Transcript Prezentáció címe - Kaposi József honlapja

A NAT és a kerettantervek
dr. Kaposi József
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Budapest, 2012. szeptember 27.
A hazai tantervi szabályozás
szintjei és műfajai
Kormányrendelet
2012. május 16.
NAT
Miniszteri rendelet,
kerettantervek
2012 szept. vége – okt. eleje
Pedagógiai program/
helyi tanterv
2012. október-december
KT
HT
KT
HT
HT
A NAT 2012 főbb jellemzői
A NAT küldetésének újradefiniálása
Az értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási
folyamatban
A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása
A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és
tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és
képességterületek fejlesztése.
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak
megjelenítése
Változás:
Fejlesztési célok „hálózata”
Fejlesztési területek –
nevelési célok












Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias
nevelés
Állampolgárságra, demokráciára
nevelés
Az önismeret és a társas kultúra
fejlesztése
A testi és lelki egészségre nevelés
A családi életre nevelés
Felelősségvállalás másokért,
önkéntesség
Fenntarthatóság,
környezettudatosság
Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
Kompetenciafejlesztés,
műveltségközvetítés,
tudásépítés
Kulcskompetenciák









Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és
technikai kompetencia
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári
kompetencia
Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság
és kifejezőképesség
A hatékony, önálló tanulás
Közműveltség
Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és
továbbépíthető tudás.
Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális
kód(rendszer) alapja.
Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok,
összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő
releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek
rendszere.
A műveltségi területek kiemelt
közös céljai
•
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet,
megfigyelés) középpontba állítása;
•
az informatika alkalmazása;
•
a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
•
a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek
kialakítása;
•
az egészséges életmód kialakítása;
•
az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás
biztosítása;
•
a médiumok alkotó használata
A műveltségi területek általános
jellemzői

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és
kritikai értelmezésével;

az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok
szerint spirálisan bővülő ismereteket
tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg;

nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését
jelenítik meg;

hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
személyes véleményalkotásnak és a társas
tanulás különböző formáinak tanulásban
betöltött fontos szerepét;
A műveltségi területek
szerkezete
Alapelvek, célok
 Fejlesztési feladatok
tantárgyanként

Az egyes képzési
szakaszokon ismétlődő
szempontok szerint
spirálisan bővülő tudás.
évfolyam, 9-12. évfolyam)

A tudás nem lezárt
rendszerként jelenik meg.
 Közműveltségi tartalmak
tantárgyanként

Az elrendezés nem a
tanórai feldolgozás
sorrendjét és szintezését
sugallja.
– Az adott nevelésioktatási szakaszra
(1-4. évfolyam, 5-8.
– Az adott nevelésioktatási szakaszra
(1-4. évfolyam, 5-8.
évfolyam, 9-12. évfolyam)
A kerettantervek törvényi
háttere (NKT, NAT)
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az
egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek
tartalmazzák:
 a nevelés és oktatás céljait,
 a tantárgyi rendszert,
 az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,
 a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,
 továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek
fejlesztésének feladatait,
 és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre
álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”
Forrás: Nemzeti alaptanterv
Kerettantervi mappák
Az alábbi egységes struktúrájú
kerettantervi mappák kialakítása
történt meg:







Alsó tagozat
Felső tagozat
Négy évfolyamos gimnázium
Hat évfolyamos gimnázium
Nyolc évfolyamos gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola (külön projektben)
További fejlesztések:



Nemzetiségi iskolák
– alsó tagozat
– felső tagozat
– négy évfolyamos gimnázium
SNI kerettantervek
– alsó tagozat enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára
– felső tagozat enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára
Két tanítási nyelvű iskolák
– felső tagozat
– négy évfolyamos gimnázium
Kerettantervek: 1–4. évfolyam
Kötelező tantárgyak









Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Erkölcstan
Környezetismeret
Ének-zene
Vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
Választható tantervek
Emelt szintű képzéshez:
 Ének-zene
További tantervek:
 Dráma és tánc
 Tánc és mozgás
Készülő új tantervek
 Családi életre nevelés
 Sakk
 Lovaskultúra
Kötelező minimális óraszámok
1–4. évfolyamon
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
7
7
6
Idegen nyelvek
6
2
Matematika
Erkölcstan
Környezetismeret
4
1
1
4
1
1
4
1
1
4
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés
Szabadon tervezhető órakeret
Rendelkezésre álló órakeret
5
2
25
5
2
25
5
3
25
5
3
27
Emelt szintű ének-zenei képzés
1-4. évfolyamon
Tantárgyak
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvek
7
7
6
6
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
Környezetismeret
Ének-zene
Vizuális kultúra
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
5
2
1
1
1
5
2
1
1
1
5
2
1
1
1
5
2
1
Testnevelés
5
5
5
5
25+1
25+1
24+1
26+1
25
25
25
27
Felhasznált órakeret*
Rendelkezésre álló órakeret
*A
jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az
énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.
Magyar nyelv és irodalom 1-4.
Bevezető
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom
tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs
képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen
ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek
fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség
harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez,
valamint mindezek katalizátora is egyben.
(…)
Magyar nyelv és irodalom 1-4.
Tematikai egységek
1-2. évfolyamon:











Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése
Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének
elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása
Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás
előkészítése
Irodalmi k Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai
alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése
Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok
Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
A tanulási képesség fejlesztése
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4.
Tematikai egységek
3-4. évfolyamon:










Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése
Olvasás, az írott szöveg megértése
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
Az íráshasználat fejlesztése
Fogalmazási alapismeretek
Szövegalkotási gyakorlatok
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondatfajták, szavak, szófajok
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
A tanulási képesség fejlesztése
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4.
Táblázatrészlet
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás
Tematikai egység/ Fejlesztési
előkészítése
cél
Iskolaérettség.
Előzetes tudás
A témakör nevelési- fejlesztési Az olvasástanulás előkészítése.
céljai
Tevékenységek/Ismeretek
Motiváció kialakítása, fejlesztése,
szorongásmentes olvasási környezet
megteremtése.
Az olvasáshoz szükséges képességek és
részképességek fejlesztése (fonémahallás,
megkülönböztető képesség, figyelem,
tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati
szabályok, kommunikációs képességek,
irányok felismerése, relációs szókincs,
nyelvi tudatosság).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Követelmények
A tanuló
-
-
nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás
tanulásában;
rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és
szókinccsel az olvasást, írásbeliséget
illetően;
részképességei elérték a szükséges szintet.
Órakeret 25
óra
Kapcsolódási
pontok
Vizuális kultúra: ábra,
illusztráció,
reprodukció.
Ének-zene: ritmus,
tempó, dallam.
Matematika: irányok.
Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
Erkölcstan 1-4.
Bevezető
Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a
gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek,
normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a
fejlesztése, alakítása.
A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai
jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy
társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók
belső szabályozó erőivé váljanak.
Erkölcstan 1-4.
Tematikai egységek
1-2. évfolyamon:
3-4. évfolyamon:
 Az én világom
 Társaim – Ők és én
 Közvetlen közösségeim –
A család és a gyerekek
 Tágabb közösségeim – A
lakóhelyi közösség
 A környező világ
 Milyen vagyok, és
milyennek látnak mások?
 Közösségben és egyedül ̶
a társaim és én
 Az osztály és az iskola
 Kulturális-nemzeti
közösség
 A környezetem és én – Az
épített és a tárgyi világ
 A mindenség és én –
Születés és elmúlás
Erkölcstan 1-4.
Táblázatrészlet
Az én világom
Tematikai egység
Órakeret
11 óra
Előzetes tudás, tapasztalat
Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.
A tematikai egység nevelési- A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése.
fejlesztési céljai:
A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ki vagyok én?
Vizuális kultúra:
Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem?
személyes élmények megjelentetése sík vagy
Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok
plasztikus alkotásokban.
magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam?
Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik
és megkülönböztetik őket a másokéitól?
Ilyen vagyok
Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban?
Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért?
Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú
vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?
Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?
Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim
Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a
legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…)
Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.
Környezetismeret 1-4.
Bevezető
Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre
erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebbtágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven
nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon.
A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek
természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az
egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit
megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további
megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a
magyarázatkeresés igényét.
(…)
Környezetismeret 1-4.
Tematikai egységek
1-2. évfolyamon:
3-4. évfolyamon:
 Az iskolás gyerek
 Tájékozódás az iskolában
és környékén
 Mi van a teremben?
 Anyagok körülöttünk
 Hóban, szélben,
napsütésben
 Mi kerül az asztalra?
 Élőlények közösségei
 Mennyi időnk van?
 Tájékozódás a tágabb a
térben
 Megtart, ha megtartod
 Miért érdemes
takarékoskodni?
 Az a szép, akinek a szeme
kék?
 Merre megy a hajó?
 Egészség és betegség
 Önismeret és viselkedés
 Vágtat, mint a paripa
 Kertben, mezőn
Környezetismeret 1-4.
Táblázatrészlet
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Az iskola
Órakeret
8 óra
A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás,
mérés).
A tematikai
A térbeli tájékozódás fejlesztése.
egység nevelési- A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló
fejlesztési céljai információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.
Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása.
A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati
Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában
alkalmazások:
(tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon,
Mi a különbség az óvoda és az iskola
szünetben).
között?
Az iskolában dolgozók foglalkozásának
Mi van az iskolában?
összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés,
Hogyan tájékozódunk az iskola
udvariassági formulák használata.
épületében?
Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az
Az iskolai élet rendje.
osztályteremben található tárgyak, bútorok
Kikkel találkozunk az iskolában?
megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése,
Hogyan öltözködünk az iskolában?
csoportosításuk különböző szempontok szerint.
(…)
(…)
Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.
Kapcsolódási pontok
Vizuális kultúra: színek, formák.
Matematika: távolságok,
nagyságrendek becslése,
megnevezése, mérése.
Technika, életvitel és gyakorlat:
helyes öltözködés.
Kerettantervek: 5–8. évfolyam
Kötelező tantárgyak









Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Erkölcstan
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
Természetismeret
Fizika
Kémia
Biológia-egészségtan
Földrajz
Ének-zene
Vizuális kultúra
Dráma és tánc*
Hon- és népismeret*
Informatika
Technika, életvitel és
gyakorlat
 Testnevelés és sport







* 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak
Kerettantervek: 5–8. évf.
Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez:
 Matematika
 Ének-zene
 Fizika
További tantervek:
 Természettudományi
gyakorlatok
 Technika, életvitel és
gyakorlat (városi és vidéki
változat)
 Tánc és mozgás
Készülő új tantervek:
 Családi életre nevelés
 Lovaskultúra
 Pénzügyi és gazdasági
kultúra
 Hon- és népismeret
Kötelező minimális óraszámok
5–8. évfolyamon
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Erkölcstan
Tört., társ. és államp.
Ismeretek
Természetismeret
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
5.
6.
7.
8.
évf. évf. évf. évf.
4
4
3
4
3
4
1
3
3
1
3
3
1
3
3
1
2
2
2
2
2
2
2
1
1
2
2
1
Tantárgyak
Földrajz
Ének-zene
Dráma és tánc / Honés népismeret
Vizuális kultúra
Informatika
Technika, életvitel és
gyakorlat
Testnevelés
Osztályfőnöki
Szabadon tervezhető
órakeret
Rendelkezésre álló
órakeret
5. 6.
7. 8.
évf. évf. évf. évf.
1
1
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
1
5
1
5
1
5
1
2
3
3
3
28
28
31
31
1
1
Ajánlások a szabad órakeret
felhasználására (5–8. évfolyam)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
 Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
 Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
 Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés
 Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés
Kerettantervek: 4 évf. gimnázium
Kötelező tantárgyak
 Magyar nyelv és irodalom
(2 változat)
 I. és II. Idegen nyelv
 Matematika
 Etika
 Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
 Fizika
 Kémia
 Biológia-egészségtan
 Földrajz
 Ének-zene
 Vizuális kultúra
 Dráma és tánc vagy
Mozgóképkultúra és
médiaismeret
 Informatika
 Technika, életvitel és
gyakorlat
 Testnevelés és sport
Kerettantervek: 4 évf. gimnázium
Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez:
 Matematika
 Idegen nyelv
 Biológia
 Fizika
 Kémia
További tantervek:
 Filozófia
Készülő új tantervek:
 Családi életre nevelés
 Pénzügyi és gazdasági
 Vállalkozzunk!
 Munkapiac
 Sakk
Kötelező minimális óraszámok
4 évfolyamos gimnázium
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
I. Idegen nyelv
II. Idegen nyelv
Matematika
Etika
Tört., társ. és
államp. ismeretek
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
Földrajz
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
1
3
3
3
3
2
2
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Tantárgyak
Ének-zene
Vizuális kultúra
Dráma és tánc /
Mozgóképk. és m.
Művészetek
Informatika
Életvitel és
gyakorlat
Testnevelés
Osztályfőnöki
Szabadon
tervezhető órakeret
Rendelkezésre álló
órakeret
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
1
1
1
1
1
2
1
2
1
1
5
1
5
1
5
1
5
1
4
4
6
8
35
36
35
35
Ajánlások a szabad órakeret
felhasználására (4 évf. gimn.)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
 Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
 Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
 Emelt szintű (tagozatos) humán képzés
 Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés
 Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések
– a) Fizika – Matematika
– b) Fizika – Kémia
– c) Biológia – Kémia
Kerettantervek: szakközépiskola
Kötelező közismereti tárgyak
 Magyar nyelv és irodalom
 Idegen nyelv
 Matematika
 Etika
 Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
 Fizika
 Kémia
 Biológia-egészségtan
 Földrajz
 Művészetek címszó alatt
egy év Ének-zene vagy
Vizuális kultúra vagy
Dráma és tánc vagy
Mozgóképkultúra és
médiaismeret
 Informatika
 Testnevelés és sport
Emelt szintű képzésekhez:
Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz
Kötelező minimális óraszámok
szakközépiskola
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelvek
Matematika
Etika
Tört., társ. és
államp. ismeretek
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
1
3
3
3
2
2
3
2
2
2
1
1
2
2
1
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
Földrajz
2
Szakmai tárgyak
6
Művészetek*
Informatika
1
Testnevelés
5
Osztályfőnöki
1
Szabadon
4
tervezhető órakeret
Rendelkezésre álló
35
órakeret
1
7
1
8
11
5
1
5
1
5
1
4
4
4
36
35
35
Az iskolák körvonalazódó feladatai
(2012/13-as tanév)
 A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december
között a helyi tanterv átalakításával:
Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira
felkészülendő
- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;
- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján
felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak
óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások
érvényesítése;
- az értékelési rendszer kialakítása;
- a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele
 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9.
osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az
átdolgozott helyi tantervek érvényesítése
A tantervkészítés
egyensúlykeresés:







a szaktudományok és az iskolai
tanítás
a pedagógia elmélete és az
iskolák gyakorlata
a modern tantárgy-pedagógia
lehetőségei és az elérhető
feltételek
a tudomány és technika modern
eredményei, vívmányai és a
hagyományosan elfogadott
tartalmak
az elméleti ismeretek és a
gyakorlati tapasztalatok
a szülői-társadalmi elvárások és
a pedagógusok tanítási
törekvései, igényei
…és még számos más tényező
között.