Transcript jogmen4vallpenzugy

Vállalatok pénzügyi
folyamatai
Pénzügyek
• A vállalat működésének egészét átfogja
• A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata:
a) az eredményes működéshez szükséges
források biztosítása
b) a rendelkezésre álló források hatékony
elosztása a
különböző befektetési alternatívák
között
c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó
döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és
módszereknek a meghatározása
d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés
meghatározása
A vállalat pénzügyi tevékenysége
• Pénzügyi stratégia
- vállalatértékelés
- befektetési stratégia
- finanszírozási stratégia
• A pénzügyi rendszer működtetése
- elemzés és tervezés
• Befektetés és finanszírozás
- eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel,
EF összhang, finanszírozási formák)
- kockázat és biztosítás
A vállalati értéket meghatározó
tényezők
• A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat
• A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos
várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája)
• Alkalmazott értékelési technika típusától függ
• Legfontosabb értéktípusok:
a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni
azért, hogy tulajdonát megtartsa)
b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni
hasznoktól függ, a vállalat gazdasági értékét befolyásoló alapvető
tényező időpreferencia, a pénz időértéke.)
c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ)
d) fair érték (valós érték – fundamentális elemzés)
e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz
stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek)
f) könyv szerinti érték
Goodwill
A vállalat piaci értékének és a könyv szerinti
értékének a különbsége.
• Jó hírnév, amely a számviteli törvény
értelmében számszerűsíthető fogalom. (Ez
főként vállalatfelvásárlásoknál fontos). A
különbséget amortizációs költségként el lehet
számolni. A negatív goodwill a piaci érték és a
részesedés beszerzési értékének a különbsége,
amely a vagyonmérlegben az Eszköz oldalon
csökkentő tényezőként jelenik meg.
Befektetési stratégia
• A befektetési lehetőségek értékelése
- hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot
• A kockázat mértéke befolyásolja a
befektetés értékét
•
Kalkulatív kamatláb
• Jelenérték számítás
• Lásd később az állóeszköz
gazdálkodásnál!
Tőkeköltségvetés
• A vállalati beruházási döntések
folyamatának sarkalatos pontja a
tőkeköltségvetés összeállítása.
• A vállalat hosszú távú befektetési
lehetőségeinek elemzése és a közöttük való
választás
• Tőkeköltségvetés = a vállalat összes
pozitív nettó jelenértékű beruházási
lehetőségeinek listája, amely a projektek
elemzése, értékelése után áll össze.
Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák
meg:
a) A vállalat stratégiai célkitűzéseivel
összhangban álló befektetési alternatívák
kimunkálása.
b) az egyes befektetési lehetőségek adózás
utáni pénzáramának (cash-flow) a becslése
c) az egyes befektetési alternatívák
hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes
pénzáramához
Folytatás
d, Az egyes alternatívák elvárt hozamának
és kockázatának értékelése.
e, Az alternatívák közötti választás a
vállalatérték növelése mint döntési
kritérium alapján.
f, Befektetési alternatívák menet közbeni
újraértékelése, a befejezett projektek
értékelése.
Finanszírozási stratégia
• Forrás biztosítása
• A kialakításánál a következő elemeket kell
figyelembe venni:
biztonság:saját és
idegentőke aránya
jövedelmezőség: pozitív pénzáram
likviditás: fizetőképesség
függetlenség: a hitelezőktől és a
befektetőktől a kialakított stratégia
megvalósítása szempontjából.
Lejárati összhang mutató= Hosszúlejáratú
források/ (Befektetett eszközök + Tartós
forgóeszközök
• Lejárati összhang mutató>1 –Konzervatív
finanszírozási stratégia
• Lejárati összhang mutató=1 –Szolíd
stratégia
• Lejárati összhang mutató<1 –Aggresszív
stratégia
Pénzügyi elemzés
• A vállalat belső működéséből következő
pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi
kapcsolatokkal összefüggő
pénzáramlások
• Számvitelei rendszer
• Legfontosabb kimutatások: mérleg,
eredménykimutatás, cash flow
Számvitel
Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét
bemutató információs rendszer.
Számvitel jellemzői:
• Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi
• A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is
befolyásolnak
A számviteli információkat felhasználják:
a) vezetők, tulajdonosok a termelési, befektetési és piaci döntéseik
megalapozásához
b) üzleti partnerek üzleti kapcsolataik megalapozásához
c) hatóságok - NAV (adó megállapítása)
Cégbíróság
KSH
Számvitel lényege, fogalma, feladata
A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban
kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik
jövőbeni meghozatalának megalapozásához.
A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer,
annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok,
események
A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes,
teljekörű MEGFIGYELÉSE
• Bizonylatok készítése
• Azok feldolgozása
• Információk képzése
• Információk szolgáltatása
• A dokumentumok megőrzése
A számvitel területei
I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad
információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő.
II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő,
melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a
gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.
Pénzügyi számvitel
Információszolgáltatatási kötelezettségére egységes,
általános normákat ír elő a Számviteli törvény.
Összetevői:
- a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár,
főkönyvi kivonat,
- a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó
bizonylati rend,
- könyvvizsgálat,
- nyilvánosságra hozatal.
a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés.
Részei: - Mérleg
- Eredménykimutatás
- Cash flow
b./ Könyvvezetés:
az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a
pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági
eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az
üzleti év végén lezárja.
Fajtái:
- Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak
bekövetkezésekor rögzítik, függetlenül attól, hogy pénzmozgással
együtt jár vagy nem. Teljesítmény elvén alapul. Mindent kettősen
vesz számba.
- Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögzítik a gazdasági
eseményt, amikor pénzmozgással jár. Pénzforgalmi elven alapul,
elsősorban kisvállalkozások alkalmazzák.
BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK!
c/ Könyvvizsgálat:
A beszámoló valódiságát támasztja alá.
Kötelező:
- a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak,
- minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja,
- minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél,
- minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele,
az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió
forintot.
A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak.
Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata,
amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni.
A záradék lehet:
- hitelesítő,
- korlátozott,
- elutasító.
A stock-flow problematika
Stock
Adott időpontban
értelmezett
állomány
Vagyonmérleg
Flow
Egy állomány két
időpont között
értelmezett
változása
Eredménykimutatás(ok)
Cash flow
kimutatás(ok)
A mérleg
A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott
időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás
vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a
vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források)
pénzértékben.
A mérleg formája lehet:
• kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a
források)
• lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak
csoportosítva).
A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év
végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett
vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra.
A mérleg és
jellemzői
• A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban
mutatja meg pénzértékben
• Nyitómérleg, zárómérleg
• Január elsején, ill. dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően
készítik.
• A vagyont kettős vetületben szemléli
– ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák
– FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák
•  Eszközök =  Források
• A mérleg teljes körű, minden vagyontárgyra ki terjed.
• Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont.
• Hitelességét könyvvizsgáló igazolja
• Két értékoszlopot tartalmaz
tárgyévet és az azt megelőző évet
Mérleg
Aktívák
(Eszközök)
Passzívák
(Források)
A. Befektetett
eszközök
D. Saját tőke
B. Forgóeszközök
E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli
elhatárolások
F. Kötelezettségek
(idegen tőke)
G. Passzív időbeli
elhatárolások
Eszközök
Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a
vállalkozást):
• Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence
értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése)
• Tárgyi eszközök
• Befektetett pénzügyi eszközök
Forgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak):
• Készletek
• Követelések
• Értékpapírok
• Pénzeszközök
Aktív időbeli elhatárolások
Források
Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona)
- jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése)
- tőketartalék
- eredménytartalék
- mérleg szerinti eredmény/veszteség
Céltartalék
Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben
támasztott követelések)
- hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek
Passzív időbeli elhatárolás
Aktív időbeli elhatárolás
• A számvitelben az aktív időbeli elhatárolás olyan eszközjellegű
tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az
összemérés számviteli elvének megfelelően. Az aktív időbeli
elhatárolások a vállalkozás eredményét növelik, azáltal, hogy
• a már elszámolt, de nem a tárgyidőszakra vonatkozó költségek
összegét csökkentik vagy
• a még be nem folyt és ki sem számlázott, de a tárgyidőszakot
illető bevételek összegét számba veszik.
• Példa:
• költség elhatárolására: az előre kifizetett bérleti vagy szolgáltatási
díjból a következő évre vonatkozó résszel csökkentjük a
tárgyidőszak költségeit (mínusz költség);
• bevétel elhatárolására: a tárgyidőszakra járó kamatot, aminek a
pénzügyi rendezése csak a következő évben esedékes, előre
elszámoljuk bevételként (plusz bevétel).
A passzív időbeli elhatárolás
•
•
•
•
•
•
A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel,
amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés
számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a
vállalkozás eredményét csökkentik, azáltal, hogy
a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét
számba veszik vagy (plusz költség)
a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét
csökkentik (mínusz bevétel).
Példa:
költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom
összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a
források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.
bevétel elhatárolására: a már megkapott, de a következő évre vonatkozó
bérleti díj összegével csökkentjük a bevételeket, és ezzel egyidejűleg
felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.
Vagyonmérleg a számviteli törvény szerint
ESZKÖZÖK(Aktívák)
FORRÁSOK(Passzívák)
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Jegyzett tőke
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken
Immate-
Vagyoni értékű jogok
Saját
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
riális
Szellemi termékek
tőke
Tőketartalék
javak
Üzleti vagy cégérték
Eredménytartalék
Immateriális javakra adott előlegek
Lekötött tartalék
Immateriális javak értékhelyesbítése
Értékelési tartalék
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Mérleg szerinti eredmény
Műszaki berendezések, gépek, járművek
Céltarta-
Céltartalék a várható kötelezettségekre
tetett
Tárgyi
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
lékok
Céltartalék jövőbeni költségekre
eszközök
eszközök
Tenyészállatok
Befek-
Egyéb céltartalék
Beruházások, felújítások
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt
Beruházásokra adott előlegek
vállalkozással szemben
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Hátra-
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
sorolt
részesedési viszonyban lévő vállalkozással
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
kötle-
szemben
Egyéb tartós részesedés
zettségek
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb
Befekte-
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
tett
viszonyban álló vállalkozásban
gazdálkodóval szemben
pénzügyi
Egyéb tartósan adott kölcsön
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
eszközök
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Átváltoztatható kötvények
Befektetett pénzügyi eszközök
Tartozások kötvénykibocsátásból
értékhelyesbítése
Befektetett pénzügyi eszközök értékelési
Hosszú
különbözete
lejáratú
Beruházási és fejlesztési hitelek
Anyagok
Kötelezett
kötele-
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
Befejezetlen termelés és félkész termékek
ségek
zettségek
Tartós kötelezettségek kapcsolt
vállalkozással szemben
Készletek
Növendék-, hízó- és egyéb állatok
Tartós kötelezettségek egyéb részesedési
viszonyban levő vállalkozással szemben
Késztermékek
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
Áruk
Rövid lejáratú kölcsönök
Készletekre adott előlegek
Rövid lejáratú hitelek
Forgó-
Követelések áruszállításból és
Rövid
eszközök
szolgáltatásokból (Vevők)
lejáratú
Vevőtől kapott előlegek
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
kötelezett
Kötelezettségek áruszállításból és
Követelé-
Követelések egyéb részesedési viszonyban
ségek
szolgáltatásból (szállítók)
sek
lévő vállalkozással szemben
Váltókövetelések
Váltótartozások
Egyéb követelések
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt
Követelések értékelési különbözete
vállalkozással szemben.
Származékos ügyletek pozitív értékelési
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb
különbözete
részesedési viszonyban lévő vállalkozással
Eredménykimutatás
A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési
kötelezettség megállapítását tartalmazza.
Árbevétel – Költségek = Eredmény
 Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek
szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás)
 Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés
szempontjából közvetett és közvetlen költségekre
osztja
(A közvetlen költségek költségviselő szerint (vagyis ahhoz
a termékhez/szolgáltatáshoz, amihez a költség
kapcsolható), a közvetettek pedig költséghely szerint
(ahhoz a helyhez, ahol a költség felmerült, például üzem,
központi irányítás stb.) kerülnek elszámolásra.)
Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése
A VÁLTOZAT
B VÁLTOZAT
01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele
01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02 Exportértékesítés nettó árbevétele
I.
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
02 Exportértékesítés nettó árbevétele
I.
03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke
04 Eladott áruk beszerzési értéke
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)
III.
Egyéb bevételek
II.
05 Anyagköltség
III.
05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Az értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06 Igénybe vett szolgáltatások értéke
06 Értékesítési, forgalmazási költségek
07 Egyéb szolgáltatások értéke
07 Igazgatási költségek
08 Eladott áruk beszerzési értéke
IV.
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03 Saját termelésű készletek állományváltozása
08 Egyéb általános költségek
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV.
Az értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
V.
Egyéb bevételek
10 Bérköltség
VI.
Egyéb ráfordítások
11 Személyi jellegű egyéb kifizetések
12 Bérjárulékok
V.
Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)
VI.
Értékcsökkenési leírás
VII.
Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-VVI-VII)
13 Kapott (járó) osztalék és részesedés
14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
A.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+VVI)
15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
árfolyamnyeresége
16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű
bevételek
17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
VIII.
Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)
18 Befektetett pénzügyi eszközök
árfolyamvesztesége
19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
értékvesztése
21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai
IX.
Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)
B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX)
C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B)
X.
Rendkívüli bevételek
XI.
Rendkívüli ráfordítások
D. Rendkívüli eredmény(X-XI)
E. Adózás előtti eredmény(C+D)
XII.
Adófizetési kötelezettség
F. Adózott eredmény(E-XII)
22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,
részesedésre
23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
G. Mérleg szerinti eredmény(F+22-23)
A további sorok értelemszerűen megegyeznek az „A” változat
megfelelő soraival.
Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és
felhasználását mutatja egy adott időszakra
vonatkozóan
Alapszerkezete:
Pénzbevétel – Pénzkiadások
Pénzbevétel ≠ árbevétel
Pénzkiadás ≠ költségek
Cash Flow: A vállalat működése, befektetései
és pénzügyi tevékenysége által generált
pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás.
Az eredménykimutatásban és a
mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat
akkor számolják el, amikor felmerülnek, még
ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow
kimutatás viszont csak azokat az
eseményeket veszi figyelembe, amelyek
pénzmozgással járnak.
Fajtái
• Direkt cash-flow
A tényleges pénzmozgásokat közvetlenül próbálja
megbecsülni. (likviditási terv)
• Indirekt cash-flow
Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként.
Ezt korrigáljuk az olyan árbevételekkel, illetve
ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben
elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással.
Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek
befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket
kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem
érintették.
Példák
• Az amortizáció költség, de nem jelenik
meg kiadásként
• Ha vásárolunk egy gépet a teljes ára
kiadás,de csak az amortizáció a költség
• A felvett hitel összege pénzbevétel, de
nem költség (csak a kamat)
Közvetlen cash flow kimutatás
+
Pénzbevétellel járó hozamok
-
Pénzkiadással járó ráfordítások
=
Likvid pénzvagyon többlet = cash flow
Közvetett cash flow kimutatás
+
Évi eredmény
+
Pénzkiadással nem járó ráfordítások
-
Pénzbevétellel nem járó hozamok
=
Likvid pénzvagyon többlet = cash flow
A számviteli törvényben előírt cash flow-kimutatás
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
I
+/+
+/
+/+/
+/+/
+/
+/+/+/.
14
15
16
II
+
+
Adózás előtti eredmény
Elszámolt amortizáció
Elszámolt értékvesztés és visszaírás
Céltartalék képzés és -felhasználás különbözete
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
Szállítói kötelezettség változása
Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása
Passzív időbeli elhatárolások változása
Vevőkövetelés változása
Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása
Aktív időbeli elhatárolások változása
Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)
Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés
Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás - működési cash flow (1-13 sorok)
Befektetett eszközök beszerzése
Befektetett eszközök eladása
Kapott osztalék, részesedés
Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16 sorok)
Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele
Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele
Hitel és kölcsön felvétele
Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,
beváltása
21 + Véglegesen kapott pénzeszköz
22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)
23 - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése
24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése
25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
26 - Véglegesen átadott pénzeszköz
27 +/ Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása
III . Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás
(17-27 sorok)
17
18
19
20
+
+
+
+
IV
.
Pénzeszközök változása (I-II+III)