Transcript Slide 1 - MTA KIK TTO

A szakterületi különbségek jelentősége
a tudománymetriai elemzésekben
(különös tekintettel a társadalom- és humán tudományokra)
SCHUBERT ANDRÁS
MTAK–TTO, Budapest
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
1
A szakterületek tudománymetriai szempontú vizsgálatának
tanulmányozásához mindenekelőtt két kérdést kell tisztázni:
 Mi a tudománymetria?
 Mik a szakterületek?
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
2
Tudományelemzés – tudománymetria:
mit mérünk, hogyan és miért?
A tudománymetria definíciója
 Tárgy: a tudományos tevékenység minden
mérhető aspektusa (legfőképpen a tudományos szakirodalom)*
 Eszköz: kvantitatív (főként statisztikai) eszközök
 Cél: a tudományos tevékenység működési
mechanizmusának megértése, és – ha lehetséges – javítása
 Rokon területek: bibliometria, informetria, webometria
*A Scientometrics c. folyóirat alcíme: „An International Journal for All Quantitative
Aspects of Science of Science, Communication in Science and Science Policy”
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
3
A tudománymetria célközönsége
 tudománymetria a tudomány művelőinek
 tudománymetria a tudományos információ hivatásosainak
 tudománymetria a tudomány döntéshozóinak
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
4
A tudománymetria területei
 Strukturális tudománymetria
A tudományos közösségek, dokumentumhalmazok,
fogalmak strukturális térképezése
 Dinamikus tudománymetria
A tudományos információ tér- és időbeli
viselkedésének tanulmányozása
 Evaluatív tudománymetria
A tudományos kutatás szereplői (országok,
intézmények, folyóiratok, egyének, stb.)
tudományos teljesítményének megítélése
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
5
Az értékelési célú alkalmazás irányelvei
 az értékelés módszere az értékelés céljától függ
 többdimenzionalitás;
inkább alternatív, mint kombinált mércék
 antidiagnosztikus alkalmazás
Diagnózis: a betegség felismerése jeleiből és tüneteiből
Antidiagnózis: az egészség felismerése jeleiből és tüneteiből
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
6
Relevancia és megbízhatóság
Relevancia
Mikroszint
Mezoszint
Makroszint
Megbízhatóság
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
7
Szakterületi kategóriák
A tudományok szakterületi kategorizálásának többezeréves múltja
és többezerféle változata van.
A szakterületi kategóriarendszer kiválasztását elsősorban a kategorizálás
céljának kell meghatároznia. Ezen belül természetesen számos
másodlagos, pragmatikus tényező (nem utolsósorban a rendelkezésre
álló adatok természete) is közrejátszhat.
A tudománymetriai vizsgálatok céljaira olyan szakterületi kategóriák
használata látszik a legcélszerűbbnek, amelyben
 a publikációk besorolása viszonylag egyszerűen megoldható;
 az egyes kategóriák összemérhető nagyságúak;
 minden kategóriába lehetőleg statisztikailag értékelhető
mennyiségű publikáció kerül;
 az egyes kategóriákon belül a tudománymetria szempontjából
releváns sajátosságok (pl. publikációs, idézettségi szokások)
hasonlóak.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
8
Az „A new classification scheme of science fields and subfields
designed for scientometric evaluation purposes” c. cikkben
[Glänzel & Schubert, Scientometrics, Vol. 56, No. 3 (2003) 357–367]
az említett elvek érvényesítésével hoztunk létre egy 15 fő- és
67 alterületet tartalmazó rendszert. A cikket idéző közel 100 munka
többsége hasznosnak találta a felosztást, a tényleges használathoz
szükséges információk azonban keveseknek állnak csak rendelkezésre.
A 15 főterület közül 12 a természettudományi („sciences”) terület,
2 társadalomtudományi és 1 a művészeti és humán tudományoké.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
9
A könnyebben elérhető kommerciális vagy szabad hozzáférésű
adatbázisok (WoK, Scopus, JCR, ESI, SCImago) osztályozási
rendszerei talán kevésbé felelnek meg az elvi követelményeknek,
de hozzáférhetőségük puszta ténye elegendő ahhoz, hogy az elemzések
túlnyomó többségében ezek valamelyikét használják.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
10
A szakterületek publikációs, idézettségi adatainak összehasonlítására
közvetlen módszert kínálnak az WoK ESI (Essential Science Indicators)
„baselines” táblázatai
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
11
A Journal Citation Reports sokkal részletesebb szakterületi felbontásban
kezeli a folyóiratok publikációs és idézettségi adatait ennek összes
előnyével és hátrányával. A folyóiratokat az SCI JCR 173, az SSCI JCR
56 szakterületetbe sorolja. Az alábbi szemelvény az SCI JCR szakterületi
összesítő statisztikáiból való.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
12
A Scopus adatbázis adatain alapuló SCImago a Scopus 27 fő- és
313 alterületet felölelő osztályozási rendszerét használja.
A főterületek közül 5 társadalomtudományi és 1 a művészeti és
humán tudományoké.
Sajnálatosan a szakterületekre vonatkozó összesített statisztikákat
a SCImago nem bocsátja közre.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
13
A szakterületek közötti, tudománymetriai
szempontból releváns különbségek főbb forrásai
 a publikálás fontossága
 a publikációs csatornák kiválasztása
 a szerzői szerep meghatározása
 a szerzők száma
 a szerzők produktivitása
 a szerzők sorrendje
 a hivatkozások kiválasztása
 a hivatkozások száma
 a szakirodalom elévülése
 a szakterület nemzetközisége
...
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
14
Természettudományok és társadalomtudományok:
tudománymetriai összehasonlítás
Tudománymetriai elemzések tárgyaként a társadalomtudományok
(Social Sciences – SSci) több szempontból is hátrányos helyzetben
vannak a természettudományokhoz (Sciences – Sci) képest.
 Lényegi különbségek: a publikálás és a szóbeli kommunikáció
szerepe; a folyóiratok és a monográfiák szerepe; a hivatkozások
szerepe és módja; a társszerzőség jelentősége, stb.
 Technikai különbségek: a szakirodalmi adatbázisok (pl. Social
Science Citation Index) tartalmi és szerkezeti sajátosságai
(pl. részleges nyilvántartás), stb.
*Schubert András: „Scientometrics as a Quantitative Self-reflection of the Social Sciences” c.
előadása (EARLI, 12th Biennial Conference Budapest, September 1, 2007) alapján
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
15
A következő empirikus összehasonlításban a Sci és SSci néhány
alapvető tudománymetriai tulajdonságát vetjük össze.
Az összehasonlításhoz folyóiratcikkek két mintáját használjuk.
Sci minta (1,552 cikk; 20,397 idézet;
18,621 idéző cikk; h=58):
AU=(e*-e) and PY=2001; DocType=All document types;
Language=All languages; Database=SCI-E
SSci minta (1,699 cikk; 7,301 idézet;
6,916 idéző cikk; h=33):
AU=(e*-$) and PY=2001; DocType=All document types;
Language=All languages; Database=SSCI NOT SCI-E
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
16
Országok szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
17
Dokumentumtipusok szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
18
A cikkek hosszúsága szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
19
A szerzők száma szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
20
A hivatkozások száma szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
21
A kapott idézetek száma szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
22
Az idézettségi életgörbe szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
23
A hivatkozások kora szerinti összehasonlítás
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
24
Az elemzés tanulságai
A társadalomtudományok területén
 A WoS adatbázis még a természettudományoknál is USA-centrikusabb;
 Az egyszerzős cikkek viszonylagosan nagy száma csökkenti a
társszerzőségi hálózatok jelentőségét;
 A nyelvi és kulturális barrierek gátolják a közös tudásbázis
kialakulását;
 A bibliográfiai hivatkozások száma, sőt funkciója is lényegesen
különbözik az egyes szakterületek között;
 Az idézettségi életgörbe elhúzódása hosszabb vizsgálati
időszakot tesz célravezetővé.
Ezek a különbségek az SSci tudománymetriai elemzését gátolják,
de nem teszik lehetetlenné.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
25
A társadalomtudományok, valamint a művészeti és
humán tudományok tudománymetriai sajátosságai*
Mi a különbség?
A tudománymetria módszereinek a természettudományokról a
társadalomtudományok, valamint a művészeti és humán tudományok
(TTH) irányába való kiterjesztése során a következő problémákkal
kell megküzdeni:







publication type
journal coverage
editorship vs. authorship
national representation
language representation
role and interpretation of citation
information source and target
*Wolfgang Glänzel: „On the role of citations in the social sciences and humanities” c.
előadása (Antwerpen, 2011 november) alapján
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
26
Publikációtipusok az egyes társadalomtudományi szakterületeken
Source: Sivertsen, Data sources for bibliometrics in the humanities and social sciences, 2010
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
27
Folyóiratcikkekre történő hivatkozások aránya az egyes
társadalomtudományi szakterületeken
Source: Sivertsen, Data sources for bibliometrics in the humanities and social sciences, 2010
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
28
A hivatkozások publikációtipus és kor szerinti szerkezete
a természet- és a társadalomtudományokban
Source: Thomson Reuter, Web of Science, 2011
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
29
A hivatkozások publikációtipus és kor szerinti szerkezete
a természet- és a társadalomtudományokban
Source: Glänzel & Schoepflin, IPM, 1999
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
30
Diana Hicks négyfajta irodalmat különböztet meg a TTH területén:*




nemzetközi folyóiratok
nemzeti folyóiratok
könyvek
nem-tudományos sajtó
1. megjegyzés: Bár ez a négy tipus a természettudományokban is
előfordul, a tipusok aránya lényegesen eltérő
2. megjegyzés: A TTH kommunikációs viselkedése az elmúlt
évtizedben jelentősen megváltozott a folyóiratpublikáció javára
*Hicks, The four literatures of social science, 2004
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
31
Az átlagos idézettség változása néhány szakterületen
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
32
A TTH területén négyfajta hivatkozási tipust különböztethetünk meg:
 kutatási eredmények (saját vagy másoké)
 a tanulmány tárgya (v.ö. „implicit hivatkozások”, amelyek nincsenek
feltüntetve a hivakozásjegyzékben, de pl. az A&HCI nyilvántartja)
 adatok („kemény tények”)
 események, jelenségek, történetek, stb. („puha tények”)
Megjegyzés: Bár mindezek a hivatkozástipusok megjelennek a
természettudományi irodalomban is, arányaik drámaian különböznek
a tudományok és a TTH között.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
33
Néhány összegző észrevétel
A TTH néhány területén a természettudományokra jellemző
kommunikációs sajátosságok érvényesülnek:
 a folyóiratpublikálás jelentősége nagyobb, az idézettség nagyobb,
a hivatkozási listák rövidebbek, az elévülés gyorsabb.
DE
 a hivatkozási listákban a folyóiratcikkek aránya alacsonyabb.
Példák: pszichológia, viselkedéstudományok, közgazdaságtan, információtudomány
Más területek (főleg a humán tudományokban) eltérő viselkedést
mutatnak: itt a hivatkozási listák hosszúak, de az idézettség kisebb.
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
34
Zárszó helyett
Százszor mérni, egyszer vágni!
SE – Központi Könyvtár
Budapest, 2012. június 29.
35