az irodalomtanítás jövője

Download Report

Transcript az irodalomtanítás jövője

AZ IRODALOMTANÍTÁS
JÖVŐJE: DILEMMÁK,
LEHETŐSÉGEK
Avagy a teljességelvű irodalomtanítással
kapcsolatos kételyek és a manipulált
minikontextusok dicsérete
Pécs, 2010. 11. 26.
AZ IRODALOMTANÍTÁS JELENE –
IRODALOMTANÍTÁSUNK MEGKÖVÜLT KONVENCIÓI
• 1. A KRONOLOGIKUS TANANYNAGELRENDEZÉS KIZÁRÓLAGOSSÁGA
FELSŐBB ÉVFOLYAMOKON (4, illetve 6
éven át)
• 2. SZERZŐELVŰSÉG
• 3.TELJESSÉGIGÉNY – ILLETVE
LÁTSZATÁNAK KELTÉSE
• 4.EGÉSZTANÍTÁS (Egész művek)
• 5. TUDOMÁNYKÖZVETÍTÉS
A konvenciókhoz való ragaszkodás
indokoltsága
• 1. A KRONOLOGIKUS TANANYNAGELRENDEZÉS
KIZÁRÓLAGOSSÁGA FELSŐBB ÉVFOLYAMOKON – Az
önkényesség látszatának kerülése, tág keret.
• 2. SZERZŐELVŰSÉG – A leginkább magától értetődő
kontextusa a műveknek az életmű. Az élménykifejezés elve…
• 3.TELJESSÉGIGÉNY – ILLETVE LÁTSZATÁNAK
KELTÉSE – Még a látszatteljesség is jobb, mint az
esetlegességet sugalló részlegesség.
• 4. EGÉSZTANÍTÁS – Nyilván a műegész hordoz üzenetet, a
szemelgetés önkényes.
• 5. TUDOMÁNYKÖZVETÍTÉS – Ez az iskola hagyományos
feladata, a többi komoly tárgy is ezt csinálja.
A TANÍTÁSI KONVENCIÓK
NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI
• ROHANÁS – ráadásul minden egyre
időigényesebb, egyre nagyobb a
kontextusdeficit, az auradeficit
• HELYETT-TANÍTÁS (kivonat, ismertető,
tanszöveg a mű szövegével való interakció
helyett)
• A DIÁKBEFOGADÓ SZEMPONTJÁNAK
HÁTTÉRBE SZORULÁSA MIND A TANANYAGKIVÁLASZTÁSBAN, MIND A TANANYAGELRENDEZÉSBEN, MIND AZ ÉRTELMEZÉSBEN
Néhány (ál)dilemma
•
•
•
•
Teljességigény vagy fragmentáltság
Művek vagy folyamatok
Ismeretközvetítés vagy értelmezési stratégiák fejlesztése
Kanonizált értelmezések közvetítése vagy a diákok
válaszreakcióira való építkezés
• Tudományközvetítés vagy élményszerzési lehetőségek
megszervezése
• Módszertani megújulás vagy a tananyag-kiválasztás és
- elrendezés megújulása
• Hagyományközvetítés vagy kommunikációs
képességfejlesztés
MINDEN ILYEN (ÁL)DILEMMMA VALÓDI FELOLDÁST
KÍVÁN(NA) A GYAKORLATBAN!
Jelen, múlt, kronológia
• Az irodalomtörténeti kronológia és az olvasóvá
nevelés között konfliktus van (Dante és Zrínyi)
• A 20. századi, a kortárs és a populáris művek a
tananyag végére szorulnak, kiszorulnak
• Mi a megoldás: a klasszikusokhoz kitekintésként
beemelt kései művek vagy a radikálisabb
szakítás a kronológiával?
• Jelenkori és populáris művek helye a
magyarórán?
Kronológia és történetiség
• A régebbi művek tanításáról, a másság általi
önmegértésről, a horizont tágításáról nem
mondhat le a magyartanítás.
• A kronológia azonban nem azonos a
történetiséggel. A történelmi érzékenységet, a
hatás- és befogadástörténeti, a
konvenciótörténeti megközelítést nem garantálja
a kronologikus menet.
• Egyébként pedig mit is értünk történetiségen?
• Nem szólva a horizont-összeolvadásról, a
mindig a jelen horizontjáról megkonstruált
múltról.
Mi az az irodalomtörténet?
• A legmérvadóbb irodalomtörténetek vagy
civilizációtörténetek vagy kritikai
esszégyűjtemények. Az egyik típus nem a
művészet története, a másik nem története a
művészetnek. (R. Wellek – A. Warren)
• Jauss vagy más oldalról az újhistorizmus ugyan
megújította az irodalomtörténetet, de egyik irány
sem a teljes, kronologikus elbeszélések felé
indult. (Az inkább piaci szükséglet.)
Keretek persze kellenek!
• A puszta fragmentumgyűjtemény, a
fragmentalitás aligha lehet egy iskolai tárgy
filozófiája.
• Keretek, kontextusok kellenek, csak nem az
irodalom történetének vagy a magyar irodalom
történetének nagyelbeszélése lehet az iskolai
tárgy legmegfelelőbb, illetve egyetlen kerete.
• Kevesebbet, de alaposabban! <-> szóbeli
érettségi követelmények, az új NAT (?)
A jövő, a lehetőségek
• A) Bezárulás a tantárgyi hagyományba, merev,
kronologikus kerettantervek alapján
• B) Módszertanilag, tanuláselméleti szempontból és
irodalomszemléletben újító, a diákbefogadó szempontját,
jelentésteremtő tevékenységét előtérbe állító, de a
kronológiát alapvetően követő programok
• C) Az konstruktivista pedagógiát és a kooperatív
módszereket új tananyag-kiválasztási és -elrendezési
szempontokkal ötvöző programok
• E) Kreatívabb, alkotásközpontúbb, pl. a
drámapedagógiából jobban merítő programok
• D) A kommunikációs képességfejlesztést előtérbe állító,pragmatikusabb magyartanítás részét képező
irodalomtanítás, illetve (integrált) magyartanítás
Mit kellene tanítani?
• Manipulált „minikontextusokat”
• Különböző kontextusokban való olvasást,
értelmezést
• Nemcsak a módszeren kellene változtatni, hanem
a rendszeren, az anyagelrendezésen is
• A műfajtörténetnek, az értelmezési stratégiák
fejlesztését szolgáló anyagelrendezésnek teret
kellene nyernie a kronologikus-irodalomtörténeti
elrendezés mellett (pl. „Líraolvasás és
líraértelmezés” vagy „Drámaolvasás és
drámaértelmezés” című fejezetek a
korszakfejezetek vagy szerzői fejezetek mellett)
Manipulált minikontextusok
• Miért ilyeneket tanítsunk? Mert a szerzői
vagy a korszakföldolgozások sem a valót,
hanem manipulált konstrukciókat
tanítanak, csak bevallatlanul.
• Mert a minikontextust alkotó művek
bevilágítják egymást, elősegítik egymás
értelmezését, illetve az ilyen
minikontextusokat a diákok is bővíthetik.
Néhány „minikontextus” I.
•Konvenciótörténeteket (pl. szonett,
anakreontika, horáckodás, anekdotizmus)
•Szociálpszichológiai problémák köré
kiválasztott szövegeket (pl. beilleszkedés,
agresszió, előítélet) – hozzájuk poétikai fókusz is!
•Toposzokhoz, archetípusokhoz,
alaptörténetekhez kapcsolódó mű-sorokat (pl.
beavatás, sziget, kert, alászállás, a Biblia és az
irodalom, felemelkedés, ősz, a csavargó alakja,
Kohlhaas-történetek)
•Műfajtörténeteket (pl. óda, elégia, eposz,
verses regény, komédia, ars poeticák,
emberiségköltemények, analitikus drámák)
Néhány „minikontextus” II.
• Művek párbeszédét, régieket megszólító
újakat, „rákmenetben” is
• Értelmezéstörténeteket, befogadás- és
hatástörténetet (pl. Hamlet)
• Elemzési-értelmezési stratégiákat
• Adaptációkat, médiumváltásokat
• Esztétikai minőségek köré rendezett
szöveghalmazokat (pl. a komikum)
• Mélyfúrásokat (1-2 pályakép, korkép)
Amiről nem volt szó, pedig…
Két alapvető kihívás, befolyás,
„csapásirány”:
• Az internet, az IKT és az irodalomtanulás
• A populáris kultúra és az irodalomtanítás