Transcript II. Kép - Vers - Képvers

Kép – Vers - Képvers
„Ecset és toll” II.
Közelítések a képvershez (1)
A képvers olyan vers, amely szakaszait,
sorait, betűit úgy helyezi el, hogy
valamilyen kép-alakzat rajzolódjon ki
belőlük.
Irodalmi Fogalmak Kisszótára
Közelítések a képvershez (2)
A képvers (görögül kalligramma) olyan
vers, amelynek írásképe különös, új
jelentést hordoz, és összképe ábrázol
valamit.
Ez az ábrázolás általában közvetlen vagy
szimbolikus kapcsolatban van a vers
tartalmával.
Fogalomgyűjtemény
magyar nyelv- és irodalomból
Közelítések a képvershez (3)
A képvers (kalligramma) hagyományosabb
formájában egy „szabályos” versszöveget
rendez el képszerűen a szerző.
A másik típusában már nem – vagy alig –
szerepel folyamatosan összefüggő szöveg, a
betűsorok is képi elemként jelennek meg.
http://enciklopedia.fazekas.hu
A képvers kezdetei és fénykorai
ógörögök
kínaiak
arabok
európaiak
>>
>>
>>
>>
Theokritos, Simias
a középkortól
a középkortól
középkor
barokk kor
avantgarde
amerikaiak >> a 19-20. századtól máig
Az első képvers.
Theokritos (Kr.e. 305-260): S y r i n x



Az alexandriai (hellenisztikus)
kor kedvelte a képverseket és
versrejtvényeket. Theokritos
Syrinxe is ilyen, sok egyéb
rejtélyt tartalmazó képvers.
A vers külső (tipográfiai)
formája a 10 rövidülő
nádszálból álló syrinx
(=pásztorsíp, pánsíp) alakját
utánozza; két-két sor azonos
hosszúságú, a versmérték:
féllábanként csökkenő
hexameter.
A költemény hőse Pán, akit
egyes mítoszok Pénelopé és
Hermés vagy az egyik kérő
gyermekének tartanak.
Az első képvers.
S y r i n x : a vers és a hangszer
Géczi János (1954-)
Syrinx. A vers „felülírása”
(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett
hellenisztikus kori képversek
A szerző itt is a rodoszi Simias, tárgya a bárd, mellyel Epeios
phókiai ácsmester a trójai falovat ácsolta, ezzel bejuttatta a
görögöket Trójába (a Dardanidák várába), s örök dicsőséget
szerzett magának. A bárdot elképzelhetjük egyszerű és kettős
bárdnak is.
(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett
hellenisztikus kori képversek
Ím fogadd szívesen
fürgenyelvű csöpp szülő
újszövésű magzatát,
mit dór madárka tojt
jajongva fennen,
ezernyi kín között hozott
világra, a szent, a tiszta
csalogány, s a hangos
égi hírnök Hermés,
a szárnyai alól lopott az
embereknek. Parancsa volt, hogy
egyszakaszú ütemtől kezdve
egyre nőjön, amíg a lábak száma
tízig el nem ér…
A rodoszi Simias Tojás című műve. A „dór csalogány”: maga a költő.
(Állítólag) fogadalmi ajándékokra festett
hellenisztikus kori képversek
Az egyszerűbb találós versek közé tartozik: nem mondja meg, de
kitalálhatjuk, hogy Erós mutatkozik be benne, aki a régebbi mítosz
szerint nem Aphrodíté és Árés, hanem Khaos (Chaos), az őszűrzavar szülötte. Akmonidás: az Ég (Uranos), párja a a Föld (Gaia).
Az ő trónjukat foglalta el – Simias szerint – Erós.
Középkori kínai ábravers
A képvers kezdetei Keleten.
A redukálódó strófaszerkezetű varázsformula
Abrakadabra
Abrakadabr
Abrakadab
Abrakada
Abrakad
Abraka
Abrak
Abra
Abr
Ab
A
Abrakadabra: arámi
eredetű, máig használt
varázsszó.
Eredetileg:
Abbadâ re-dabrâ
Jelentése: szűnjék meg
(a betegség), mint ez a
szó.
Gyógyító erejű formula.
Szenci Molnár Albert (1574-1639)
híres cubusa
1607-ben küldte
mesterének, Johann
Heidfeldnek Marburgba,
tiszteletből. A szöveg az
ókoriak mágikus hitére
utal. „Kezdd el olvasni ezt
a négyzetet az L-től,
balra, jobbra, föl, le, s
mindig ugyanazt a
pentametert kapod:
Légyen e férfierő //
négyzete képe tiéd…
XVIII. századi ábravers
Lepsényi István pápai
poétika-tanár kéziratgyűjteményéből maradt
fenn ez a kettős kereszt
alakú ábravers. Itt már
megfigyelhető az addig
egyházi képvers
laicizálódása: a korábbi
jelképekből díszítőelem,
illusztráció lett.
A „varázsszöveg értelme: Munera mitte, Deus/Ajándékot küldj, Uram!
A vizuális költészet utóbbi 100 éve


A XIX. század végén Stéphane Mallarmé „Egy
kockadobás nem szünteti meg soha a véletlent” c.
versével újraéled a vizuális költészet.
Őt követik a XX. század elején a
 futuristák (Marinetti, Hlebnyikov etc.);
 dadaisták (Tristan Tzara etc.);
 „kalligráfusok” (Apollinaire, Ezra Pound,
e.e.cummings etc.)
 lettristák (a 2.vh. után, a betű! pl. Isidore Isou...)
 „konkretisták” (főleg németek és brazilok pl.
Ernst Jandl, Noigandres)
 „spacionisták” v. „spacialisták” (spatium =
tér,köz; főleg franciák, pl. Pierre Garnier és Henri
Chopin)
 számítógépes képversek (pl. Ladislao Pablo Györi)
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
a jelkészletekkel való zsonglőrködés; ez a
lettrizmus sajátossága. Azt mondja Isidore
Isou, a lettrizmus pápája 1947-ben, hogy a
lettristákat az a költészet érdekli, amely
lerombolja a szavakat, kivonja belőlük a
betűket, s alapelemként ezeket használja föl az
új művekben. A lettrista vizuális kompozícióban
az írott betű vagy a bármilyen jelkészletből
kölcsönzött jel helyettesítheti a figuratív ábrákat
és a geometrikus alapelemeket. Ebből nő ki a
meta- vagy hipergrafika is.
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a lettrizmusra
a jelkészletekkel való
zsonglőrködés; ez a
lettrizmus sajátossága.
A lettrista vizuális
kompozícióban az írott
betű vagy a bármilyen
jelkészletből kölcsönzött
jel helyettesítheti a
figuratív ábrákat és a
geometrikus
alapelemeket.
Maurice Lemalrtre: Virágalakú dadalettria
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a spacionalista versre és a kalligrammra
Pierre Garnier spacionalista költeménye – Nagy László: Vírág sírverse
A vizuális költészet rendszerezése
Papp Tibor felosztása alapján
A vizuális irodalom két nagy tartománya

kinetikus vagy dinamikus művek
(fényköltemény, versgép etc. Tamkó Sirató
Károly, Finnley, Cox)

statikus művek
háromdimenziósak
 kétdimenziósak

Részletezés >>
Lsd. Papp Tibor: Ige és kép ( M.P.T. maga is kiváló vizuális költő.)
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
1. topo-logikus: az olvasó a vizuális
költeményben található szabályos
mondatokat, mondatfoszlányokat,
szócafatokat, szótagokat vagy akár
magányos betűket helyzeti adottságaik,
grafikai analógiájuk vagy elszigeteltségük
szerint kapcsolja egymáshoz vagy
különíti el őket egymástól, pl. ilyen a
rákvers, a legtöbb ismert képvers,
Kassák több munkája.
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre
Kassák Lajos: Virágok (1921)
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a topo-logikus rendezőelvű képversre
Tamkó Sirató Károly: Eposz az emberről (planopoems IX. budapest 1929)
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
2. topo-szintaktikus: ezekben az
alkotásokban a síkban elhelyezett
(nyelvi sallangoktól, kulturális örökségtől,
történelmi háttértől és társadalmi
vonatkozásoktól megfosztott) szavak
topológiai közelségük vagy távolságuk
szerint állnak össze komplex jelentéssé
vagy elszigeteltségük révén villantják fel
határtalan jelentéstartományukat.
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a topo-szintaktikus rendezőelvű
képversre
Nagy László: Emberpár
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
3. ikono-logikus, ezekben a művekben a
szöveget (és a kiegészítésként esetleg
hozzáadott nyomdai vagy grafikai elemeket) a
költő úgy rendezi el a síkban, hogy a kialakult
látvány felismerhető képmása legyen
valaminek. Apollinaire óta ennek a vizuális
formának kalligramm(a) a neve. Ezekben a
költeményekben a költő általában nem
törekszik a képi tökéletességre, ugyanis az
ikonikus megformáltságban az alkotó
szempontjából az utalás a legfontosabb.
A kalligrammáknak négy csoportja ismeretes. >>
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
A kalligrammák négy csoportja:




a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív
szintaxisnak (legtöbbjük hagyományosan szedett
sorokban is megállja a helyét);
a képet megformáló szöveg megfelel a normatív
szintaxisnak, de teljességében nem lineáris, ebből
kifolyólag viszont nem tudjuk egyértelműen leszögezni:
hol kezdődik és hol végződik a költemény olvasata;
a kirajzolt kép szövege nem követi a normatív
szintaxis követelményeit, részleteiben lineáris, azaz a
jelentések egymásutánjában logikai folyamatot sejtet;
a szöveg nem követi a normatív szintaxis
követelményeit és részleteiben sem lineáris. Kép és
szöveg csak együtt, az egymást kiegészítő
kölcsönhatásban érvényesülnek.
PÉLDÁK>>
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
1. a nyelvi anyag
lineáris és megfelel a
normatív
szintaxisnak
(legtöbbjük
hagyományosan
szedett sorokban is
megállja a helyét);
Guillaume Apollinaire (1880-1918): A megsebzett galamb és a szökőkút >>
A megsebzett galamb és a szökőkút
Radnóti Miklós fordítása
Látom megkínzott arcotok
csodás virágzó szátok
Mareye Marie Anette Lorie
Mia s te szőke Yette
Hol vagytok ó jaj ifju lányok
De itt e jajgató szökőkút mellett
ez a galamb is ríva repked
Ó, ég felé szökellő emlék
Hol van Raynal Billy Dalize
A sok barát aki még nemrég
Szájamban régi méla íz
Velem volt harcol messzi már
Nevek zsongása andalítsz
S a vízből haldokló sugár
S hol van most Cremnitz merre jár
Álmos szemük pillant reám
Mindannyian holtak talán
Hol van Braque s Max Jacob a hű
Emlékkel telt meg ím a lelkem
S Derain a hajnalszín szemű
Sír a szökőkút is felettem
Harcolni mentek ők minden hiába
S most fönt csatáznak északon
Ó vérző tenger
Leander burjánzik vadon
A kertekben körül harcok virága
[Ó vérző tenger]
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
1. a nyelvi anyag
lineáris és
megfelel a
normatív
szintaxisnak
(legtöbbjük
hagyományosan
szedett sorokban
is megállja a
helyét);
Szúnyogh Sándor (Újvidék): Forrónadtágocska (1991)
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
1. a nyelvi anyag
lineáris és megfelel
a normatív
szintaxisnak
(legtöbbjük
hagyományosan
szedett sorokban is
megállja a helyét);
Utassy József: Az én keresztem
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
„Én innét ki nem találok,
csak kiabálok egy régi
görcs néma erdejébe
tévedve, félve. Fehér
vagyok, mint a folyókról
elúszott homokpadok.
Ordít belül a félelem, és
én rohanok, és
Hallgatok...”
1. a nyelvi anyag lineáris és megfelel a normatív szintaxisnak (legtöbbjük
hagyományosan szedett sorokban is megállja a helyét);
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
2. a képet megformáló
szöveg megfelel a
normatív szintaxisnak,
de teljességében nem
lineáris, ebből
kifolyólag viszont nem
tudjuk egyértelműen
leszögezni: hol kezdődik
és hol végződik a
költemény olvasata;
Illyés Gyula: Újévi ablak
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
3. a kirajzolt kép szövege
nem követi a normatív
szintaxis
követelményeit,
részleteiben lineáris,
azaz a jelentések
egymásutánjában
logikai folyamatot
sejtet;
Nagy László: Hordószónok -- Önarckép
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
Sekorlát
Padlóig
sehídrács
derékban
legörbülve
letörpülve
mind
mind
lent utat
magának
kezével
tapint
üres szemgolyójuk a faruk meg
feltólva
szanaszét tekint
a zord égnek int
Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Vakok a hídon
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
3. a kirajzolt kép
szövege nem követi a
normatív szintaxis
követelményeit,
részleteiben lineáris,
azaz a jelentések
egymásutánjában
logikai folyamatot
sejtet;
Harmadik típusú kalligramma -- Guillaume Apollinaire: Eiffel-torony
A vizuális költészet rendszerezése
Példák a kalligrammák négy csoportjára
4. a szöveg nem követi a
normatív szintaxis
követelményeit és
részleteiben sem
lineáris. Kép és szöveg
csak együtt, az egymást
kiegészítő
kölcsönhatásban
érvényesülnek.
Középkori perzsa ábravers
A hagyományos sor- és strófaszerkezet megbontása:
Karinthy Frigyes (1887-1938)
Sétálok kis kertemben
A cseresznyefa virágzik
Egyik lábam a másik előtt
A másik az egyik után
Jó hogy nincs harmadik
Nem tudnám hova tegyem
S A
é c
t
s
á e
l
r
o e
k s
k z
i
n
s y
k e
e f
r a
t v
e i
m r
b á
e g
n z
i
k
E
g
y
i
k
l
á
b
a
m
a
m
á
s
i
k
e
l
ő
t
t
A
m
á
s
i
k
a
z
e
g
y
i
k
u
t
á
n
J
ó
h
o
g
y
n
i
n
c
s
h
a
r
m
a
d
i
k
N
e
m
t
u
d
n
á
m
h
o
v
a
t
e
g
y
e
m
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
tycho-szintaktikus, ami a permutációt, a
variálást teszi meg a vizuális költemény
rendezőelvévé. Az ennek alávetett művek
bizonyítják, hogy a vizuális irodalomban is
helye van a vidámságnak, helye van a
játéknak, amely nélkül a költészet életunt
cselekvéssé degradálódik. A variációt
rendezőelvként felmutató költemények
szintén a konkrét költészet
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
ikono-szintaktikus,
az ide sorolható
költeményekben a
művet megformáló
jelek grafikai
hozzáadás nélkül
ikonná átlényegült
képet sugallnak
Tandori Dezső: „Halottas urna két füle e.e. cummings magángyűjteményéből”
A vizuális költészet rendszerezése
A statikus kétdimenziós művek rendezőelve lehet
tipografikus, melyben a rendezőelv
lényegében ikono-logikus, de a művekben
a szerkezethez rendelt kép szerepét egy
absztrakt forma, (például keresztrejtvény,
térkép, vasúti menetrendkönyv táblázata,
labirintus stb.) helyettesíti
A vizuális költészet rendszerezése
Példa a tipografikus rendezőelvű képversre
tipografikus, melyben a
rendezőelv lényegében
ikono-logikus, de a
műben a szerkezethez
rendelt kép szerepét egy
absztrakt forma, (például
keresztrejtvény, térkép,
vasúti menetrendkönyv
táblázata, labirintus stb.)
helyettesíti
Papp Tibor: New Montgomery
Felbontott szavak, zegzugos sorok.
edward estlin cummings (1894-1962)
m (a
le
vél
hu
ll)
a
gá
ny
Ver
ő
fén
e
suj
E
kép
ybenf
o
r
o
g
gy
r
ég
i
s ág
Fordították: Weöres Sándor és Tandori Dezső
Cseh Károly kereszt-képversei
Nem
Lesz
Megváltó mindből, aki
Jászolban sír föl, és
Barmok
Veszik
Körül
(Karácsonyi jóslat)
E
löl
já
rók
tól
és végződésektől egyaránt
függ Nem-ünk, a
nagyhatalmi
sza
bá
lyok
sze
rint
(Herderi nyelvtan)
Petőcz András (1959-): Teremtek
Bal „csiga”:
íme szolgát teremtek
és urat
EMBERT ki rám hasonlít
dicsőséget
mozgást hoz a világba.
játszom vele
ha kell : elpusztítom
Jobb „csiga”:
íme teremtek urat
ISTENT
ki szolga és rám hasonlít
jobbik felem ő
eszmét hoz a világba
játszom vele
ha kell : elpusztítom
Összegzésféle
Összességében elmondható, hogy a vizuális
költészet kevesebb is, több is a tisztán verbális
költészetnél.
Kevesebb, amennyiben a belső látást fixálja, a
külső látás pályái felé tereli, s a szöveget
másodlagossá teheti a látvánnyal szemben.
Több, amennyiben a nyelvi elemek vizuális
elemekként is funkcionálnak, és már maga ez a
tény jelentéstöbbletet ad a műnek, új rétegei
tárulhatnak fel a továbbgondolás vagy elemzés
során.
Köszönöm a figyelmet.
bpixgaboragnes
Ráadás: Ezen az oldalon teljesen régi-új dolgok
vannak. Akit érdekel …
…parlez vous Francais?
http://ben-vautier.com/