Transcript Elemi idegjelenségek

Elemi idegjelenségek
MBI®
Nyugalmi potenciál
• Mikroelektróddal potenciálkülönbség
mérhető az élő sejt sejthártyájának két
oldala között.
• Ez a feszültség az adott sejtre jellemző
érték
• Idegsejteknél -70mV (-30 és -90mV
között)
• Negatív előjel -> a sejt belső felülete a
negatív
A nyugalmi potenciál kialakulása
• A membrán féligáteresztő (a negatív
töltésű fehérjék a sejten belül maradnak)
• Egyenlőtlen az ioneloszlás a két oldal
között (ok: Nátrium-kálium pumpa,
ioncsatornák)
Na+-K+ pumpa
• 3 Na+kifelé, 2 K+ befelé mozog (antiport)
• Energiaigényes(3 ATP, aktív transzport)
• Feladata: az enzimeket blokkoló
nátriumion eltávolítása a sejtből
ozmotikus viszonyok beállítása
Egyéb ioncsatornák a membránon
•
•
•
•
K+ ioncsatorna (passzív)
Cl- ioncsatorna (passzív)
Ca 2+ ioncsatorna (ld. Hormonhatások)
Na+ ioncsatorna (passzív, de nyugalmi
helyzetben ZÁRVA!)
Az ioncsatornák működése előbb-utóbb
egyensúlyi állapothoz vezet ->kialakul a
nyugalmi potenciál
Ha ingereljük a sejtet…
• Megváltozik az ioncsatornák működése
-> helyi potenciál alakul ki (minden sejtre
igaz)
• Ha ez elér egy ún. küszöbértéket
(ingerküszöb), akkor feszültségfüggő Na+
ioncsatornák nyílnak meg (csak idegsejt
és izomsejt esetén)
-> kialakul az akciós potenciál. (AP)
Az akciós potenciál
• Szakaszai:depolarizáció, repolarizáció
• Az AP alatt a membrán ingerelhetetlen
• Mindent vagy semmit elv: ha az inger nagysága eléri az
ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú
potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul
ki AP.
• Az inger erőssége nem az AP nagyságában, hanem az
AP sorozat frekvenciájában kódolódik (digitális jel)
• Az AP tovaterjed, mert a szomszédos membrán
feszültségfüggő ioncsatornái is megnyílnak
• AP= ingerület
Idegsejt
Az AP terjedése az idegsejten
• A sejttesten pontról-pontra (5m/s)
• Az axonon ugrásszerűen:
– Mielinhüvely (gliasejtekből) szigetel
– Csak a befűződések területén alakulhat ki AP
– Vagyis befűződésről-befűződésre terjed
– Betegség: Sclerosis multiplex (autoimmun)
Az ingerület terjedése sejtről-sejtre
= szinapszisok (az idegsejt kapcsolódása
más sejthez, amely lehetővé teszi az
ingerület továbbadását)
Ideg-ideg szinapszis:
axon-dendrit, axon-sejttest, axon-axon
kapcs.
Ideg-izom szinapszis
Szinapszis fajtái működés szerint
1. Elektromos szinapszis
•a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer)
illeszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék
csatornái létesítenek kapcsolatot
•A konnexonokon át ionok és kis molekulák
szabadon áramolhatnak
•így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de
mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig
előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja.
•a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben
a szívizom sejtjei között tipikus.
2. Kémiai szinapszis
• az ingerület kémiai anyagok
közvetítésével történik, ami lassabb
ugyan, de csak egy irányban történhet
Lehet:
•Gátló (A sejttesten
az axon
eredésénél)
•Serkentő
(Dendriten,
sejttesten)
Ingerületátvivő anyagok
Serkentő szinapszisban:
• Acetilkolin
• Noradrenalin
• Glutaminsav
• Szerotonin
• Dopamin
Hatásuk: csökken az
ingerküszöb
1 serkentő szinapszis nem
okoz AP-t.
A szinaptikus hólyag alakja
gömb.
Gátló szinapszisban:
• γ –amino-vajsav (GABA)
• glicin
Hatásuk: nő az ingerküszöb
Akár 1 gátló szinapszis is
leállíthatja az AP-t.
A szinaptikus hólyagok
alakja tojásdad.
Ld. 7. dia táblázata!
Drogok hatása az ingerület
vezetésére
• Tudatmódosító szerek: Az idegi szinapszisok
működését zavarják meg
• Élénkítő szerek:
a serkentő szinapszisokban a dopamin és a
noradrenalin anyagcseréjére hatnak:
– Kokain: gátolja a kiürült neurotranszmiter
visszaépülését a végbunkóba
– Amfetamin: fokozza a neurotranszmitter ürülését
– >az izgalmi állapot tartósan fennmarad
• nyugtatók (depresszánsok) és részben az
alkohol:
– gátolják az ingerületátvivők ürülését
– képesek bekötődni a gátló szinapszisokban
ható gamma-amino vajsav kötőhelyéhez
– > tovább nyitva maradnak a kloridion
csatornák, tovább fennáll a hiperpolarizáció,
fokozódik az idegrendszeri gátlás.