Transcript Letöltés

Az áfa 2014. évi változásai
Összeállította:
Horváth Józsefné
1
1
Magánszemély
ingatlanértékesítése utáni
adóalanyiság pontosítása
Magánszemély ingatlanértékesítés adóalanyiság
6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe lép a következő: (Szintén
gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is,
ha)
„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy,
szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó
földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem
történt meg, vagy
bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az
arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy
használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és
az értékesítés között még nem telt el 2 év
c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy,
szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.
3
Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) I.
• Már év közben pontosításra került az újnak minősülő beépített
ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet
fogalma
• A tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpont alapján
Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet
értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak
(ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az
értékesítését, amelynek
„jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra
jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy
használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az
értékesítés között még nem telt el 2 év;”
4
Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) II.
Az Áfa tv. 259. § 7. pontja alapján építési telek az olyan
„a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési
szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjárműközlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó
jogszabályi elírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként
nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület,
illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a
közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00
m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jelleg építmények
elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem
minősül beépített ingatlannak.”
.
5
Előzmény: 2013. évközi változások (04.21-től) III.
258. § 18. pont alapján sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy
további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új
ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további
építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant
értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés
alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján öröklési illeték tárgyát képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem
minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési
telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből
(telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben említett
darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be;
.
6
-
Az időszaki
elszámolású(folyamatos
teljesítésű) szabály módosítása
A folyamatos teljesítés fogalma és teljesítés
időpontja változik (58. §)
• Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített
termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként
számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértékét, meghatározott időszakra állapítják meg, a
teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.
• Változás:
o Teljesítés időpontja: nem a fizetés esedékessége, hanem az
elszámolási időszak utolsó napja
o Két tényállás tartozik ide:
a) ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt
teljesítésektől függ az ellenérték, vagy
b) ha az ellenértéket – a tényleges teljesítésektől függetlenül –
meghatározott időszakra állapítják meg.
• Egy időszak is lehet!
8
Kivétel a folyamatos teljesítés fő szabálya alól
• Továbbra is a fizetési esedékesség a teljesítési nap:
o ha a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített
termékértékesítésről, szolgáltatásról vagy
o telekommunikációs szolgáltatásról
határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott
időszakra állapítják meg, vagy
o azon termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is,
amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a
telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat
felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás
igénybevevője részére,
feltéve hogy e termékértékesítés szolgáltatás felek közötti
elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási
időszakának részeként kerül sor . "
9
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
• Az olyan 2014. június 3o-át követően kezdődő
elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni,
• amely tekintetében a fizetés esedékessége is 2014.
június 3o-át követő időpont.
Vagyis:
• Azoknál az elszámolási időszakoknál kell(lehet) csak
az új szabályt, az elszámolási időszak utolsó napját
teljesítési időpontnak tekinteni, ahol mind a teljes
elszámolási időszak, mind a fizetési határidő már 2o14.
június 3o-át követő napra esik.
10
Termékexporthoz
kapcsolódó szabályváltozás
Termékexport - a termék kiléptetésére
későbbi véghatáridő meghatározása (98. §)
Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli
mentesség kizárólag a 9o napos kiléptetésre nyitvaálló
határidő mint feltétel teljesítése hiányában nem
alkalmazható, azonban a termék az értékesítés
teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a
Közösség területét, és ezt a tényt a terméket kiléptető
vámhatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen
termékértékesítését terhelő fizetendő adóval
megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját.
A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet
teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása, és a
kiléptetési vámhatósági igazolás.
12
Az adóalap csökkentés
rendszerének
újraszabályozása-a
számlakorrekció hatása a
számlakibocsátóra
Az értékesítő, szolgáltatásnyújtó utólagos
adóalap csökkentésének esetei
• A számlakibocsátó utólagos adóalap csökkentésének
és a fizetendő adó csökkentésének eseteit
újraszabályozták a 77. § - 78. § újraírásával.
• Megkülönböztetünk:
a) valódi adóalap csökkentést (77. § - 78. §)
b) egyéb, technikai ok (pl. elírás, téves számlázás) miatti
utólagos fizetendő adó korrekció
• DE! Bármilyen okból is csökken utólag a fizetendő
adó, a számlakibocsátónak fő szabály szerint nem
kell önellenőriznie (153/B. §)
• Ha bármilyen okból nő a fizetendő adó, továbbra is
önellenőrzés szükséges
14
A valódi adóalap csökkentés esetei
• Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen
belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken
o a szerződés módosulása, valamint
o megszűnése
o a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének
okán egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg
vagy ellenérték összegével.
o a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése (zárt végű lízing,
részletvétel) a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges
használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet
kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges,
az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre
hatályosként elismerik;
o betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik;
Időszaki elszámolású ügyleteknél az időszak
végi különbözet rendezése –valódi adóalap
csökkentés
• Új rendelkezésként szerepel a törvényben
• Ha
az
58.
§
szerinti
termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az
összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze
tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg
meghaladja az erre az elszámolási időszakra
vonatkozó ellenértéket, akkor önellenőrzés nélkül
csökkenthető a tárgyidőszakban a különbözettel az
adóalap.
• Hogyan alakul az új szabályok szerint, ha a
különbözet okán többlet adófizetés adódik?
Utólagos árengedmény miatti adóalap
csökkentés
•Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést
követően adnak a szerződés módosulása vagy
megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b)
pontja szerinti (azaz mennyiségre tekintettel vagy
üzletpolitikai céllal adott) árengedményt.
•Utólagos árengedmény miatti adóalap csökkentés
tehát továbbra is a számlakibocsátó döntésétől függ, ha
azonban az utólagos adóalap csökkentés mellett dönt a
számlakibocsátó, akkor kötelező a számla
módosításáról gondoskodni.
Háromszereplős utólagos pénzbeni
engedmény miatti adóalap csökkentés I.
•77. §(4): Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését
követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített
feltétek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan
adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket,
szolgáltatást,
amelynek
beszerzése,
igénybevétele
pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be,
vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti
azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját
amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre
jogosító ügylet) feltéve, hogy az a termékértékesítés
szolgáltatásnyújtás amelyet közvetlenül a jogosult részére
teljesítettek (lásd következő dia)
Háromszereplős utólagos pénzbeni
engedmény miatti adóalap csökkentés II.
a) belföldön teljesített adóköteles ügylet, és
b) a visszatérítendő összeg kisebb mint a
pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi
adatának és az adott vásárlásösztönzési program
keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító
ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott
szolgáltatás legalacsonyabb adóval növelt
egységárának szorzataként adódó összeg,
• a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely
az adó összegét is tartalmazza .
Háromszereplős utólagos pénzbeni
engedmény miatti adóalap csökkentés III.
78. § (3) :A háromszereplős árengedménykénti
adóalapcsökkentés alkalmazásának feltétele, hogy
pénzt
visszatérítő
adóalany
az
alábbiakkal
rendelkezzen:
a)pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a
pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító
számla másolati példánya, amely egyértelműen
igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített
adóköteles ügylet, valamint
b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről
szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a
pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés
jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített
összeget megtérítette .
Háromszereplős utólagos pénzbeni
engedmény miatti adóalap csökkentés IV.
•A pénz visszatérítését igazoló bizonylatnak a
következő adatokat kell tartalmaznia:
a)a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és adóalany esetén – adószáma,
b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján
az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott
ügylet vonatkozásában.
•Az adóalap csökkentés legkorábban abban az
adómegállapítási időszakban vehető figyelembe,
amelyben a jogosultnak a pénzt visszatérítik.
Háromszereplős utólagos pénzbeni
engedmény miatti levonható adó csökkentés
• Amennyiben az utólagos árengedmény címén
történő pénzbeni visszatérítést nem közvetlenül az
értékesítőjétől, szolgáltatásnyújtójától kapja az
adóalany és eredetileg áfa levonásra volt jogosult
az ügylettel kapcsolatban, akkor utólag fizetendő
adóként kell figyelembe venni a visszatérített
összegre eső korábban levont adót.
• A visszatérített pénzösszegre eső korábban levont
adót abban az adómegállapítási időszakban kell
figyelembe venni, amikor a pénzt visszatérítették
részére.
Az adóalap csökkentés tárgyi feltétele (78. §)
•Az utólagos adóalap csökkentésnek továbbra is feltétele, hogy a
számlakibocsátó az ügylet teljesítését tanúsító számla
a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben,
amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik;
b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon egyéb esetekben.
•Ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert az Áfa
törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett gondoskodnia(pl
nyugtakibocsátás esete), a 77.§ (1) és (2) bekezdése szerinti
esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya a
számlakorrekció elmaradása– DE: utólagos adóalap csökkentő
árengedmény továbbra sem lehetséges,ha nyugtás az alapügylet
A fizetendő adó csökkentésének elszámolása
•153/B. § (1) Ha az adóalany által korábban megállapított és
bevallott adóalap vagy adó csökken, az adóalany a különbözetet –
fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az
adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben
a) az érvénytelenítő vagy a módosító számla a jogosult személyes
rendelkezésére áll;
b) az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az
előző pont alá nem tartozó esetekben;
c) a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben
(harmadik félnek adott pénzbeni engedmény)
d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének
vámhatóság általi igazolása az adóalany, a módosító számla a
jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti
esetben.
•Tehát önrevízió nélküli a fizetendő adó csökkentés
A számlakorrekció hatása a
számlabefogadóra
A korrekciós számla befogadójának
adóelszámolása – levonható adó csökkenés
153/C. § (1) Ha a levonható adó összegét meghatározó
tényezőkben utólag változás következik be, és levonható adó
összege csökken, a különbözetet abban az adómegállapítási
időszakban köteles fizetendő adó összegét növelő tételként
figyelembe venni, amelyben
a) a különbözet alapjául szolgáló, módosító vagy érvénytelenítő
okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később,
mint az okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja,
feltéve, hogy az eredeti levonható adó olyan okiraton alapul,
amelyet más fél vagy hatóság bocsátott ki;
b) részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése
esetében(háromszereplős pénzbeni engedmény);
c) a változás bekövetkezik az egyéb esetekben.
A korrekciós számla befogadójának
adóelszámolása – levonható adó növekedés
•Ha a levonható adó összegét meghatározó
tényezőkben bekövetkező utólagos változás
eredményeként az eredetileg levonható adó összege nő,
az adóalany a különbözetet legkorábban abban az
adómegállapítási időszakban jogosult a levonható adó
összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a
különbözet alapjául szolgáló módosító okirat a
személyes rendelkezésére áll.
•A Közösségen belüli termékbeszerzés, külfölditől
igénybevett szolgáltatás, illetve belföldi fordított adózás
utáni levonható adó különbözetet abban az időszakban,
amelyben a fizetendő adó különbözetet el kell számolni.
Az immateriális jószág mint
tárgyi eszköz
Az immateriális jószágra vonatkozó arányosítás
•
29
A 135. § új (5) bekezdése szerint 2o14-től az immateriális
jószágra is a tárgyi eszközre vonatkozó arányosítási
szabályok vonatkoznak
• Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot
hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű
használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó
időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását,
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az
ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat – azaz a 2o
illetve 1o éves figyelési időszakot - kell megfelelően
alkalmazni, azzal, hogy a figyelési időszakot a vagyoni értékű
jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani ;
b) nem ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog esetében az ingó
tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat – azaz az 5 éves
figyelési időszakot - kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy
annak kezdő időpontja a vagyoni értékű jog szerzésének
hónapja.
Apport és jogutódlás keretében megszerzett
tárgyi eszköz
A 135. § új (4) :
•Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17 . § szerinti
apport vagy jogutódlás keretében naptári év közben
szerzi meg az apportot fogadó vagy jogutód adóalany oly
módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként
használja, a figyelési időszak alkalmazásában úgy kell
tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az
apportáló vagy a jogelőd adóalany, mind az apportot
fogadó vagy jogutód adóalany a naptári év teljes
időtartamában használta azzal, hogy a számítást
időarányosan kell elvégezni .
30
Nyugtakibocsátás
Nyugtakibocsátás új szabályai
• A nyugta is lehet elektronikus (174. §)
• 173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a
nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig
biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét,
adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
• Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban
megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor
a nyugta kibocsátásnak kelte helyett elegendő azon
feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a
nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (173.
§ (2))
32
Mezőgazdasági fordított
adózás
Mezőgazdasági fordított adózási szabály
időtartamának meghosszabbítása
• A 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos,
csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások
értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes
alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló
2013/43/EU irányelv lehetővé teszi a tagállamok
számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak
vonatkozásában 2018. december 31-ig fordított adózást
alkalmazzanak.
• Erre tekintettel 2018. december 31-ig meghosszabbítják
a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő
kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény
rendelkezéseinek alkalmazását.
Hús áfa kulcsának
csökkentése
A sertéshús áfa kulcsának 5%-ra csökkentése
• Az Áfa törvényben meghatározott vámtarifaszám alá tartozó
egész és fél sertés áfa kulcsa 5%-a csökken 2o14. január 1jétől (3. mellékletének I . része 19-24 pontok) :
19. Fajtiszta tenyészsertés - vtsz 0103 1000
20. Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú - vtsz 0103 911 0
(a fajtiszta tenyészsertés kivételével )
21 . Élő, háziasított koca, legalább egyszer - vtsz 0103 921 1
ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével)
22 . Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú – vtsz 0103 9219
(a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a
fajtiszta tenyészsertés kivételével )
23 . Házi sertés egészben vagy félben, frissen - vtsz 0203 1110
vagy hűtve
24. Házi sertés egészben vagy félben, - vtsz 0203 2110
fagyasztva
Egyéb változások
A számla kiállításánál alkalmazandó tagállami
jog
• 158/A. § (2) bekezdés a) pontjának módosított
szövege szerint akkor is a számlakibocsátó
székhelye, legközvetlenebbül érintett
letelepedettségének tagállama szabályait kell
alkalmazni a fő szabály szerinti szolgáltatásoknál
számlakiállításnál, ha a számlakibocsátó ugyan
letelepedett a teljesítési hely tagállamában, de nem
az a letelepdettség a legközvetlenebbül érintett a
teljesítésben.
38
A halottszállító autó nem személygépkocsi
• A halottszállító autó nem minősül az Áfa törvény
alkalmazásában személygépkocsinak, így az arra
vonatkozó levonási rendelkezések az általános
szabályok szerint alakulnak (nincs levonási tilalom a
beszerzéskor)
• 258. § 7/A.: halottszállító személygépkocsi: az olyan
személygépkocsi, amelyet a közúti járművek
műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti
halottszállító
kocsiként
tüntetnek
fel
a
járműnyilvántartásban.
39
Az Art. áfához kapcsolódó módosításai
• Az adóraktárban (áfa raktárban) tárolt terméket
értékesítő külföldinek nem kell belföldön adóalanyként
bejelentkeznie, ha nincsen más belföldön teljesített
ügylete, csak a belföldi adóraktárban tárolt termék
értékesítése, feltéve, hogy a termék az értékesítés
következtében nem kerül ki az adóraktárból, illetve, ha
kikerül, akkor harmadik országba végleges
rendeltetéssel a vámhatóság kilépteti.
• 34/A. Ha az Art. az adózó számára választási
lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az
adó megállapításához való jog elévülési idején belül – a
választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott
kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás
az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a
beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.
40