Transcript Daruk főbb gépészeti egységei

Emelőgépek
Anyagmozgatás
Készítette: Dr. Fazekas Lajos
Emelőgépek
Az emelőgépek elsősorban az anyagok függőleges
irányú mozgatását biztosítják. Többségük azonban a
teher két vagy három irányú továbbítását is lehetővé teszi.
Az építőipari emelőgépek között kiemelt jelentősége van a
toronydaruknak, amelyek az építéshelyek nagy részénél
vezérgépként üzemelnek. Az alkalmazott toronydaru
teljesítőképességétől függően határozzák meg az egyéb
szükséges segédgépek mennyiségét, a szerelési egységek
szállítási üzemét, a szerelőbrigádok létszámát stb. A
toronydaruk megfelelő kiválasztása, üzemeltetése és
karbantartása az építési tervek teljesítésének egyik fontos
feltétele.
Emelőgépek felosztása
Teher mozgatása szerint megkülönböztetnek:
• függőleges;
• függőleges és egy vízszintes;
• függőleges és két vízszintes
mozgásirányú emelőgépeket.
A teher csak függőleges irányú mozgását biztosító emelők:
• fogasrudas emelő;
• csavarorsós emelő;
• légnyomásos emelő;
• csigasorok;
• egyszerű és ikercsigasor;
• differenciális csigasor;
• kézihajtású csavarkerekes lánccsigasor;
• sűrített levegővel működtetett motoros lánccsigasor;
Emelőgépek felosztása
• hajtórudas csörlők;
• láncvonóelemes csörlő;
• kötélvonóelemes csörlő;
• forgattyú csörlők;
• falicsörlő;
• építőipari csörlő;
• vitla;
• villamos emelődob;
• csuklós emelők;
• emelőasztal;
• emelőhíd ;
• felvonó.
Emelőgépek felosztása
A függőleges és egy vízszintes mozgásirányú emelőgépek:
• futóműves csigasor;
• futóműves emelődob.
A függőleges és egy vízszintes mozgásirányú emelőgépeket futómacskának is nevezik.
A függőleges és két vízszintes (azaz térbeli) mozgásirányú emelőgépekre a daru
elnevezést használják. A darukat az MSZ 6701/8 szerint többféleképpen lehet felosztani,
de az építőipari gyakorlatban más szempontok alapján is csoportosítanak.
A teljes daruszerkezet helyváltoztatási lehetősége szerint megkülönböztetnek:
• helyhez kötött darukat;
• árbócdaru;
• emelőkétláb;
• Derrick-daru;
• kábeldaru;
• födémdaru;
• ablakdaru;
• fali forgódaru;
Daruk főbb gépészeti egységei
(Ablakdaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Födémdaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Lánctalpas)
Emelőgépek felosztása
árbóc daru
Derrick-daru
Fali forgódaru
Emelőgépek felosztása
• mozgó darukat;
• toronydaru;
• futódaru;
• bakdaru;
• autódaru;
• lánctalpas daru.
Az emelőgépek hajtás szerint lehetnek:
• kézi működtetésűek;
• gépi működtetésűek
Emelőgépek felosztása
futódaru
bakdaru
toronydaru
autódaru
Emelőgépek felosztása
Lánctalpas daru
Villamos emelődobok
Villamos emelődobok
A villamos emelődob villamos hajtású, szakaszos működésű, olyan
önálló emelőgép, amely a teherfelvevő eszközre függesztett teher
emelését és süllyesztését biztosítja. A villamos emelődob lényegében
tömör építésű csörlők.
A villamos emelődobok kialakításának és alkalmazásának előnyei:
• kis saját tömegű;
• kis befoglaló méretű;
• jól hozzáférhető szerkezeti kialakítású;
• nagy üzembiztonságú;
• jó hatásfokú;
• kis beruházási költségű.
Villamos emelődobok
A villamos emelődobokat 1,5-8 t közötti teherbírással és 6-24 m
emelési magassággal gyártják.
A villamos emelődobok szerkezeti vázlatát a következő dián lévő a, ábra
szemlélteti. Az eltolható forgórészű motor a dob ellenkező oldalán
elhelyezett fogaskerék áttéttelen keresztül hajtja a fogaskoszorúval
ellátott hornyos kötéldobot. A forgórésszel együtt mozduló tengely végén
elhelyezett kúpos fék ekkor old. A motor feszültségmentesítésekor a
mágneses erő is megszűnik a forgórész tengelyét a kúpos féktárcsával
együtt egy rugó visszatolja és a kúpos fék a felemelt terhet rögzíti.
A kötélsorozó két félből álló, a dob kötélhornyába illeszkedő profilú
menettel bíró vándoranya. Az emelőkötél a kötélsorozó hornyán vezetve
jut a kötéldobra. A kötélsorozó egyben odaszorítja a dobhoz az utolsó 23 felcsévélt kötélmenetet, hogy a kötél a dobhoronyból ne ugorjék ki.
Villamos emelődobok
Villamos emelődobok
Másik megoldásnál, amit az előző dia b, ábrája szemléltet. A
szerkezet középső részén a kötéldobot , mellette az egyik
oldalon a fogaskerekes áttételeket és a szalagféket, a másik
oldalon pedig a normál villamos motort helyezik le.
Mindkét megoldásnál a horog alsó és felső állásában
végálláskapcsoló szakítja meg az áramkört. Ezen kívül
túlterhelésgátlóval is ellátják, amely a megengedettnél
nagyobb tömegű teher felvételét akadályozza meg.
A villamos motort gumikábelen lelógó nyomógombos
kapcslóval (ún. körtekapcsolóval) vezérlik.
Villamos emelődobok
Az emelődob kialakítását a helyváltoztatási
lehetőség és mód szerint a jobb oldalon
látható. Az emelődobok alapvetően
lehetnek
helyváltoztatási
lehetőség
nélküliek
(futómű
nélküliek)
és
helyváltoztatási
lehetőséggel
bíróak
(futóművesek).
A
futóműveseket
készíthetik hajtás nélkül (szabadon
futóak) és kézi, illetve villamos vagy
egyéb hajtással. A hajtott futóműves
villamos emelődobokat futómacskáknak
is nevezik.
Villamos emelődobok
Az alsó ábrán villamos hajtású, futóműves emelődob (futómacska), amelyet a teher
vízszintes és függőleges irányú mozgatására alkalmaznak. Vízszintes mozgatáskor a
futómű kereke I szelvényű acéltartó alsó övén gördül. Vezérlését 42 V feszültségű
kulcsos nyomógombos kapcsolóval végzik. Az áramellátását úszókábellel vagy
csúszó áramszedővel oldják meg. Az úszókábel csatlakozást rövid távon, egyenes
pályán használják. Hosszú, ívelt vagy elágazó pályarendszereknél a csúszó áramszedő a
megfelelőbb.
Villamos emelődobok
Teherbírás sora: 500, 1000, 2000, 3200, 5000 és 8000kg. Emelési
magassága: 6, 9, 12, 18, és 24m. Emelési sebessége 8m/s. A haladási
sebessége 20m/min. 2000 kg teherbírástól a futómacskák futóműfékes
kivitelben készülnek. Szerkezeti kialakításuk lehetővé teszi a szabadtéri
üzemelést is.
A futómacskákat három féle kivitelben készítik:
• normál emelésű;
• finom emelőműves;
• finom emelőműves és duplafékes.
A normál emelésűeket az ipar valamennyi területén és a
mezőgazdaságban használják. A finom emelőműveseket érzékeny,
sérülékeny termékek mozgatására, a finom emelőműves és duplafékes
berendezéseket pedig forró, maró, a környezetre fokozottan veszélyes
anyagok mozgatására alkalmazzák.
Villamos emelődobok
Az
úszókábeles
áramvezetést a jobb oldali
ábra
szemlélteti.
Az
acélsodrony
tartókötélre
húzott gyűrűkhöz erősítik a
kör
alakban
hajlított
tápkábelt
különleges
kialakítású megfogókkal.
Villamos emelődobok
Manapság inkább a C profilú áramvezető sín terjedt el.
Villamos emelődobok
A villamos hajtású, futóműves emelődobokat a kezelési szintre lelógó
nyomógombos kapcsolóval működtetik, a dobot gyalogosan követve.
Különleges esetekben vezérlőfülkés, futóműves emelődobot is
alkalmazhatnak (alsó ábra).
Csörlők
Villamos csörlő
Csörlők
Villamos csörlő
Villamos csörlő
Csörlők
Villamos csörlő
Villamos csörlő
Csörlők
Villamos csörlő
Csörlők
A csörlő az emelőgépek általánosan használt gépészeti egysége.
Önállóan is alkalmazzák csigasorral vagy más kiegészítő
szerkezetekkel kombinálva különféle emelési és szerelési feladatok
elvégzésére. Másik alkalmazási területe a vízszintes mozgatás, csillék
vasúti kocsik rövid távú vontatása, szkréperláda vonszolása, valamint a
kedvezőtlen terepviszonyok miatt megrekedt járművek és gépek
mentése.
Csörlőnek nevezik a terhet emelő vagy vontató hajlékony
vonóelem (kötél vagy szemeslánc) mozgatását biztosító szerkezet.
Általános kötéldobból, áttételt tartalmazó hajtószerkezetből és fékből
állnak. Alkalmazásuktól függően kivitelük igen különböző.
A csörlőket a következő szempontok szerint csoportosítják:
• felhasználás;
• hajtó erőforrás;
• a dobok száma.
Csörlők
Felhasználás szerint a csörlő lehet:
• építőipari;
• erdészeti;
• bányászati;
• hajózási (horgony-, vontató- és csatolócsörlő);
• daruzási ( emelő-, gémbillentő- és futómacska-mozgató csörlő).
Hajtó erőforrás szerint megkülönböztetnek:
• kézi hajtású (kézi csörlő);
• gépi hajtású ( gépi vagy motoros csörlő) csörlőt.
A dobok száma alapján vannak:
• egydobos;
• kétdobos csörlők.
Daruk
A daruk terhek mozgatására, emelésére alkalmas szakaszos üzemű
emelőgépek. A terhet a tér mindhárom koordinátájának irányába mozgathatják.
A daruk fő acélszerkezeti részeit és több gépészeti egységeit különböztetik
meg. A gépészeti egységek a teher illetve a fő acélszerkezeti részek
mozgatását biztosítják.
A főbb gépészeti egységek a következők:
• emelőmű;
• billentőmű;
• macskamozgatómű;
• forgatómű;
• haladómű (jármű);
• biztonsági berendezések.
Egy adott darut csak ritkán látnak el együtt billentő- és macskamozgatóművel,
mivel a teherkar változtatásának általában a gém billentésével vagy a gém
sugárirányban futó macska mozgatásával végzik.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
A daruk emelőműveivel a terhet függőleges irányban mozgatják. Az
emelőcsörlő és a horogszerkezet között sodronykötél biztosítja a
megfelelő kapcsolatot. A sodronykötél használhatóságának időtartamát
nagymértékben befolyásolja a darun alkalmazott kötéldobok és
kötélkorongok átmérője. Minél nagyobb a kötéldobok és kötélkorongok
átmérője egy adott kötélátmérőnél, annál nagyobb a kötél élettartama.
A horog az emelőkötélhez általában horogszerkezettel kapcsolódik. A
horogszerkezetnek biztosítani kell a horog könnyű elforgását függőleges
tengely, illetve a horog billentését vízszintes tengely körül a teherfelkötő
kötél könnyebb beakasztása érdekében. A horogszerkezettel érik el az
emelőkötél megfelelő feszességét is.
A horog szerkezet felfüggesztése történhet egy- vagy többkötélágas
megoldással (következő dián lévő ábra). A kötélágak számának
növelésével – azonos teljesítmények esetén – a kötélbehúzási
sebességének kell arányosan nőni, hiszen a fizikai alaptörvény értelmében
csigasor alkalmazásával munkát nem nyerhetnek.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
Egyszerű csigasort csak gémes daruknál célszerű használni. Ezeknél a kötél nem
közvetlenül dobról lóg alá, így a dobra felfutó kötél oldalirányú elmozdulása nincs
kihatással a horogszerkezet oldalirányú vándorlására. Bakdaruknál, híddaruknál és a
hozzá hasonló emelőgépeknél ikercsigasort alkalmaznak, hogy a teher lengésmentes
emelése és süllyesztése biztosítható legyen. Ez két megfelelően összekapcsolt egyszerű
csigasorból áll, mint a lent látható ábrán.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
A páratlan számú teherfelfüggesztést – kivétel az egykötélágas – nem használják, mivel
ebben az esetben a felfüggesztés ferdesége elkerülhetetlen. Egyébként 10 t teherbírásig
legalább két kötélágas a felfüggesztés, de 3t-tól 20t-ig általában 4, ezen felül 12,
esetleg 24 kötélágas.
Az emelőműnek köteleket kell mozgatni, ezért az csörlős szerkezet. Az emelőmű
egyszerűsített kinematikai vázlata az alsó ábrán látható.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
A daruk emelőművének erőgépe rendszerint villamos motor. Főleg
háromfázisú, váltóáramú (aszinkron) motorokat használnak, kisebb
teljesítményeknél rövidrezárt, nagyobb teljesítményeknél csúszógyűrűs
kivitelben. A gyakorlatban többnyire a csúszógyűrűs motorok terjedtek
el. Ezeknek nagy előnyük, hogy indítónyomatékukat a forgórészbe iktatott
ellenállással egyszerűen szabályozhatják, ugyanakkor a motort kisebb
fordulatszámmal indíthatják.
Egyes esetekben egyenáramú motorokat is alkalmaznak az
emelőművekben, főleg jó szabályozhatóságuk miatt. Így egyszerű módon
valósíthatják meg az úgynevezett finom emelést és finom süllyesztést,
amely feltétlen szükséges szerelésnél illetve az előregyártott elemek
pontos és felütésmentes elhelyezésénél. Finom emelés és finom
süllyesztés kifejezés alatt az emelési, illetve süllyesztési sebesség
minimál értékét értik. Mivel a legtöbb helyen csak váltóáramú hálózat áll
rendelkezésre, ezért a váltóáramot különleges, a darukba épített forgó (pl.
Ward-Leonard hajtás) vagy félvezetős (pl. tirisztoros hajtás)
berendezésekkel kell egyenárammá átalakítani.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
Az emelőművek erőgépeként még belsőégésű és hidraulikus motorokat
is alkalmazhatnak (pl. autódaruknál).
A motort és a hajtóművet általában olyan gumi- vagy bőrdugós
tengelykapcsolóval köti össze, amelynek egyik felét féktárcsának képezik ki.
Az emelőművön zárt rendszerű biztonsági darufékeket alkalmaznak.
Ezek kétpofásak, súly- vagy rugóterhelésűek. Zárt rendszerűek a fékek
azért, mert nyugalmi helyzetben zárt állapotban vannak, és a nyitást külső
erőhatással
lehet
elvégezni.
A
nyitóerőt
fékmágnessel
vagy
elektrohidraulikus (eldro) féklazítóval biztosítják. Biztonsági a darufék
azért, mert áramkimaradás vagy üzemzavar esetén a fékmágnes vagy
eldro kikapcsol. Ezzel egyidejűleg zárja a féket, így meggátolja a teher
esetleges lezuhanását.
A hajtóművek fogaskerekes kivitelűek, mivel a csigakerekes hatásfoka
kisebb. Csigakerekes hajtóművek csak abban az esetben használatosak,
ha nagy áttételeket kell áthidalni kis szerkezeti méretekkel és nyitott
fogaskerékpár beépítése nem célszerű. Újabban a bolygókerekes
hajtóművek terjednek el.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
A hajtómű nagy nyomatékú kimenő tengelyét a kötéldob tengelyével
össze kell erősíteni.
Sok
esetben
a
szerelés
megkönnyítésére
alkalmaznak
csavarozásmentes dugós, körmös vagy Oldham-kapcsolót.
A kötéldob szerepe kettős. Egyrészt a hajtómű forgó mozgását
alakítja át a hajlékony függesztő elem haladó mozgására. Másrészt
a kötéldob a hajlékony függesztő elemet tárolja.
Nagy emelési magasságú daruknál túlzottan hosszú dobot kellene
alkalmazni, ha egy rétegben csévélnék fel a kötelet. Ez megnövelné az
emelőmű méretét és tömegét. A szerkezeti méretek csökkentése
érdekében inkább több rétegben csévélik fel a kötelet, de ilyen
kialakításnál a darukötél hamarabb elhasználódik. Célszerű kötélsorozó
alkalmazása, amely a második és a további rétegek felcsévélésekor is
pontosan a menetemelkedésének megfelelően vezeti a kötelet.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
Baleset elhárítás céljából a dobpalást végén legalább 2,5szeres kötélátmérő magasságú peremet alkalmaznak, nehogy a
helytelen kezelésből eredő ferde irányú kötélhúzás esetén a kötél a
dobról leessen, megsérüljön és elszakadjon.
Jól bevált és gyakran alkalmazott megoldás az, amelynél a befogást
kötélvégrögzítő sarkantyúval biztosítják. Ilyen kötélbefogás esetén
6db szabványos kötélvégrögzítő sarkantyút alkalmaznak. A villamos
motor peremes kivitelű, a kötéldobot pedig a hajtómű
meghosszabbított lassú tengelyére szerelik. Az ilyen emelőmű
egyetlen összefüggő szerelési egységeket képez. A hajtóművet a
lassú tengelyén levő két önbeálló csapággyal és egy csuklós
hevederrel kapcsolják az acélszerkezethez. Így nincs szükség
gondos szerelésre, és az acélszerkezet terhelés alatti deformációja
sem okoz csapágybefeszülés.
A daruk emelőműveit a futómacska vagy a daruk acélszerkezetéhez
csavarozzák. Állóoszlopú toronydaruknál fent az ellengémen,
forgóoszlopnál lent a forgóvázon helyezik el az emelőművet.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Emelőmű)
A gyakorlatba igen sok féle a bal oldali alsó ábrán látható elvi megoldástól eltérő kivitelek
célja vagy különleges igények kielégítése vagy a szerkezeti méretek és tömegek
csökkentése, illetve a szerelést megkönnyítése. Ezek közül egyet szemléltet a jobb oldali
alsó ábra.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Gémbillentőmű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Gémbillentőmű)
A gémbillentő műveknek igen sok változata ismeretes.
Ezek az alábbiak:
• köteles;
• fogasléces;
• csavarorsós;
• hidraulikus;
• körszegmenses;
• emeltyűs;
• forgattyús billentőmű.
Az építőiparban használatos darukra a köteles és a hidraulikus gémbillentőmű a jellemző.
A régebbi toronydaruknál (az 1950 előtt gyártottaknál) a gém billentését kézi vagy gépi
csörlő segítségével terheletlenül lehetett elvégezni.
A teher mozgása
különböztetik meg:
szempontjából
a
gémbillentő
műveknek
két
változatát
• a teher közel vízszintes pályán mozog
• a teher nem vízszintes pályán mozog a gém kinyúlásának változtatásakor.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Gémbillentőmű)
Gémbillentéskor a teher közel egyenes vonalú elmozdulását
szerkezetek biztosítják, amelyek a következők lehetnek:
• kettős billentésű gém;
• emelőkötélbe épített kiegyenlítő csigasor;
• kiegyenlítődob.
kiegyenlítő
Daruk főbb gépészeti egységei
(Gémbillentőmű)
Az előző dián levő ábra a kiegyenlítődobos gémbillentőmű
kötélbefűzési vázlatát szemlélteti, amelynél a teher egyenesbe vezetését
kúpos kötéldobbal oldják meg. A gémmozgató csigasor húzókötele a
hengeres kötéldobra ellenkező oldalról csévélődik, mint az emelőkötél a
kúpos kötéldobra. A dobátmérők összehangolásával elérhetik, hogy a gém
végének emelkedése és a teher süllyesztése egyenlő egymással, így a
teher vízszintesen mozog.
Gémbillentés közben vízszintesen mozgó teher esetén a gémbillentő
csörlőnek gyakorlatilag a gém tömegéből származó súlyerejét és a
súrlódási ellenállásokat kell legyőznie, ezért a daru billenőcsörlői kis
teljesítményűek. A gémbillentőcsörlő kinematikai vázlata megegyezik az
emelőmű egyszerűsített kinematikai vázlatával.
Az
autódarukon
(következő
dián
lévő
ábra)
hidraulikus
gémbillentőművet alkalmaznak elsősorban a kis szerkezeti méretei és
jó szabályozhatósága miatt. A hidraulikus munkahengert vagy
munkahengereket csuklósan kötik be a gém és a forgóváz közé. A
nagynyomású olajat általában a járműmotorról hajtott szivattyú
biztosítja.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Gémbillentőmű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
A futómacska a teher vízszintes irányú mozgását biztosítja. Négy vagy nyolc
futókereke sínen vagy I tartó alsó övén gördül.
A futómacska szerkezeti kialakítása szerint lehet:
• emelő- és haladómű nélküli;
• emelő- és haladóművel ellátott;
• egy- vagy kétfőtartón felül- vagy alulfutó.
Az építőipari toronydarukra az emelő- és haladómű nélküli futómacska a
jellemző, amelyeknél a gémen való mozgatást sodronykötéllel végzik. Az
emelő- és haladóművel ellátott futómacskák főleg a futó- és bakdaruk
jellegzetes tehermozgató egységei.
A következő dián lévő ábra kötélbefűzési vázlatán látható, hogy a futómacska
mindkét
végéhez
egy-egy
mozgatókötél
csatlakozik,
amelyeket
terelőkorongokon átvetve a mozgatómű kötéldobjához erősítik. Az így kialakított
csörlős szerkezetnek azonban biztosítani kell azt, hogy amíg az egyik kötelet
bizonyos sebességgel behúzzák, addig a másikat ugyanolyan sebességgel
utána engedjék.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
A csörlődobok kialakítását a lenti ábra szemlélteti.
Az „a” jelű dob lényegében két különböző menetemelkedésűből összekapcsolt
kivitelű.
A „b” jelű dob kötélsúrlódás útján biztosítja a macska mozgatásához
szükséges erőt.
Működési elv szempontjából a „c” jelű dobbal felszerelt csörlő megegyezik a
„b” jelűével.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futómacska mozgatómű)
A jobb oldali ábra a
hajtótárcsás
futómacska
mozgatómű
vázlatát
szemlélteti. A hajtómű
lassú tengelyén helyezik
el
a
hajtótárcsát,
amelyen
a
macskamozgató kötelet
átvetik. A hajtótárcsa és
a kötél között ébredő
súrlódási erő biztosítja
a
futómacska
gördítését. Ennek az a
feltétele, hogy a kötelet
rugóval a
tárcsához
szorítsák.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
A gémet azért szükséges forgatni, hogy a daru minél nagyobb teret tudjon
gazdaságosan kiszolgálni. A forgó- és állórész megfelelő kapcsolatát a
támasztómű az elfordítást pedig a forgatómű biztosítja.
Szerkezeti kialakításuk szerint a forgatóművek a következők:
• hajtott kerekes (adhéziós);
• köteles;
• zárt hajtóműves fogas koszorús;
• csigahajtásos;
• többfokozatú fogaskerekes;
• csiga- és fogaskerekes;
• bolygófogaskerekes;
• hidraulikus;
• munkahengerekkel vagy
• hidraulikus motorral üzemelő.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
A lenti ábrán munkahengerrel üzemelő hidraulikus forgatómű látható. A daru
forgó részére lánckereket (vagy kötélhengert) erősítenek, amelynek tengelye a daru
forgástengelyével megegyezik. Mivel a dugattyúrúdfejet hajlítóerő nem terheli, ezért
az oldalirányú erőhatásokat felvevő vezetőpályán kell azt mozgatni. Amikor a
hidraulikus vezérlőegység az egyik munkahengerbe beengedi a nagynyomású
olajat, a másik hengerből ugyanakkor távozhat a munkát végzett olaj a tartályba.
Ezáltal a daru forgó részét bizonyos irányba elforgatják. Olyan hidraulikus
forgatóművek is vannak, amelyek nem munkahengerrel, hanem hidraulikus motorral
működnek.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
A jobb oldali ábrán látható
kivitelnél a daru álló- és
forgórészének
kellő
megtámasztását
golyóskoszorúval biztosítják. A
daru forgórészéhez erősített
forgatómű meghajtó villamos
motorból, fékkel ellátott rugalmas
tengelykapcsolóból,
csapágyakból
és
kis
fogaskerékből áll. A villamos
motor bekapcsolásakor a kis
fogaskerék
legördül
a
fogaskoszorún,
melynek
eredményeképpen
a
daru
forgórésze egy bizonyos irányban
elfordul az állórészhez képest.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
A hajtóműben csiga- és fogaskerékhajtás van, a
forgatóművek hajtóműveinek ugyanis nagy módosítást kell
megvalósítani.
A forgatómű fékberendezése többnyire fékmágnessel, vagy
elektrohidraulikus féklazítóval működtetett kétpofás fék,
mely lehetővé teszi, hogy meghatározott forgatónyomaték
túllépése esetén a gém szélirányba állhasson. Ezáltal
csökkenthetik
a
szélterhelésből
adódó
felbillentő
nyomatékot, mivel a szélfelület kisebbé válik, és végső
soron a daru felbillenéssel szembeni biztonsága
(állékonysága) nő.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
A jobb oldali ábrán látható egy
golyóskoszorú. Ez lényegében egy
nagy golyóscsapágy, amelynek külső
vagy belső gyűrűjét fogazással látják el.
A külső fogazás készítése egyszerűbb,
a belső fogazás elkészítése nehezebb,
de biztonságtechnikai szempontból
előnyösebb és könnyebb tisztán tartani.
A
golyóskoszorú
felveszi
a
tengelyébe eső függőleges és
síkjába
eső
vízszintes
eredőt,
valamint a billentő nyomatékot. A
golyóskoszorú egyik részét az álló-,
másikat a forgó részhez csavarozzák.
Általában a fogazott részt erősítik az
állórészhez.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Forgatómű)
Leszakadt golyóskoszorú
Golyóskoszorú
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A daruk helyváltoztatását haladóművel végzik.
A haladómű lehet:
• szabadpályás;
• kötöttpályás (sínenfutó).
A következő szabadpályás haladóműveket különböztetünk meg:
• gumiabroncsos (pl. autódaru);
• lánctalpas;
• lépegetőműves (hazánkban nem alkalmazzák).
A használatos daruk többsége kötöttpályás (torony-, autó- és bakdaru
stb.), ezért csak a sínenjáró haladóművek kerülnek ismertetésre.
A daru és a teher tömegéből származó súlyerő négy
kerékszekrényen adódik át a sínre, illetve azon keresztül a talajra.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A kerékszekrények lehetnek:
• kerékszám szerint;
• egykerekűek;
• kétkerekűek;
• hajtás szerint:
• hajtottak;
• hajtás nélküliek (szabadonfutók).
A stabilitás biztosítására a kerékszekrény a függőleges csap körül
elfordulhat, sőt a darupálya egyenetlensége miatt függőleges irányba is
elmozdulhat.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A négy kerékszekrény közül általában kettő hajtott és kettő szabadonfutó. A két
hajtott kerékszekrény futhat egy vagy két sínen. Az ábrán a hajtott
kerékszekrényeket sötét téglalapok jelzik.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A hajtott kerékszekrények futókerekeit többnyire fogaskoszorúval látják el, melyet
vagy ráékelnek a kerék meghosszabbított agyára, vagy rácsavaroznak a kerék
oldalfelületére (lenti ábra).
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A futókerekek sikló- vagy gördülőcsapágyazásúak lehetnek.
Anyaguk igen könnyű és lökésmentesek. – pl.: kézihajtásos –
üzemreöntött vas, gépi hajtású üzemre öntött acélöntvény, nehéz
üzemre edzett futófelülettel.
Általában az egyedi hajtás terjedt el, amelynél mindkét hajtott
kerékszekrényre külön-külön motort szerelnek.
A
hajtott
kerékszekrényeket
azonos
motorokkal
és
hajtóművekkel szerelik fel, a villamos motorok közel azonos
fordulatszámú járatását pedig különleges módon, ún. villamos
tengelykapcsolással biztosítják.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
A
haladómű
hajtásának
kinematikai vázlata a jobb oldali
ábrán látható. A villamos motor
fogaskerekes
hajtóművön
keresztül
forgatja
a
kerékszekrényben
lévő
két
futókereket. A hajtómű és a
villamos
motor
közötti
tengelykapcsolón helyezik el a
féket. A fék biztosítja a pontos
megállítást, illetve a kerék sínnel
való kellő kapcsolatát nehogy
üzemen kívül a szél elolthassa a
darut.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Haladómű)
Kötöttpályás daruknál a kis vontatási ellenállás érdekében a
futókerekeket sínpályára helyezik. A darusín futókerekekkel érintkező
felülete aránylag széles és sík, eltérően a vasútnál használt,
legömbölyített sínfej kiképzéséről, melyre az ívben való haladás miatt
van szükség. A sík felület következtében a kerék nagyobb felületen
érintkezik a sínnel, így nagyobb keréknyomások engedhetők meg, mint
vasútüzemben. A sín talpa is szélesebb a sín jó lerögzítését biztosítja. A
különleges kiképzésű darusínen kívül még normál és kisvasúti, valamint
négyszögkeresztmetszetű sínt is (ez utóbbit futómacska pályájaként).
A sín leerősítési módja a sín alakjától és anyagától függ. Általában
a darupályasínek lerögzítését hegesztéssel vagy csavarozással oldják
meg. A hegesztéssel leerősített sín anyagának természetesen az
általánosan elterjedésű anyaggal szemben hegeszthetőnek kell lennie.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A daruk biztonsági berendezései a következő feladatokat látják el:
• védik a darut a felborulástól;
• megakadályozzák, hogy a méretezésnél nagyobb igénybevétel érje a darut;
• munkavégzés szempontjából biztonságos területen kívül nem engedik meg
mozgási műveletek végzését;
• megakadályozzák
elmozdulását;
a
gépészeti
berendezések
balesetveszélyt
előidéző
• különböző figyelmeztető jelzéseket adnak le, hogy ily módon is megelőzzék a
baleseteket.
A jól működő biztonsági berendezések jelentősen megkönnyítik a darukezelő
munkáját, és védik a munkakörzetben tartózkodók testi épségét. E berendezések
használata és magas megbízhatósági foka nagymértékben emeli a daruk
kihasználhatóságát is. Az üzembentartási idő növekszik, mivel csökkentik a káros
megterhelések és mozgatások következtében fellépő szerkezeti alakváltozások,
törések kifáradások, tekercsleégések stb. bekövetkeztének valószínűségét. A
toronydaru teljesítményének kihasználási foka is növekszik.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A daruk felborulásának is súlyos következményei is lehetnek. Egyrészt
nagymértékű anyagi kár keletkezhet, amely a daru és más tárgyak sérüléséből
származhat. Másrészt nem kevésbé fontos az, hogy a darukezelő és az
építkezésen dolgozók testi épsége is veszélyeztetve van.
A billenőgémes daruk baleseteinek legfőbb oka a túlterhelés, amit
előidézhet:
• a gémkinyúlás növelése a teher által megengedett határon túl
• a terhelés növelése a stabilitási határ környezetében
• a horogszerkezet beakadása a gémcsúcsba a felső határ hiánya miatt,
• ferde talajon való tartózkodás önjáró daruval,
• beékelődött, lehorgonyzott, lefagyott teher emelése,
• horoggal ferde húzatás.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A biztonsági berendezések csoportosítása:
Elsősorban feladatuk szerint történik, de történhet működési elvük szerint:
1.) Túlterhelésgátló berendezések
- feladatuk szerint:
o maximális teher – határoló (nem gémes darukon)
o maximális nyomaték – határoló berendezések (billenőgémes
darukon)
- működési elvük szerint:
o mechanikus
§ spirálrugós
§ tányérrugós
o villamos
o hidraulikus (hidraulikus üzemű darukon)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A biztonsági berendezések csoportosítása:
Elsősorban feladatuk szerint történik, de történhet működési elvük szerint:
1.) Túlterhelésgátló berendezések
- feladatuk szerint:
o maximális teher – határoló (nem gémes darukon)
o maximális nyomaték – határoló berendezések (billenőgémes
darukon)
- működési elvük szerint:
o mechanikus
§ spirálrugós
§ tányérrugós
o villamos
o hidraulikus (hidraulikus üzemű darukon)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
2.) Véghelyzetkapcsolók:
- emelőmű véghelyzetkapcsoló
- haladómű-véghelyzetkapcsoló
- forgáshatárolók
- maximális – és minimális gémállás-kapcsoló
- ajtó- és egyéb reteszelő kapcsoló
- egyéb célvégállomás – kapcsolók (pl.: optikai véghelyzethatároló)
3.) Szélsebességmérő- és jelző berendezések:
- működési elvük szerint
o mechanikus
o elektromechanikus rendszerűek
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
4.) Sínfogó szerkezetek:
- működésük szerint:
o kézi,
o gépi üzemeltetésűek
- működési elvük szerint:
o mechanikus
o elektromos
o kombinált rendszerűek
5.) Ütközők:
- szerkezeti kialakítás szerint:
o merev
o rugalmas ütközők.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
6.) Teherbírás-mutatók, dőlésjelzők
7.) Fékszerkezetek:
- Rendeltetésük szerint:
o Emelőmű
o Gépbillentőmű
o Haladómű
o Forgatómű fék.
8.) Burkolatok
9.) Hangjelző berendezések
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
10.) Egyéb biztonsági szerkezetek:
- Feladatuk szerint:
o Horogrögzítő szerkezet
o Biztonsági keréktámasz
o Elferdülés határoló és billenés gátló
o Védősaru és síntisztító kefe
o Futómacska pálya-reteszelés
A túlterhelésgátlók közül a maximális teherhatárolókat elsősorban nem gémes
daruknál a maximális nyomatékhatárolókat pedig gémes daruknál alkalmazzák .
A maximális teherhatároló berendezések legegyszerűbb eszközei a különböző
elven működő mérlegek.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A horogszerkezetbe beépített rugós mérlegeket általában 10 t teherbírásig
alkalmazzák, mert ezen felül már nincs biztosítva a rugóra ható erő és a megnyúlás
közötti egyenes aránya.
Elektronikus darumérleg
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A maximális nyomatékhatárolók a gémes daruk fontos biztonsági
berendezései. Ha a daru tehernyomatéka eléri a megengedett legnagyobb
értéket, akkor hang- és fényjelzéssel figyelmeztetik a kezelőt a túlterhelés
beállásáról. Amennyiben a terhelés tovább fokozódik, a maximális
nyomatékhatároló kikapcsolja a gémkinyúlást növelő és a horogemelő
gépészeti egységek villamos motorját. A különböző elven működő
nyomatékhatárolók közül a rugós rendszerű működési vázlata a következő
dián látható. A rugós túlterhelésgátlók az egy- és kétkarú emelő elvén
működnek. Mindkettőnél nyomatékok egyensúlya az alapelv. A teheremelő
korongokon átvetett irányukat a gém dőlésszsögének függvényében
változtató kötélágakban ébredő erők eredője függőleges komponensének
nyomatéka egyensúlyt tart rugóerő nyomatékával.
Valamennyi túlterhelésgátló csak akkor biztosítja a daruk védelmét, ha
a karbantartásukról és ellenőrzésükről rendszeresen gondoskodnak.
E berendezéseket időszakos terhelési próbának vetik alá.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A daru horogszerkezetének bizonyos kivitelnél az alsó és
minden esetben a felső véghelyzetét is lehatárolják. Az alsó
véghelyzet lehatárolása akkor szükséges, ha az emelőkötél
dobhoz való rögzítésére a kötélsúrlódást is felhasználják. Fontos
a horogszerkezet gémcsúcshoz viszonyított megengedhető
legfelső helyzetének lehatárolás is. Ha ez nem történik meg,
akkor a horogszerkezet könnyen a gémcsúcshoz ütközhet és
baleseteket , szerkezeti meghibásodásokat idézhet elő.
A következő dián látható megoldásnál a horogszerkezet erre a
célra kiképzett ütközője megemeli a leterhelő tömeget, ennek
következtében
a
sodronykötél
működésbe
hozza
a
végálláskapcsolót, amely megszakítja az emelőmű motorjának
emelő és a gémbillentő motorjának gémkinyúlást növelő
áramkörét. A terhet lehet azonban ilyenkor is süllyeszteni, de
mód van a gém emelésére is.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Az optikai véghelyzethatárolókba
fotocellákat építenek be. A fotocellára
a lámpából érkező fénysugár a
mozgást fenntartó vezérlő áramkört
vagy zárva tartja vagy megszakítja.
Ha a fotocella a vezérlő áramkört nyitva
tartja a szerkezet mozgása akkor
szakad meg, amikor a fotocellára
fénysugár esik. Ezt a megoldást akkor
használják, ha két, mozgásban levő
daru
összeütközését
kell
megakadályozni. A jobb oldali ábra
szerint, ha két daru egymást az
engedélyezett
„a”
távolságra
megközelítette, a tükörről visszaverődő
és a fényvetőből kilépő fénysugár a
fotocellára
esik
és
a
daru
haladóművének
vezérlő
áramköre
megszakad.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Forgógémes
daruknál
forgáshatároló beépítése:
több
szempontból
szükséges
• A daruk energiaellátását biztosító kábelkötegek többnyire az alvázról a
forgóvázon keresztül jut el a hajtóművekhez és egyéb
berendezésekhez. Az állórészről a forgórészre hajlékony gumikábellel
vezetik az áramot a csúszó, forgó áramszedők közbeiktatása nélkül. A
gumikábelek 2-3 fordulatot kibírnak szakadás nélkül. Több egyirányú
fordulatnál azonban a kábelek elszakadása balesetveszélyt idézhet elő
és a daru üzemeltetésének beszüntetését is eredményezheti. Ilyen
esetben feltétlen szükséges az egyirányú fordulatok lehatárolása.
• A darukra forgáshatárolót szerelnek fel akkor is, ha egy pályán több
gémes daru üzemel, illetve bizonyos technológiai folyamatok
következtében vagy telepítési problémák miatt a daru egész fordulatot
nem tehet.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Billenőgémes daruknál fontos biztonsági berendezés
az alsó és felső gémállást határoló szerkezet is. Ha a
legnagyobb és legkisebb gémállásnál a gémbillentőmű
nem szünteti be üzemét, akkor a gém leszakadhat,
hátrabillenhet, illetve az acélszerkezet károsodhat. A
daru kezelőjének azonban nemcsak a szélső gémhelyzetek
elérését kell figyelemmel kísérni, hanem a teherkar bármely
pillanatban levő értékét is. Ennek elsősorban a változó
gémállásokhoz tartozó legnagyobb emelhető teher
tömegének meghatározása, ellenőrzése szempontjából van
jelentősége. Ez utóbbi feladatot a gémállásmutató látja el.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A jobb oldali ábrán egybeépített gémállásmutató
és gémhelyzethatároló látható. A gém által
forgatott tengely mozgatja a gémkinyúlás
mutatót, amely mögött skálát helyeznek el. Ez a
tengely forgatja a bütykös tárcsákat is, amelyek
a végálláskapcsolókat a legnagyobb és
legkisebb
gémkinyúlásnak
megfelelően
kapcsolják ki. A végálláskapcsolók közvetve
biztosítják a gémbillentőmű szükség szerinti
ki- és bekapcsolását. A bütykös tárcsák sugara
a kerület mentén változik, tehát megfelelő
beállításukkal a megengedett gémkinyúlások
értékeit változtatják. A korszerű toronydaruknál
alkalmazzák a törzsmagasítási eljárást amelynél
az oszlop magasságát változtatják meg. A
törzsmagasítási
műveletnél
meg
kell
akadályozni az emelt acélszerkezeti egység
vezetőgörgőkből való kiesését. Ezt biztosítják a
törzsmagasítást határoló véghelyzetkapcsolók.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A szabadban (jobb oldali ábra) levő daru
állékonyságát a szélterhelés is befolyásolja,
ezért a daru gépkönyvében rögzített
legnagyobb sebesség fellépése esetén az
üzemeltetést be kell szüntetni. A jelenleg
használatos daruk szélsebességmérő és
–jelző
berendezés
többnyire
elektromechanikus
rendszerű.
Két
fő
szerkezeti egységből, az oszlopcsúcson
elhelyezett
érzékelő
fejből
és
a
kezelőfülkében levő mérőszekrényből áll. A
kettőt villamos vezeték köti össze. A
szélsebességet érzékelő szerkezeti egység
három,
egymással
1200-os
szögben
elhelyezett, félhenger formájú lapát. Ezek a
szél erőssége függvényében körforgást
végeznek és forgásba hozzák a függőleges
tengelyt, amelyre egy gyűrű alakú állandó
mágnest szerelnek.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Ez képezi egy áramfejlesztő generátor forgó részét, a
generátor álló része pedig egy tekercs. Az állandó mágnes
forgása közben a tekercs áramot indukál, amelynek
nagysága arányos a forgási sebességgel. A keletkező
feszültséget mérőszekrény értékeli, amely szükség esetén
kiadja a megfelelő fény- és hangjelzéseket és
mozgásmegszakító parancsokat. A szabad téren üzemelő
darukat a munka befejezése után sínfogó szerkezettel
(sínzárral) a darupálya sínjeihez rögzítik, hogy a szél ne
sodorhassa el pályályukon. Általában mindkét sínszálon
legalább egy-egy kézi vagy gépi működtetésű sínfogót
helyeznek el.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Az előző dián lévő ábrákon kézi működtetésű mechanikus sínfogók
vázlata láthatók. Ezek olyan karos, csuklós, csavarorsós szerkezetek,
amelyek mindkét oldalról a sínkoronás szorítják le és súrlódással
akadályozzák meg a daru elmozdulását. A kézi működtetésű mechanikus
sínfogókat a daru kezelője a vezérlőfülke elhagyása után speciális
kulccsal vagy kézi hajtókarral helyezi üzembe. Nyitását ugyanezen
eszközzel végezheti. A gépi működtetésű sínfogókat többnyire villamos
motor mechanikus áttételeken keresztül mozgatja. Áramszünet esetén
azonban a daru kezelője kézi erővel is zárhatja azokat. A gépi
működtetésű sínfogók a szélsebességmérő jelzése után azonnal
kapcsolhatók, illetve szükség esetén automatikusan is kapcsolnak.
Némely sínfogó reteszelő kapcsolót is működtet. Ennek az a feladata,
hogy figyelmetlen kezelés esetén megakadályozza a haladómű indítását
a sínfogó zárt állapotában.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
Némely sínfogó reteszelőt is működtet. Ennek az a feladata, hogy
figyelmetlen kezelés esetén megakadályozza a haladómű indítását a
sínfogó zárt állapotában. A sínen mozgó, gépi (villamos) hajtású darukat,
illetve futómacskákat – kivéve a 32 m/min-nál kisebb névleges haladási
sebességű, alulfutó, villamos, emelődobos futómacskákat – rugalmas
ütközőkkel szerelik fel. Az ütközők lehetnek gumiból vagy más, hasonló
rugalmas
anyagból.
Készülhetnek
továbbá
rugós
vagy
folyadéknyomásos szerkezeti kialakítással.
A fékek az egyes gépészeti berendezések gyorsabb és pontosabb
megállítását, rögzítését biztosítják, illetve megakadályozzák a hajtóerő
megszűnése után a teher és a gém lezuhanását is. A haladó mozgást
végző gémes daru kezelőfülkéjében dőlésszög jelzőt is felszerelnek. A
kezelőfülkéből vagy a vezérlőasztalról irányított darut felszerelik a
vezérlőhelyről működtethető, a helyi viszonyoknak megfelelő, az üzemi
zajtól eltérő, jól hallgatható figyelmeztető hangjelző berendezéssel.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Biztonsági berendezések)
A daruhorgot kiakadás elleni biztosító szerkezettel ellátják, ha a daru ismételten
vagy rendszeresen horogba akasztott teherfelvevő eszközzel (pl.: öntőüst,
markoló, emelőgerenda, emelőmőmágnes forgatószerkezet stb.) emel és
kiakadás veszélye fennáll.
Ha a bakdaru és a rakodóhíd szerkezeti kialakítása nem alkalmas a haladás
közben fellépő, beékelődést okozó igénybevételek felvételére, elferdülésjelzőt
és –határolót alkalmaznak
Merev teherfelvevő eszközű futódarukat billenésgátló szerkezettel látnak el,
amely kikapcsolja a daru és a futómacska haladóművét, ha a futómacska
bármelyik futókereke felemelkedik a síntől a teherfelvevő eszköz vagy a
futómacskáról lenyúló oszlop beakadása következtében.
Talajszinti pályán üzemelő daruk futókerekei előtt olyan védősarut
alkalmaznak, amely eltávolítja a daru útjából a pályasínre kerülő idegen
tárgyakat. Poros környezetben üzemelő, sínen mozgó daruk, illetve futómacskák
kerekei előtt
acélhuzalból készített
síntisztító kefét is felszerelnek a
darupályasín és a futókerekek közötti fémes érintkezés biztosítása céljából.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaruk)
Futódaru
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
A futódaru olyan híddaru, amely közvetlenül támaszkodik a
magasban elhelyezett darupályára.
A futódarut általában gyártó- és szerelőcsarnokokban, zárt raktárakban,
szabadtéri tárolóterületeken alkalmazzák gépek kiszolgálására,
szerelésére, rakodásra és rövid távú szállításra. Az általuk kiszolgált
terület téglalap alakú, hatásterük téglatest.
A futódaruk előnyei:
• nagy területek kiszolgálását teszik lehetővé;
• saját helyváltoztatásuk nem igényel hasznos területet;
• teljesítőképességük nagy.
Hátrányai:
• a kiszolgálandó
költséges.
terület
mentén
felszerelt
állványos
pálya
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
A futódarukat feloszthatják:
• hajtásuk szerint:
 kézi mozgatású,
 villamos motoros;
• a főtartók száma alapján:
 egy vagy
 több tartós;
• a futómacska elhelyezése szerint:
 alul vagy
 felülfutó futómacskával ellátott;
• a híd feltámasztása alapján:
 feülfutó
 függő;
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
• az emelőművek száma szerint:
 egy vagy
 több emelőműves;
• a futómacskák száma alapján:
 egy vagy
 két futómacskás.
Ezen kívül ismeretesek különleges futódaruk is (pl.: konzolos, forgatható
gémes, kitolható gémes stb.) futódaruk.
A futódaruk különböző mozgási sebességeit a végzendő munka szabja
meg. Anyagszállításnál a nagyobb teljesítőképesség elérése érdekében
nagyobb, ritkábban használt gépházi daruknál kisebb mozgási
sebességeket használnak. A nagyobb teherbírású daruk kisebb, a
kisteherbírásúak nagyobb sebességgel üzemelnek. Az építőiparban
általánosan használt futódaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáva 8-20 m,
emelési magassága 6-18m.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
Ezen kívül ismeretesek különleges futódaruk is (pl.: konzolos,
forgatható gémes, kitolható gémes stb.) futódaruk.
A futódaruk különböző mozgási sebességeit a végzendő munka szabja
meg. Anyagszállításnál a nagyobb teljesítőképesség elérése érdekében
nagyobb, ritkábban használt gépházi daruknál kisebb mozgási
sebességeket használnak. A nagyobb teherbírású daruk kisebb, a
kisteherbírásúak nagyobb sebességgel üzemelnek. Az építőiparban
általánosan használt futódaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáva 8-20 m,
emelési magassága 6-18m.
A futódaru három fő része (következő dián lévő ábra):
• daruhíd;
• futómacska;
• hídmozgatómű.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
A daruhíd a futómacska megtámasztó szerkezete. A daruhíd térbeli
acélszerkezet. A híd kerékszekrényekre támaszkodik, amelyekbe a hajtott és a
szabadonfutó kerekeket a hídmozgatómű forgatja. A futómacska a hídon
elhelyezett vezetősíneken mozog. A futómacskán két gépészeti berendezés, az
emelő- és macskamozgatómű van.
A daruhíd szerkezeti kialakítását elsősorban a keresztmetszeti elrendezés
jellemzi.
Leggyakrabban a melléktartós daruhidat alkalmazzák (lenti ábra).
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
Ennél a macskapálya síneket két főtartó hordja. A főtartók között csak a
kerékszekrénynél van kapcsolat. A főtartók köze a futómacska sín alá nyúló
részei és a horog számára szabadon marad. Mindegyik főtartó mellett
melléktartót alkalmaznak, amelyet a főtartóval legalább egy felső szélráccsal
és keresztkötésekkel mereven összekötnek. Az egyik fő- és melléktartóból
álló félhídon helyezik el a hídhajtó berendezést, sőt ezen kezelőjárdát is
kialakítanak. A másik félhíd fölött áramvezetékek vannak.
Előnye:
• gépészetileg a legcélszerűbben kialakítható futómacska alkalmazását
biztosítja.
Hátránya:
• túl nagy támaszközöknél igen nagy szélességi méreteket igényel.
Minél szélesebb – ugyanolyan hosszú darupályán- az acélszerkezet,
annál kisebb a daru által kiszolgálható alapterület.
A futómacska acélszerkezetből,
haladóműből áll.
futókerekekből,
emelőműből
és
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
Kétféle kivitelű futómacskát alkalmaznak:
• villamos hajtású futóműves emelődobot, amely rendszerint I tartón mozog
• négykerekes, két sínszálon vezetett futómacskát.
A villamos emelődobot – megfelelő acélszerkezetre helyezve – négykerekes, két
sínszálon vezetett futómacska emelőműveként is használják.
A melléktartós híddal ellátott futódarukon inkább a két sínszálon vezetett
négykerekes futómacskát alkalmazzák. Ennek kinematikai vázlata lent látható.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Futódaru)
A szerkezeti méretek csökkentése érdekében a hajtómű és a kötéldob között
nem alkalmaznak tengelykapcsolót, hanem a kötéldobot a a hajtómű
meghosszabbított kimenő tengelyére fűzik fel. A macskahaladómű villamos
motorból, fékkel ellátott tengelykapcsolóból és hajtóműből áll. A hajtómű két
oldali tengelyvezetésű.
Macskapályasínnek
használnak.
általában
négyszögkeresztmetszetű
darusínt
A futódaru hídjának mozgatására két, nem egy sínen mozgó kereket
hajtanak meg.
Egyes kivitelnél azt a megoldást is alkalmazzák, hogy a két sínszálon levő
egy-egy kerék hajtását azonos villamos motorokkal és hajtóművekkel
végzik. A motorokat közös kapcsolóval működtetik, ezzel biztosítják az egyidőbe
való indítást és leállást.
A hídmozgató szerkezet az áramot a darupálya mentén szigetelt
alátámasztásokra szerelt csupasz munkavezetékről vagy úszókábelről
kapja. Utóbbi megoldást olyan esetekben alkalmazzák, amikor a helyi
körülmények állandó elhelyezésű vezeték használatát nem teszik lehetővé.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
A bakdaruk olyan híddaruk, amelyek lábakkal támaszkodnak a padlószinten
elhelyezett darupályára.
A bakdarut általában gyártó-, szerelő- és tárolóhelyeken alkalmazzák emelésre,
rakodásra illetve rövid távú szállításra.
A bakdarut a következőképpen osztják fel:
• haladómű (járószerkezet szerint):
 kötöttpályás (sínen járó);
 szabadpályás (gumiabroncsos vagy szélestalpú acélkerekes);
• szerkezeti kialakítás, illetve a futómacska mozgási tartománya alapján:
 egyszerű kivitelű (a futómacska csak a lábak között mozog);
 konzolos kivitelű ( a futómacska egy vagy mindkét oldalon a lábakon
túlra is kijárhat);
• az egy oldalon levő oszlopok (lábak) száma szerint:
 egyoszlopos (egyszerű kivitelű);
 kétoszlopos (általában konzolos kivitelű);
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
• a híd főtartóinak száma alapján:
 egyfőtartós;
 kétfőtartós;
• felállítás szerint:
 külön emelőgéppel állítható;
 önszerelő (a talajszinten való összeszerelés után saját csörlőjével
állítható fel).
Az építőiparban általánosan használt bakdaruk teherbírása 5-12,5 t, fesztáv
12-30 m, emelési magassága 6-10 m. Különleges emelési feladatok
végzésére gyártanak azonban 800 t teherbírási, illetve 120m fesztávú
bakdarukat is. A bakdaruk legegyszerűbb kivitele a kocsira szerelt
kapuszerkezet (következő dián lévő ábra). A kapuszerkezet vízszintes tartóján
ún. hídján sínen gördül a futómacska. A bakdarun levő futómacskák
megegyeznek a futódaruknál alkalmazottakkal, azaz futóműves villamos
emelődobot vagy kétsínszálon vezetett négykerekes futómacskát használnak.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Bakdaru (kocsira szerelt kapuszerkezet)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
A bakdaru előnye a futódaruval szemben:
• beszerzési költsége kisebb (mivel nincs magasban vezetett darupálya)
Hátránya:
• a bakdaru haladási sebessége kisebb és üzemeltetési költsége nagyobb (a
nagyobb mozgatott tömeg következtében)
A híd acélszerkezetének kialakítása a következők lehetnek:
• egyszerű I tartó (kisebb teherbírású darunál;
• rácsos szerkezetű;
• csőből készült;
• héjszerkezetű.
Az oszlopok (lábak) kialakítása szerint megkülönböztetnek:
• vízszintesen rácsozott, négyszögkeresztmetszetű;
• rácsos szerkezetű, változó keresztmetszetű
• csőből készült;
• héjszerkezetű szekrénytartós oszlopú bakdaru.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Egyszerű
bakdarunál
az
oszlop
egyetlen
négyszögkeresztmetszetű acélszerkezet is lehet, mivel a teher
a híd síkjában csak az oszlopok között mozog. Konzolos
bakdaruknál az oszlopok kettősek és fordított V alakban kifelé
nyílnak (következő dián lévő ábra). Ezek felül többnyire csuklós
kapcsolatúak. Ezzel a megoldásssal lehetőséget teremtenek a
bakdaru ún. önszerelő felállítására.
A következő dián lévő ábrán látható megoldásnál az ingaoszlop
feladata a híd alátámasztása, a pályára merőleges erőket a
csuklós csatlakozás miatt nem tud felvenni. A hídhoz négy
csappal mereven rögzítik a V-alakúoszlopot, ami a híd
hossztengelyével párhuzamos erőket felveszi. Ezen az oszlopon
helyezik el a feljáró létrát és a vezérlőkabint.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Az önszerelő bakdaru felállításának egyik fázisát a következő dián lévő ábra
szemlélteti. A hídszerkezetet segédemelő berendezéssel ideiglenes
alátámasztásra emelik, majd ehhez csatlakoztatják a kerékszekrénnyel
összeszerelt és sínre helyezett oszlopokat. A híd hossztengelyéhez képest
az egyik oldalra, a sínszálak belső oldalára megfelelő vonóerőt kifejtő gépi
csörlőt telepítenek. Ezt követően a csörlővel húzzák be a felállító kötelet,
amelynek következtében a híd emelkedni kezd. Ha az állítás már annyira
előrehaladott, hogy az oszlopok normál üzemi helyzetbe kerültek beszerelik
a kerékszekrényeket összekötő vonórudakat. A hidat megfelelő helyzetben
véglegesen az oszlopokon lévő csavarorsókkal rögzítik.
A bakdaruk haladóműveinek mozgatására
blokkhajtóműves egyedi hajtást alkalmazzák.
jelenleg
inkább
a
Másik megoldásnál mindkét kocsin azonos hajtóművek és azonos
motorok vannak, amelyeket egyszerre indítanak és leállítanak. Ha az
egyik kocsi terhelése nagyobb, mint a másiké, akkor a motor nagyobb
szlippel jár, így ez a kocsi a másikhoz képest késni fog.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Az önszerelő bakdaru felállításának egyik fázisát a következő dián lévő ábra
szemlélteti. A hídszerkezetet segédemelő berendezéssel ideiglenes
alátámasztásra emelik, majd ehhez csatlakoztatják a kerékszekrénnyel
összeszerelt és sínre helyezett oszlopokat. A híd hossztengelyéhez képest
az egyik oldalra, a sínszálak belső oldalára megfelelő vonóerőt kifejtő gépi
csörlőt telepítenek. Ezt követően a csörlővel húzzák be a felállító kötelet,
amelynek következtében a híd emelkedni kezd. Ha az állítás már annyira
előrehaladott, hogy az oszlopok normál üzemi helyzetbe kerültek beszerelik
a kerékszekrényeket összekötő vonórudakat. A hidat megfelelő helyzetben
véglegesen az oszlopokon lévő csavarorsókkal rögzítik.
A bakdaruk
haladóműveinek
mozgatására
blokkhajtóműves egyedi hajtást alkalmazzák.
jelenleg
inkább
a
Másik megoldásnál mindkét kocsin azonos hajtóművek és azonos motorok
vannak, amelyeket egyszerre indítanak és leállítanak. Ha az egyik kocsi
terhelése nagyobb, mint a másiké, akkor a motor nagyobb szlippel jár, így ez
a kocsi a másikhoz képest késni kezd.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
A jobb oldali ábrán bakdaru sajátos
kialakítású haladóművének kinematikai
vázlata látható. A haladóművet a hajtott
kerékszekrényhez
peremesen
csatlakoztatják úgy, hogy a hajtó
fogaskerék a fogaskerék a futókerék
fogaskoszorújához kapcsolódik.
A hajtást közvetítő elemként szereplő
hidrodinamikus tengelykapcsoló szerepe
egyrészt abban van, hogy egyenletes
gyorsítású indítást valósít meg, másrészt
viszont
csúszása
folytán
képes
kiegyenlíteni
a
kétoldali
hajtásban
jelentkező
elkerülhetetlen
eltéréseket
(motor
fordulatszám
eltérés,
menetellenállás eltérés stb.). Szerkezetét
tekintve a tengelykapcsoló olajjal
feltöltött tér, amelyben egymással
szemben álló speciális kialakítású
tengelykapcsoló felek között a forgás az
olaj közvetítésével adódik át.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
A bakdaru áramellátása mind a haladóműnél, mind a
futómacskánál úszókábeles vagy csupasz munkavezetékes
lehet. A haladóműnél esetleg még kábeldobos. A
nyomatékmotorral szerelt kábeldob mindig feszesen tartja a
tápkábelt, meggátolja annak lazulását, hurokképződését sínszálra
kerülését és sérülését. A bakdaru vezérlését a talajszintről, a
kocsiszerkezeten levő kezelőállásból, a lábak felső részére
helyezett vagy futómacska által vontatott kezelőfülkéből végzik.
Üzemen kívüli állapotban a bakdarut kerékszekrényeken levő
sínfogókkal rögzítik. Olyan területen, ahol gyakoriak az erős
széllökések, a munka befejezése után a bakdarut pótlólagosan a
pályával egyidejűleg telepített bebetonozott horganyzófülekhez
kötik. A kötelet feszítő orsókkal húzzák meg (következő dián lévő
ábra).
Daruk főbb gépészeti egységei
(Bakdaru)
Bakdaru üzemen kívüli állapotban
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A toronydaruk olyan gémes daruk, amelyek gémét függőlegesen elhelyezett
oszlop felső részéhez rögzítik. Három- vagy négy féle mozgást végezhetnek,
amellyel hatásterük minden pontját elérik. A toronydaruk az építőipar
legjellegzetesebb emelőgépei. A toronydarukat több féle szempont szerint oszthatják
fel.
A helyváltoztatás módja szerint megkülönböztetnek:
• álló oszlopú, rögzített;
• vízszintes haladó mozgást végző;
• az épületen függőlegesen kúszó mozgást végző toronydarukat.
A vízszintesen haladó mozgást végző toronydarukat az alváz kialakítása alapján
lehetnek:
• sínen járó futóművesek;
• lánctalpas futóművesek;
• gumiabroncsos kerekű önjáró futóművesek;
• gumiabroncsos kerekű gépkocsis futóművesek;
• lépegetőművesek (nálunk nem alkalmazzák).
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Tehernyomaték (a teher tömegéből származó súlyerő és a gémkinyúlás
szorzata) szerint vannak:
• kis (400 kNm-ig);
• közepes (400-100 kNm);
• nagy (1000-2000 kNm);
• különösen nagy (2000 kNm felett) tehernyomatékú toronydaruk.
Teherbírás (felemelhető legnagyobb tömeg) alapján megkülönböztetnek:
• kis (3 t-ig);
• közepes (3-8 t);
• nagy (8-20 t);
• különösen nagy (20 t felett) teherbírású toronydarukat.
Teherkar változtatása szempontjából lehetnek:
• billenőgémes;
• futómacskás;
• kombinált (billenőgémes-futómacskás) gémmegoldású toronydarukat.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Az oszlop forgathatósága szerint vannak:
• állóoszlopú;
• forgóoszlopú toronydaruk.
A kezelőfülke helyzete szempontjából megkülönböztetnek:
• alsó;
• felső;
• alsó és felső;
• változtatható magasságú vezetőfülke elhelyezésű toronydarukat.
Az egyensúlyozó tömeg elhelyezése szerint lehet:
• alsó;
• felső tömegelhelyezésű rendszer.
Szerelési lehetőség alapján vannak:
• önszerelő;
• külön emelőgéppel szerelhető toronydaruk.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A szállítás módja szerint megkülönböztetnek:
• egyben szállítható;
• szétszerelt állapotban szállítható toronydarukat.
Irányíthatóság szerint a toronydaruk feloszlathatók:
• vezetőfülkékből irányított;
• távirányított kivitelekre.
A
hazánkban
alkalmazott
toronydaruk
többsége
800-1600
kNmtehernyomatékú. A billenőgémesek teherbírása 1,5-10 t,
gémkinyúlása 25-35 m, horogmagassága 50-65 m. A futómacskásak
teherbírása 1,75-12 t, gémkinyúlása 35-65 m, horogmagassága 40-75 m.
A toronydaruk teherbírási diagramjait a következő dián látható.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A toronydaru (következő dián) a következő főbb szerkezeti részekből áll:
• acélszerkezet;
• gépészeti egységek;
• villamos szerelvények.
A daru acélszerkezet biztosítja a gépészeti egységek és villamos szerelvények
elhelyezéséhez szükséges teret, a rögzítésükhöz megfelelő tartószerkezetet, a
darura üzem közben és üzemen kívül ébredő erőhatások felvételét, illetve azok
továbbítását.
Az acélszerkezet az alábbi egységekből épül fel:
• alváz;
• forgóváz;
• oszlop (törzs);
• gém;
• esetleg ellengém és harang sisak;
• kezelőfülke.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A korszerű toronydaruk alváza alatt az acélszerkezetnek azt a
részét nevezik, amelyik már nem vesz részt a mozgásban, csak
haladó mozgást végez és a daru terhelését adja a
darupályának.
Az alváz általában a következő részből áll:
• alváztörzs;
• ingaláb (pókláb);
• kerékszekrény.
Az alváztörzshöz az ingalábak és azokhoz a kerékszekrény
csuklósan kapcsolódnak. Az ingaláb csaknem minden esetben
acéllemezből és idomacélból hegesztett szekrénytartó. Alakja
általában az egyenszilárdsági alakot követi.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A toronydaru forgóvázának feladatai:
• a teherhordó oszlopot és gémet, valamint a horogszerkezetet a
kötelekkel együtt egységes forgórész fogja közre;
• az üzem közbeni és üzemen kívüli erőhatásokat, hajlító- és
forgatónyomatékot a golyóskoszorú közvetítésével átvigye az
alvázra;
• megfelelő helyet és tartószerkezetet biztosítson a gépészeti
berendezéseknek (pl.: emelő, billentő- és forgatómű stb.);
• tegye lehetővé az oszlop és a gém együttes leeresztését és
felállítását;
• alkalmas legyen az egyensúlyozó tömeg, a gépészeti egységek,
villamos szerelvények és esetleg a kezelőfülke elhelyezésére.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A fenti feladatok ellátására különböző szerkezeti kialakítású forgóvázat
készítenek.
Az oszlop a toronydaru felállítása, üzemletetése folyamán sokrétű
feladatot látnak el. Általában profilacélból vagy acélcsőből hegesztett,
több darabból összecsavarozott rácsos szerkezet, de készítenek
csőoszlopot is.
A toronydaru gémjének az a feladata, hogy a teher helyzetét az
oszlophoz képest az igénybevételeknek megfelelően változtassa.
Kialakítása szerint két alapvető gémszerkezetet különböztetnek meg, a
billenőgémest (2 diával ezelőtti ábra) és a futómacskásat (következő dián
lévő ábra). Egyes futómacskás rendszerű daruknál biztosítva van a
futómacska rögzítése a gém végén és az így nyert szerkezetet a
továbbiakban, mint billenőgémes rendszert használhatják.
A kedvezőbb terhelés következtében a billenőgémes daruk
gémszerkezete kisebb saját tömegű, mint az ugyanazon teherbírású és
gémkinyúlású futómacskáké.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Forgóoszlopú daruknál a gémet csuklósan erősítik az oszlop felső
részéhez. Állóoszlopú daruknál az egyensúlyozó tömeget a gémmel
ellentétes oldalon levő ellengém végén helyezik el (következő dián lévő
ábra), amely sík kivitelű vagy térbeli rácsos szerkezetű lehet. A gém és
az ellengém csuklósan kapcsolódik az oszlop végén levő támasztóművet
is magába foglaló koronghoz (sisakhoz). Az ellengémnek az a feladata,
hogy az ellensúlyozó tömeggel és a rajta levő gépészeti
egységekkel együtt a gém, illetve a teher nyomatékának egy részét
kiegyensúlyozza.
A daruval való üzemelés során az az előnyös, ha az emelőgép szinte egy
helyben állva építi fel az épületet.
Mind a futómacskás, mind a billenőgémes rendszernek számos előnye
és hátránya van. Minden esetben az építés technológia dönti el, hogy
billenőgémes vagy futómacskás toronydarut célszerű-e használni.
Alagútzsalous technológiához például futómacskás daru alkalmazása
szükséges, paneloshoz a billenőgémes kivitelű a kedvezőbb.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Futómacskás toronydaruk előnyei:
• vízszintes tehermozgatás egyszerű eszközökkel;
• a kis tömegek mozgatása miatt kis teljesítményű futómacskamotor
szükséges;
• a terhelés kisebb a rövidebb kötélhossz miatt (következő dián lévő
ábra)
• a futómacska begördülhet az oszlopig, így a kiszolgálható terület
nagyobb.
Hátrányai:
• nehezebb és költségesebb gém, ennek következtében nagyobb
tömegű daru;
• nagyobb emelési magasság, csak a gém
futómacskával és gémbillentéssel oldható meg.
végén
rögzített
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A billenőgémes daruk előnyei:
• könnyebb és olcsóbb gémszerkezet;
• nagyobb emelési magasság;
• a daru összeszerelése és szállítása egyszerűbb.
Hátrányai:
• a teher egyenesbe vezetése csak bonyolult módon oldható meg, ennek
hiányában a gémbillentéshez nagy teljesítmény szükséges.
Az építőipar fejlődése a gazdaságosság és a különösképpen új építési
technológiák az alábbi fő követelményeket állították a korszerű darukkal
szemben:
• haladó mozgás ívelt pályán;
• önszerelés;
• egy egységben történő szállítás;
• terhelt gém billentése;
• finom emelés és süllyesztés.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Az ívelt pályán való haladást az ingalábas alváz (lenti ábra) é haladómű biztosítja.
Ennél a daru haladóműve egy és ívelt pályán egyaránt mozoghat, sőt emelhet
anélkül, hogy a darun bármilyen kisegítő műveletet kellene végrehajtani.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
Az önszerelés azt jelenti, hogy a daru saját gépi csörlőjével tudja
önmagát felállítani, illetve ledönteni. Ehhez csak azt kell biztosítani, hogy
a csörlő kötélerejének nyomatéka elegendő legyen a lefektetett oszlop és
a hozzá rögzített gém nyomatékának legyőzéséhez. Az önszerelés
általában a gémbillentőművet használja.
A következő dián lévő ábra az önszerelő, billenőgémes toronydaru
szerelési fázisait szemlélteti. A darut összeszerelt állapotban
szállítótengelyen és vontatón szállítják.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Toronydaruk)
A következő dián az önszerelő futómacskás toronydaru szerelési fázisai
látható.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Kúszódaruk)
A kúszódaru az épületen függőleges irányban haladó (kúszó-) mozgást végző
emelőgép. Kialakítását az építmények egyre növekvő magassága tette szükségessé.
A toronydaruk többsége ugyanis – kisebb magasságoknál a teleszkópos oszlopú
daruk kivételével rögtön a munka megkezdésekor teljes oszlopmagassággal szerelik,
amelyne következményeként – az emelőkötél nagy hossza miatt – a teher könnyen
lengésbe jön, így pontos elhelyezése nehézkessé válik. Ezzel szemben a kúszódaru
a legfelső három födémre támaszkodva követi az építmény növekedését.
A kúszódaru előnyei a különleges, nagy emelési magasságú toronydarukkal
szemben:
• megtakaríthatja az oszlop, alváz, futómű és darupálya építési költségét;
• emelési magassága szinte korlátlan, hiszen csak az emelődobra tekercselhető
kötélhossztól függ (gyakorlatilag kb. 200 m)
• olyan szűk helyen is használhatják, ahol darupályát nem lehet építeni;
• a tömege és energiaigénye kicsi
• a kezelés egyszerű és könnyű;
• rendkívül állékony, így biztonságos üzemeltetésű.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Autó toronydaru
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Az autódaru normál vagy különleges tehergépkocsi alvázra szerelt mozgó daru.
Elsősorban az építőiparban alkalmazzák rakodási, szerelési beemelési munkákra.
Különösen ott előnyös a használata, ahol egy nagyobb területen (pl.: lakótelep ) belül
különböző munkahelyeken folynak az építkezések, vagy szétszórtabbak az
anyagtárolási és munkahelyek.
Az autódaru előnyei:
• nagymozgékonyság;
• gyors áttelepíthetőség;
• sokoldalúság.
Hátrányai:
• földutakon a mozgási lehetőségei korlátozottak;
• nehéz terhek emelésekor az alvázukat ki kell támasztani.
Az autódaruk műszaki paramétereik tág határok között változhatnak. A hazai
használatú daruk teherbírása 3-140 t, emelőmagassága 10-80 m.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Az autódarukat a következők szerint csoportosíthatják:
• a gépészeti berendezések meghajtása szerint:
 járműmotorról
 a forgóvázon levő külön motorról meghajtottak;
• erőátvitel és vezérlés alapján:
 mechanikus;
 hidraulikus;
 villamos;
 kombinált;
• a gém szerkezeti kialakítása szerint:
 rácsos gémmű;
 állandó hosszúságú;
 toldalékokkal változtatható hosszúságú.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
• szekrénytartós gémmű:
 állandó hosszúságú;
 folyamatosan változtatható hosszúságú ún. teleszkópos gémmű;
• toldalékgémes (libanyakas, lúdnyakas, hattyúnyakas);
• vezérlés helye alapján:
 járművezető fülkéből;
 a forgóvázon levő külön darukezelő fülkéből vezérelt;
• üzemeltetés szerint:
 csak letalpalással üzemeltethető;
 kisebb teherbírásnál letalpalás nélkül, nagyobb teherbírásnál letalpalással
üzemeltethető;
 kisebb
teherbírásnál,
bizonyos
gémhelyzetben
és
megengedett
sebességhatárig gémen függő teherrel haladhat, nagyobb teherbírásnál csak
letalpalással üzemeltethető.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Újabban főleg a nagy műszaki paraméterű daruknál a hidraulikus erőátvitel
terjed, amelynél a járműmotor vagy a forgórészen levő darumotor nagy nyomású
olajhidraulikus szivattyút hajt. A daru mindegyik gépészeti egységét hidraulikus
munkahengerek, illetve hidraulikus motorok működtetik. A vezérlés szintén
hidraulikus.
A hidraulikus hajtás előnyei a mechanikus hajtással szemben:
• a gépészeti berendezés egyszerű és jól áttekinthető;
• valamennyi mozgás fokozatnélküli;
• a sebesség szabályozása finoman érzékelhető, lágy, lökésmentes üzemet
biztosít;
• működése zajtalan;
• a berendezésben nem lépnek fel lökésszerű terhelések és lengések, ami a
hajtó belső égésű motor, sőt az egész daru élettartamát is
meghosszabbítja;
• a vezérlés egyszerű és kis erővel végezhető.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Hátrányai:
• szakképzett javító és karbantaró személyzetet igényelnek;
• üzembiztos működését igen kis hatások károsan befolyásolják (pl.a
munkafolyadék hőmérséklete, szennyezettsége, a fellépő tömítetlenség
stb.)
A nagyparaméterű autódaruk újabban teleszkópos géműek.
Ezek előnyei a normál vagy toldatokkal változtatható hosszúságú gémmel
ellátott darukkal szemben:
• a munkahelyen a daru emelési magasságát az
másodpercek alatt tág határok között változtathatják;
igények
szerint
• olyan szűk helyen is alkalmazhatók, ahol a gém toldatokkal való
meghosszabbítására nincs lehetőség;
• közúton és munkahelyen való közlekedésük sokkal biztonságosabb;
• már részben felépült épületeknél a teleszkópgém kitolható úgy is, hogy
benyúlhat a már álló váz szerkezet belsejébe.
Daruk főbb gépészeti egységei
(Autódaru)
Olyan különleges járművázra szerelt darukat is készítenek,
amelyek függőleges oszlopának felső részéhez csuklósan
gémet kapcsolnak. Ezek az ún. autótoronydaruk egyesítik az
autó- és toronydaruk előnyeit.
Köszönöm a figyelmet!