kínjai valódi
fájdalmat okoznak, légköre embertelen. Ugyanakkor baljóslatúan izgalmas hely
is, ami a mennyek birodalmáról nem mondható el.
(Alice K. Turner)
A pokol és a kárhozat lényei
Szörnytipológia
Gnómok, torzszülöttek – emberalak hiányzó v. többlet tagokkal
Tanulmányrajzok
„…ha olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába” (Mát.19,14) (vallási infantilizmus)
„Haspók”
„Egészen hassá változva, s hozzá még süvegbe és cipőbe bújtatva ez a torzszülött a
matriarchális archetípushoz való lehető legnagyobb hasonulást ábrázolja, ami végül
még férfipredikátumának elnyomásában is megnyilvánul…
Ilyen hermafrodita keveréklény a mi torz emberkénk. Hiszen nincs neme, s ez az
androgün nem-felettiségbe emelné: kárhoztatandó elrugaszkodottságának azonban
az a büntetése, hogy az idomtalan anya-gyermek köldökét fényes kard fúrja át…”
„Járókás öreg”
„Hogy mi lesz abból az emberből, aki elkötelezte magát a békamisztérium örökös
anya-gyermekség állapota mellett, azt a szerencsétlen öreg torzalakja szemlélteti,
aki…egy kisgyerek járókájában vánszorog. Merev szemű, fanatikus feje állig, kar
nélküli teste bokáig van … bepólyázva, ruhája a földet söpri, hogy a földdel való minél
intenzívebb kapcsolat létrejöjjön. Hasonló okokból sétál a vén bolond mezítláb egész
életén át.”
„Lábasfejű”
„Fölényes, nagyon művelt arcú, test és kar nélküli áldozó a kelyhet a térde közé
szorítja, miközben békához hasonlóan terpeszkedik. A csupán cerebrális és genitális
részből álló alak – fenekének meztelensége miatt szodomitának látszik – igazi „béka
fia”… A serleg felhajtásának szégyenletes kitárulkozás a következménye. Valóban
ördögi kísértés ez: a szentségtelen obszcenitás Antal szeme láttára történik.”
A kacér és nadrágtalan vakarcsban Bosch nyilvánvalóan ismerőst feketített be…
Ember-állat hibridek
Rovardémon
Golyóhasú, darázsderekú törpét látunk itt, szalamandrafarokkal és hegyes szárnnyal.
Fekete kreppfátyla után ítélve kanonok lehet…Fanatikus arc tekint ránk, melyet az
orron ülő csíptető azzal a tudományossággal jellemez, mely a sötétagyúak sajátja…A
kis szörnyeteg hasába döfött nyíl (és a pajzsok) arra vall, hogy itt valamilyen nagyon
is határozott ellenséget vettek célba, és találtak el.
Hogy ez a figura gyújtogató és bajkeverő, az abból is kitűnik, hogy a fején gyújtógolyló
füstölög, és hogy a kártékony bogár lerakta petéit Szent János sziklája előtt.
…Bosch a tisztátalan fajzatot háromágú szigonnyal látta el, ezt pedig a mohó önzés
állandó szimbólumaként szokta használni.
…A korábbi álcázásból kitárulkozó, szinte portrészerűen valódi besurranó ezek szerint
az egyházellenes karikatúrák sorába tartozik, ugyanúgy, mint az …örökséget hajhászó
apáca v. a Szénásszekéren garázdálkodó kapzsi kolduló barátok.
Légi teremtmények
Máig sem sikerült olyan magyarázatot találni rájuk, amely kiállná a tárgyilagos
felülvizsgálat próbáját.
Fraenger szerint az oroszlántestű sas egy géniusz, aki a mélységből az örök életbe
ragadja a teknőst, a mocsár káoszába süllyedt állatot.
Valamennyi repülő lény azt illusztrálja, hogy hal és madár, tenger és levegőég az örök
éterbe tér vissza.
Ember-tárgy-állat
Embernövény
„Kacsahajó”
Az alak talánya könnyen megoldható: itt a nemzett „látó” áll szemben a vak „nemző”
hatalmakkal. Mulandósága tudatában elégedetlenül szorong az önelégült matéria: a
víztükör és a tiszta szellem: a papírtekercs között.
„Libalovas”
A csupasz liba, tojás formájú testével az anyagi világ őselvét: a Matériát ábrázolja…
A liba gégéje, különös feje phallikusan értelmezendők. A nemzésnek az anyagi
világban rejlő képességét jelentik, ahol a nemző és a világra hozó princípium
polaritását a tollatlan fartő szembeszökő pontozottsága emeli ki.
Ezen a vak körforgásban mindig újraszülető matérián a halál katonája lovagol, ami a
neki újra meg újra áldozatul eső, erőszakkal elragadott generációkat allegorizálja….
„Fűzfaboszorkány”
A Mózes-ének „ifjújának” „szűzként” egy gyíkszerű boszorkánylány a párja. Ő is
fűzfatörzset visel fejfedőként. Jobb kezében pólyás gyereket tart, akit kiszáradt
gallyujjakkal kéregkebléhez szorít. De nem meri a csecsemőt szürkén beesett, baljós
arcához és keserűen összeszorított szájához emelni. A nemes úrfi és a fűzfa szűz
nyilvánvalóan összetartozó pár.
A drága női nyereg mutatja, hogy ez a boszorkány az előkelő társasághoz tartozik.
Minden bizonnyal azzal a divathölggyel azonos, aki a középső jelenetben Szent Antalt
ostromolja. Az ő kígyóorsója itt a pikkelyes farok hasonmása.
„Az erdőknek füle, a
mezőknek szeme van”
„Az erdőknek füle, a mezőknek szeme van” c.
rajzán napsütötte liget köntösébe öntöztette „Én”-jét (Bosch=erdő).
A hét fából álló pagonyban (sic !), amely a bölcsesség székhelyét, egy bagoly
odvát veszi körül, két hatalmas szellemfül hallgatózik, a belső hallásnak, az
engedelmesség erényének szimbólumai… az Istent szem előtt tartó
bölcsesség ebben nyilvánul meg a legmélyebben. A derűs kis liget pedig
olyan mező közepén áll, amelyre hét tágra nyílt szem van rárajzolva…ez a
hét bolygónak a szemben összpontosuló isteni ereje…
„Az Úr szeme bejárja az egész földet” (Zak.4,10), de hét szeme van a
Jelenések bárányának is (Jel. 5,6).
(W. Fraenger)
Ember-építmény
Állat-építmény v.
tárgy
Nobisz korsó (félreeső kocsma=pokol) földóriása:
Tájbeli elhelyezkedése is alattomos csapdának mutatja. Az antropomorf
barlang nyílása küklopszi bejáratnak, álnokul szétnyitott csapdának látszik.
A csapórács megerősíti azt az elképzelést, hogy a menedék csapda, amely a
belépés után az áldozatot kétes vendéglátók kezére juttatja.
„Gólyagondola”
A léghajó látomásszerű csodamű, amelyben a legszubtilisabb
konstruktivitás álomszerű kötetlenséggel párosul. A néző fellelkesül a
varázslatos, hangtalanul tovalebegő szépség látványán, de egyúttal babonás
aggodalom is hatalmába keríti. Vegyes érzéseket kelt ez a gólyagondola és ez
a páncélozott fregatt: a születések madarának, a gólyának az üres semmivel
vívott párharcaira gondolunk.
„Ló-korsó”
Hogyan keletkezik hát a „hippokeramos”? Először is abból a közvetlenül
látható hasonlóságból, amely egy domborodó, sima lótörzs és egy korsó
között van. Másodszor az ismert közmondásból, hogy a korsó a kútra megy,
tehát lábakon jár. Harmadszor abból a megfigyelésből, hogy egy ló feszes
farán a …nyílás olyan, mint a korsón a kerek száj…A hatást Bosch szodomita
gyalázkodássá élezte.
Állat-állat, zoomorf lények
Állat-növényember
„Fa-ember”
A Pokol fenekén középütt, éles fényekkel megvilágítva, pontosan
megrajzolt körvonalakkal egy szörnyalak áll…, a világtojást védő
világfa.
Bosch kozmikus jelképpé duzzasztotta fel a faóriást, amelyen a hajó,
a fa, a tojás és az ember hagyományos képzete közös testté nőtt
össze, s ebben a jelképben az óriási és a törpe varázsos
arányosságban olvad össze.
A világfa kiszáradt, a világtojás megzápult s eltörött, a világtenger
befagyott, és az idő hajója beszorult a jégbe.
A démon, akinek a tagjai ezekből az elemekből állnak, a lelki halál
megszemélyesítőjeként áll a Pokol éjében, maga ez a rohadás, mert
nem maradt más számára, mint az elmúlt dolgokra való
visszatekintés…
Fül: hallásból fakadó hit
Kés: „Gonosz embernek kardok a fogai,
kések az álla csontjai” (Ószöv.)
Fa-ember szimbolikája
(részlet)
Tojás:
- A minden létező csíráját magában
foglaló differenciálatlan teljesség
- A teremtés kezdete, az őspotencia,
- Kísértő nőiség stb.
Fa:
- A tudás, a Paradicsom, örök élet
- Jessze gyökere, fája (Jézus családfája,
alvó öregemberként is ábrázolják) stb.
Növény és élő épület…
Az Élet Kútjának egységes hímnős formája a jobbra és balra álló
sziklaképződményekben feminin és maszkulin összetevőire válik szét.
A két szomszédos, növényi formákban végződő szikla organisztikus díszeivel
több szimbólumot váltogat.
A teremtő termékenység öt katedrálisát látjuk itt…
Nemtelen és hibrid teremtmények, vak homunkuluszok, madárfejű martalócok
és patkányfalkák - egy rusztikus idill szereplői…
„Bosch részese kora ízlésvilágának, amelyet a groteszk
és a természetellenes iránti lelkesedés jellemez.”
Walter Bosing
A mindent átszövő szimbólumok - így Bosch mikrokozmoszának
szimbólumai – koronként más-más jelentéstartalommal bírnak.
Képrejtvényei, képi lexikona, „sűrített paradicsoma”-pokla
gyönyörködtet és gondolkodóba ejt egy időben.
Szellemi és anyagi formákat kapcsol össze komplex, csillogó
metamorfózisban, a rútat, a rosszat, a kaotikust társítja a morális
rosszal.
Fantáziaképei és rejtélyes forrásokból merített apokaliptikus
látomásai realista elemekkel társulnak. A reális világot
alkotórészeire bontja, majd zabolátlan képzelőerejével önkényesen
új életre kelti.
Az egyetemes emberit ábrázolja: mindent elmond rólunk
évszázadokkal ezelőtt.
„Epigonok”, a „Bosch-motívumok ügynökei” (Hollander),
követők, utódok
Jan Wellens de Cock (1480-1527)
Lucas van Leyden - 1494-1533.
Jan Mandijn (1500-1560) „alvilági Disneylandje” (Gibson)
Herri met de Bles ? (1510-1550)
Pieter Huys (1519-1584)
Hatása Pieter Bruegelre
(1525-1569)
Bolond Margit
Szürrealista vízió
Dalí profiljáról?
(Ez csak tréfa!)
„Hieronymus Bosch, arcod miért ijedt?
Sápadt ábrázatod pokoli szörnyeket
Vél látni, szárnyasan füled körül zsibongnak.
Hiszlek a mély sötét árny-hadaktól szabadnak;
Tágra nyitottad a sátán-hajlékokat,
Te és művészeted, melynek mestere vagy.
Bírói bölcs kezed megfesti, szerte-tárja
Mind, mit a mord pokol mélysége rejt magába.”
Lampsonius 1572
Irodalom:
Wilhelm Fraenger: Hieronymus Bosch
Wolfgang Wintermeier: Hieronymus Bosch fantasztikus életműve
Walter Bosing: Hiernymus Bosch
Internetes források