Transcript Anyagmozgató rendszerek - DE Műszaki Kar

LOGISZTIKA
Előadó: Dr. Fazekas Lajos
Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
Anyagmozgató rendszerek
4. előadás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
• A mikrologisztikai rendszereken belüli
anyagáramlást különböző anyagmozgató
rendszerek segítségével oldják meg.
• Mikrologisztikai rendszer lehet pl. egy vállalat,
egy kórház vagy tágabb értelemben pl. egy
áruelosztó központ.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
• A logisztikai rendszereken betöltött
szerepüktől függően lehetnek:
– termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgató
rendszerek;
– raktári anyagmozgató rendszerek;
– rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási)
rendszerek;
– egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári stb.)
anyagmozgató rendszerek.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
• A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló
anyagmozgató rendszerek főbb feladatai:
– a termelő részlegek közötti (épületek közötti)
anyagmozgatás;
– termelő részlegeken belüli, munkahelyek közötti
anyagmozg.
– a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a
munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása,
rendezése stb.).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
• Az integrált (rugalmas) gyártó rendszerek fogalmában
az integrált szó a gyártás és az anyag- és
információáramlás integrációját jelenti. A rugalmasság
Integráció =
jellemzői:
beolvasztás,
becsatolás, összevonás
– változó méretű, tömegű, alakú termékek;
– változó műveleti idők;
– a gyártórendszerben egyidejűleg több különböző termékek
gyártása folyik;
– kis és közepes sorozatnagyság, változó sorozatgyártással.
– A gyártórendszer rugalmassága rugalmas automatizálással
érhető el, vagyis a technikai berendezések számítógépes
programozással (szoftverekkel) állíthatók át, így az átállítási
idők jelentősen lerövidülnek.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
• A rugalmas gyártórendszer rugalmas anyagmozgató
rendszert követel meg, amelynek sajátosságai a
következők:
– változó ütemű szállítást kell biztosítani úgy, hogy az előírt
időpontú kilépést, illetve belépést kell a munkahelyeken
elérni;
– rugalmasan választható útvonal legyen kialakítva;
– az eltérő műveleti idők kiegyenlítésére műveletközi
tárolókapacitás biztosítása szükséges;
– az anyagmozgató rendszer rugalmasan automatizált,
számítógéppel irányított legyen;
– változó méretű, tömegű termékek leadását, felvételét és
átadását kell megoldani.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek helye és
szerepe a logisztikában
Az integrált gyártórendszerekben az
anyagmozgatást olyan alrendszernek kell
tekinteni - és ennek megfelelően kialakítani -,
amely az anyag- és információáramlás
összekapcsolásával elvégzi a rugalmasan
változó technológiai folyamat valós idejű
követését, és a saját információs rendszerén
keresztül integrálódik a termelés irányításába.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
Anyagmozgató
rendszerek
Ember
alrendszer
Információs és
irányítási
részrendszerek
Emberi
irányítással
Eszköz-gép
alrendszer
Számítógépes
irányítással
Kézi
anyagmozgató
eszközök
Anyagmozgató
gépek
Gép az
anyaggal
mozog
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szállítópálya
alrendszer
Gép áll, csak az
anyag mozog
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• Ember alrendszer:
kézi anyagmozgató, darukezelő, targoncavezető,
darukötöző, irányító.
• Eszköz-gép alrendszer:
• b/1) Kézi anyagmozgató eszközök (kézi horgok,
fogó szerkezetek, kézi tapadókorongok,
emelőmágnesek, görgök, emelőrudak, létrák,
kézitargoncák, kézikocsik, fogasrudas emelő,
csavarorsós emelő, kézi hajtású lánccsigasorok,
kézi hajtású csörlők stb.).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• A) Ember alrendszer:
– kézi anyagmozgató,
– darukezelő,
– targoncavezető,
– darukötöző,
– irányító.
A teljesen automatizált rendszerekben nincs
szükség emberi közreműködésre.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• B) Eszköz-gép alrendszer:
• B/1) Kézi anyagmozgató eszközök:
•kézi horgok,
•fogó szerkezetek,
•kézi tapadókorongok,
•emelőmágnesek,
•görgök,
•emelőrudak,
•létrák,
•kézitargoncák,
•kézikocsik,
•fogasrudas emelő,
•csavarorsós emelő,
•kézi hajtású
lánccsigasorok,
•kézi hajtású csörlők
stb.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• B) Eszköz-gép alrendszer:
• B/2) Anyagmozgató gépek (Hordozóelemes szállítógépek
(az anyag szállítás közben a hordozóelemen nyugszik és
vele együtt mozog):
•hevederes
szállítószalagok;
•csuklótagos
szállítószalagok;
•mozgó asztalok;
•vontató láncpályák;
•egy-és kétpályás
függőkonverjorok;
•elevátorok (serleges,
karos, láncos stb.);
•körforgó felvonók
(páternoszterek);
•szállítópályák.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Hevederes
szállítószalag
Csuklótagos
szállítószalag
Mozgóasztal
Padlószint alatti
vontató láncpálya
Egypályás
függőkonvejor
Kétpályás
függőkonvejor
Körforgó felvonó
(páternoszter)
Szállítóláncpálya
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Hevederes
szállítószalag
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Csuklótagos
szállítószalag
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Mozgóasztal
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Szállítóláncpályák
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Függőkonvejor
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hordozóelemes szállítógépek
Körforgó
felvonó
(Páternoszter)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• B) Eszköz-gép alrendszer:
• B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot helyben maradó
alátámasztáson mechanikus vagy gravitációs úton továbbító
szállítógépek):
•vonóelemes szállítógépek •hajtott szállítópályák
(pl. kaparó szállítógépek,
(pl. hevederhajtású tárcsás és
rédlerek, vonórudas
görgős pályák, lánchajtású
szállítócsigák);
görgős pályák, ;
•vibrációs szállítógépek
•gravitációs szállítópályák
(pl. rázóvályú, lengővályú,
(pl. szabadon futó görgős és
rezgővályú);
tárcsás pályák, csúszdák,
•forgóelemes szállítógépek surrantók, ejtőcsövek,).
(pl. szállítócsiga, szállítócső,
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
szállítócsavar);
Hajtott és gravitációs szállítópályák
Hajtott görgős
pálya
Gravitációs
görgős pálya
Gravitációs tárcsás
pálya
Sík csúszda
Ejtőcső
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hajtott és gravitációs szállítópályák
Sík csúszda
(és egyben
válogató asztal)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hajtott és gravitációs szállítópályák
Hajtott
görgős
pálya.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hajtott és gravitációs szállítópályák
A hajtott görgős pályának a
vízszintessel bezárt szöge 0°,
míg a gravitációs görgős
pályának általában
0° < α < 45° hegyesszög.
Gravitációs
görgős pálya.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Hajtott és gravitációs szállítópályák
Gravitációs
tárcsás pálya
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• B) Eszköz-gép alrendszer:
• B/2) Anyagmozgató gépek (Az anyagot áramló
közegben továbbító szállítógépek):
– Pneumatikus szállítóberendezések;
– Hidraulikus szállítógépek.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szakaszos működésű anyagmozgató
gépek
A) Padlószinti, sínpályához nem kötött anyagmozgató
gépek:
– önjáró daruk (pl. autódaruk)
– szakaszos működésű rakodógépek;
• konzolos rakodógépek (homlokrakodók, fejfeletti rakodók, forgó
rakodók);
• forgó kotrók;
• géplapátok;
– gépi hajtású targoncák;
•
•
•
•
•
szállítótargoncák;
vontatótargoncák;
emelőtargoncák;
felrakótargoncák;
komissiózó targoncák;
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Autódaru
Lánctalpas daru
Fejfeletti rakodó
Homlokrakodó
Forgó rakodó
Forgó kotró
Géplapát
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Autódaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Lánctalpas
daru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Forgó kotró
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Forgó rakodó
(Markoló)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Homlokrakodó
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
MTZ 82-es
traktor
homlokrakodóval
szerelve.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Önjáró daruk és szakaszos működésű
rakodógépek
Szilárd talaj
hiányában
bekövetkezett
autódaru baleset.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Gépi hajtású targoncák
Szállítótargonca
Vontatótargonca
Kisemelésű kézi
emelőtargonca
Nagyemelésű gépi
emelőtargonca
Tolóoszlopos
emelőtargonca
Oldalvillás
emelőtargonca
Felrakótargonca
Komissiózó
targonca
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Gépi hajtású targoncák
Emelő targoncák
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Gépi hajtású targoncák
Komissiózó
targonca.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szakaszos működésű anyagmozgató
gépek
B) Nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek,
pl.:
– futódaruk;
– függő daruk;
C) Padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.:
–
–
–
–
–
bakdaruk;
rakodóhidak;
portáldaruk;
toronydaruk;
raktári felrakógépek;
D) Helyhez kötött anyagmozgató gépek
– konzoldaruk,
– felvonók.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos
működésű anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Futódaru
Bakdaru
Rakodóhíd
Portáldaru
Toronydaru
Oszlopos konzoldaru
Fali konzoldaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Futódaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Portáldaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Bakdaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Oszlopos
(forgó)daru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Konzolos daru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Toronydaru
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A sínpályához- és helyhez kötött szakaszos működésű
anyagmozgató gépek
(helyhez kötött daruk)
Egy toronydaru baleset
következményeképp
néhány gépkocsi
maradandó alakváltozást
szendevett.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• B) Eszköz-gép alrendszer:
• B/3) Szállítópálya alrendszer:
• Az anyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való
helyváltoztatását lehetővé tevő, a mozgatási folyamat
során általában helyben maradó (passzív)
rendszerelemekből áll.
• A szállítópályák tulajdonképpen az anyagmozgatás
céljaira külön kiépített létesítmények (burkolt utak,
sínpályák).
• Eszköz-gép alrendszer és sínpálya alrendszer nem
mindig választható szét, (pl.: szállítócső, csúszda,
surrantó, ejtőcső).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• C) Információs és irányítási részrendszerek;
1) információs részrendszerek feladata:
– Az irányítás az anyagmozgató rendszerek esetében is a
folyamat beindítását, a már beindított folyamat
befolyásolását, valamint a folyamat leállítását igényli.
– Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az
információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása,
továbbítása, feldolgozása valamint igény esetén
megjelenítésük.
– Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl.
termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az
anyagmozgató rendszer állapotára.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
2) irányítási részrendszerek feladata:
– Az anyagmozgatás emberi irányítása esetében az
irányító személy nyomógombok, kapcsolókarok
stb. igénybevételével indítja, leállítja, szabályozza
az egyes gépeket, gépcsoportokat, illetve irányítja
az anyagmozgató rendszer működését.
– Az anyagmozgatás számítógépes irányítása
lényegében az emberi irányítás tevékenység
sorozatát látja el a memóriájába betáplált program
szerint működtetve.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• Az anyagmozgató rendszerek elemei:
– feladó (F),
– szállító (Sz),
– leadó (L),
– összetett funkciójú (Ö) elemek
• Az anyagmozgató rendszerek csoportosítása
az anyagtovábbítás jellege szerint:
– folyamatos,
– szakaszos,
– kombinált (vegyes).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek
jellemzése, csoportosítása
• A gépláncok egymással sorba kapcsolt folyamatos
működésű szállítógépekből állnak.
• Az összetett anyagokat szállító folyamatos
működésű rendszerek főbb típusai:
–
–
–
–
folyamatos működésű szállítógépekből álló gépláncok;
tárolót is tartalmazó gépláncok;
gyűjtőszalag típusú (egyszerű elágazásos) rendszerek;
egyéb (bonyolult) folyamatos anyagmozgató
rendszerek.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Egy feladó- és három szállítóelemből
álló rendszer
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Tárolót is tartalmazó, hat
szállítóelemből álló géplánc
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Három feladó és egy szállítóelemből
álló gyújtószalag típusú rendszer
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagáram és az anyagmozgatási
rendszerek jellemzői
• Anyagáramlás alapjellemzői:
út (s), idő (t), anyagmennyiség (M).
• Az anyagmennyiség kifejezhető:
– ömlesztett anyagok esetén tömeg vagy térfogat
mértékegységben (kg, t vagy m3);
– darabáruk esetében mozgatási egységben (db).
• Az anyagáramlás mozgásjellemzői:
sebesség (v, m/s), gyorsulás (a, m/s2).
• A pillanatnyi sebesség és gyorsulás:
ds
V(t)= =s,
dt
d 2s . ..
a(t)= 2 = vs
dt
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagáram és az anyagmozgatási
rendszerek jellemzői
• Az anyagáram erőssége azt az elemi dM
árumennyiséget jelöli, amely - egy adott
pillanatban vizsgálva - az anyagmozgató
rendszerben egy elemi dt kis idő alatt adott
ponton, illetve keresztmetszeten áthalad.
dM .
E(t)=
=M
dt
• Az anyagáramlás erőssége: E
– tömegegységben kifejezve
– térfogategységben kifejezve
m (t)=
dm .
=m
dt
dv .
E v (t)= = V
dt
 kg 
 s 
 m3 
 s 
 
ahol m - az anyagmennyiség tömege [kg];
V - az anyagmennyiség térfogata [m3].
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagáram és az anyagmozgatási
rendszerek jellemzői
• Az anyagmozgatás intenzitás a azt az
anyagmennyiséget jelöli, amely a rendszer egy
meghatározott keresztmetszetén egy adott
időtartam (pl. óra, műszak, nap, esetleg év) alatt
áthalad. Az anyagmennyiség és az időtartam
hányadosaként definiálható átlagos jellemző
értéke:
Δm
 kg 
I
=
• a) tömegegységben kifejezve:
 h 
Δt
• b)térfogategységben kifejezve: I = ΔV  m 
Δt
 h 
 db 
• c) darabban kifejezve: I = ΔZ
 h 
Δt
m
3
v
z
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az E anyagáram-erősség, az E átlagos
anyagáram-erősség és az I anyagáram intenzitás
közötti összefüggés
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagáram és az anyagmozgatási
rendszerek jellemzői
• Az anyagmozgatási (szállítási) munka a szállított
anyagmennyiség (M) és az úthossz (s) szorzata.
B=M*s
[kgm, dbm, tkm]
• Az anyagmozgatási (szállítási) teljesítmény az időegység
(rendszerint egy óra) alatt mozgatható legnagyobb
anyagmennyiséggel jellemezhető, a mozgatott anyagok
jellegétől függően általában t/h, m3/h, db/h
mértékegységben.
C = B/t
[kgm/h, dbm/h, tkm/év]
• A teljesítőképesség nagyságát oly módon kell
megválasztani, hogy az anyagmozgató rendszer tegye
lehetővé az anyagáramlás zökkenőmentes lebonyolítását.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és az
anyagmozgató gépek megválasztása
• A megválasztást befolyásoló tényezők:
–
–
–
–
az anyagmozgatási feladatok jellemzői;
a helyszíni (létesítményi) adottságok;
gazdaságossági szempontok;
egyéb szempontok.
• Az anyagmozgatási feladatok jellemzői:
– a mozgatandó anyagok jellemzői;
– a fel-, illetve leadóhelyek egymáshoz viszonyított térbeli
elhelyezkedéstől függő anyagmozgatási útvonalak jellemzői;
– az anyagáramlás intenzitása és időbeni megosztása.
• A mozgatandó anyagok főbb csoportjai mozgatási szempontból:
–
–
–
–
darabáruk,
ömlesztett anyagok,
folyadékok,
gázok.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és az
anyagmozgató gépek megválasztása
• Darabáruknak - anyagmozgatási (tárolási) szempontból
- azokat a szilárd vagy szilárd burkolattal ellátott
anyagokat (árukat) tekintik, amelyek egyedileg vagy
egységrakománnyá összefogva mozgathatók, és
amelyek alakjukat a mozgatási (tárolási) folyamat során
nem csak kis mértékben változtatják meg.
• Ömlesztett anyagoknak azokat a rendszerint
különböző szemnagyságú részekből álló, de általában
egynemű anyagokat nevezik, amelyeket többnyire
egyszerre nagyobb tömegben, rendezetlenül,
csomagolatlanul kell mozgatni, szállítani és tárolni.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és az
anyagmozgató gépek megválasztása
Helyszíni (létesítményi) adottságok:
• a) épületen kívüli anyagmozgató rendszerek
(szabad területek nagysága, telepítési adottságok,
meglevő épületek elrendezése, közlekedési
infrastruktúra, rakodóhelyi létesítmények);
• b) épületen belüli anyagmozgató rendszerek (egyegy kétszintes épület, az épület hossza,
szélessége, belmagassága, oszloposztása,
födémek teherbírása, ajtók, átjárók méretei stb.).
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és az
anyagmozgató gépek megválasztása
Gazdaságossági és egyéb szempontok:
• várható beruházási költség;
• üzemeltetési költségek (munkabér-,
amortizációs, kamat-, energia-, javítási-,
karbantartási stb. költségek);
• várható megtérülési idő;
• fajlagos (pl. 1 t árura vagy 1 rakodólapos
rakományra eső mozgatási) költség.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és az
anyagmozgató gépek megválasztása
A megválasztás főbb lépései:
• az anyagmozgató rendszerrel szemben
támasztott követelmények (az anyagmozgatási
feladat jellemzőinek) meghatározása;
• az anyagmozgató rendszer megválasztása;
• az anyagmozgató gépfajta megválasztása;
• az anyagmozgató géptípus megválasztása.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az anyagmozgató rendszerek és gépek
megválasztásának főbb lépései és a
megválasztáskor figyelembe veendő tényezők
főbb csoportjai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Összefoglaló táblázat
(folyamatos működésű anyagmozgató gépek)
1.
Hordozóelemes
szállítógépek, amelyeknél
az anyag a hordozóelemmel
együtt mozog
•
•
•
•
•
•
•
•
Hevederes szállítószalagok
Csuklótagos szállítószalagok
Mozgó asztalok
Vontató láncpályák
Függőkonvejorok
Elevátorok (serleges, tálcás, stb.)
Páternoszterek
Láncos szállítópályák
2.
Az anyagot helyben
maradó alátámasztáson,
mechanikus vagy
gravitációs úton továbbító
szállítógépek
•
•
•
•
•
Vonóelemes szállítógépek
Vibrációs szállítógépek
Forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga)
Hajtott szállítópályák (pl. görgőspályák)
Gravitációs szállítópályák
3.
Az anyagot áramló
közegben továbbító
szállítógépek
•
•
Pneumatikus szállítóberendezések
Hidraulikus szállítóberendezések
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Összefoglaló:
(Anyagmozgató rendszerek)
• Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe a
logisztikában;
• Az anyagmozgató rendszerek jellemzése,
csoportosítása;
– Anyagmozgató gépek csoportosítása és jellemzése.
• Az anyagáram és az anyagmozgatási rendszerek
jellemzői;
• Az anyagmozgató rendszerek és az anyagmozgató
gépek megválasztása.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Köszönöm figyelmüket!
Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar