Transcript LEAN és a minőség, Six Sigma
Minőségmenedzsment 5. előadás
LEAN – karcsú gyártás Six Sigma
LEAN alapelv
„Mindent azért teszünk a gyártási folyamatainkban a vevői rendelés pillanatától fogva, hogy pénzt kapjunk a kész termékért. Ennek érdekében csökkentjük az előállításhoz szükséges időt azáltal, hogy eltávolítjuk az érték nem hozzáadó tevékenységeket, azaz a veszteségeket.”
Taiichi Ohno
Érték
amiért az ügyfél fizetni hajlandó, ami a termék funkcióját, színét, formáját, egyéb tulajdonságait úgy változtatja meg, hogy a termék közelebb kerül a vevő által elvártakhoz ill. amit már első alkalommal is helyesen végzünk el.
Veszteség
mindazon tevékenység, amely közvetlenül nem állít elő a vevő számára értéket.
szükségtelen, megszüntetendő
az értékteremtést támogató, meg nem szüntethető
kategóriákba.(például a szállítás egy része)
Muda – 7 veszteség forrás Mura –
egyenetlenséget, kiegyensúlyozatlanságot, szabálytalanságot jelent
Muri –
túlterheltséget, túlterhelést jelent
A 7 veszteségforrás
Készlet Túltermelés Várakozás Felesleges szállítás Felesleges mozgás Felesleges munkavégzés Hiba
A lean gondolkodás
Munkafolyamat Hagyományos fejlesztés Lean fejlesztés Nem értékteremtő folyamat Értékteremtő folyamat
Célok
Kiegyenlített (balanced) rendszer Támogató célok: A rendszer töredezettségének megszűntetése A rendszer rugalmassá tétele A veszteségek csökkentése
A LEAN és a minőség
Kaizen
3 gen: Gem-ba – a konkrét helyen Gen-butsu – a konkrét dolgot Gen-jitsu – tényszerű adatok alapján A kaizen esernyő:
Minőség fejlesztés - Jidoka
Jidoka (Automatizálás) – a hibák automatikus felismerése, monitoring rendszerek beépítése, Hiba jelzése A rendszer leállítása .
Poka Yoke – hibabiztos megoldások
illesztési módszerek rögzített érték módszer sorrend módszer
Kanban kártya
Kanban japán szó, jelensége: “ jelzés ” or “ látható jel ” Jelzés, hogy gyártani kell valamit Jelzés hogy szállítani kell valamit Papír nélküli termelés irányítási módszer
Megelőző karbantartás és takarítás
5S Sort rendszerezés Straighten – elrendezés Sweep – tisztán tartás Standardize – standard utasítások Self discipline oktatás
TPM
Célok
Gyártórendszer hatékonyságának növelése Teljes életciklusra kiterjedő karbantartási rendszer
Eszközök
Szervezeti egységek bevonása Alkalmazottak aktív bevonása Motivációs rendszerrel való összehangolása: autonóm team munka
TQM alapelemek - TPM alapelemek
Vevőközpontúság Teljes elkötelezettség Folyamatos javítás Vevőközpontúság A szervezet minden szintjének bevonása a döntési folyamatokba Folyamatos javítás (PDCA ciklus)
TPM - Alapelvek
1.
Emberközpontú megközelítés
karbantartónak
:
a kezelő nem szétesésig hajtsa a gépet saját teljesítménye növelése érdekében, hanem már a hiba megjelenésekor tegyen említést arról a
2.
vezetés elkötelezettsége
biztosítása. : felső vezetés támogatása, szükséges anyagi erőforrások, eszközök infrastruktúra
3.Megoldások kidolgozása a részletekig
: ha a konkrét részletekig ki van fejtve és szabályozva,
csoportmunkában
, hogy mindenkinek a szempontja érvényesüljön 4.
Termékminőség
: törekedni kell a
nulla hiba
elérésére.
5.
Folyamatos fejlődés
: PDCA alkalmazása a karbantartás során is.
TPM - Veszteségforrások csökkentése:
Állásidő, üzemen kívül töltött idő (downtime)
Műszaki meghibásodások, üzemzavarok, (pl nincs alkatrész készleten) Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek
Nem megfelelő sebességből adódó veszteségek (speed losses)
Holtidő (üresjárat), kisebb leállások (az adathiányból eredő hibás karbantartási döntések vesztesége) Csökkentett sebesség. (rossz műszaki állapot miatti alacsonyabb kapacitás)
Hibák (defects)
Minőségi hibák és selejt (termékhibák, újra megmunkálások és selejt okozta veszteség) Indítási, kitermelési veszteségek (nem indokolt beindítás vesztesége)
TPM – OEE (Overall Equipment Effectiveness)
A gyártórendszer hatékonysága OEE=A*P*Q A (aviability) – rendelkezésre állás P (performance rate) – teljesítmény faktor Q (quality rate) – minőség faktor
Rendelkezésre állás (A)
Rendelkezésre állás= (terhelési idő – állás idő)/terhelési idő terhelési idő: egy adott időszak alatt (hónap, hét), a gép rendelkezésre állását, készenlétét jelenti.
állás idő - amikor a gép műszaki meghibásodás miatt, beállítás, összeszerelés stb. miatt áll Működési idő= terhelési idő-állás idő
% ban adja meg, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit működött termelő üzemmódban a gép
Teljesítmény faktor (P)
Teljesítmény faktor= Nettó működési ráta*működési sebesség ráta [(output*aktuális ciklusidő)/működési idő]*[ideális ciklusidő/aktuális ciklusidő]
Működési sebesség ráta
– a csökkentett sebességből adódó veszteség
Nettó működési ráta
– a kisebb leállásokból eredő veszteséget adja meg
%-ban mutatja ki, hogy az elfogadott (maximális) teljesítményszinthez képest milyen teljesítmény szinten üzemel a gép
Minőségi faktor (Q)
Minőségi faktor= megfelelő termékek száma/input Megfelelő termékek száma= Input – (kezdeti hibák+folyamathibák+próba termékek)
% ban adja meg, hogy a legyártott termékből mennyi volt megfelelő minőségű
Six Sigma
LSL
3 sigma process
1 σ – 691 462 ppm 2 σ – 308 538 ppm 3 σ – 66 807 ppm 4 σ – 6 210 ppm 5 σ – 233 ppm 6 σ – 3,4 ppm
1 sigma process
USL LSL USL 3 σ 3 σ 5% is out of limits!
6 σ 6 σ
DMAIC
Define Measure Analyze Improve Control
PDCA
Plan Do Check Act
Meghatározás- Define
Esettanulmány kidolgozás Projekt értékelés Pareto elemzés Feladat meghatározása
Project Risk and Return matrix
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 STARS LOW-HANGING FRIUTS ?
DOGS 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Risk factor
Mérés - Measure
Mutatók kiválasztása Xy mátrix FMEA Mérések igazolása Gauge R&R elemzés
Elemzés - Analyze
Határozzuk meg a teljesítmény célokat Határozzuk meg a független változóakt (x) Elemezzük a szórás forrásait.
Fejlesztés - improve
Taguchi modell Taguchi minőség megközelítés QFD függvény Taguchi féle kísérlettervezés