Tanfelügyelet – egységes külső értékelés a köznevelési intézményekben

A megújuló köznevelés értékelési keretrendszere Minősítés Tanfelügyelet Önértékelés

Pedagógus Pedagógus Vezető Intézmény Pedagógus Vezető Intézmény

A fejlesztések tartalmi kapcsolata Önértékelés Tanfelügyelet Minősítés

Értékelési területek, szempontok, eszközök Értékelési területek, szempontok, eszközök Értékelési területek, indikátorok

Szakértői feladatok, képzések A képzések bemeneti követelményei:

- 14 év pedagógiai gyakorlat - Pedagógus szakvizsga - Pedagógus és/vagy intézményértékelési tapasztalat

Kiválasztási szempontok:

- Szakértői kompetenciák - Jogszabályi háttér ismerete - Területi és szakterületi szempontok

A szakértőkkel szembeni elvárások:

- A képzések sikeres elvégzése - Jelentkezés a szakértői névjegyzék „pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés” szakterületére - A szakértői feladatok szakszerű ellátása

A tanfelügyelet standardjai 1. Az ellenőrzés fajtájának megfelelő

A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése Az intézmény ellenőrzése - értékelése

2. Egységes, de figyelembe vevő az intézménytípusok sajátosságait

(óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény, szakszolgálat, pedagógiai szolgáltató)

Tanfelügyeleti kézikönyv(ek) 1. Alapelvek, célok 2. Az ellenőrzés menete

   az ellenőrzés folyamatának leírása, a szakértők feladatainak meghatározása, a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása

3. Területek, módszerek, eszközök

 elemzési és megfigyelési szempontsorok,    kérdőívek, interjú kérdések, értékelőlapok

A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés

  a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

2. Helyszíni ellenőrzés

 óralátogatás  az interjúk elkészítése,  a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.

3. Összegzés – értékelés

 a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,  erősségeket és fejleszthető területeket,  elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

Az intézmény ellenőrzésének lezárása 4. Az intézményfejlesztési terv elkészítése

 a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét,  a nevelőtestület elfogadja,  az intézményértékelés és a fejlesztési terv nyilvános

A pedagógus ellenőrzésének területei 1. Módszertani felkészültség

A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.

2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás.

3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.

4. A pedagógiai folyamat tervezése

A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

A pedagógus ellenőrzésének területei 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása

A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése

A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése.

7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás

A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése.

8. Az autonómia és a felelősségvállalás

Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés

 az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része,  kivitelezés segédeszközei  a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai).

2. Óra-/foglalkozáslátogatás

 két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése.

3. Interjú

 a pedagógussal óramegbeszélés  interjú az intézmény vezetőjével.

4. E-portfólió

 a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segíti de

nem értékeljük

A vezető ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

A tanulás és tanítás tervezése és hatékony működtetése.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a fejlesztést igénylő területek azonosítása.

jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból

3. Saját maga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

A vezető ellenőrzésének területei 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

A jogszabályok követése, kezelése, a vezető kapcsolatai.

a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és

A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés

 a vezetői pályázat,  egyes intézményi alapdokumentumok,   intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja).

2. Interjúkészítés

 a vezetővel,  a fenntartó képviselőjével,  a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel.

3. Kérdőíves felmérés

 pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredményének vizsgálata.

Az intézmény ellenőrzésének területei 1. A pedagógiai folyamatok

Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.

3. Eredmények

A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

Az intézmény ellenőrzésének területei 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Az intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben.

6. A pedagógiai működés feltételei

A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése.

7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés

 az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok,  az intézményi önértékelés eredménye,   a mérési eredmények, (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja).

2. Interjú

 a fenntartóval,  az intézményvezetővel,    munkaközösség - vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel, a szülők képviselőivel.

Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei 3. Kérdőíves felmérés

 elégedettségmérés eredménye: a) pedagógusok b) szülők c) (tanulók).

4.

Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése

 a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata.

5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – a működés

2014. átmeneti időszak: - A tanfelügyeletet az OH szervezi - Pilot értékelések, amelyek eredménye beszámítható 2015-től „éles” működés: - A szervezők a kormányhivatalok (informatikai támogatással) - A tanfelügyelet a minősítési tervhez igazodik - Az intézményekkel mindig egyeztetve - 1-1 napot vesz igénybe

A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – tervek

Az éles működés tapasztalatainak felhasználásával: • A jogszabályi háttér finomhangolása • A standardok és az informatikai támogatás továbbfejlesztése • A szakértői képzések továbbfejlesztése, kiegészítése • Távlati cél: 5 éven belül stabilan működő tanfelügyelet

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Maus Pál [email protected]