Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács 2013. június 04.

Mi jut eszünkbe a HÁLÓZAT szóról?

 Mindenki írhat szavakat, 1 percig  Mindenki rajzolja le, hogy milyennek képzel egy hálózatot.

 Milyen hálózatot szeretnének építeni az eredményes tehetséggondozás érdekében?

A hálózat…

Egymással különböző módon kapcsolatban álló, azonos értékű elemekből álló rendszer. Skálafüggetlen, gyengén kapcsolt, egymásba ágyazott kisvilág.

Jellegzetes életciklusa van.

Hálózati modellek

Hangyaboly

Kis elemszám, kis távolság

Fészek Bálnacsorda

Kis elemszám, nagy távolság Nagy elemszám, kis távolság

Méhraj

Nagy elemszám, nagy távolság pl.: NKI pl.: „MAG-háló” Egy nagyváros közoktatási intézményei Pl.: Ökoiskola hálózat

Típus

gyakorlat közösség

Oktatási hálózatok Fő funkció

Szakemberek gyakorlati problémáinak megoldása

Jellemző tev.

Tapasztalatcsere szervezetek hálózata tanuló hálózat A szervezetek eredményességének növelése Együttműködés a tanulási eredmények és képességek növelése érdekében Laza kapcsolatok, egymás kompetenciáinak használata Közös tanulás, megfelelő struktúra

Gyakorlatközösségek

 A gyakorlatközösségek olyan emberek csoportjai, akik közös téma iránt érdeklődnek, szeretnének valamit jobban csinálni, és a tanulás érdekében rendszeresen kommunikálnak (Etienne Wenger)  Szakterület : elköteleződés és szakértelem  Közösség: tanulásra alkalmas kapcsolatok kiépítése, információ-megosztás  Gyakorlat: a résztvevők egy közös terület művelői, szakemberek, akik saját gyakorlatukat fejlesztik az együttműködés során

Szervezetek hálózata

A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata:   Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia) szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.)  Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.) Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata

A tanuló hálózatok jellemzői

 Közös értékek és jövőkép  Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereiért  Tanulásközpontú együttműködés  Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás  Támogató és megosztott irányítás  Kapacitásfejlesztés és támogatás  Kiszámíthatóság

Létrehozásának feltételei

 Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik, egy a megvalósítást segítő szervezetben  A középpontban a diákok tanulása áll  Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására  Önkéntes irányítás és menedzsment

1.

2.

3.

4.

Létrehozásának lépései I. Alapelvek

Megosztott irányítás

– jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások

Közös birtoklás

–

a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy olyan elk é pzel é s k ö r é , amely vonz ó és elkötelező (A közös elképzelések fejleszt é se fontosabb, mint a p é nz)

Közös morális cél: a diákok tanulása és jóléte

– a tagoknak szil á rdan kell hinni ü k abban, hogy közösen t ö bbet tudnak tenni a gyerekek é rt, mint külön-külön. Minden egyes gyerek tanul á si teljes í tm é ny é nek a jav í t á sa a legfőbb hajt ó erő.

K ö z ö s felelősség a munka minőségéért és értékéért

–

közös hálózat é rt é kelő strat é gia (m é rföldkövek, tevékenységek, eredmények)

II. Együttműködő szervezet kiépítése

5.

6.

7.

Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről)

Együttműködő kapcsolatok A tanulás 3 területe:

tanulás a közös tudásalapból, a gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű tanulás)

III. A gyakorlat megváltoztatása

8.

9.

10.

11.

12.

Vizsgálódás, kutatás –

kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés

A változás és a fejlesztés képességének építése –

tervezett stratégiák az intézményeken belül és az intézmények között; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás

Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására -

közös tanulás és fejlődés

A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás –

tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában

Tanulságok

 A hálózatokban az információcsere és a kapcsolattartás eredményességét általában a skálafüggetlen eloszlás biztosítja.

 A hálózatok mérete és az elemek egymástól való földrajzi távolsága befolyásolja a kapcsolattartás módját és hatékonyságát.

 A tanuló hálózatok eredményesen tudják támogatni az iskolafejlesztést.

 Tanuló hálózatok addig működnek eredményesen, amíg a „befektetetés” arányos a „haszonnal”.

[email protected]