Transcript PowerPoint-Prezentáció letöltése ()

Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon
Matheika Zoltán
Kopint-Tárki Zrt.
2012. április 29.
Átlag feletti, bár nem kivételes ifjúsági
munkanélküliség
60
Ifjúsági munkanélküliségi ráta, 2012
50
40
30
20
10
EL
ES
PT
IT
SK
IE
LV
BG
HU
CY
PL
LT
FR
SE
EU-27
RO
UK
EE
SI
BE
CZ
FI
EU PIIGS N.
MT
DM
NL
AT
DE
0
A negatív sokkok erőteljesebben
hatottak a fiatalok munkanélküliségére
Ifjúsági munkanélküliség, 2000-2012
30
28
26
24
22
20
18
16
EU-27
HU
14
12
10
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Magas munkanélküliségi ráta, alacsony
munkanélküliségi arány...
Ifjúsági munkanélküliségi arány, 2000-2012
12
10
8
6
4
Hungary
EU-27
2
0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
… a páratlanul alacsony aktivitás miatt
15-24 évesek átlagos aktivitási rátája
2012-ben (%)
80
70
60
50
40
HU
IT
EL
LT
BG
SK
RO
CZ
BE
PL
SI
FR
PT
ES
CY
LV
IE
EE
EU-27
DE
MT
FI
SE
UK
AT
DK
20
NL
30
És nem csak alacsony, de csökkenő...
Aktivitási ráta, 2000-2012 (%)
50
45
40
HU
EU-27
35
30
25
20
15
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
A probléma tehát kettős


a fiatal korosztályból nagyon kevesen
próbálnak elhelyezkedni;
ebből a kevésből szokatlanul keveseknek
sikerül.
Mindkét probléma összefügg az oktatással.
Mindkét fiatal korcsoportban drasztikus
az elmaradás
Aktivitási ráták 2012-ben (%)
70
60
50
EU-27
Magyarország
40
30
20
10
0
15-19 évesek
20-24 évesek
Az alacsony aktivitás problémája I.:
oktatásban résztvevők száma megnőtt
Nappali oktatásban résztvevők száma (fő)
500 000
450 000
400 000
350 000
300 000
250 000
200 000
150 000
100 000
50 000
Szakiskola
Középiskola
Felsőoktatás
2011/2012
2010/2011
2009/2010
2008/2009
2007/2008
2006/2007
2005/2006
2004/2005
2003/2004
2002/2003
2001/2002
2000/2001
1999/2000
1998/1999
1997/1998
1996/1997
1995/1996
1994/1995
1993/1994
1992/1993
1991/1992
1990/1991
0
De ez nem elégséges magyarázat:
alacsony végzettségűek aránya nem
kirívóan alacsony
Középfokú oktatást be nem fejező 18-24 évesek aránya (%)
30
25
20
15
10
5
0
ES
IT
EU-27
EL
BG
BE
HU
NL
LT
PL
SK
CZ
Alacsony aktivitás problémája II.
Oktatásban résztvevők alacsony
aktivitása


a magyarországi szakképzés kevés gyakorlati
munkatapasztalatot kínál a tanulóknak, szemben a
„duális” szakképzési rendszerrel
az iskolák vagy nonprofit intézmények által kínált
egyéb munkalehetőségek is korlátozottak
az oktatásban résztvevők munkapiaci jelenléte az
átlagosnál gyengébb Magyarországon
Alacsony aktivitás problémája III.
NEET-ek szerepe
NEET-ek és inaktívak aránya a fiatalok között
a kiemelt országokban 2012-ben (%)
60
50
40
30
20
10
0
EL
IT
BG
ES
HU
SK
NEET (18-24 év)
EU-27
PL
BE
Inaktivitás (20-24 év)
LT
CZ
DE
NL
Magas inaktivitás és munkanélküliség
egyaránt az alacsonyabb
képzettségűeknél koncentrálódik I.
15-24 évesek aktivitási és munkanélküliségi rátái
végzettség szerint, 2012 (%)
80
70
60
Isced 0-2
Isced 3-4
Isced 5-6
50
40
30
20
10
0
EU-27
Magyarország
Munkanélküliség
EU-27
Magyarország
Aktivitás
Magas inaktivitás és munkanélküliség
egyaránt az alacsonyabb
képzettségűeknél koncentrálódik II.
20-24 évesek aktivitási és munkanélküliségi rátái
végzettség szerint, 2012 (%)
80
70
60
Isced 0-2
Isced 3-4
Isced 5-6
50
40
30
20
10
0
Magyarország
EU-27
Munkanélküliség
EU-27
Magyarország
Aktivitás
Alacsony (általános iskolai és
szakiskolai végzettségűek) rossz
elhelyezkedési esélyeinek két fő oka:

hiányos alapkompetenciák
szövegértés, írásbeliség, problémamegoldás, matematikai
készségek
az alacsony végzettségűek kompetenciái súlyosan
elmaradnak a nyugat-európai alacsony végzettségűek
alapkészségeitől

kedvezőtlen gazdaságszerkezet
I. A közoktatás anomáliái és az
alapkészségek




Az általános iskolák színvonalában hatalmas a szórás
Az általános iskolák felerősítik az otthonról hozott
hátrányokat vagy előnyöket
A szakiskolák képtelenek pótolni a hozzájuk kerülő
diákok kompetenciahiányait
Az alacsony végzettségű fiatalok alapkészségei nem
fejlettebbek, mint szüleiké.
II. A kialakult gazdaságszerkezet nem
kedvez a hiányos alapkészségekkel
rendelkezőknek

Alulfejlett a független kis- és középvállalati szektor
a tervgazdaság öröksége
adminisztratív terhek, kiszámíthatatlan szabályozás

A hierarchikus vállalatcsoportok által kínált új
állásokban hangsúlyos elvárás az írásbeliség és a
szövegértés.
Egyértelmű hátrány az alacsony
végzettségűeknél, felemás előny a
magasabb végzettségűeknél
A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje megfelel
az uniós átlagnak.
Ez azonban az alacsonyabb végzettségűek kiszorítása
árán valósul meg.
A felsőfokú végzettségűek számottevő részben felsőfokú
végzettséget nem igénylő állásokban tudnak
elhelyezkedni.
Az iskolarendszer jelenlegi átalakítása
veszélyekkel jár:
Egyfelől javítani kívánja a középfokú képzés
gyakorlatorientáltságát, ennyiben valós problémára
reagál.
Másfelől a szakképzés átalakítása tovább csökkenti az
alapkészségek fejlesztésére fordított időt, így hosszabb
távon a jelenlegi legégetőbb probléma tovább
súlyosbodhat.
Fiatal munkanélkülieket megcélzó
foglalkoztatáspolitikai eszközök





A fiatalokat nem kezelték kiemelt prioritásként
Egyetlen, kisméretű támogatási program a
pályakezdőknek: munkatapasztalat-szerzési
támogatás
Képzési programok, többek között fiatalok számára
Bér- és bérköltségtámogatási programok, többek
között fiatalok számára
Közfoglalkoztatási programok, többek között fiatalok
számára
Főbb programokban érintett fiatalok
létszáma (ezer fő)
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2006
Képzések
Pályakezd. munkatapasztalatsz.
2011
Bér- és bérktg. tám.
Közfoglalk.
A nyers eredménymutatók
problematikusak lehetnek I.
Pályakezdők elhelyezkedési arányai 2010-ben
100
80
60
40
20
0
Álláskeresők
képzése
Alkalmazottak
képzése
Bértámogatás
Elhelyezkedési arány
Bérköltségtámogatás
Vállalkozóvá
válás tám.
Sikeresen elvégzők elhely. a.
Közhasznú
munka
A nyers eredménymutatók
problematikusak lehetnek II.
Pályakezdők egy elhelyezkedőre
jutó támogatása 2010-ben (ezer Ft)
1400
1200
1000
800
600
400
200
0
Álláskeresők
képzése
Alkalmazottak
képzése
Bértámogatás
Bérköltségtámogatás
Vállalkozóvá
válás tám.
Közhasznú
munka
Permanens probléma az alapos
hatásvizsgálatok hiánya
A létező vizsgálatok alapján:



a képzési programok perspektivikusak, de jelentős
fejlesztésre szorulnak
a bérjellegű támogatási programok tényleges
eredményességét rontja a kiszorítási és a holtteherhatás
a közfoglalkoztatási programok lényegében nem
javítják a tényleges munkapiaci elhelyezkedési
esélyeket.
Az újabb tervek és programok azt
sugallják, hogy a fiatalok és pályakezdők
a korábbinál nagyobb prioritást kapnak a
foglalkoztatáspolitika célcsoportjain
belül.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.