Transcript Visegrádi - hegység

A Visegrádi - hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partjánfekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északiközéphegység része, geopolitikai szempontból viszont
többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják.
A mintegy 250 km2 -nyi hegység a Duna és a Dera-, valamint
a Szentléleki-patak között helyezkedik el
A Visegrádi-hegység szorosan összefekszik a
magasabb és jóval kiterjedtebb Pilissel (ezért a
turistatérképek is együtt említik) ám kőzeteinek
különbözősége révén attól szerkezetileg merőben
különbözik (a Pilis jól karsztosodó mészkőből és
dolomitból, a Visegrádi-hegység andezitből épül fel).
Kialakulása:
A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban elöntötte
hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység.
Az éghajlat egyre hűlt, a miocén vége felé a tenger beszűkült és több kisebb medencére
esett szét. E részmedencék egyike volt a pannon beltenger. Ekkor érkeztek meg mai
helyükre a lemezdarabok, és szubdukciós folyamatok kezdtek lejátszódni.
A szubdukciós környezetben, az alábukás mentén aktív vulkáni tevékenység indult
meg. Ekkor jöttek létre az Északi-középhegység andezit és riolit vulkánjai, többek
között a Visegrádi-hegység. (A Visegrádi-hegység a Kárpátok belső vulkáni ívének
tekinthető).
A vulkanizmus a nyugati részen kezdődött 18-19 millió éve (a Visegrádi- és a
Börzsöny-hegység területén) és kelet felé haladt, Tokaj környékén 9-10 millió éve
fejeződött be. A Visegrádi-hegység vulkáni kőzetei a Pilisben ma is megtalálható
mészkőre rakódtak le.
Tehát a miocén vulkánok kb. 10 millió éve kialudtak, ugyanis ekkor (pliocén időszak)
megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A Szentendre-Visegrádi
andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel.
Kőzetei, felépítése
Az eredendően főleg andezit-agglomerátumból és
andezittufából, valamint kevés andezites lávakőzetből álló
sztratovulkáni vidék törések mentén feldarabolódott, és az így
létrejött rögök különböző mértékben kiemelkedtek, vagy
lesüllyedtek. Ennek megfelelően különböző mértékben, de
általában jelentősen lepusztultak. A felszíni vizek és a fagy
munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. A puha
tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló
keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak
ki.
A hegység legnyugatibb részén néhány kisebb dolomitrög is
van (pl. az esztergomi Várhegy).
Dobogó-kő
A Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül
legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik.
Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb
pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik,
Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló
kilátás nyílik a Duna-kanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is
kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek
sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak.
Dobogókő mint település Pest megyében található,
Pilisszentkereszthez tartozik. Állandó lakosainak száma 133 fő.
A Visegrádi-hegység barlangjai
A Visegrádi-hegységben eddig 75 természetes keletkezésű nem
karsztos barlangot és 7 barlangnak mondott mesterséges üreget
ismertünk meg. A barlangok döntő többsége 63 db alakult andezitagglomerátumban, 10 db andezittufában és 2 db kompakt
andezitben.
A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai:
1.
Sas-kövi-barlang
andezittufa
2.
Vasas-szakadék I. sz. bg.
andezit-agglomerátum
3.
Apát-kút-völgyi-barlang
4.
Vasas-szakadék III. sz. bg.
andezit-agglomerátum
Szentendre
29,5
5.
Vasas-szakadék IV. sz. bg.
andezit-agglomerátum
Szentendre
25
6.
Vasas-szakadék II. sz. bg.
andezit-agglomerátum
Szentendre
25
7.
Ötlyukú-barlang
andezit-agglomerátum
Dömös
18,5
8.
Kőtorony-alatti-barlang
andezit-agglomerátum
Dömös
16
9.
Domini-barlang
andezittufa
10.
Dömörkapui-barlang
andezit
11.
Hársas-zsomboly
andezit-agglomerátum
Visegrád
10,5
12.
Varga-lyuk
andezit-agglomerátum
Pilisszentkereszt
10
13.
Tűfok-barlang
andezittufa
andezit-agglomerátum
Szentendre
63
Szentendre
50
Visegrád
40
Pomáz
Szentendre
Esztergom
15,9
13
10
A Visegrádi-hegység 75 természetes keletkezésű nem karsztos barlangjának hossza
összesen 512 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nem karsztos barlangjaiban
leggazdagabb települések: Dömös 24, Pomáz 18, Szentendre 9 barlanggal.
A Rám szakadék
Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km
hosszan húzódik. Hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai
célpontja, természeti látványossága.
Vízrajz
A térség vízrajzát alapvetően a Duna(A visegrádi Dunaszorost utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki.)
határozza meg. A Visegrádi-hegységben a vulkanikus
kőzetek nem engedik át oly könnyen a vizet (ellenben
például a mészkővel), így ez a vidék alkalmasabb a
patakok kialalkulására. Ezek a patakok kis vízhozamúak és
mind a Dunába folynak.
A hegységben számos forrás is fakad.
A Visegrádi-hegység növényzete
A Visegrádi-hegységre (és a Pilisre) is jellemző a zárt
erdőtakaró. Közöttük sok a tisztás és a virágos rét. Uralkodó
fafajok a bükk és a tölgy. Az aljnövényzet a tölgyerdőkben
gazdagabb, mint a lényegesen kevesebb fényt átbocsátó
bükkösökben. A fagyal, a galagonya, a kökény, a szeder
általánosan elterjedt az erdők aljnövényzetében.
A hegység névadója:
Visegrád (németül Plintenburg) város Pest megyében.
Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb
városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége
kiemelkedő.
A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől
északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó
hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas.
Területe: 33,27km²
Népessége: 1718fő (2005)
A fellegvár
VÉGE