Transcript Dunántúl földrajza

DUNÁNTÚL
40%-a az ország területének, kettős arculatú körzet: az
északi-nyugati térség eltérően fejlődött a délihez képest:
alig sújtotta a törökdúlás
gazdaságára ösztönző hatású volt az osztrák piac
közelsége, előnyös a földrajzi fekvése
korán urbanizálódott térség, korán polgárosodott
a rendszerváltás után ez volt a külföldi tőkebeáramlás első
célpontja – ma lassan megfordul a trend
3 nagy természetföldrajzi tájegység:
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
I/1 – Alpokalja
óceáni hatások érvényesülnek: nyár hűvös, tél enyhe,
csapadék évi átlaga 800 mm
erdősültség nagyfokú – őshonos fenyőerdők
a talaj javításra szoruló kilúgozott barna erdőtalaj
→kedvezett a szarvasmarha-tenyésztésnek
Kőszegi-hegység – középidei gyűrt kristályos kőzetekből
álló alpesi rokonságú hegység – Írott-kő/882 m
Soproni-hegység – óidei gyűrt kristályos kőzetekből álló
alpesi rokonságú hegység – Magas-bérc/557 m
kavicstakarók – a jégkorszakokban az alpesi morénákból,
fagyaprózta törmelékekből felépülő hordalékkúpok
Zalai-dombság – pannóniai agyagokból felépülő dombsági
táj – jelentős kőolajvagyonnal Nagylengyel környékén
Fertő-tó – részben nádassal borított sekély tó, N. P.
Írott-kő
Kalapos-kövek
Soproni-hegység
Cák
Lővérek
Rába
Vasi-hegyhát
Göcsej
Kerített ház és konyhája
Őrség, Pityerszer
Fertő-tó
Zalai-dombság
Sopron - a „hűség városa”, az erdészeti és faipari felsőoktatás központja
Szombathely - hagyományos textil, cipő és faipara mellett a Phillips
összeszerelő üzeme működik itt
Torony - reménybeli lignitkészlete miatt fontos (a kőszénvagyon nagy része
természetvédelmi terület alatt fekszik!)
Kőszeg - mérsékelt idegenforgalom pl: Jurisits-vár - 1532
Szentgotthárd - a GM-Opel motor-összeszerelő üzeme
Zalaegerszeg - kis olajfinomító, ruhagyár, tej- és sajtüzem
Nagykanizsa - bútorgyár (Kanizsa-bútor)
I/2 Kisalföld
éghajlat kiegyensúlyozottabb, mint az Alföldön: nincs aszály,
több, és egyenletesebb a csapadék (600 mm), kis hőingás
komoly környezeti kockázatot jelent a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer esetleges befejezése
a mezőgazdaság jelentősége kimagasló (szarvasmarha,
sertés) + erre épülő gépgyártás, textil-, és élelmiszeripar
Győri-medence – a Duna asztalsimaságú feltöltött alföldje a
két legnagyobb Duna-szigettel (Szigetköz, Csallóköz)
Komárom-esztergomi síkság – a Duna teraszos völgye a
Gerecse északi peremén
Marcal-medence – a Marcal által „kitakarított” eróziós
medence + Ság és Somló bazaltsapkás tanúhegyeivel
Szigetköz
Gabcikovo
Ság
Somló
Győr - a „vizek városa”, Rába Rt: futóműgyár, Audi: gépkocsimotorösszeszerelő üzem, halódó műbőr- és csipkefüggönygyár
Mosonmagyaróvár - mezőgazdasági főiskola, mezőgazdaságigépgyártás, timföldgyár (MOTIM Rt)
Kapuvár - húsipar
Csorna - tejipar
Sárvár - virágzó fürdőváros
Bábolna – baromfitenyésztés, nagy hagyományú lótenyésztés (Kincsem)
II/1. Dunántúli-középhegység
keresztirányú árkokkal (Móri-, Tatai-árok) részekre tagolt óriási töréses redőteknő a
szerkezeti felépítését tekintve
uralkodó kőzetanyaga a középidei karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) – gyakran
kopár a talajerózió miatt!
a mezőgazdaság a medencékre, a folyóvölgyekre korlátozódik + szőlő és gyümölcs a
Balaton partján
bányakincsekben gazdag (bauxit, mangán, lignit, barnakőszén) + jelentősen
visszaesett az ehhez kapcsolódó nehézipar
a településhálózat jellegzetességei az ún. szocialista nagyvárosok (Ajka, Várpalota,
Tatabánya, Oroszlány)
Keszthelyi-hegység – leghíresebb barlangja a Tapolcai-tavasbarlang
Tapolcai-medence – jellegzetességei a bazaltsapkás tanúhegyek (Badacsony, Sztgyörgy-hegy, Csobánc, Gulács)
Balaton és a Balatonfelvidék – Dkh. hegylábfelszíne
Bakony – a hegység legmagasabb, legtömegesebb része, tetején bazaltfedővel
Vértes + Dunazug-hegység (Pilis, Budai-hegység, Gerecse) – triász és júra időszaki
karbonátokból álló karsztosodott mészkő- és dolomithegységek
Velencei-hegység – óidei gránitból álló tömzs, a Variszkuszi-hegységrendszer része
de:
Visegrádi-hegység – harmadidőszaki andezit- és andezittufából álló hegység már az
Északi-középhegység része
Tapolca
Badacsony
Bakony
Bakony
Történelmi borvidék: Mór
Vértes
Pilis
Gerecse
Budai-hegység
Velencei-hegység
Visegrádi-hegység
Várpalota - műtrágyaüzem (pétisó), az ország egyetlen alumíniumkohója itt
működik, lignitbánya
Veszprém - vegyipari egyetem, a régi Bakony Művek szétszabdalt részlegei
autóvillamossági termékeket gyártanak
Herend - festett, művészi porcelán
Ajka - megszüntetett barnakőszén-bányák és timföldgyár
Úrkút - európai jelentőségű, ma is termelő mangán-bányák
Halimba, Fenyőfő - megszüntetett, vagy megszüntetésre váró bauxit-bányák
Tapolca - „tavasbarlang"
Keszthely - mezőgazdasági főiskola, Festetits kastély
Hévíz - fürdőváros
Balatonfüred - Kossuth-forrás, Jókai-emlékház, a balatoni vitorlázóélet központja
Pápa - húskombinát, régi református iskolaváros
Székesfehérvár - alumínium-hengermű, szétesett Ikarus buszgyár, szétesett
Videoton Tv-gyár, feloszlatott Ford összeszerelőüzem
Oroszlány, Tatabánya - megszüntetett barnakőszénbányák
Dorog - ipari hulladék-megsemmisítő üzem
Tokod - bezárt üveggyár
Komárom - „hídváros”, az erődök városa
Almásfüzitő - egykori timföldgyár
Lábatlan - cement- és papírgyár
Nyergesújfalu - műszálgyár
Esztergom - Mo. katolikus központja, Suzuki autógyár
Dunántúli-dombság
túlnyomórészt a harmadidőszak-végi pannóniai beltenger agyagos-homokos
üledékei alkotják szigetszerűen emelkedik ki belőlük a Mecsek és a Villányihegység középidei karbonátos kőzettömege a jégkorszakok hideg-száraz
periódusaiban kelet felé 50 m-re kivastagodó poranyag fedte be – ebből lösz
keletkezett a törésrendszerek mentén bevágódó folyók a negyedidőszakban
felszabdalták → dombsági jellegű táj (delle)
a domboldalak erőteljesen a talajerózió áldozatául esnek ez a térség az
országban a mediterrán klímahatásnak legjobba kitett terület a településhálózat
jellegzetességei a török időket átélt apró- és törpefalvak → lassan
elnéptelenednek
Somogyi-dombság
Tolnai-dombság
Baranyai-dombság + szigethegységek
de:
Mezőföld – lösszel borított pannóniai agyagból és homokból álló felszabdalt
vidéke már az Alföldhöz tartozik
Dráva-menti síkság – a Dráva és mellékfolyóinak feltöltött alföldje már az
Alföldhöz tartozik
Mecsek
Villány
Szekszárdi-dombság
Baranyai-dombság
Somogy
Pécs - bőr- és kesztyűgyár, sör- és dohánygyár, kulturális központ
Komló - egykori feketeszénbányászat nyomai
Mohács – farostlemezgyár, a magyarországi délszláv kisebbség központja
(busójárás)
Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd - élelmiszeripar
Szigetvár - cipőgyár, „Zrínyi-vár”
Harkány - termálvizű fürdő
Beremend - cementgyártás
Paks - atomerőmű
Cece - fűszerpaprika
Dunaújváros - acélipari kombinát: vas-, acél-, hengereltáru-gyártás
Siófok - a Balaton fővárosa