Transcript A szakdolgozatírás formai követelményei

Dolgozatírás
Pándi Dóra Edit
TE könyvtáros
2014. november 20.
Mit várnak el tőlünk?
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Egy tudományos probléma elméleti és /vagy kutatásával foglalkozó diplomamunka szerkezete:
Bevezetés: a probléma exponálása (felvetése), a témaválasztás indoklása, a vizsgálat, kutatás célja.
Szakirodalmi áttekintés: a vizsgált probléma bemutatása, a vonatkozó elméletek, kutatási
eredmények összefoglalása.
Kérdésfelvetések, hipotézisek: elméletileg megalapozott, irodalmi ismeretek alapján
megfogalmazott, igazolásra váró állítások, melyek megvilágítják a vizsgált jelenséget.
Módszerek: a vizsgált személyek, szervezetek, az alkalmazott eszközök és az empirikus adatgyűjtés
menetének bemutatása.
Eredmények és megbeszélés/megvitatás: az alkalmazott módszer által nyert adatok értékelése,
értelmezése, azaz rá kell mutatni arra, hogy milyen jelenségek lehetnek a kapott eredmény
hátterében; hogyan értékeli ezt; a kapott eredmények mennyire felelnek meg a szakirodalomi
adatoknak, eredményeknek.
Összefoglalás és következtetések: az elvégzett munka értékelése, erősségeinek és gyenge pontjainak
bemutatása, döntés és reflektálás a dolgozat elején megfogalmazott hipotézisekre,
kérdésfelvetésekre. A továbblépési lehetőségek, milyen új területekre (új probléma, más módszer
alkalmazása, gyakorlati alkalmazás lehetősége)hívja fel a figyelmet.
Összefoglaló: a diplomamunka egyoldalas összegzése.
Irodalomjegyzék (egységes formátumban)
Melléklet: a vizsgálati módszerek dokumentálása, táblázatok, ábrák, fotók stb.
Vázlat a szakdolgozathoz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
fejezet mindig egy bevezető fejezet legyen: Miért
választottad ezt a témát, és hogy miről fog szólni a
dolgozat. Maximum 2 oldal!
fejezet: általánosságok a témáról: Például az úszásról
valami általános megközelítés. Maximum 5 oldal!
fejezet: a témád valamilyen speciális megközelítésből.
Például: az úszás szerepe a gyógytestnevelésben.
fejezet: speciális megközelítés/ vagy ha kutatás zajlott/
kérdőív/ saját tapasztalat a témával kapcsolatban.
további fejezetek, stb.
Eredmények levonása, következtetések
Összefoglalás
A kezdet
• Ha megvan a cím/téma gondolkodjunk el
rajta, mit lehet még belesűríteni a
témánkba.
• Ne feledkezzünk meg a témánk
határterületeiről.
• A szakirodalom gyűjtésénél sokat lendít
a munkán, hogy ha mindent
beleveszünk, ami érinti témánkat.
• Például: A témánk „Az úszás jótékony hatása az
emberi szervezetre”. Miről írhatunk itt?
• Úszás, rehabilitáció, úszás+gyógytestnevelés,
úszás+terápia, gyógyúszás.
• Másik: „A jó és a rossz edző”. Ez a téma
felölelheti: edzői magatartás/viselkedés,
pszichológia, pedagógia, nevelői tevékenység,
edző személyisége, edző-sportoló kapcsolat.
• Próbáljuk meg minél több irányból megközelíteni
a témánkat! Annál több mindenről tudunk írni!
A kereső kérdés
• Nagyon fontos a megfelelő kereső
kifejezések megalkotása.
• Ne csak magyar nyelvű szakirodalomban
gondolkodjatok!
• Fordítsátok le angolra és/vagy németre
a kereső kifejezésetek és próbáljatok
meg úgy is rákeresni az
adatbázisainkban és a Google-ban.
• A tartalomjegyzék elkészítése miatt a
fejezetek címét érdemes a word-ben
címsorokká alakítani. Ezekből a word
automatikusan el tudja készíteni a
tartalomjegyzéket a kijelölt oldalra.
• Nagyon fontos, hogy a bibliográfiát
betűrendbe állítsuk!
• Érdemes úgy készíteni a bibliográfiát, hogy
minden tételt egymás alá írunk enterekkel
elválasztva. Amikor minden szerepel a
word-ben betűrendbe állítjuk, és csak ez
után számozzuk!
Egységesítés!
• A hivatkozások elkészítésénél nagyon
fontos, hogy a dolgozaton belül végig
egységes legyen! Mindenhol ugyan
abban a formátumban szerepeljen! Ez
vonatkozik az elemek sorrendjére és a
központozásra is!
Felhasználható típusok
•
•
•
•
Könyv;
Könyvfejezet;
Folyóiratcikk (internetes folyóirat);
Internetes weboldal (nagyon szigorú
keretek között);
• Korábban a témában készült
diplomamunka, doktori értekezés.
Könyvre való hivatkozás
Szükséges adatok, melyeket fel kell
tüntetni a tételben:
• az összes szerző nevét
• a kiadás évét
• a könyv címét
• a kiadó nevét
• a kiadás helyét (városnév)
Például
• Földesiné Szabó Gyöngyi , Gál
Andrea és Dóczi Tamás (2010):
Sportszociológia. Semmelweis
Egyetem Testnevelési és
Sporttudományi Kar, Budapest.
Könyvfejezetre való hivatkozás
Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben:
• a fejezet összes szerzőjének nevét a kötetben megjelent
sorrendben
• a kiadás évét
• a fejezet vagy tanulmány címét, ahogyan a kötetben
szerepel
• a kötet szerkesztőjének nevét (szerkesztőinek neveit),
ahogy a kötetben szerepel(nek)
• a kötet pontos címét
• a kiadó nevét
• a kiadás helyét (városnév)
• a fejezet vagy tanulmány első és utolsó oldalának
oldalszámát
Például
• Gál Andrea (2005): Sociological
Aspects of Mediated Women’s
Sport. In: Földesi, Gyöngyi Szabó és
Gál, Andrea (szerk.): New Social
Conditions in Sport. MSTT,
Budapest. 94-115.
Folyóiratcikkre való hivatkozás
Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben:
• az összes szerző nevét a folyóiratban megjelent
sorrendben
• a megjelenés évszámát, amikor a cikk megjelent
• a cikk címét, ahogyan a folyóiratban szerepel
• a folyóirat pontos címét
• annak a folyóiratfüzetnek az évfolyamát, amiben a
cikk megjelent
• annak a folyóiratfüzetnek a számát, amiben a cikk
megjelent
• a cikk első és utolsó oldalának oldalszámát
Például
• Szőts Gábor, Sós Csaba, Petrekanits Máté és
Frenkl Róbert (1997): A három
makrociklusos felkészülési rendszer
nyomon követése orális glukóz tolerancia
teszt és spiroergometria segítségével junior
korú úszókon. Testnevelés- és
sporttudomány, 28. 1, 8-15.
Megjegyzés 1.
• ha az internen vagy adatbázisban találunk folyóiratot,
melyen feltüntették a fent említett adatokat, akkor azt
úgy írjuk le, mintha valóban a kezünkben lett volna a
folyóirat!
• Nem kell mellé csatolni a linket, de minden adat
szerepeljen ott, mintha nem is az interneten találtuk
volna a folyóiratot!
• Például:
http://www.mstt.hu/kiadvany.php?menu_kod=3&alm
enu_kod=1
Internetcím
• Kerüljük a weboldalakra való hivatkozást, de
lehetnek olyan esetek, amikor valami nagyon a
témánkba vágó, és szakszerű anyagot találunk
az interneten. Vagy esetleg egy PDF
dokumentumot, mely nem irható le könyvként
és folyóiratként se, de valamiért nagyon
szeretnénk szerepeltetni.
• Akármilyen buta weboldalt ne használjunk fel,
csökkenti dolgoztunk minőségét! Például a
wikipédiát sem ajánlott!
1. eset
• olyan weboldalt szeretnék leírni, mely egy szakmainak
tűnő anyagot tartalmaz, és még a szerző neve is fel van
tüntetve
• Pl: Pincési László: Sportolók kontra edző, viták, érvek,
büntetések: Vita az edzővel: Janicsnak bejött,
Husztinak nem. Elérhető:
http://www.origo.hu/sport/20071026-sportolokontra-edzo-vitak-ervek-buntetesek.html?pIdx=4
Utolsó megtekintés ideje: 2014. november 15.
2. eset
•
Nincs szerző, csak szakmai anyag
Diszkoszvetés. Elérhető:
http://www.magyar.sport.hu/sport/jat
ekszabalyok/j_diszkoszvetes.htm
Utolsó megtekintés ideje: 2014.
november 15.
3. eset
• PDF fájlra hivatkozás
• Dr. Vágó Béla, dr. Gyimes Zsolt, Benczenleitner
Ottó, Szalma László: Edzői magatartás és szülői
hozzáállás a sikeres atléták felnevelése és
menedzselése érdekében. [PDF dokumentum]
Elérhető:
http://www.masz.hu/images/stories/SzakmaiI
rasok/2012/jan_12/edzi%20magatarts%20s%2
0szli%20hozzlls.pdf Utolsó megtekintés ideje:
2014. november 15.
Korábbi dolgozat
• Korábban a témában készült szakdolgozat, diplomamunka,
doktori értekezés, PhD dolgozat:
• Ezeket idézni nem szokás, viszont nagyon hasznos lehet. Hiszen
ha valaki a mi témánkhoz hasonlót írt egyszer már felderítette a
terület szakirodalmát! Mindenképpen nézzük meg az ilyenek
irodalomjegyzékét, mert nagyon jó kiinduló pont lehet, hogy Ő
mit használt fel.
• Így nagy segítséggel indulhatunk a szakirodalom feltérképezése
során, hiszen valaki korábban már elvégezte a gyűjtést. Ilyenkor
az érdekesnek vélt műveket személyesen is meg kell tekinteni!
Nem csak bemásoljuk az irodalomjegyzékbe!
• Ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell keresni semmit, hiszen
akár több éves is lehet az a dolgozat, azóta számos új szerzemény
születhetett a témában.
Szövegközi hivatkozás
1.
2.
Ha szó szerint idézem a szerzőt, például egy teljes
mondatot emelek át a művéből. Ilyenkor a
mondatot idéző jelbe kell tenni és pontosan jelölni,
hogy honnan származik. Pl. „Az egyensúlyozási
képesség fejlesztése a tornasport egyik legfontosabb
és egyben legkomplexebb problematikája.”
Ha csak gondolatot, gondolatmenetet veszek át,
abban az esetben is jelezni kell, hogy honnan vettem
az ötletet. Olyan esetben alkalmazzuk ezt, ha a
gondolatot egy könyvből szerezzük, és felismerhető
hasonlóság van a mondandóban, még akkor is, ha
átfogalmazzuk a mondatot. Ilyenkor is jelölni kell a
forrást, de az idézőjelet elhagyhatjuk.
Szövegközi hivatkozás formái
•
•
•
•
•
•
•
•
A TF tudományos folyóirata, a Kalokagathia hivatkozási formája is például
szolgálhat:
Gondolatmenet átvétele esetén:
Szöveg közben: (Haag, 2002).
Két szerző esetében: (Sanders és Graham, 1995).
Több szerző esetén, a nevek között vessző, az utolsó szerző előtt vessző:
(Salvara, Bognár és Biró, 2002).
3 vagy több szerző esetén vagy kiírom mindet, vagy az „mtsai” rövidítést
alkalmazom: (Lathrop és mtsai, 2001).
Ha ugyannak a szerzőnek, ugyan abban az évben megjelent két
különböző műve és mind a kettőre hivatkozunk:
(Bognár, 2002a) később (Bognár, 2002b). Ezt a dolgozat végén
Szövegközi hivatkozás formái
• Szó szerinti idézet esetén:
• A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás
megjelöli az oldalszámokat is (Kay, 2004. 43). Ha egy szerzőnek
azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes
évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).
• Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes
tételeket pontos vessző(;) választja el és a nevek alfabetikus
sorrendben követik egymást (Frenkl, 2003; Gergely, 2004;
Keresztes, Pluhár és Pikó, 2003).
• A szerzők neve minden esetben dőlt betűvel van feltüntetve!
Szövegközi hivatkozás formái
• Az idézett rész után indexet rakunk és
lábjegyzetbe írjuk be az eredeti mű
adatait. 1
•
1
Bucsy Gellértné (2009): The role of physical education in
kindergarten in the establishment of life-time sport. In: Hughes,
Mike, Dancs, Henriette és Nagyvaradi, Katalin. Data2Win, Cardiff.
41-49.
Képek jegyzéke
• Ha képet illesztünk be a dolgozatba, ugyanúgy le kell
hivatkozni, hogy honnan vettük. A dolgozat írása
közben készítsünk képaláírást, hiszen ez alapján tudjuk
elvégezni a hivatkozást. Ajánlott a kép alá helyezni a
szöveget.
• Pl. 3. ábra: A helyből távolugrás összesített
eredményei.
Ifj. Tóth János , Tóth János és Hamar Pál (2012): Iskolai
testnevelésben és tanórán kívüli labdarúgó foglalkozásokon részt
vevő 9-10 éves tanulók teljesítményének elemzése. Magyar
Sporttudományi Szemle, 13. 49, 41-45.
Felhasznált irodalom
• A hivatkozott irodalom a tanulmány végére
kerül a szerzők (első szerző) szerinti szigorú
betűrendben felsorolva. Ugyanannak a
szerzőnek a publikációit évszám szerinti
sorrendben kell felsorolni. A szövegben
előforduló minden hivatkozásnak meg kell
jelennie az irodalomjegyzékben.
Csatolandók
• Ne felejtsétek a szakdolgozathoz csatolni az alábbi
dokumentumokat:
 Felhasználási engedély a TF Digitális könyvtár
számára
 Eredetiségi nyilatkozat
 CD borító sablon
Mind megtalálható a „hallgatók/szabályzatok”
menüpontban a TF honlapján.
Leghasznosabb források
• SportDiscus adatbázis, mely elérhető a
könyvtárában, vagy otthonról Neptun kóddal.
• TF Digitális könyvtár
• A Magyar Sporttudományi Társaság
honlapjáról elérhető Magyar Sporttudományi
Szemle c. folyóirat.
• A Magyar Edzők Társasága honlapjáról
elérhető Magyar Edző c. folyóirat.
Köszönöm a figyelmet!