Transcript Az oktatás és a gazdaság kapcsolata

Az oktatás és a gazdaág
kapcsolata
FAZEKAS KÁROLY
MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
M I T M O N DA N A K A TÉN YEK?
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága
és a
TÁRKI-Tudok Tudásmenedzsment És Oktatáskutató Központ
által rendezett Szakmai Műhely.
Budapest, 2010. március 3.
I. Bevezetés
2
„Without data, you are just
another person with an
opinion”
„In God we trust.
Everyone else bring
data.”
„Adatok nélkül csak egy
vagy azok közül akiknek
véleményük van.
„Istenben bízunk.
Mindenki más álljon
elő az adatokkal!”
Andreas Schleicher
OECD
Michael R. Bloomberg
New York
Kérdések
3
 Mi a szerepe az oktatási teljesítmények javításának
a gazdasági növekedés felgyorsításában?
 Hova koncentráljuk erőforrásainkat, amikor a
felzárkózást elősegítő oktatáspolitikai
intézkedésekről kell döntenünk?
 Milyen támpontokat adnak az oktatáspolitika
számára ezekben a döntésekben a
közgazdaságtudományi kutatások?
I. Az oktatás minősége és a gazdasági növekedés
Iskolázottság
Teszteredmények
4
Forrás:OECD
Nemzetközi kompetenciavizsgálatok
eredményeire alapuló elemzések
5
Eric A. Hanushek - Ludger
Woessmann
50 ország
1960 – 2000
A PISA teszteredmények és a
hosszú távú növekedés
összefüggése,
szimulációs elemzések.
Eredmények
6
 Rendkívül szoros összefüggés mértek a normált
kompetenciaszintek és a hosszú távú gazdasági
növekedés között
 NEM az iskolázottság mértéke hanem az oktatás
MINŐSÉGE számít
 Nem puszta korreláció hanem szigorú empirikus
vizsgálatok tömegével alátámasztott OKSÁGI
kapcsolat
 Kísérlet a HOSSZÚ távú hatások
számszerűsítésére
A kompetencia tesztek eredményei és a
növekedés közötti kapcsolat extrapolálása
7
Várható plusz GDP növekedés
25 PISA pont növekedés esetén
Forrás: OECD 2010
Ha elérnénk Finnország
eredményeit - becsült növekedés a
jelenlegi GDP százalékában
Szimulációs eredmények
8
 Negyed szórásegységnyi növekedés összesen 25
százalékkal emeli GDP-t.
 Ha az OECD-országok mindegyike elérné a finnek
PISA eredményeit – ez átlagosan fél szórásegységnyi
javulást jelent – a GDP 79 évre számított
többletnövekedése évi 0,87 százalék lenne.
 Magyarország esetében a finn eredmények eléréséből
számított többletnövekedés évi 0,88 százalék.
DE!
9
 A magyar kompetencia tesztek eredményei az OECD
átlag körül vannak, miközben nagyon jelentős
lemaradásunk az egy főre eső GDP-ben.
 A szimulációs eredmények alapján a teszteredmények
nagyon jelentős javulásától sem várható belátható
időn belül közeledés a legfejlettebb országokhoz.
AKKOR:
Mit lehet a szerepe az oktatási teljesítmény javításának
az utolérési stratégia sikerében?
II. Oktatás és gazdasági felzárkózás
Utolérés és szétszakadás
10
Eszközök
 Termelékenység
növekedés
 Technológiai fejlődés
 Szerkezetváltás
 Innováció
 Területi agglomeráció
 Integrálódás a globális
világgazdaságba
Következmények
 Szakképzetlenek
kiszorulása,
 képzettség hozamainak
növekedése,
 foglalkozások
szerkezetének,
tartalmának átalakulása.
=> Az ország társadalmi és területi
szétszakadása
A roma és az országos foglalkoztatási ráta
alakulása (20-39 évesek)
11
Férfi
Forrás: Kertesi – Kézdi 2010
Nő
Területi polarizáció
12
A nyilvántartott álláskeresők
aránya a 15–64 éves népességből,
2010. augusztus (százalék)
A közoktatás feladata a konvergencia során
13
Kihívás:


A gazdaság által igényelt ismeretek, kompetenciák megtanítása
minden gyerek számára
A családi szocializációs, kulturális hátrányok kiegyenlítése
Kudarc:


20 % - alapvető kompetenciák nélkül - újratermelődés
Nagyon erős a tanulók szociális, gazdasági és kulturális
hátterének hatása (a legerősebb az OECD országokban)
Következmény


Alacsony növekedési potenciál
Kumulálódó társadalmi feszültségek
OK – Többek között a járadékvadászat
A szociális, gazdasági és kulturális háttér és a
teljesítmény közötti kapcsolat erőssége
14
Az OECD országok
sorában
Magyarországon a
legerősebb a családi
háttér és a
teljesítmény közötti
kapcsolat, a tanulók
teljesítménye
szórásnégyzetének
26%-a származik az
ESCS index
különbségeiből.
Szerkezetváltás - közelmúlt
1997 - 2008
50
A feladatok jellege
szerint
Képzettség
70
40
60
30
50
20
40
10
30
20
0
10
-10
0
-20
-10
-30
-40
-50
-20
Nem rutin szolgáltatás és fizikai
-30
Rutin szellemi és fizikai
-40
Nem rutin analitikus és interaktiv
Forrás:Oesch and Menes (2010)
Alacsony
Középfok
Felsőfokú
15
MTA KTI – Munkaerőpiaci előrejelzés
(TÁMOP2.3.2)
16
•
•
•
•
Közgazdaság- statisztikai modellkeret
Adatbank
Feltáró kutatások
Munkaerőpiaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200
foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra
• Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára
amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és
kutatások eredményeit
• Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a
munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók
(például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé
teszi.
http://elorejelzes.mtakti.hu
III. Oktatás és 21. századi gazdaság
17
21. századi kompetenciák






Kritikai gondolkodás
Együttműködési képesség
Alkalmazkodóképesség
Kommunikációs képesség
Információk hatékony
megszerzése és feldolgozása
Képzelőerő, megszokottól
eltérő látásmód
21. századi iskola
Tanulók napközbeni médiahasználata
18
(egyéb
mechanizmusok:
pl. lakóhelyi hátrány
egy része)
+
TG
státus
(szülő)
- 19
EGÉSZSÉG
(gyerek)
-
OTTHONI
KÖRNY.
kogn.st.
Szelekciós mechanizmusok
Forrás: Kertesi – Kézdi (2010)
+
ROMA
+
+
Etnikai hovatartozás
és teszteredmény
közti korreláció
értelmezése
+
-?
TESZTEREDM.
+
-
ISKOLAI
SZEGR.
(produktivitási hatás
és szelekciós hatás
keveredik)
Beavatkozási pontok
Koragyerekkor
 Alacsony születési súly %






csökkentése
0-5 éves korú gyerekek
egészséges fejlődésének
elősegítése
Védőnői rendszer
fejlesztése
Kognitív lemaradások
megelőzése
Óvodáztatás, óvodai
nevelési programok
Biztos kezdet programok
kiterjesztése
Könyv (komputer,
internet) a szegény
családoknak
Közoktatás
20
 Iskolai szegregáció




csökkentése
Tanárképzés,
tanárkiválasztás
Az iskolák vezetése
A tanári közösségek
befogadó és fejlesztő
képessége
Iskolai infrastruktúra
4. Milyen költségei és hozamai vannak
a jó iskolának?
21
Számtalan empirikus elemzés eredménye:
A jó iskola (alacsony lemorzsolódás, a
társadalmi háttértől független, jó
kompetenciaeredmények) hozamai messze
meghaladják a ráfordításokat
A társadalmi igazságosság és a közgazdasági
racionalitás szempontjai NEM ellentétesek.
Ellenkezőleg!
Ráfordítások és hozamok
22
Egyéni
Társadalmi
 Iskolázottsági
 Adóbevételek
bérhozamok
 Foglalkoztatási /
munkanélküliségi
valószínűségek
 Várható élettartam
 Egészségügyi
kiadások
 Szociális kiadások
 Bűnmegelőzés,
igazságszolgáltatás
A jó iskola hosszú távú hozamai
példa
23
Mi kell a gazdaságnak és mi kell nekünk?
24
 Erős oksági kapcsolat az oktatás minősége és a
gazdasági növekedés között
 Az oktatásnak ki kell egyenlítenie a gyermekek
szocializációs hátrányait
 Az iskolának nem csupán alapkészségeket hanem a
modern gazdaságban igényelt 21. századi készségeket
is és a nem kognitív készségeket is fejlesztenie kell
 Ez komoly beruházásokat, az erőforrások
átcsoportosítását igényli, de a ráfordítások hozamai
messze meghaladják a gazdaságélénkítési
ráfordítások hozamait.
Válság és felelősségvállalás
The dogmas of the quiet
past are inadequate to
the stormy present.
The occasion is piled high
with difficulty, and we
must rise with the
occasion.
As our case is new so we
must think anew and act
anew.
We must disenthrall
ourselves and than we
shall save our country.
25
A boldog békeidők dogmái
nem érvényesek a
viharos jelen számára.
A helyzet nehézségekkel
teljes és nekünk együtt
kell felemelkednünk az
eseményekkel.
Mivel esetünk új, új módon
is kell gondolkodnunk és
új módon kell
cselekedünk.
Fel kell emelkednünk a
múlt bűvöletéből
és akkor megmenthetjük
országunkat.
Abraham Lincoln 1862. 2nd annual meeting of the Congress)
Problémamegoldás
26
„For every complex
problem there is one
solution which is
simple, neat, and
wrong.”
H. L. Mencken
„Minden bonyolult
problémára
van egy
megoldás amely
egyszerű,
plauzibilis
és rossz.”
„Diversity trumps ability” (Scott E. Page)
27
Ha az alapreferenciákban egyetértés
van, az eltérő perspektívával,
rendelkező egyénekből álló csoportok
sikersebben oldanak meg nagyon
bonyolult, összetett feladatokat, mint
a homogén csoportok.
27
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!