Hiányoznak a mesterségesen előállított, rövid felezési idejű elemek (pl. Technécium)

Az elemek periódusos (= ismétlődő) rendszere

• Oszloponként hasonló tulajdonságok • Balról jobbra (és fentről lefelé) mindig eggyel nő a rendszám (protonszám, elektronszám) •

Atom = atommag

(benne protonok és neutronok)

+ elektronburok

(elektronhéjakból épül fel) • Elektronhéjak: K (1.), L (2.), M (3.), N (4.) stb. => a periódusos rendszer minden sorában egy újabb elektronhéj töltődik fel.

• Az éppen feltöltődő elektronhéj =

vegyértékhéj

(főcsoportbeli elemeknél ez a legkülső héj, mellékcsoportbeli elemeknél ez eggyel vagy kettővel beljebb levő héj; a rendszerben a főcsoportokat „A”, a mellékcsoportokat „B” betű jelzi)

i s p d f g h

Az elektronhéjak alhéjakból épülnek fel

alhéj l*

0 1 2 6

Maximális elektronszám

2 3 4 10 14 18 5 22 6 26

Amelyik elektronhéjnak van ilyen

Minden elektronhéj Második héjtól felfelé Harmadiktól felfelé Negyediktől felfelé Ötödiktől felfelé Hatodiktól felfelé Hetediktől felfelé

Történeti név (angol) s

harp

p

rincipal

d

iffuse

f

undamental

* l = mellékkvantumszám

1K2 2L8 3M18 4N28 5O32 6P50 7Q72 8R98 Elektronhéj:

a

héj sorszámna, betűjele és a héjon lehetséges maximális elektronszám van feltüntetve alhéjak

Elektronhéjak feltöltődése energetikailag szabályozott,

mindig a legalacsonyabb energiájú alhéj töltődik fel.

s mező elemei: s alhéj töltődik fel

p mező elemei:

p alhéj töltődik fel

d mező elemei: d alhéj töltődik fel

lantanoidák aktinoidák

f mező elemei: f alhéj töltődik fel

s, p mező elemei: főcsoportok,

annyira egymástól.

legkülső elektronhéj töltődik fel, egy perióduson (soron) belül nagy különbségek vannak az elemek közt

d, f mező elemei: mellékcsoportok,

nem a legkülső héj, hanem kívülről a 2., ill. 3. héj töltődik fel, ezért a perióduson belül a különböző elemek nem térnek el

Nemesgázok: lezárt külső héj, stabil, nem vesz részt reakciókban

(minden más elem ilyen elektronszerkezetet szeretne...)

I,II, III (IV, V, VI) főcsoportok: vegyületeiben „leadja”

a külső elektronokat, hogy nemesgáz szerkezetű legyen

VI, VII (IV, V) főcsoportok: vegyületeiben „felvesz”

még elektronokat, hogy nemesgáz szerkezetű legyen

Nemesgázok: lezárt külső héj, stabil, nem vesz részt reakciókban

(minden más elem ilyen elektronszerkezetet szeretne...)

I,II, III (IV, V, VI) főcsoportok: vegyületeiben „leadja”

a külső elektronokat, hogy nemesgáz szerkezetű legyen =>

oxidációs szám +1, +2, +3 (+4, +5, +6)

VI, VII (IV, V) főcsoportok: vegyületeiben „felvesz”

még elektronokat, hogy nemesgáz szerkezetű legyen =>

oxidációs szám –1, –2 (–3, –4)

Megj.: A IV-V VI. („A”) főcsoportban a többféle oxidációs szám abból is adódhat, hogy csak a p alhéj ürül ki elektronleadással (C 2+ , Sn 2+ , Pb 2+ , As 3+ , Sb 3+ , S 4+ ), vagy az s alhéj is (C 4+ , Sn 4+ , Pb 4+ , As 5+ , Sb 5+ , S 6+ ).

Oxidációs szám változással járó folyamatok

Oxidáció: oxidációs szám növekedéssel járó folyamat Pl. égés,

C (0)

+ O 2 =

C (+4)

O 2 Megjegyzés: minden reakciónál a nettó oxidációsszám változás 0. Itt az oxigén oxidációs száma 0-ról -2 re változott, két oxigénnél ez a változás összesen -4, a szén változása pedig +4, az eredő tehát 0. A

szén oxidálódott

, az oxigén redukálódott, a jelenség tehát a szén szempontjából oxidáció.

Redukció: oxidációs szám csökkenéssel járó folyamat Pl.

Cu (+2)

O + H 2 =

Cu (0)

+ H 2 O Megjegyzés: Itt az réz oxidációs száma 2-ről -0-ra változott, ez a változás összesen -2, a hidrogén oxidációs számváltozása pedig 0-ról +1-re darabonként +1, összesen +2, az eredő tehát megint 0. A

réz redukálódott

, a hidrogén oxidálódott, a jelenség tehát a réz szempontjából redukció, a hidrogén szempontjából oxidáció. A folyamatban az oxigén oxidációs száma változatlan, végig -2.