Transcript Document

Termelési folyamatok
automatizálása
Kucsera Péter
[email protected]
Alapfogalmak
Termelés
A rendelkezésre álló erőforrások egy
részének felhasználására, vagy más
erőforrásokon tartós változásokat
végrehajtva új javakat hozunk létre.
Termelési folyamatok
csoportosítása
Gyártmány: a termelés végső eredménye, a
létrejött új jószág
A gyártmány jellege:
•Szabványos tömegtermék: homogén
anyagi struktúrával rendelkeznek. Pl. tégla,
vaj
•Összetett gyártmány: nincs homogén
anyagi struktúra Pl. tv. bútor
A gyártási rendszer
• Folyamat rendszerű: a termék a sorban egymás
után elrendezett gépeken halad végig
• Műhelyrendszerű: egyforma gépek vannak egy
műhelyben, s a munkadarab megy egyikből a
másikba, és minden műhelyben sajátos
műveletet végeznek
• Projektrendszerű: minden egyedi, egyszeri
gyártás. Az eszközöket viszik a munkavégzés
helyére.
A gyártási folyamat lehet
• Folytonos technológia (a
termékkibocsátás folyamatos)
• Batch technológia (olyan szakaszos
folyamat, amelynek terméke véges
anyagmennyiségeket tartalmazó
adagokban jelenik meg)
A gyártás tömegszerűsége
• Tömeggyártás: egyszerűbb szabványok
esetén, megszámolható termékekre
vonatkozik
• Sorozatgyártás: a megmunkálható
termékek száma kisebb a
tömeggyártásnál lévőnél, de a
termékválaszték nagyobb
• Egyedi gyártás: a termékből egy-egy db-ot
tesz rendelésre
A technológiai-életciklus
• Beüzemelési szakaszban rugalmas de alacsony
költséghatékonyságú, viszont szabad gyártási
rendszer
• A növekedési szakaszában a sorozatgyártás a
jellemző növekvő volumennel és közepes
technológiával
• Az érettség szakaszán: szerelőszalag a gyártási
rendszer, magas volumennel és technológiával,
hanyatlás szakaszán: a folyamatirányító
rendszer a jellemző magas volumennel, magas
automatizálással.
Számítógéppel integrált termelés
(CIM)
• A termelésszervezés olyan módja, amelyben a
termék tervezését és irányítását, az
anyagmozgatást és a gyártást egységes
számítógépes rendszer vezérli.
• Összetevői:
–
–
–
–
termeléstervezés és irányítás,
számítógéppel támogatott tervezés,
számítógéppel támogatott gyártás,
automatizált anyagmozgatás, robotizálás
Vállalat kialakítási szintjei
VÁLLALAT
Enterprise
GYÁR
Factory
GYÁR
Factory
GYÁR
Factory
ÜZEM
Plant
ÜZEM
Plant
GYÁRTÓ RENDSZER
Process Cell
GYÁRTÓ RENDSZER
Process Cell
Technológiai
alrendszer
Process Unit
Szenzorok
Aktorok
Technológiai
alrendszer
Process Unit
Technológiai
berendezés
Equipment Module
Technológiai
berendezés
Equipment Module
Gyártmány kialakításának menete
Napjaink tendenciái IT
• A gyártás és a folyamatok üzemi szintű irányítása és az
információ-technológia egyre szorosabban
összekapcsolódik. Az információ-technológia
eredményeit egyre gyorsuló ütemben használják a
termelési és szolgáltatási feladatok ellátásánál. Az
információ-technológia az ügyviteli folyamatokban is
egyre nagyobb jelentőséget kap. Az iroda-automatizálás
következtében például a papírmunka, a hagyományos
papír-alapú levelezés egyre inkább háttérbe szorul.
Fontos azonban a IT minél nagyobb fokú kiterjesztése,
ezzel a hatékonyság nagy mértékben növelhető
Standard software
• A „standard szoftver” kifejezés azt jelenti, hogy
készen lehet ezekhez a rendszerekhez
hozzájutni, megkímélve ezzel a vásárlókat a
szoftver-fejlesztés hosszadalmas és
költséges folyamatától.
• A standard szoftverek természetesen csak egy
elképzelt vállalati modell alapján írhatók meg,
egy ilyen standard szoftverben nagyon sokféle
standard funkció található, amelyeket a
bevezetés során a vállalat sajátosságainak,
illetve igényeinek megfelelően lehet
paraméterezni.
Vállalatirányítási rendszer
kialakítása
• A vállalatirányítási rendszerek, a vállalatoknál kialakult
horizontális és vertikális munkamegosztásnak
megfelelően, funkcionális részekre oszlanak.
• A vertikális vállalati munkamegosztásnak felel meg a
vezetői információs és döntés-támogató hierarchia
• Horizontális munkamegosztást követi a vállalatirányítási
információs rendszerek funkcionális modulokra történő
felbontása. Ezen rendszereken belül pénzügyiszámviteli, kontrolling, tárgyi-eszköz gazdálkodási,
termelésirányítási, készletgazdálkodási, kereskedelmi,
humánerőforrás-gazdálkodási gyártásirányítási,
folyamatautomatizálási és egyéb modulokat
különböztetünk meg.
Vertikális munkamegosztás
• A vállalati szervezeti hierarchiában felfelé
haladva a vezetők kevésbé részletezett,
összesített és elemzett információkat
igényelnek, míg például a gyártási
technológiát kezelő operátor, a gyártósor
vagy egy technológiai egység hardware
szintű rendkívül részletes megfigyelését
végzi.
Horizontális munkamegosztás
•
•
•
•
•
•
•
Műszaki
Termelési
Kereskedelmi
Raktározási
Készletgazdálkodási
Pénzügyi
vezetési, irányítási
Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt a fent
említett modulok integrált számítástechnikai kezelését
megvalósító információs rendszereket értjük
Integrált vállalatirányítási
információs rendszer
• A rendszer moduljai egységes hálózatra
kapcsolódnak, így az adatok egy központi
szerveren kerülnek letárolásra (nem keletkeznek
duplikált másolatok eltérő adathordozókon). A
papír alapú dokumentáció nem jelentős.
• A gyártóipari vállalatoknál a vállalatirányítási
rendszerhez integrálódhatnak CAD (Computer
Added Design, Számítógéppel Segített
Tervezés), CAM (Computer Added
Manufacturing, Számítógéppel Segített
Gyártás), rendszerek is.
• Web-alapú rendszerek megjelenése
Esettanulmány
VÁLLALAT
Enterprise
GYÁR
Factory
GYÁR
Factory
Kukutyin
élelmiszeripari Rt.
Alsókukutyini
konzervgyár
GYÁR
Factory
ÜZEM
Plant
ÜZEM
Plant
GYÁRTÓ RENDSZER
Process Cell
Uborka konzerv üzem
GYÁRTÓ RENDSZER
Process Cell
Technológiai
alrendszer
Process Unit
Szenzorok
Aktorok
Uborkatermelő üzletág
Technológiai
alrendszer
Process Unit
Technológiai
berendezés
Equipment Module
Öntözési rendszer
Technológiai
berendezés
Equipment Module
Öntözésautomatizáló rendszer
Bementek (2db):
Tároló tartály
- Kút szint
(analóg)
-Tartály szint
(analóg)
Leeresztő szerep
Szivattyú
- Nyugtázó gomb
(digitális)
Fenéknyomás
mérő
Kimenetek (2db)
- Szivattyú be/ki
(digitális)
- Leeresztő
szelep be/ki
(digitális)
- Vézsjelzés
(digitális)
Fenéknyomás
mérő
Rugótehelés nélküli
visszacsapó szelep
Feladat specifikáció
• A kútban lévő adott vízszint esetén a szivattyú
bekapcsolása (amennyiben a tartály nincs teli)
• A tartály adott vízszintje esetén a leeresztő szelep Tidőre történő kinyitása (a szivattyú és a szelep egyidejű
kinyitása nem megengedett)
• Amennyiben a szivattyúzás megindul és a tartány
vízszintje T2 ideig nem növekszik a rendszer vészjelzés
és a szivattyú kikapcsolása, melyet a nyugtázó gombbal
lehet törölni
• Amennyiben a leeresztő szelep nyitva van és a
tartályszint T3 ideig nem csökken, vészjelzés, a szivattyú
letiltása
Logikai terv kialakításához használt
szimbólumok IEC 848
START
Alapállapot
IEC 848
Feltétel
Lépés
A1
Elágazás
Cselekmény
A2
A3
Ugrás
START
Grafikus logikai terv
Tároló tartály
B
Szivattyú
Leeresztő szerep
C
Fenéknyomás
mérő
START
A
Kútszint > A
Leeresztő szelep zárt
C
Fenéknyomás
mérő
&
Rugótehelés nélküli
visszacsapó szelep
Tároló tartály szint < B
Szivattyú be
Időzítő 1 be
MEM1 = Tartályszint
Időzítő lejárt
Időzítő lejárt
Kútszint < C
&
&
Tartályszint = MEM1
Szivattyú ki
&
Leeresztő szelep zárt
Tároló tartály szint >= B
Szelep nyit
Időzítő 2 be
MEM2 = Tartályszint
Nyugtázás
START
Szivattyú Ki
Vészjelzés be
Szivattyú ki
START
Időzítő lejárt
Időzítő lejárt
&
&
Tartályszint = MEM2
Tartályszint < D
Szelep lezár
Vészjelzés be
Szelep lezár
Nyugtázás
START
START
A feladat megoldásához használt eszközzel
szemben támasztott követelmények
• Megbízható működés, hosszú élettartam
• Analóg és diszkrét be és kimenetek
kezelése
• Programozható és újraprogramozható (PC
segítségével)
• Kommunikáció egyéb eszközökkel
• Megfelelő műveleti sebesség
A múlt
A jelfogó vagy relé elektromos áram mágneses
hatására elektromos érintkezőket működtető
kapcsolóelem. A vezérlő feszültség jellemzően kisebb,
mint a kapcsolt oldali feszültség.
- Alacsony műveleti sebesség
- Mechanikus elemek élettartama
limitált
- Nagy helyigény, nagy
teljesítményfelvétel
- Bonyolult szerelhetőség
- Kialakítható logika nehézkes
- Kábelezéssel változtatható
működés
- ELAVULT!!!!
A jelen
PLC
Programmable Logic Controller
Újraprogramozható logikai
műveletek végrehajtására képes
vezérlőeszköz
PLC programozási nyelvek
IEC 61131-3
•
•
•
•
•
Ladder logic (grafikus)
Function block diagram (grafikus)
Structured text (szöveges)
Instruction list (szöveges)
Funkció térképes (SFC – Sequential
Function Chart, CFC – Continuous
Function Chart)
Miért IEC 61131-3
- Az ipari szabályzási
feladatok
szabványos úton
történő megoldása
- Programok
részfeladatokra
bontása,
munkafelosztás
IEC 61131-3 programnyelvek
Instruction List
LD
A
ANDN
B
ST
C
Function Block Diagram
A
C
B
AN
D
Structured Text
C:= A AND NOT
B
Ladder Diagram
A B
C
-| |--|/|----------------(
)
Sequential Function Chart, SFC
• Hatékony grafikus
programnyelv sorrendi
vezérlés
megvalósítása
• Vezérlési problémák
részfeladatokra
bontása
• Gyors
diagnosztizálás,
hibakeresés
Step 1
N
FILL
Transition 1
Step 2
Empty
S
Transition 2
Step 3
PLC családok
•
•
•
•
•
Kis kapacitású compact PLC-k alacsony I/O számmal
Kis kapacitású PLC-k bővíthető I/O modulokkal
Közepes teljesítményű PLC-k
Nagy teljesítényű PLC-s
Folyamatállomások (Process Stations)
Siemens LOGO
Siemens Simatic S7-200
Siemes Simatic S7-300
Siemens Simatic S7-400
Phoenix Products
IEC 200
IEC 350
RFC 400
PLC Hardware felépítése
Tápegység és a
csatlakozó hátlap
PLC Hardware felépítése
A CPU és az ki- és
bemeneti kártyák
csatlakoztatása
PLC Hardware felépítése
A teljes rendszer kiés bemeneti
modulokkal, és
speciális
célmodulokkal:
-Kommunikációs és
buszcsatoló
modulok
-Gyorsszámláló,
encoder kártyák
- Hajtás modulok
Program futtatás menete
Az irányító PLC-s
rendszerben a
programok
különböző
taskokban futnak.
Taszkok típusai:
-Main (default)
-System
-Ciklikus
-Hardware
megszakítás
Diszkrét ki- és bemeneti modulok
kialakítása
Izolált ki és bementi kialakítás (optocsatolók
segítségével)
Túlfeszültség védelem
Rövidzár védelem
Használt adattíusok
Floating Point
Number
Alapvető programblokkok
• Bit alapú logikai alaptagok
(AND,OR,XOR,NAND,NOR, RS-flip-flop)
• Időzítők (Timerek)
• Komparátorok, számlálók
• Adatkonvertáló blokkok
• Matematikai műveletek (ADD, SUB, MUL,
SIN, COS…)
Vezérlés alapjai
Vezérlés alapjai
A vezérlés során a szabályozott jellemző értékét
nem mérjük, és nem csatoljuk vissza, így nem
lehetséges a szakaszt támadó hibák kiszűrése.
Zárt szabályzási kör
A zárt szabályzási kör esetén a szakasz kimenete,
a szabályozott jellemző folyamatos mérés
segítségével figyelt. A mérés eredménye és a
kívánt éték összehasonlítása segítségével hibajel
képezhető, így a szakaszt támadó hibák megfelelő
szabályzó használata esetén kikorrigálhatók, a
szabályozott jellemző tehát nem, vagy csak kis
mértékben tér el az alapjeltől.
Alaptagok vizsgálata
• Időtartománybeli vizsgálat (Time domain)
• Frekvenciatartománybeli vizsgálat (Frequency
domain)
•
•
•
•
•
P- Arányos tag (Proportional)
I – Integráló tag (Integral)
D – Differenciáló tag (Derivative)
PT1 PT2- Egy- és kéttárolós tag
H – Holtidős tag (Dead time)
Átviteli függvény
Az átviteli függvény a kimenet és a bemenet közti
matematikai
összefüggést
írja
le
egy
szabályzástechnikai blokk esetén.
x(t )
x( j )
y(t )
y ( j )
y (t )
G (t ) 
x(t )
G ( j ) 
y ( j )
x ( j )
Időtartománybeli ábrázolás
x(t)
y(t)
Általános alakban felírt differeneciál egyenlet:
d n y(t )
dy(t )
d m x(t )
dx(t )
an 
 ..  a1
 a0 y(t )  bm 
 ..b1
 b0 x(t )
n
m
dt
dt
dt
dt
Az egyenlet a blokk kimenetének viselkedését írja le egy tetszőleges
bemeneti jel hatására.
Vizsgálójelek
Egységugrás (Step
signal)
Sebességugrás
(Ramp signal)
Dirac impulzus
(Dirac pulse)
Arányos tag (Proportional block)
x(t)
y(t)
y(t )  K p x(t )
a0 y(t )  b0 x(t )
Integráló tag (Integral Block)
x(t)
y(t)
dy (t )
 K i u (t )
dt
dy (t )
a1
 b0u (t )
dt
Differenciáló tag (Derivative Block)
x(t)
y(t)
du (t )
y (t )  K d
dt
du (t )
a0 y (t )  b1
dt
PT1 Egytárolós alaptag
x(t)
y(t)
dy (t )
a1
 a0 y (t )  b0u (t )
dt
dy (t )
T
 y (t )  K p u (t )
dt
Holtidős tag (Dead-Time Block)
x(t)
y(t)
y(t )  K pu(t  Tt )
a0 y(t )  b0u(t  Tt )
Frekvencia tartománybeli leírás
x(t )
y(t )
Fourier és inverz Fourier transformáció

F x(t )   x(t )e jt dt  x( j )

x( j )
y ( j )
y ( j )
G ( j ) 
x ( j )
F 1x( j ) 
j
j t
x
(
j

)
e
d ( j )  x(t )

 j

The above is true if:
 x(t ) dt  K

Bode diagram
Nyquist diagram
Arányos tag
x(t)
y(t)
G( j)  K p
Integráló tag
x(t)
y(t)
1
G ( j ) 
Ti j
Differenciáló tag
x(t)
y(t)
G( j)  Td j
PT1 Egytárolós tag
x(t)
y(t)
1
G( j )  K p
1  Tj
Holtidős tag
x(t)
y(t)
G( j)  K pe jTt
Laplace Transzformáció
-There are some important functions which can not be Furier transformated
Laplace transzformáció
A jellemző vizsgálójelek Laplace transzformáltjai
Alapszabályok
L{ f (t )}  F (s)
L{ (t )}  1
L{k  f (t )}  k  F (s)
L{ f (t )  g (t )}  F (s)  G( s)
L{
df (t )
}  sF ( s)  f (t )t 0  sF ( s)
dt
L{1(t )} 
1
s
L{t1(t )} 
1
s2

1
L{ f (t )dt}  F ( s)
s
0
If pole of sY(s) are in the left half of the s-plane
the final value theorem:
lim y (t )  lim sY ( s ) is available.
t 
s 0
Az időtartománybeli és Laplace
alak közötti kapcsolat
d n y(t )
dy(t )
d m y(t )
dx(t )
an 
 ..  a1
 a0 y (t )  bm 
 ..b1
 b0 x(t )
n
m
dt
dt
dt
dt
Laplace transformation
y(s){an s n  ... a1s  a0}  x(s){bm s m  ... b1s  b0}
(s  z1 )(s  z2 )...(s  zm )
y(s) bm s m  ...  b1s  b0
G( s) 

 K zp
n
u(s) an s  ...  a1s  a0
(s  p1 )(s  p2 )...(s  pn )
(s  z1 )(s  z2 )...(s  zm )
y(s) bm s m  ...  b1s  b0
G( s) 

 K zp
n
u(s) an s  ...  a1s  a0
(s  p1 )(s  p2 )...(s  pn )
1
1
1
(1  s)(1  s)...(1  s )
( z1 )( z2 )...( z m )
z1
z2
zm
G ( s)  K zp
( p1 )( p2 )...( pn ) (1  1 s )(1  1 s)...(1  1 s)
p1
p2
pm
(1  Tz1s)(1  Tz 2 s)...(1  Tzm s)
G(s)  Ktc
(1  Tp1s)(1  Tp 2 s)...(1  Tpn s)
1
Tn  
pn
General Diferencial
Equation
Fourier
transformation
Laplace
transformation
Transfer Function
G(s)
s=j
Frequency response
G(j)
Blokkos ábrázolás jellemző
szimbólumai
Jelút
Blokk: Egy kimenet és egy bemenet közötti összefüggés
megteremtése idő vagy frekvenciatartományban
Összeadó csomópont
Elágazás
Blokkok összekapcsolásának
szabályai
G1
G2
1
1
sTi 1  sT f
G1G2
G1
1
1
2  s(T1  T2 )


1  sT1 1  sT2 (1  sT1 )(1  sT2 )
G1+G2
G2

G1
G1
1  G1G2
A
G2
1 A
1
1  sT

A(1  sT )
A 1  sT

1  A  sT 1  A 1  s T
1 A
Példa egy PT2-es szakaszra
d 2 p2
dp2
Tp 2  Tp 2

(
T

T
)
 p2  pin
p2
p2
2
dt
dt
Y ( s) 
Ap
1  T1s  T2 s 2
2
R p1  C p1
dp1
 p1  pin
dt
Rp2  C p2
dp 2
 p2  p1
dt
HPT1 szakasz példa
dx (t )
c1 sz  c0 xsz (t )  c  xb (t  TH )
dt
c1 , c0 , c  coefficient
xsz  controlled_ value
xb  m anipulated _ value
Y ( s) 
As  sTH
e
1  T0 s
Visszacsatolt szabályzási kör
Szabályzó
Zavarjel
Szakasz
Gd(s)
Gc(s)
Ga(s)
Gp0(s)
Beavatkozó jel
Gt(s)
Szabályzó
Távadó
Hibajel
Kivonó elem
Alapjel
Alapjel képző
Beavatkozó
manipulated
variable (uP)
Mért érték
Szabályozott
jellemző
Leegyszerűsített visszacsatolt
szab. kör
u(s) Szabályzó jel
r(s) Alapjel
e(s) Hibajel
Gc(s)
ym(s) Szabályozott
jellemző
Gp(s)
Gt(s)
Szabályzó
Távadó
Szakasz
ym (s) Gc (s)  G p (s)  Gt (s)
G0
Grym (s) 


r ( s)
1  G0 (s)
1  G0
P Szabályzó
xr
xe

ym
Ga (s)  1
Kp
u
Gc (s)  K p
PI Szabályzó
Ga (s)  1
xr
xe

Gi (s) 
1
Ti s
ym
1
Gc ( s)  K c {1  }
sTi
Kp
u
PD Szabályzó
Ga (s)  1
xr
xe
Kp

ym
Gd ( s) 
sTd
1  0.2sTd
m  n!
sTd
Gc ( s)  K c {1 
}
1  0.1sTd
u
Klasszikus PID szabályzó
Ga (s)  1
xr
xe

ym
Gi (s) 
1
Ti s
Gd ( s) 
Kp
sTd
1  0.2sTd
1
sTd
Gc ( s)  Kc{1 

}
sTi 1  0.1sTd
m  n!
u
Szabályzás minőségvizsgálat
Átmeneti fv.
90%
Szabályzási idő
Felfutási idő
Tolerancia sáv 5%
10%
Állandósult állapotbeni érték
Csúcsérték (pv)
Kívánt érték (rv)
%Túllövés  100
pv  fv
fv
Stabilitás vizsgálat 1. példa
Gc(s)
Gp(s)
Gt(s)
Gc (s)  5
Gt ( s)  1
G(s) 
1
3s 2  2 s  1
Stabilitási példa 2.
Gc(s)
Gp(s)
Gt(s)
Gc (s)  5
Gt ( s )  1
G (s) 
1
4 s 3  3s 2  2 s  1
Stabilitási kritériumok
A szabályzó kör stabil ha :
- A fázistolás kisebb mint 1800 , Amikor az
erősítés nagyobb mint 1!
- Az erősítés kisebb mint 1, amikor a
fázistolás nagyobb mint 1800 !
Stabilitás vizsgálat Bode diagram
segítségével
PT1-es tag szabályzása PI
szabályzóval
Gc(s)
Gp(s)
Gt(s)
1
Gc ( s)  K c {1  }
sTi
1
G(s) 
2s  1
Ti  0.5
Kc  1
Gt ( s )  1
Ti = T0
Gd (s)  0.1
Gd(s)
Gc(s)
Gp(s)
Gt(s)
1
Gc ( s)  K c {1  }
sTi
Ti  0.5
Kc  1
1
G(s) 
2s  1
Gt ( s )  1
A megismertek alkalmazása
• Ismerjük az alaptagokat
• Ismerjük a zárt szabályzási körrel kapcsolatos
alapfogalmakat
• Képesek vagyunk az átmeneti függvény mérésére
Kérdések:
• Milyen szabályzót használjak?
• Mik a szabályzó paraméterei?
Példa
HPT-es szakaszközelítés
Xres 1
G p ( s) 
e  sTh
Xin 1  sT f
Tf=1.6 sec
Th=1.1 sec
As=0.4 sec
F. Piwinger ajánlás
•
•
•
•
•
If Tf/Th > 100 – P controller
If 7.4 < Tf/Th < 100 PI controller
If 3,3 < Tf/Th < 7,4 PID controller
If 1.8 < Tf/Th < 3,3 Cascade controller
If Tf/Th < 1.8 I controller
Szabályozhatóság
mérőszáma
G
Tf
Th
Példa 2.
Tf=1.6 sec
Th=0.1 sec
As=0.4 sec
Ajánlott paraméterek HPT1- es szakaszközelítés
esetén Oppel ajánlás segítségével
Ajánlott paraméterek HPT1- es szakaszközelítés
esetén Erwin Samal ajánlás segítségével
Ipari regisztrálók
Strip Chart Recorders
Circular Chart Recorders
Videographic Recorders
Ipari kompakt szabályzók