Transcript Az újszülött élettani sajátosságai (folytatás)

Az újszülött élettani sajátosságai
(folytatás)
7. Látás
- fénykerülő
- a szemétől 20 - 35 cm közötti távolságban lévő
dolgokat látja jól
- az újszülött látása fokozatosan alakul ki a
normális látás kialakulásáig, ami a születés után
8-9 hónappal következik be
Kezdetben a csecsemők látása homályos, fehérfekete, vonzza őket a kontraszt, majd kezdik
megkülönböztetni a színeket, később pedig már
azt is észlelik, milyen messzire van tőlük egy
bizonyos tárgy.
Az első hónapban az újszülött alig észleli a fényt,
látása nem képes megkülönböztetni a színeket,
többnyire csak árnyékokat lát. Kedveli az erős
kontrasztokat, különösen a fehér-feketét.
A második és a negyedik hónap között, a
csecsemő meg kezdi különböztetni a színeket.
Ebben az időszakban a világosabb, halványabb
színeket kedveli, az erősebbek fárasztják a
szemét.
Tudván ezt, a gyártók halvány színű anyagokból
készítik a babajátékokat, babaruhákat és egyéb
termékeket. Fontos, hogy elősegíteni látásuk
fejlődését, minél bonyolultabb és színesebb
játékokat választani. Vonzza őket a sokféle formaés színkombináció.
A negyedik hónaptól, a babák érzékelik a
mélységet és a tárgyak távolságát. Jobban
irányítják kezeiket és a tárgyak érintése is
pontosabb.
Az öt hónapos baba lassan követni tudja a
mozgásban levő tárgyakat, s ez az adottság
fokozatosan tovább fejlődik, egészen 8 hónapos
koráig.
A nyolc hónapos csecsemő ugyanolyan élesen lát,
mint egy felnőtt, most már csak az van hátra,
hogy értelmezze is a látottakat.
8. Hallás
- a hallójáratot kitöltő váladék miatt kezdetben
nem éles
A hang könnyen átjut a méhfalon, és a babák
hallása már hónapokkal a születése előtt fejlett és
éles. Az újszülött jobban szereti a magas
hangokat, ezért is van, hogy a szülők ösztönösen
magasabb hangon beszélnek gyermekikhez.
9. Tapintás
- fejlett
A rendszeres tapintás számos élettani és érzelmi
reakciót vált ki a babából, például ellazul,
megnyugszik, és gyorsabban növekszik. Az érintés
bizonyítottan serkenti a növekedési hormon
termelődését.
10. Ízlelés
- az újszülött ízlelése rendkívül fejlett
Kedvelik az édes ízeket, és nemtetszésüket
nyilvánítják, ha az enyhén sós, savanyú vagy
keserű folyadékot kapnak.
11. Szaglás
- fejlett
Az egy-két napos babák már felismerik a saját
édesanyjuk illatát, és képesek megkülönböztetni
más nőkétől. A cumival táplált újszülöttek kevésbé
tudtak különbséget tenni saját édesanyjuk és
más, szintén szoptató anyák szaga közt.
12. Mozgás
- spontán, összerendezetlen
A mozgás nem igazodik az inger minőségéhez
(nem specifikus).
Erős fény hatására nem takarják el, nem csukják
be a szemüket, hanem egész testük összerándul,
lábukat felhúzzák.
13. Reflexek
- születés után primitív, atavisztikus reflexek
válthatóak ki, 6 hét és 6 hónap között múlnak el
Az újszülöttkori reflexek nem tudatos reakciók a
külvilágból érkező hatásokra, melyek különböző
célokat szolgálnak. Némelyek a túlélést szolgálják,
jó példa erre a kereső reflex, ami segít a picinek
megtalálni a mama mellét.
- Moro - féle átkaroló reflex: váratlan inger
esetén az újszülött kitárja karjait, majd
összezárja karjait.
- Kereső reflex: ha a baba arcát vagy száját
megérintjük, ösztönösen abba az irányba
fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az
első időkben segíti a szoptatást, megtalálni a
mellbimbót.
- Fogóreflex: ha tenyerét ingereljük, öklét
összeszorítja.
- Lépegető reflex:
Ha az újszülöttet megtartják úgy, hogy a talpa
szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik
lábát a másik elé teszi. Ez a reflex 6 hetes kora
körül eltűnik és nem is jelenik meg újra, csak
mikor már járni kezd.
- Tónusos nyaki reflex:
Ha az újszülött fejét oldalra fordítják, az ezen az
oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat
behajlítja. Ez a reflex valószínűleg a szem-kéz
koordináció fejlődésének az előfutára.
Az újszülöttkori reflexek vizsgálata a
gyermekgyógyász számára igen fontos.
Újszülöttkorban hiányuk az idegrendszer korai
kiterjedt károsodására utal. Tartós fennállásuk
viszont az idegrendszer érésének késlekedését jelzi.
Aszimmetrikus, tehát nem egyforma megjelenésük
a test két oldalán, például daganat vagy vérzés, és
egyéb betegségek kialakulására utalhatnak.
A reflexek vizsgálatával tehát lehetővé válik az
idegrendszeri károsodás korai felismerése és
ezáltal a korai oki kezelés, illetve az
eredményesebb rehabilitáció, amely nem más,
mint a hiányzó képességek helyreállítása.
A különböző rehabilitációs módszerek is jórészt
azon alapulnak, hogy a születés körüli időszakban
sérült csecsemőkön meghatározott egyéni
program szerint a reflexeknek megfelelő
mozgásokat váltanak ki.
Pető András 1938-ban megalkotta a máig sikeresen
alkalmazott Pető-módszert. Tudományának
lényege, hogy az emberi idegrendszer sérülése után
is rendelkezik olyan ”tartalékokkal”, melyet
kiaknázva fejleszthetők a képességek.
Módszerét konduktív, vagyis rávezető pedagógiának
nevezte el. A pedagógusnak (konduktor) az a
feladata, hogy tanulni tanítsa meg az embereket,
mivel a rejtett tartalékok csak a tanítás-tanulás
folyamatában aktiválódnak, és irányíthatóak.
Köszönöm a figyelmet!