Transcript CSOPRTKOHÉZIÓ ÉS KONFORMITÁSanimált

CSOPORTKOHÉZIÓ ÉS
KONFORMITÁS
KÖLCSÖNHATÁSOK
AZ
EGYÉN ÉS A CSOPORT KÖZÖTT
by SzaD
A csoportkohézió kialakulása
• Térbeli, fizikai közelség
• Közös felfogások nézetek, értékrend
• Közös érdekek, célok
• Közös gondolkodási rendszer
• Specifikus szabályzók-
csoportnormák - nyújtotta biztonság
CSOPORTKOHÉZIÓ
A csoportkohéziót aszerint határozhatjuk
meg, hogy:
 mennyire elkötelezettek a tagok a
csoport közös normái és céljai iránt,
és mennyire pozitív érzelmek fűzik őket
egymáshoz és csoporthoz.
A csoporttagság alapesetei
VONZÓDÁS
E
L
F
O
G
A
D
Á
S
Erős
Gyenge
E
r
ő
s
Pszichológiai
tagság
Marginális tagság
G
y
e
n
g
e
Kedvezményezett
tagság
Idegen tagság
KOHÉZIÓ
SEGÍTŐ TÉNYEZŐK
Versenyhelyzet
(csoportok közötti)
Személyes vonzerő
Kedvező külső megítélés
Célazonosság
Interakció
GÁTLÓ TÉNYEZŐK
Túl nagy csoport
Célazonosság hiánya
Csoporton belüli
egészségtelen versengés
Egyes személyek előtérbe
állítása
Korábbi rossz
tapasztalatok
Az olyan csoportokban, ahol a csoport-kohézió
kialakult, a csoport tagjai erőteljesen hajlanak
arra, hogy:
 odafigyeljenek egymásra és megértsék egymást,
 a köztük zajló kommunikáció hatékonyabb és
gyakoribb,
 nyíltabb és őszintébb az egyéni megnyilatkozás,
 erőteljesen segítik egymást,
 nagyobb az egymás iránti bizalom,
 könnyebben jutnak egyetértésre,
 valószínűbb, hogy egyéni értékrendjük közel áll
egymáshoz,
 konfliktusok esetén, a közös erőfeszítés útján
megoldandó feladatot keresik, nem a konfliktus
kiélezésének útját.
Megfelelő csoportösszetétel esetén - a kedvező
szociálpszichológiai hatások következményeként - a
csoport általában:
teljesítmény többletet ér el az egyéni gondolatok,
javaslatok szembeállításából eredő, eredménynövelő
feszültség révén,
a személyek között fellépő rivalizálásból,
összehasonlításból adódóan,
a csoportdöntést jellemző nagyobb kockázatvállalás
miatt, emellett a csoport az egyéni felvetések
egészséges ötvözetét nyújtja:
a hibalehetőségek nagyobb mérvű kiszűrésével,
a normához igazodás lélektani szükségessége
révén (igényszint-törvény),
az azonos érdekből eredő gondosság
eredményeképpen.
A csapatszellem érvényesülése: ‘TEAM SPIRIT’
Jellemző
Szempont
Sérthetetlenség
Növeli az egyén biztonságérzetét, védelmet nyújt a
veszélyekkel és kizártság érzettel szemben.
Ésszerűség
Segít felismerni saját vagy mások viselkedésének
irracionális elemeit.
Erkölcs
A csoport akcióinak erkölcsi, etikai megalapozottságát
javítja.
Sztereotípiák
A különböző látásmódok segítik elkerülni a
megszokottságból származó csapdákat.
Nyomások
A csoport nyomást gyakorol az egyénre, kényszeríti a
saját álláspont gyors feladására, az aggodalmak
eltemetésére.
Öncenzúra
A csoportdöntés eredményeit kötelező minden fórumon
képviselni.
Önfeladás
Kényszeríti a tagokat az azonos nézet kialakítására,
átvételére.
Gondolkodás
Az egyén gondolkodási szabadságát korlátozza a csoportcél túlzott előtérbe állításával.
Az egyéni és a csoportos munkavégzés
összehasonlítása
Tényező
Egyén, ha...
Csoport, ha...
A feladat vagy
probléma jellege
a kreativitás és a
a sokféle ismeret, tapasztalat, képesség
hatékonyság a fontos
lényeges
Döntés
elfogadhatósága
a döntés eredménye a végrehajtók azonosulásától függ a
Megoldás
minősége
a megfelelő szakértő különböző nézetek ütközése vezet el a
azonosítható
megoldáshoz
Az egyén
jellemzői
együttműködést
a csoport-munka tapasztalatok segítik
nem igényel a
megoldás
a hatékony megoldáskeresést
Klimatikus
viszonyok
a versenyhelyzet
a versenyhelyzet okozta stresszt
erőteljes
közömbösíteni kell
Időtényező
az idő relatív rövid
nem érvényesül kemény időkorlát
utasításba foglalható
megvalósítás sikere
A csoportos döntéseket kiváltó
tényezők
 nagy bizonytalanságot vagy kockázatot




rejtő döntési helyzetek,
nem rutin jellegű döntések,
speciális és sokirányú szaktudást
feltételező problémák,
konszenzusra való törekvés,
a végrehajtáshoz szükséges egyetértés
és mozgósítás biztosítása.
KONFORMITÁS
Emberek csoportjai:

közös,

mindenki által jóváhagyott,

szinte automatikusan érvényesülő
viselkedési módokat alakít ki,
még akkor is
Ha semmilyen objektív okuk sincs arra, hogy
így tegyenek.
KONFORMITÁS ?
KONFORMITÁS
A társas élet alapja az alkalmazkodás:
"a képesség, hogy elfogadjuk azoknak a
csoportoknak a gyakran szinte tetszőleges
konvencióit, amelyekhez tartozunk.„
Minden emberi csoport létezése bizonyos
normákat követel, amihez a csoport tagjai
alkalmazkodnak.
Ez az alkalmazkodás a konformitás.
A konformitás más szavakkal az egyén
véleményváltoztatása egy másik személy vagy
egy csoport valódi vagy vélt nyomása
következtében.
Konformitás
• Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy
viselkedésének konvergenciája a
csoportnorma irányában
Személyes konformitás: amikor az emberek
valóban meg vannak győződve arról, hogy a
csoportnak igaza van, s önként magukénak
ismerik el a csoport normáit
Nyilvános konformitás: (behódolás), amikor az
emberek valóságos vagy képzelt nyomásnak
engedve olyan csoportnormák szerint
viselkednek, amelyeket személy szerint nem
helyeselnek
• A konformitás és annak megítélése függ a
kultúrától
ASCH KÍSÉRLETE
• A
feladat
célja
megállapítása.
vonalak
hosszúságának
• A bal oldali lapon egy vonal látható, a jobb oldali
lapon három vonal látható.
• A három vonal közül az egyik éppen olyan hosszú,
mint a bal oldali lapon látható egyetlen vonal.
• 12 esetben kerül majd sor összehasonlításra.
• Mivel nincs sok vonal, és a csoport is kis létszámú,
mindenkit arra kérnek, hogy egymás után mondja
meg, melyik vonalat tartja a három vonal közül
ugyanolyan hosszúnak, mint a bal oldali lapon
látható egyetlen vonal.
• Amit mondtak, lejegyezték.
ASCH –féle észlelési kísérlet I.
ASCH KÍSÉRLETE
• Az osztályteremben jelen levő személyek
közül valójában csak egy igazi kísérleti
személy van. A többiek az előre megadott
forgatókönyvnek megfelelően egységesen
hol jól, hol rosszul válaszolnak.
• Asch gondoskodott arról, hogy a beavatott
kísérleti személyek szerepüket magabiztosan
és természetesnek hatóan játsszák, azt
színlelve, hogy ők ugyanúgy nem ismerik a
kísérlet vezetőt és a kísérleti helyzetet, mint
az igazi kísérleti személy
ASCH –féle észlelési kísérlet II.
Egyéni feladatmegoldás: 100% jó válasz
Csoport nyomás:
Négy előzetes rossz válasz után 35% véleményt
váltott
Bizalmas válasz esete:
 Csökkent a konformitási szint
Megfigyelők:
 Mások konformitási vágyát magasabbra
becsülték mint a sajátot
 Saját konformitásukat alacsonyabbra
ASCH KÍSÉRLETE Mo-on
• Az eredeti amerikai kísérletet 47 év múlva
Magyarországon
megismételve
konformitás-mértéket találtunk.
magasabb
• Asch 1951-ben a lehetséges konform válaszok
összességét
100
százaléknak
tekintve
33,
százalékos konformitást talált, míg a mi
kísérletünkben a konformitás aránya 42 százalék
volt.
• Asch a maga kísérleti személyeinek 41 százalékát
találta függetlennek, míg a mi esetünkben a
függetlenség előfordulása csak 24 százalékos volt.
Konformitás a világ egyes országaiban
(a konform ítéletek százalékában)
USA-beli diákok (eredeti)
33
USA-beli diákok (ismétlések)
25
Brit diákok
17
Holland diákok
24
Belga diákok(1982)
24
Brazil diákok
34
Hongkongi diákok
32
Libanoni diákok
31
Zimbabwei bantu diákok
51
Zaire-i diákok
36
Japán diákok
25
Fidzsi tanárok
36
Indiai tanárok Fidzsin
58
Brazil felnőttek
35
Kuvait-i diákok
29
Japán sportolók
51
Japán diákok
27
Magyarországi diákok
42
A KONFORMITÁS ERŐSSÉGÉT
MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
• A CSOPORT MÉRETE
• A TÁMOGATÓ JELENLÉTE VAGY
HIÁNYA
• NEMZETI KULTURÁLIS
KÜLÖNBSÉGEK
„TAKARÉKOSKODJ A VíZZEL”
Példamutatás nélkül: 6%
Egy fő mutat jó példát: 49%
Két fő mutat jó példát: 67%
KONFORMITÁS IRÁNYÁBA HATÓ
TÉNYEZŐK
 1. INFORMÁCIÓS NYOMÁS
 Új ismeret jelenik: Információs befolyásról
akkor beszélünk, ha az egyén olyan új
információkat kap a csoporttól, ami
megváltoztatja annak viselkedését, nézeteit.
 2. NORMATíV BEFOLYÁS
 A csoport elfogadási szintjét akarom megemelni: A
normatív befolyás nagyban különbözik ettől: az egyén
nem kap új ismereteket, csak azért alkalmazkodik, hogy
a csoport befogadja (pl. Asch).
 3. AUTOMATIKUS ENGEDELMESSÉG
 Csoport fertőzés / divat, politikai nézet, olvasmány/
Konformitási szint
Konformitásunk mértéke attól is függ, hogy
kikből tevődik össze a nyomást kifejtő csoport.
Abban az esetben, ha:
 szakemberek,
 a tagok fontosak az számunkra (egyénileg vagy
összességükben) ,
 a tagok valahol összemérhetőek velünk (egyénileg
vagy összességükben) konformitást növelő
tényezőként jelenik meg a csoport.
Hamis konszenzus
• Az a tendencia, hogy túlbecsüljük
mások véleményének,
tulajdonságainak vagy
viselkedésének a miénkhez való
hasonlóságát:
A járókelő vallomása a reklámban
A nevető- és tapsgép
A legnagyobb mennyiségben
forgalmazott sör
Referenciacsoport
• Egy adott vélemény kialakításához a
megfelelő tulajdonságok miatt
hiteles információforrásnak
elfogadott emberek csoportja:
Egerszegi és a Plussz
A macskák Whiskast vennének
A magyar fogorvosok szövetségének
ajánlása
• Az azonosulás referenciacsoportot teremt
AZ ENGEDELMESSÉGET
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A KIVÁLTOTT HATÁSTÓL MÉRT
TÁVOLSÁG
Politikus a döntések hatásától
Pilóta a bombázó területtől
A TEKINTÉLY TÁVOLSÁGA AZ
ÉRINTETTEKTŐL
Háborús bűnösök: parancsra tettem
MILGRAM „engedelmességi”
kísérlete I.
• Cél: szó párok betanítása
• A tanulókra elektródákat szereltek
• Feladatmegoldás közben a hibázókat
egyre erősödő elektrosokkal büntették
/létszólag/
• A vizsgáztató kapott egy minta sokkot
• A vizsgázók fájdalmat imitáltak
MILGRAM „engedelmességi”
kísérlete II.
• Előzetes vélemények:
– Interjúban: 99% visszautasította a fájdalom
–
–
–
–
–
fokozását
Valóság: 62% elment a végső határig
/ neves kísérlet vezető esetén az átlagok
emelkedtek
Antipatikus személyeknél hibát vétve
büntettek
Ellenszegülők: 12% volt aki visszautasított
minden együttműködést
Nők és férfiak egyformán viselkedtek
A konformálódást meghatározó
tényezők:
 A többségi vélemény:
 egyöntetű vagy megosztott véleményekre
épül.
 Az egyén önmegítélése. Az alacsony
önértékű személyiség sokkal
hajlamosabb engedelmeskedni a
csoportnyomásnak, mint a magas.
 A „jutalom-büntetés” (befogadás c.
visszautasítás) iránti vágy, illetve félelem
erőssége
A konformitás különböző módon jelenik meg:
 A csoport nyomást gyakorol tagjaira, így
kényszeríti ki az igazodást.
 Külső fenyegető kényszerek váltják ki az
erőteljes azonosulást.
 Az egyén felismeri a csoporthoz való tartozás
előnyeit és ezek élvezetének fenntartása
érdekében igazodik a normákhoz.
 A megszokottsághoz való ragaszkodás,
konfliktustól való félelem, a változtatásban való
érdektelenség vezet az alkalmazkodáshoz.
A társas befolyásolásra való
reagálások összehasonlítása
Összehasonlítás
irányai
Behódolás
Azonosulás
Internalizáció
Befolyás tartóssága
átmeneti
változó
állandó
Hatékonyság
alacsony
célszerű
szinergikus
Mozgató erő
jutalom vagy
büntetés
hasonlóságra
értékmegtartás
való törekvés
Alapmotívum
hatalom
vonzerő
hitelesség