Transcript Munkavédelem története

MUNKAVÉDELEM
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött
létre.
A „kapitalizmus bölcsőjében” Angliában 1802-ben kiadják a tanonc
törvényt, majd 1819-ben és 1832-ben gyári törvényeket, amelyek
tartalmazzák pl.:
 21 év alatti munkások éjjel nem dolgozhatnak
 18 év alatti munkások naponta csak 12 órát dolgozhatnak
Magyarországon az 1872. évi VIII. törvény foglalkozott a
munkavédelemmel. „Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt
létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások
életének és egészségének biztosítására szolgál”.
Az 1891. évi XIII. törvény előírja, hogy vasárnaponként és Szent István
napján az ipari munkának szünetelnie kell:
2
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
1951. évi 7. számú törvényerejű rendeletben adják ki a Munka Törvénykönyvét.
Ebben az időben kezdte meg működését az Országos Munkaegészségügyi Intézet,
amely 1975-től Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézetté alakul.
Az Alkotmány 1972. évi módosítása (1972. évi II. törvény) szerint a munkavédelem
már alkotmányos jog (1949-es a Magyar Népköztársaság Alkotmánya még nem
tartalmazta).
3
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
A Magyar Köztársaság Alkotmányának (1989. évi XXXI. törvény)
szerint
„70/D.§ (1) a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető
legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi
intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az épített és a
természetes környezet védelmével valósítja meg”.
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény)
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
4
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
ILO célkitűzései:
jobb munkakörülmények
 munkaórák csökkentése
 munkakörnyezet fejlesztése
 dolgozók alapvető jogainak tiszteletbe tartása
 munka humánusabbá tétele
 elsődleges a dolgozó élete egészsége
 szabadidőt kell hagyni a pihenésre, szórakozásra
 lehetővé tenni, hogy a dolgozók meg tudják valósítani önmagukat
5
ERGONÓMIA
„Az ergonómia az a tudománycsoport, amely az emberi adottságoknak
megfelelő munkaeszközök, tárgyak, munkakörnyezet kialakításával
kapcsolatos ismereteket tárja fel azért, hogy az ember a teljesítő-képességét a
legmagasabb fokon kifejthesse, továbbá az ember kényelmét, biztonságát,
egészségének megőrzését biztosítsa.”
„Az ergonómiát a munka tudományának nevezzük, vagyis az emberi erők és
képességek tudományának.”
ERGONÓMIA az EMBER – GÉP – KÖRNYEZET (EGK) rendszerek
kialakításával fejlesztésével foglalkozik
6
ERGONÓMIA
Az ergonómia három alapelve:
 Illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz!
 Tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe
vételével!
 Vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is!
Az ergonómia célja:
Az ember és környezete közötti harmónia biztosítása
7
MUNKAVÉDELEM ALAPJAI
Munkaélettan
A munkaélettan a dolgozó ember szerveinek, szervrendszereinek működését, az
élettani funkciókat vizsgálja a termelő- (fizikai és szellemi) munka feltételei között.
Munkalélektan
A munkalélektan azokat a lélektani viszonyokat tanulmányozza, amelyek a
termelőmunka során alakulnak ki.
Ilyen viszonyok:
 az ember és a szerszám között, az ember és a gép, általában az ember és a
munkaeszköz, ill. munkatárgyak között;
 az ember és környezete, a munkavégzés szervezete között;
 a dolgozó emberek együttműködésében, így a vezetők és beosztottak között,
az azonos szintű munkatársak kapcsolataiban.
8
AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI
9