Transcript 2013/14-es félév 4. előadás kármentesítés monitoring

Környezeti Kárelhárítás
Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2
6. Előadás: Monitoring
Előadó: Jolánkai Zsolt
Tartalom
•
Monitoring a kármentesítési eljárás különböző fázisaiban,
jogszabályban rögzített elemek
•
Monitoring a különböző környezeti elemek esetén
•
Monitoring vizsgálat eszközei
•
Monitoring tér- és időbeli kiosztása
•
A természetes koncentrációcsökkenés monitoringja
•
A monitoring eredményeinek bemutatása és értékelése
•
Adatok kezelése
Jogszabályban rögzített elemek
„A kármentesítési monitoring magában foglalja annak
a) tervezését;
b) megvalósítását;
c) működtetését;
d) felülvizsgálatát;
e) megszüntetését.”
„A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:
a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését,
megfigyelését;
b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres
értékelését;
c) a monitorozást elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú
adatszolgáltatást;
d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal;
e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését;
f) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére
vonatkozó terv készítését.”
Jogszabályban rögzített elemek
„A kármentesítési monitoringot
a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig,
b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt folytatni kell”
A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalma
1. Alapadatok
2. Előzmények
3. A kármentesítés korábbi szakaszaiban kialakított kármentesítési monitoring bemutatása
(amennyiben készült)
4. A monitoring esetleges hiányosságainak bemutatása, rövid indokolással (csak jelentés
esetében).
5. A 4. pont szerinti hiányosságok pótlására vonatkozó tervek a 9. számú melléklet 7. pontja
szerinti részletezéssel (csak jelentés esetében).
6. A monitoring eredményeinek részletes bemutatása
7. Egyebek
8. A 21. § (10) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok
Általános elvek
Monitoring célja:
Ellenőrzés!
A szennyezés okozta károsodás mértékét
A mentesítési tevékenység eredményességét
Szennyezés megszűnését
Utóellenőrzés
Mit kell vizsgálni?
Egyes környezeti elemek paramétereit, szennyezőanyag komponenseket kell mérni. Általában
koncentrációmérést jelent. Ennek térbeli eloszlását és időbeli változását vizsgáljuk.
Mit foglal magába?
Mérés, megfigyelés, adatgyűjtés, feldolgozás, nyilvántartás, értékelés, (módosítás)
Mitől függ, hogy kell-e monitoring?
Környezeti kockázattól függ. (RR-t megkérdezni)
Monitoring rendszer vízjogi engedély köteles!
Monitoring fázisai
A beavatkozás általában kisebb nagyobb megszakítással követi a feltárást.
1. Tényfeltárást megelőzően
Különösen akkor érdekes, ha már van a területen megfigyelésre alkalmas kút.
2. Tényfeltárás alatt
Feltáró fúrások állandósításával kialakíthatjuk az első pontokat.
3. Tényfeltárás és műszaki beavatkozás között
Ebben az időszakban ellenőrizhető például a környezeti kockázat mértéke
4. A műszaki beavatkozás alatt
Hatékonyság ellenőrzése
5. A beavatkozást követően
A beavatkozást követően 4 évig szükséges üzemeltetni a monitoring rendszert. Ha a
szennyeződés megszűnik, a rendszer megszüntetésre kerül.
Monitoring az egyes elemekben
Az engedélyezésről:
Vízjogi engedély megszerzéséhez szükséges dokumentációt külön jogszabály (18/1996(VI.13.)
KHVM rendelet) tartalmazza.
Vízjogi engedélyezés során a megfigyelőkutak nyilvántartásba kerülnek.
Környezeti elemek szerint
Talaj és földtani közeg
Szorpció a talajszemcséken  talajminták vizsgálata
Felszíni és felszín alatti víz
Hígulás és biodegradáció miatt gyorsan változhatnak a koncentrációk  állandósított monitoring
szükséges.
Levegő
Talajszennyezés esetén a póruslevegő telik meg illékony komponensekkel, majd innen kijuthat a
levegőbe.
Felszíni szennyezés esetén az illékony komponensek közvetlenül a levegőbe párolognak.
A mérés tehát két különböző helyen történhet.
Élő környezet
Biomonitoring: a tényleges hatások vizsgálata
Monitoring telepítés szempontjai
Folyadékszint és vízhozam mérések:
A területen fellelhető víztestek közti hidraulikai kapcsolat feltárása alapvető feladat.
Ehhez még a tényfeltárás kezdeti időszakában szükséges megfigyelő kutakat telepíteni, azok
vízszint ingadozásait rögzíteni. Szezonális vízszint ingadozások is rögzíthetők.
A felszíni víztesteken vízhozammérést szükséges lehet végezni.
Felszín alatti vízből való kivétel vagy betáplálás mennyiségét is rögzíteni kell.
A monitoring hálózat telepítésének szempontjai:
1. Figyelőpont telepítése a háttér-vízminőség változásának mérésére („up-gradient”) olyan helyre
ahonnan a szennyezőforrás felé áramlik a víz
2. Közvetlenül a szennyezőforrásban
3. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban (lehetőleg a csóva
középvonalában) a szennyezőanyag csóván belül
4. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban a csóva két oldalán a
szennyezőanyag csóva pereméhez lehetőleg közel csóva geometria változás, áramlási irány
változása
5. Áramlási irányban a szennyezőforrástól „down-gradient” irányban az áramlás irányában olyan
helyre, melyek közel vannak a csóva pereméhez  terjedés korán észlelhető
6. A szennyezőforrás és a védendő objektum (pl. vízbázis) közé, ha annak nincs saját megfiygelő
rendszere („sentinel-well”)
Monitoring telepítés szempontjai
Telepítés szempontjai folyt.
Többszintű áramlási rendszerek esetén vertikális megfigyelés szükséges: Egymás mellett több
mélységben szűrőzött kút telepítése.
Ha a 4., 5. kútcsoportot eléri a szennyezőcsóva, újakat kell telepíteni helyettük.
Talaj szennyeződés esetén az alatta lévő leginkább veszélyeztetett felszín alatti vízre kell
telepíteni mérő állomást. Vastag telítetlen zóna esetén a szennyeződés és a talajvízszint közé
több mélységben vízminőség –észlelő szondákat kell telepíteni.
Monitoring gyakorisága
Nincs általános elv
Kezdeti becslések alapján a várható koncentráció változásoknak megfelelően kell meghatározni a
mintavételi gyakoriságot. A bejövő adatok ismeretében néha módosítani szükséges a
gyakoriságot.
Egyenlő időközzel történjen a mintavétel, ha lehetséges.
Évente legalább egy mintát kell venni.
Vízrajzi mintavétel heti 1-2 alkalommal történik a gyakorlatban, ez olcsó vizsgálat, és hasznos a
terjedési számításokhoz.
Vízminőségi vizsgálatok jellemzően negyed évente történnek, igazodva a szezonális
periodicitáshoz.
Kármentesítés fázisában: a műszaki beavatkozásokhoz igazodva kell időzíteni.
A kármentesítés befejezése előtt ismételten feltárást kell végezni, ezeket a kezdeti feltáráshoz
igazodva, de nem az eredeti pontokból kell végrehajtani.
Természetes koncentrációcsökkenés
A természetes koncentrációcsökkenés bizonyítékai:
Elsőrendű bizonyíték:
Szennyezőanyag csóva csökkenő tendenciája, azaz a csóva határán, vagy azon belüli
megfigyelőpontokon a koncentráció csökkenését tapasztaljuk. Nagyobb a lebomlás
sebessége, mint az utánpótlás.
Növekvő koncentráció esetén az utánpótlódás nagyobb, mint a lebontás, stabil értékek esetén
pedig egyenlő a két sebesség. A gyakorlatban a szerves szennyezőcsóvák átesnek mind a négy
fázison.
BTEX csóva elméleti ciklusa CONNOR szerint (KU 6)
A mért koncentrációk grafikai ábrázolásával és trend analízisével becsülhető az életciklusa.
Mann-Kendall statisztikai elemzést is gyakran alkalmazzák a trendek vizsgálatához.
Monitoring gyakorisága
A természetes koncentrációcsökkenés bizonyítékai:
Másodrendű bizonyítékokat kémiai és bio(geo)kémiai indikátorok koncentrációjában beállt
változásoknak mérésével lehet adni.
• Kémiai és geokémiai adatok segítségével tömegmérleget kell készíteni és ennek segítségével
megmutatni, hogy a vizsgált szennyezőanyag koncentráció csökkenése összefüggést mutat-e
a metabolikus bomlás vagy anyagcseretermékek koncentrációjának növekedésével.
• Tracer teszt.
Harmadrendű bizonyítékok:
Mikrobiológiai vizsgálatok, melyek a felszín alatt élő honos mikroorganizmusok bontási
képességét vizsgálják.
A természetes koncentrációcsökkenéshez vizsgálandó paraméterek
Link
Monitoring eredményei
Eredmények bemutatása
Folyadékszint változások:
Monitoring eredményei
Eredmények bemutatása
Oldott és kötött formájú szennyezőanyagok koncentráció változása:
Legegyszerűbb az idősoros ábrázolás.
Háromszögdiagram alkalmazható szennyezőkomponens arányok ismertetésére.
VAPH- illékony aromás
VALPH – illékony alifás
EPH kevésbé illékony, extrahálható
Monitoring eredményei
Eredmények bemutatása
Bomlástermékek szelvénymenti eloszlása
Monitoring eredményei
Eredmények bemutatása
Geokémiai paraméterek idő- és hely szerinti eloszlása: Általános vízkémiai paramétereket
szelvény mentén ábrázolva láthatóvá válnak a lebontó folyamatok. Ha van biológiai lebontás
akkor az mindenképp meglátszik sok paraméteren. Ez elsősorban szerves szennyezőkre
jellemző. Szervetlen szennyezők közül az ammónia, nitrát és cianid lebonthatóak szintén.
A szervetlen anyagok leginkább nem destruktív folyamatok hatására csökkennek, mint a
kicsapódás, ioncsere, szorpció, kipárolgás.
A geokémiai paraméterek koncentrációit a bomlástermékekkel együtt történő ábrázolása
elterjedt módszer a szerves szennyezőanyagok időbeli vagy térbeli változására/eloszlására.
Adatkezelés
Számítógépes nyilvántartást kell vezetni a monitoring rendszerre vonatkozó és a mérési
adatokról.
A figyelőkutak adatait vízföldtani naplóban kell rögzíteni.. Tartalmaznia kell az azonosítót
(kataszteri szám), a kút helyi megnevezését, a létesítés időpontját, a koordinátákat, a
terepmagasságot, a csőperem magasságát, a csövezést, a szűrőzés adatait, a rétegsor leírását,
a felvett geofizikai szelvényeket, építéskor mért nyugalmi és üzemi vízszintet, vízhozamokat, hőmérsékletet, -minőségi adatokat.
Az észlelési adatokat minden alkalommal jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ennek formátumát az
adott akkreditált laboratórium találja ki.
Évente vagy egyéb meghatározott időközönként az adatokat a hatósághoz el kell juttatni.
Az adatok minőségéért a monitoring üzemeltetője a felelős.
Az adatoknak meg kell jelenniük a FAVI (Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási
Rendszer) rendszerében.