Transcript Szakmaközi együttműködés (a közösségek fejlesztésében)

Szakmaközi együttműködés
(a közösségek fejlesztésében)
Találkozási pontok, kapcsolódások,
kiegészülések – Közösség konferencia
Budai István
Budapest, 2013. november 21.
Látjuk, tudjuk:



a különböző közösségi és szociális szükségletek
a kezelendő és megoldandó közösségi és szociális
problémák
a közösségek fejlesztése
szétfeszítik az egy-szakmás, egy-szolgáltatás,
egy-szektoros megoldásokat, folyamatokat.
Komoly összefogásokra, integrációkra, azaz
szakmák és képviselőik közötti
együttműködésekre volna/lenne szükség!
Dátum: 2015.04.13.
5
Dr. Tamándl László egyetemi adjunktus,
projektmenedzser
Miről van szó?



Jól hangzó kifejezés? Új receptkönyvet írunk?
Nehézségekre problémákra, bajokra varázsszó,
gyógyír, csodaszer?
És ha így működünk, jobban elismernek?
Ma még nem vagyunk felkészülve és elkötelezve az
együttműködésekre, nincsenek eszközök,
módszerek, nehezíti az egyes szakmák
„gyarmatosítási stratégiája”.
Az együttműködés kulcs
mert:
• a szakemberek, önkéntesek többnyire nagyon
egyedül, megfáradva, frusztrálva, idő előtt
kiégve, és kevés a szakmai fórum
• nem vesztes-győztes zéró összegű
játszmákkal, hanem a fölérendelt célokat
megvalósító kooperációval lehet problémákat
kezelni
• az innovációk jelentős indikátora lehet.
7
Mi az együttműködés?
• két, vagy több személy/szervezet – mint
egyenrangú partnerek
• közös döntései
• közös céljai
• kreatív szellemi erőfeszítéseket jelentő cselekvések
• folyamatos közös (tanulási) tevékenység
• melynek során az együttműködők megosztják
egymással erőforrásaikat, felelősségüket (de „saját
hatáskörükben” cselekednek), tevékenységüket,
tudásukat
• mindezzel növelik képességeiket, kompetenciáikat
a problémák kezelésében és megoldásában.
8
Az együttműködés „inter” modellje
(Whittington 2003 alapján)
1. szociális
szakemberek
között
2. egyes szakmák
képviselői között
(ip)
szolgáltatásokat
igénybe vevők
(közösség)
4. szolgáltatások
között
3.
interdiszciplináris/
ip team-ekben
5. szakemberek
és a laikusok,
önkéntesek
között
9
„Ha a világot folyamatosan csak részeiben látjuk,
ha csak jelenlegi intézményünkből, csak két
szemünkkel lehatárolt perspektíván keresztül
vizsgálódunk, és ha valamennyien csak e
lehatárolt élettapasztalattal és a kérdések
lehatárolt megértésével rendelkezünk, akkor csak
rontani fogunk a szolgáltatás egészén…”
(Laming 1995, idézi Hume - Sharples)
Interprofesszionalitás (ip) nem =
interdiszciplinaritás, de a kutatási együttműködő
team-ek eredményei használandók.
Mi az ip együttműködés lényege?
A szakmai határok átlépésével két, vagy több szakma
képviselőinek:




hosszabb időt jelentő, közösen megcélzott,
megtervezett, eldöntött vállalkozása
folyamatos együttműködésben – jótékony
csoportdinamikával – stáb/team jellegű módon
folytatott kreatív tevékenysége, kommunikációja
a közös tevékenység monitorozása, elemzése,
értékelése
a meglévő szakértelem (tudás, kompetenciák) és
erőforrások kölcsönös megosztása, összeadódása,
megsokszorozódása, magasabb minőségi szintre
emelése, új tudás létrehozása
Metaforákban kifejezve:
Embersor – adjuk (és fogadjuk) kezünket
Fogaskerék rendszer – mitől működik?
Lego játék – alkotó elemekből konstrukciók
Szőlőfürt – sokféle módon érintkezünk…
Kaleidoszkóp – újabb és újabb megoldások
Életfa – fejlődés, ciklikusság
Puzzle – kép akkor, ha minden elem a helyén
Rubik-kocka – újra és újra próbálkozás
Hidak – összekötnek
Színpadi társulat, zenekar működése stb.
Az ip együttműködés megítélése
Forrás: TÁMOP 5.4.4. C Útitársak projekt felmérése
Minta: 37 fő (2012)
Ip közösségi szociális munka jellemzői
Inkább
fontos
Fontos Nagyon
fontos
Megteremteni más szakmák megismerését
8
16
11
Kapcsolati hálót építeni
4
8
25
Összeadódnak a különböző szakmák tudásai
1
9
27
Valós szükségletekre ad választ
2
12
22
Fenntarthatóvá teszi az eredményeket
5
15
17
Új mintákat ad a további probléma
kezeléshez
2
10
25
„ Mi mindig is ip szellemiség mentén
dolgoztunk…”?!
„Közös célokért folyó, komplex,hatékony
team-munka.”
„Döntően adott szolgáltatáson belül valósul
meg?!”
Melyek az IP tevékenység feltételei?



Saját szakma alapos ismerete és mély azonosulás azzal
(szakmai identitás).
A szolgáltatás átfogó jellegének megértése, erre való
érzékenység – erősségek felmérése = ki-ki mi-mindenre
képes? vs hárítás, át- és lepasszolás, kiközvetítés.
Más szakmák képviselői és kultúrája iránti nyitottság,
tisztelet, bizalom, elfogadás, és adni tudás képessége,
mert:
• egyetlen szakma és szakembere sem omnipotens
• egyik szakma sem felsőbbrendű (a szakmai
hierarchia és a különböző társadalmi presztízs
ellenére sem!)
• minden szakma azonos hozzájárulást ad(hat).
Melyek az IP tevékenység feltételei?




Közreműködő szakemberek motivált részvétele.
Az ip együttműködés során a hatalom és vezetés
hierarchiáktól mentes elosztása – partneri együttműködés,
konszenzusos cselekvési tervek, felelősség- és
munkamegosztás.
Nyílt, kongruens kommunikáció és vitakultúra: nem a
minden áron való egyetértés.
Konfliktuskezelési kompetenciák, mert a konfliktusok bele
vannak szőve.
Mi alapján dől el, hogy valóban ip
együttműködésről van szó?
Fel kell tenni a kérdéseket:







Ki(k) határozza(ák) meg a közösség problémáját?
Kinek a szakkifejezéseit használják?
Ki irányítja a közösséget?
Ki dönti el, hogy milyen erőforrásokra van szükség a
közösség fejlődéséhez?
Ki kit von felelősségre?
Ki írja elő a teendőket?
Ki tud befolyást gyakorolni a politika alakítóira? stb.
Releváns a közösségfejlesztésben, mert a:



közösség tagjai és életminőségük javítása kerülnek a középpontba
közösségfejlesztés: együttműködő konstruálás vs szakmák harci
terepe vagy szakemberek – civilek (önkéntesek) egymásra
találása
közösségfejlesztő – „átmeneti beavatkozó” együttműködik a(z):
• szociális szolgáltatások
• művelődés és (felnőtt) oktatás
• foglalkoztatás, szociális gazdaság
• egészségügyi
• jogi- és kisebbségvédelmi
• közigazgatási
• (szociál- és társadalom) politikai
• vidék-és település fejlesztő
• természet- és örökségvédő stb. szakemberekkel
• és nem utolsó sorban önkéntesekkel, laikusokkal.
Melyek az ip együttműködés értékei és
nehézségei?
Értékek, előnyök
Nehézségek, dilemmák
Partneri, hatékony stábmunka
Motivált közreműködők
Konstruktív kooperáció
Áttekinthető felelősség megosztás
Gyakorlatias, hatékony
A közösség tagjainak elégedettsége
Erőteljes hatás a társadalmi
környezetre
Tudás megosztás,egyenlőség
A források gazdaságos használata
Rizikók,veszélyek csökkentése
A merev szakmai keretek oldása
Különböző identitások,
kompetenciák
Szakmák közötti hierarchiák
Nem mindig egyértelmű távlatok
Eltérő szakmai érdekek, hangsúlyok
Egymásnak ellentmondó,
párhuzamos tevékenységek
Különböző szakmai képzettség,
nyelv, stílus
Időigényesség
Félelem az eredeti szakmai
identitás, loyalitás elvesztése miatt
Közös szabályok hiánya
Értékelés nehézkessége
Az ip fejlesztésének szintjei
1. Adott (szegregált) szakma biztonságos határai között, saját
szabályok alapján.
2. Egymás mellet dolgozva beleláthatunk más szakmák
megközelítéseibe, eredményeibe, módszereibe.
3. Az ip együttműködés kiépítése, közös célok stb., saját
szakmai határaink (egyfajta) átlépése.
4. Új szakmaközi szabályok kialakítása, értékek
megteremtése, adaptálása és megosztása - a problémák
holisztikus kezelése (Davis – Sims 2003 alapján).
22
„…a közösség szabadon társuló
szuverén egyének műve, s jellegét
és értékrendjét tagjai minősége adja
meg…”
Pataki F.(2011): A varázsát vesztett jövő, 325.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!