Transcript Dr. Galigerné Pártai Erika előadása

Újszerű oktatásszervezési eljárások
projektoktatás, témahét
2010. április 13.
Dr. Galigerné Pártai Erika
Kontaktus
szakmai munkatárs
Fejlesztési lehetőségek
„ Kevésbé az a fontos, hogy mit
tanulnak a gyerekek az iskolában,
inkább az, hogy hogyan tanulják,
mert ez meghatározza a tudásuk
felhasználását egész életük során.”
A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató
fejlesztési alapelvek
• Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
●
A tudás- és képességfejlesztés helyes aránya
●
Képesség- és személyiségfejlesztés
●
Új típusú tanári attitűd
●
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat
megvalósítása
●
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
●
Fokozatosság és folyamatosság
●
Valóságos tanulási környezet
Projekt
• M. Nádasi Mária megfogalmazásában a projekt:
valamely összetett, komplex feladat elvégzésének
feltételeit, folyamatát, eredményeit meghatározó terv.
• A pedagógiai projekt valamely összetett, komplex,
gyakran a mindennapi életből származó téma; a
témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok
meghatározása; a munkamenet és az eredmények
megtervezése; az eredmények prezentálása.
(M. Nádasi Mária, 2003.)
• Egy sajátos tanulási egység, aminek a
középpontjában egy probléma áll.
A projektoktatás „atyja”:
John Dewey (1859-1952)
Egyetlen gramm
tapasztalat többet
ér egy tonna
teóriánál.
1912.
Mennyit tanulunk abból, hogy…
•
•
•
•
•
•
•
10
20
30
50
70
80
95
%
%
%
%
%
%
%
elolvasunk valamit
meghallgatunk valamit
megfigyelünk valamit
megfigyeljük és meghallgatjuk
beszélgetünk róla másokkal
a tapasztalatainkból
elmagyarázzuk másoknak
Alapelvek
• A tanulásnak személyes tapasztalaton kell
alapulnia
• A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók
érdeklődését
• A tanulóknak aktívan részt kell vennie saját
tanulási folyamatainak alakításában
• A tanulót a közösség ügyeiben való aktív
részvételre, a közösségért felelősséget érző
emberré kell nevelni → tanulók felkészítése az
együttműködő tanulásra
Mi a projektoktatás?
• Hortobágyi Katalin:
A
projekt egy sajátos tanulási egység, melynek
középpontjában egy probléma áll. A feladat nem
egyszerűen csak a probléma megválasztását vagy
megoldását
jelenti,
hanem
a
lehető
legtöbb
vonatkozásnak és összefüggésnek feltárását, mely a
problémához organikusan kapcsolódik.
Mi a projektoktatás?
• Mayer Ágnes: „szeretnénk, ha tanulóink nem azért
tanulnának meg írni és olvasni meg számolni, mert az
iskolában ezt szokás, kell, sőt kutyakötelesség
megtanulni, hanem azért, mert szükségük van ezen
készségek és később további ismeretek elsajátítására!
Indíttatásuk van arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek,
tanuljanak.
• A projektet azért szervezzük meg, hogy létrehozzunk
valamit, ami hasznos, és ezért a létrehozás folyamatát
az alkotás öröme hatja át.”
Projekt, mint folyamat…
Ismérvei:
- gyakorlati problémamegoldás
- a gyerekek cselekvésére épül
- a gyakorlatból indul ki és az elmélet felé tart
- komplex – megszűnik a verbális képességek
fölényhelyzete
- kooperatív – össze kell dolgozni a részproduktumokat
El- és befogadó helyett szuverén alkotót nevel
a projektoktatás…
egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által
elfogadott vagy kiválasztott probléma, téma
feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik,
megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-,
tanórakereteket;
a végeredmény minden esetben egy bemutatható
szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.
(Hegedűs Gábor)
Projektoktatás
Projektek típusai
Idő dimenzió:
• rövid távú projektek – tanítási időbe illeszkedve
néhány óra
• epochába szerveződő projektek – a hagyományos
órakeret felbomlik
projekthét, projekt napok, erdei iskola
● hosszú távú projekt – több hónapos, akár
egész tanévet igénylő
Projektek típusai
Tematikai dimenzió:
●
●
●
●
●
tantervi, tantárgyi – a tanterv egy részét dolgozza fel,
taneszközt, szemléltető eszközt készít
iskolai élethez köthető – ünnepélyek
lakóhelyhez köthető – történet, kultúra, szolgáltatások
országos eseményhez köthető – ünnephez, gazdasági
problémákhoz, külkapcsolatokhoz
(Európa Nap)
Híres emberek, feltalálók működéséhez
A projektek csoportosítása
1.
A projekt célterülete szerint
2.
3.
4.
5.
Integráltabb tartalmi kategóriák szerint
A projekt tartalma szerint
A színhely szerint
A részt vevő tanulók létszáma és „hovatartozása”
szerint
A projekt időstruktúrája szerint
A cél kiválasztásának módja szerint
A produktum alapján
6.
7.
8.
Szakaszai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Témaválasztás
Tervkészítés
Szervezés
Adatgyűjtés
A téma feldolgozása
A produktum összeállítása bemutatható formában
A projekt értékelése, korrigálása
A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele
A projekt lezárását követő tevékenységek
A projektoktatás kidolgozója:
William Heard Kilpatrick (1871-1965)
A projektoktatás
teljes szívvel végzett
tervszerű
tevékenység, amely
társas környezetben
megy végbe.
1921.
A projekttevékenységek megtervezése és végrehajtása
Folyamata – témaválasztás –ráhangolás – téma előkészítése (projektfal –
Mit tudtok? Mit szeretnétek megtudni? Milyen tudásra van szükség?)
Tervezés
Szervezés
↓
kivitelezés
→
Értékelés
továbbfejlesztés
Egy lehetséges tervezési technika
1. Projektcél
2. A csoport fejlesztési feladata
3. A csoport tagjai
4. Határidők
A cél
eléréséhez
vezető
feladatok
illetve
cselekvési
sorok
Szükséges
erőforrások igénye
- Emberi
- Tárgyi
- Pénzügyi
Időtartam
Határidők
A
résztvevők
köre
Az
elvárt
eredmény
(sikerkritériu
m)
Az eredmény
mérési,
értékelési
módja
felelős
Értékelés
Ki értékel?
Mit értékel?
Mikor értékel?
Hogyan értékel?
Tanuló
a projekt egészét
A projekt végén
saját részvételüket,
a többiekkel való
együttműködésüket
Véleményalkotás
Önértékelés
Értékelő lapon
Csoport
Feladatmegosztás,
együttműködés
élménye
Csoportfeladatok
végén
Szóban, ön-és
csoportértékelés
Pedagógus
Feladatmegoldást,
gyűjtőmunkát,
produktumot,
együttműködést,
aktivitást…
Feladatok, projekt
végén
Fejlesztő értékelés
Személyre-szabott
differenciált
Projekt végén
szóban
Részvétel, teljesítés
aránya
Szülő
Élményt,
produktumot
A produktum és az ismeretszerzés kapcsolata
Produktum
Közvetlenül szükséges ismeretek
és műveleti tudnivalók ( meglévő
ismereteimet előhívom és használom)
Azok az ismeretek, amelyek közvetlenül
nem kapcsolódnak a produktum
létrehozásához, de amelyek tartalma
közvetlenül köthető a produktumhoz
Miért jó?
• Megvalósul általa a tevékenységre alapozott
ismeretszerzés ( az új ismeretek legfőbb forrása a
tapasztalat)
• lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a
felzárkóztatásra
• komplex: a tárgyi tudáson kívül más képességeket
is igénybe vesz és fejleszt
• alkotó jellegű
• a tanárközpontú oktatás helyébe a tanulóközpontú
tanulás lép
• megváltoztatja a tanító és a diák szerepét
• a projekt egy folytonos nevelési helyzet
Miért jó?
• előnyben részesíti a csoportban végzett tevékenységet
az egyéni munkával szemben – a csoport egy közös cél
megvalósítása érdekében jön össze
● valós problémát oldunk meg általa
● komplex: sokirányú tevékenységet, több érzékszervet
mozgósít
• a projekt kilep az iskola falai közül, bekapcsolja
a közelebbi és a távolabbi környezetet
• a differenciálás eszköze
• a projekt során a pedagógus egyéni sajátosságokat,
szükségleteket vehet figyelembe
Témahét
• A tananyag komplex elsajátításának lehetséges
formája
• Az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon
(esetleg hosszabb időkeretben),
- iskolai és iskolán kívüli helyszíneken
- rugalmas időkeretek között
- változatos tevékenységtípusokkal
- sokszínű módszertani eszközök segítségével
dolgozzák fel
Témahét
• Az intézmény pedagógiai programjába rendszerűen
beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a
kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására
alkalmasak.
pl. a lovagkor, nagy földrajzi felfedezések,
antik
tudomány,
vallás,
művészet,
vállalkozási
kompetenciák, idegen nyelvi hét stb.)
A témahét…
• … akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és tanára
tevékenyen részt vesz
• A témahétnek mindig egyetlen központi témája legyen
• A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek
tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz
igen
• A diákoknak lehetősége van a kínált foglalkozások közötti
választásra
• Célszerű a tantárgyi keretek mellett az osztálykereteken is lazítani
(idősebb gyerekektől való tanulás)
• A diákok az ötlettől a témahét értékeléséig valamennyi szakaszban
kapjanak szerepet
• Tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi „normál”
életébe
„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,
szaporítja tapasztalatait: ő azt hiszi csak játszik.
De mi már tudjuk, hogy mire megy ki a játék.
Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és
tevékeny ember váljék belőle.”
(Varga Domokos)