Transcript 5D-s megmunkálás

BONYOLULT FELÜLETEK TÖBBTENGELYŰ (3-5D)
MEGMUNKÁLÁSA
(Dr. Berta Miklós – Dr. Cser István)
/1/ Dudás Illés – Cser István: GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA IV.
Gyártás és Gyártórendszerek tervezése, Miskolci Egyetemi
Kiadó, 2004 PP211-219, 265-300
/2/ Dr. Cser István – Prof. Dr. Dudás Illés – Dr. Berta Miklós – Dr.
Varga Gyula – Felhő Csaba – Dr. Balajti Zsuzsanna – Kozma
István* – Horváth Balázs* – Vas Zoltán*
SZÁMÍTÓGÉPES GYÁRTÁS ÉS RENDSZEREI –
RAPID PROTOTYPING , HEFOP-3.3.1-P-2004-06-0012
Szabad formájú görbék és felületek
Szabad formájú görbe: spline
A bonyolult szabad formájú felületek fő típusai:
– transzlációs felület,
– vonalfelület,
– szoborfelület.
• Analitikus görbék (parabola, ellipszis, stb.)
• Spline (szabad formájú síkgörbe) tartópontjaival adott simuló görbe
A tartópontok nem feltétlenül görbepontok. Általában a közelítés harmadfokú
polinommal történik.
P7 P8
P2
P1
P6
P3
P4
P9
L2
P5
Spline
L1
R2
 a Síkkontúr összetett geometriai elem, egyenesekből és síkgörbékből áll.
Megkülönböztetünk zárt síkkontúrt és nyitott síkkontúrt.
CON1
C2
C1
R1
Zárt síkkontúr
Transzlációs felület
• Két síkgörbével képezhető: egyik görbe (direktrix)mentén eltoljuk a másik
görbét (generátor) valamilyen adott szabály szerint:
– önmagával párhuzamosan, vagy
– síkja legyen mindig merőleges a direktrix-re, vagy
– egy pontjában rögzítjük a generátort
TRANSZLÁCIÓS FELÜLET
r
e
en
r
o
t
á
g
ix
r
t
k
e
r
i
d
generátor
direktrix
VONAL FELÜLET
Vonalfelület esetében két görbeszakasz (direktrix) és egyenes generátor képezi a
felületet. A felület úgy képződik, hogy az egyenes generátort a két direktrix megfelelő
végpontjaira illesztjük és úgy mozdítjuk el a két direktrix-görbén, hogy egyszerre érjen a
másik két végpontba. Tehát a rövidebb görbeszakaszon lassabban, a hosszabbon
gyorsabban mozog az egyenes. Kúpfelület esetén az egyik direktrix ponttá zsugorodik.
1. direktrix
tor
trix
k
e
r
i
1. d
gen
erá
átor
gener
2. direktrix
x
2. direktri
a)
b)
Vonalfelület
A Szoborfelület a spline térbeli megfelelője. Itt is tartó- illetve támaszpontokat kell
megadni, melyekre simuló felületet (nem spline-okat) illeszt a rendszer. A tartópontok
nem feltétlenül lesznek részei a felületnek. A felületképzés matematikai hátterére többféle
módszer ismert: Bezier, Coons, Renner stb.
Szoborfelület
A többtengelyű megmunkálás jellegzetes esetei
• 2 ½ D-s megmunkálás, amikor két tengely mentén (általában X,Y síkban), vagy azzal
párhuzamos síkban, ill. a többi fősík mentén tetszőleges pályamenti elmozdulás
végezhető, a harmadik tengely mentén szakaszos léptetésre (fogásvételre) van lehetőség.
Ez az eljárás lépcsős, teraszos megmunkálást tesz lehetővé.
• 3D-s megmunkálás, egyidejűleg három koordinátatengely mentén végzett
szerszámmozgás eredményeként bonyolult térbeli felületek is leképezhetők. A
szerszámtengely iránya a megmunkálás során nem változik. A kötött mozgáspálya
következtében a forgácsolási körülmények (a szerszám és a munkadarab érintkezési
pontja, ráhagyás, felület meredeksége és görbülete) jelentősen változhatnak, ami rontja a
megmunkálás pontosságát, a felületi minőségét, a szerszámkopást és a megmunkálási
időt növelheti.
• 4D-s megmunkálás során a három koordinátatengely mentén történő elmozdulás mellett
egy tengely körüli egyidejű elfordulás is lehetséges.
• 5D-s megmunkálás során a három koordinátatengely mentén történő elmozdulás mellett
két tengely körüli, egyidejű elfordulás lehetséges. Az öttengelyes megmunkálásnál
bármely felületi pontban a szerszámtengely előírt szöget zárhat be a felület
normálvektorával.
2 ½ D-s marás
z
y
x
3D-s marás
z
x
4D-s marás
z

y
x
5D-s marás
y

z
x,y

y
x
5D-s marógép
A tengelyek körüli elfordulást
két, egymásra épülő körasztal
valósítja meg.
5D-s marógép
A két
elfordulást egy
körasztal és
egy orsófej
biztosítja
A többtengelyű
megmunkálásnál használt
jellegzetes maróalakok
A szerszám mozgáspályát a mozgásvektor határozza meg. Ez három vektor:
következő mozgás végpontja (p),
szerszám tengelyvektor (s),
felületnormális a mozgásvégpontban.
Szerszám mozgáspályáját meghatározó vektorok
• Lehetővé teszik a szerszám mozgáspálya
megadását nulla szerszámméretekkel számolva,
azaz a megadandó szerszámpálya a
megmunkálandó felületen lesz. A szerszám
vezérelt pontjának mozgáspályáját a vezérlés
határozza meg a mozgásvektor és a korrekciós
kapcsolókon beállított szerszámméretek alapján.
• A szerszám vezérelt pontja felvehető a szerszám
talppontjában (a forgástengelyen lévő D pont, 9.5.
ábra), illetve a félgömb középpontjában (S). A
szerszámpályák kiszámítása így a
megmunkálandó felület matematikai leírása, a
szerszám mérete (R) és a vezérelt pont helyzete
(D, S), továbbá nagyolás esetén a simítási
ráhagyás értéke alapján történik.
D
S
Szerszám vezérelt pontja
Szabad formájú felületek megmunkálásának tervezése
A szabad formájú felületek megmunkálásának tervezésére szolgáló rendszerek a
megmunkálást különböző módon valósítják meg.
Ezek közül a legfontosabbak:
• nagyoló 2,5D-s megmunkálás,
• félsimító 3D-s megmunkálás,
• simító 3-5D-s megmunkálás.
A szabad formájú felületekkel határolt alkatrészeket lényegében három csoportba sorolhatjuk:
• süllyesztékek, zsebek, bemélyedések,
• bélyegek, szigetek, kiemelkedések,
• az előzőek kombinációja, azaz bemélyedések kiemelkedésekkel.
Továbbiakban a szabad formájú felületek megmunkálásának tervezését süllyesztékek
(zsebek) példáján keresztül mutatjuk be. A süllyesztékek marással történő kialakítását a
legtöbb tervezőrendszer három lépésben végzi (9.6. ábra):
• 2,5D-s nagyoló megmunkálás laposvégű hosszlyukmaróval (9.6. ábra a) rész),
• 3D-s elősimító megmunkálás gömbvégű maróval (9.6. ábra b) rész),
• 3D-s simító megmunkálás gömbvégű maróval.
laposvégű maró
(a)
nagyolásnál visszamaradó vállak
d
d:fogásmélység
alkatrészfelület
forgácsolási sík
gömbvégű maró
(b)
f:simítási ráhagyás
nagyolásnál visszamaradó vállak
f
mozgatási irány
alkatrészfelület
Zsebek nagyoló és elősimító megmunkálása
A nagyoló megmunkálás során a felületet körülvevő anyag gyors és hatékony eltávolítását
hengeres maróval végzik. A bélyegek nagyolásához nagyteljesítményű ujjmarót, míg a
süllyesztékekhez mélyítő fogás vételére alkalmas hosszlyukmarót alkalmaznak. A
tervezőrendszerek a szerszámot 2.5 D-s teraszoló mozgáspályán vezetik végig nagyolás
során. A mozgáspálya tervezésének fő lépései:
– síkmetszés,
– ofszetelés,
– szerszámpálya-generálás.
Síkmetszés során a felületet Z konstans síkokkal elmetszik. A síkok száma a fogások számát
jelenti, a távolságok pedig a fogásmélységet.
Az ofszetelés során a síkmetszés eredményeként előálló kontúrt a szerszámsugárnak
megfelelően eltolják. Az eltolás történhet kifelé vagy befelé, attól függően, hogy bélyeget
vagy süllyesztéket kell megmunkálni. Az ofszetkontúr egyben a megmunkálandó szerszám
referenciapontjának (vezérelt pontjának) a megmunkálandó felülethez legközelebbi
pályáját is meghatározza. A terasz elkészítésnek utolsó fázisában az ofszetelés során
kijelölt anyagmennyiséget távolítják el.
Anyageltávolítási stratégiák
1. ZIK-ZAK marás adott irányban
– oda-vissza forgácsoló mozgással,
– csak egyirányú forgácsoló mozgással.
A legáltalánosabban alkalmazott stratégia, melynek során az anyagleválasztás a
szeleteléssel kapott kontúrgörbe(k) között ZIK-ZAK (raszter) mozgással történik.
Opcionálisan a legtöbb rendszer lehetőséget kínál a kontúrgörbék marására is a raszter
mozgás előtt, alatt vagy után.
2. Ofszet marás
A munkadarab teraszolása során kapott
kontúrgörbe(k) között az anyagleválasztás
a belső vagy külső kontúrgörbe felől
kiindulva azok ofszet (kontúrpárhuzamos)
görbéi mentén történik.
Az ofszet mozgás iránya alábbi három opció
szerint választható:
• kívülről befelé, azaz a megmunkálás a
legkülső kontúrtól kezdődően a belső
kontúr felé történik;
• belülről kifelé, azaz a megmunkálás a
legbelső kontúrtól kezdődően a külső
kontúr felé történik (9.8. ábra);
• automatikus meghatározás, azaz a
megmunkálás irányát a rendszer önállóan
választja meg aszerint, hogy a test alakja
domború (bélyeg) vagy homorú
(süllyeszték).
3. Spirálmarás
A szerszámmozgás spirális mintázat mentén történik. A mozgás iránya lehet kívülről befelé,
ill. belülről kifelé. Ez a gyorsmarásnál gyakran alkalmazott eljárás, amely különösen jó
felületminőséget eredményez forgásszimmetrikus bélyegek megmunkálása esetén.
Míg a nagyoláshoz általában lapos végű marószerszámot használnak, az elősimítást és a
simítást gömbvégű szerszámmal végzik. A simító megmunkálásnál rendkívül fontos, hogy a
szerszámsugár megfeleljen a megmunkálandó felület minimális görbületének, vagyis az
összemetsződés elkerülése egyike a legfontosabb óvintézkedéseknek. Ha azonban teljes
megmunkálási területnek csak mintegy 1 %-a az összemetsződés szempontjából veszélyes
terület, akkor célszerű nagyobb görbületű szerszámmal dolgozni.
A létrehozandó szerszámpályának ki kell elégítenie az alábbi követelményeket:
• hatékonynak kell lennie,
• az összemetsződést el kell kerülnie,
• minimális eltávolítandó maradványt kell eredményeznie.
a
ráállási sík
szerszám
első megmunkálási terasz
ráállási sík
a
f
h
e
b
F
c
g
b
d
c
d
e
f
alkatrészfelület
b)
a)
F: simítási ráhagyás
második megmunkálási terasz
a
b
e
c d
f
g
l
h
i
k
j
Nagyoló megmunkálás gömbvégű
maróval
a) első megmunkálási terasz
b) második megmunkálási terasz
c) harmadik megmunkálási terasz
c)
Laposvégű maró
Forgácsolási sík
Vállak
Alkatrészfelület
Követőkontúr
Kontúr a terasz síkjában
Sziget kontúrja
Szerszámközép
Tényleges forgácsolási
tartomány
Megmunkálandó terület adott terasz
nagyolása során
a)
Sokszög
Határvonal
b)
Követőpoligon
Sokszög
R
Szerszámközép
c)
A szerszám által
bejárandó tartomány
A szerszám által
bejárt tartomány
Szerszám
A szerszám
mozgáspályája
Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb termelékenység akkor
érhető el, ha a megmunkálandó terület bejárása
folyamatos (pl.: a 9.11. ábrán látható ZIK-ZAK marás
alkalmazása esetén). Mivel a süllyesztékek, zsebek
nagyoló megmunkálása egyrészt laposvégű maróval
történik, másrészt a nagyolást elősimító megmunkálás
követi, ezért megengedhető az ofszet kontúr(-ok)
egyszerűsítése, azaz a kontúr(-ok) sokszögesítése
(9.11. ábra), ami által a szerszámpálya tervezése
egyszerűbbé válik.
Fogásvételi tartomány és bejárása
a) sokszögesített határ,
b) a szerszám által bejárható tartomány,
c) a szerszám mozgáspályája
Megközelítési sík
Z
Z-kiemelés
Y
X
Gyorsmenet
A3
Szerszámpálya
A2
Második forgácsolási
tartomány
a)
Harmadik forgácsolási
tartomány
b)
Szerszámpálya tervezése szigetet tartalmazó terasz esetén
a) szerszámmozgási zónák és sorrendjük,
b) mozgáspálya az akadály megkerülésével
Az egyirányú mozgás jobb felületi minőséget, az ellenirányú mozgás jobb
anyagleválasztási körülményeket biztosít. A teraszok nagyolása során a
szerszám fogásvételi mozgását általában az alábbiak szerint lehet előírni:
– a teraszra merőleges, anyagba irányuló függőleges mozgás, csak
hosszlyukmaró alkalmazása esetén alkalmazható (9.13.a. ábra),
– megadható egy lejtésszög (ramp), amely mentén a szerszám
(hosszlyukmaró) egyik szintről a másikra mozog. Így szükségtelenné
válik a nagyolás előtti előfúrás (9.13.b. ábra),
– a forgásvételi mozgás előfúrt furatban történik (9.13.c. ábra). A
furatátmérő valamivel legyen nagyobb az ujjmaró átmérőjénél. A
tervezőrendszer általában felkínálja a furat elkészítését, egyébként a
furat kialakítása manuálisan is editálható.
Raszter mozgások
Ramp mozgások
Z szint 1
Z szint 2
Z szint 3
a)
b)
c)
Fogásvételi lehetőségek a teraszok nagyolása esetén
a) függőleges fogásvétel a szerszámmal, b) szögalatti fogásvétel,
c) fogásvétel az előfúrt furatban
• A nagyolás során az összemetsződés nélküli szűk beugró kontúrszakasz is okozhat
problémát a forgács beszorulása révén. A PowerMill rendszer lehetővé teszi egy olyan
„területszűrő” feltétel megadását, amely biztosítja, hogy a szerszám csak a definiáltnál
szélesebb bemélyedésben hajtja végre a megmunkálást, és ez által megakadályoz egy
valószínű szerszámtörést.
Anyagmaradvány
Összemetsződés
Szerszámközép
Összemetsződéstől mentes pálya
Alkatrészfelület
Szerszám
Szerszám
(a)
(c)
Többfoltos felület
Összemetsződéstől mentes pálya
Új szerszám
Szerszám
Szerszámpálya
(b)
(d)
Összemetsződés elkerülésének lehetőségei
a) összemetsződés, b) kisebb átmérőjű szerszám alkalmazása,
c) forgácsolás anyagmaradvánnyal, d) anyagmaradvány eltávolítása kisebb átmérőjű szerszámmal
A teraszok laposvégű maróval történő nagyoló megmunkálásánál
visszamaradó vállak (9.6. ábra) eltávolítására szolgál a gömbvégű maróval
történő elősimítás. A megmunkált kontúr a részkontúr ofszetje, vagyis attól
meghatározott távolsággal, mégpedig a simítás ráhagyásával eltolt görbe.
Az elősimítás során alkalmazott leggyakoribb anyageltávolítási stratégiák:
• állandó Z irányú szintek marása a simítási ráhagyással eltolt kontúr mentén
(9.15. ábra). A megmunkálás a magasabb szintek felől az alacsonyabbak
felé történik. A rendszerek többsége képes a Z szintek közötti távolság
automatikus meghatározására a fogásvételből adódó érdesség magasság
előírásával. Elősimítás során ezt az értéket lehető legnagyobbra (Rz>500)
vegyük a megmunkálás hatékonyságának emelése céljából.
• ZIK-ZAK (raszter) marás. Az elősimítás során a szerszám által bejárandó
szerszám pálya az X, Y irányban, vagy a felhasználó által definiált szögben
kapott metszésgörbék mentén történik.
elősimító
szerszámpálya
nagyolásnál
visszamaradt
teraszok
Állandó Z irányú szintek félsimítása
A szabadformájú felületek simító 3D-s megmunkálása során általában
gömbvégű-, vagy nagy lekerekítésű marót alkalmaznak.
A simító megmunkálás során a szerszámpályák bejárási lehetőségei a
következők:
– párhuzamos síkokban (X, Y, vagy egyéb irányú) meghatározott
metszésgörbék ZIK-ZAK marása,
– állandó Z irányú szintek kontúrmarása,
– spirálmarás,
– radiális marás: szerszámmozgás a felhasználó által definiált pontból
radiálisan történik 0-360 között tetszőleges választott polár koordináta
tartományban. A radiális marás lehet kétirányú (9.16. ábra a) rész), vagy
egyirányú (9.16. ábra b) rész).
a.)
b.)
Radiális marás
a) kétirányú; b) egyirányú
a)
d)
S
2
B
A
R
h
G
h
C
C
A
h

E
F
b)
0
1'

r
R
h
B
A
c)
1
2'
S
e)

C
S
1
2
A
h
S

0
h
1
C
1'

A
R
B
R
C
2'
h2
Barázdamélység (h) alakulása
3D-s megmunkálás során
(a)
Szerszám
Alkatrészfelület
Összemetsződés
Szerszámközép
Szerszámpálya
(b)
Új szerszám
(c)
Szerszám
Összemetsződéstől
mentes pálya
Visszamaradt forgácsolás
Összemetsződés szoborszerű felület
simító megmunkálásakor
a) összemetsződés szoborszerű
felületen, b) megfelelő méretű szerszám
választása, c) szerszámpálya
módosítása összemetsződés elkerülése
céljából
Eltávolított önmetsződés
Pályatörések száma = 3
u
Alkatrészfelület
a)
Szerszámpálya
v
L2
L1
L1 a szerszámmozgás főiránya
L2>L1
b)
L1
Pályatörések száma = 11
Alkatrészfelület
Szerszámpálya
u
L2
L1
L2 a szerszámmozgás főiránya
L2<L1
Szerszám mozgáspályák
elrendezései
a) hosszú szerszámpálya, b) rövid
szerszámpálya
4. folt
1. felületfolt
2. folt
3. folt
Többfoltos felület
Szakadásmentes szerszámpálya
Szakadásmentes szerszámmozgás pálya
• A simítás során ügyelni kell a szerszámnak a megmunkálás kezdő- és végpontba történő
mozgatásának helyes megválasztására. A megközelítési- és az elállási távolság a
megmunkálási kezdő- és végponttól mért olyan távolság, ameddig és ahonnan a szerszám
biztonságosan gyorsmenetben mozoghat. Ez a távolság a megmunkálások többségénél a
szerszámátmérő felénél valamivel nagyobb érték. A megmunkálási kezdőpontra való
ráállás a jobb megmunkálási feltételek biztosítása céljából axiálisan, tangenciálisan, körív
mentén, stb. történhet (9.21. ábra).
Szerszám ráállás jellegzetes típusai
A tervezőrendszerek speciális szolgáltatásai
A projekciós marás lényege, hogy a szerszámpálya valamilyen módon
vetíthető az alkatrész geometriai modelljére.
Jellegzetes típusai:
• síkprojekció: egy definiálható nagyságú és helyzetű síkon elhelyezett
raszterpályát projektálunk a felületre. A sík pozícionálható, forgatható és
kívánt szögben dönthető (9.22. ábra a) rész),
• egyenes projekció: egy definiálható egyenesről sugarasan egy
hengerfelület felé induló vonalsereget projektálunk a felületre. Az így kapott
projektált vonalsereget a rendszer lineáris, körkörös vagy spirális
pályamozgássá alakítja. Ezzel az eljárással az üregek belső falai
munkálhatóak meg kiválóan (9.22. ábra b) rész),
• pont projekció: egy definiálható pontból egy gömbhéj felé tartó
vonalsereget projektálunk a felületre. Az így kapott projektált vonalsereget
a rendszer lineáris, körkörös, vagy spirális pályamozgássá alakítja. Ezzel
az eljárással üregek és domború felületek is megmunkálhatóak (9.22. ábra
c) rész).
a)
b)
Projekciós marás típusai
a) sík-; b) egyenes-; c) pont projekció
c)
A rotációs marás tengelyszimmetrikus alkatrészek marására alkalmas. Az X
tengely irányába állított munkadarab forgómozgást végez, miközben a
szerszám Y vagy Z irányban halad és megmunkálja az alkatrészt (9.23.
ábra).
Rotációs marás típusai
A maradékmarás speciális típusai:
• Rasztermarás: a modellt nagyobb sugarú maróval munkáljuk meg, mint a
modellen levő belső rádiuszok, akkor a maradék és csak a maradék anyag
megfelelő méretű szerszámmal történő lemunkálására speciális marópályát
állíthatunk elő. A maradékmarással jelentős idő takarítható meg (9.24. ábra
a) rész).
• állandó szintű stratégia: Ez a megmunkálási eljárás lehetővé teszi, hogy
a maradékmarás területét meghatározó határgörbék között, azok
hosszirányú lefutása mentén forgácsoljunk (9.24. ábra b) rész). Kiváló
minőségű pályát eredményez, a felület simább, mint a raszter
maradékmarás esetében. Nagyobb területek marásakor előnyös, a
megmunkálási idő is jelentősen csökken.
nagyobb maró által
hagyott anyag
a)
Maradékmarás
a) rasztermarással b) állandó szintű stratégiával
b)
• A pencil marás belső élek és sarkok mentén képes meghatározni egy 3Ds kontúrpályát (9.25. ábra). Kiválóan alkalmazható az előző
megmunkálások által meghagyott anyagrészek eltávolítására.
Pencil marás
Szerszámpálya editálása
• pályaszegmensek összekötése: raszter pályák végeinek, ill. az egyes szerszámpálya
darabok összekapcsolása történhet a pálya síkjában köríves átmenettel (9.26. ábra a)
rész), a pályasíkjára merőleges szögletes (9.26. ábra b) rész), illetve köríves (9.26. ábra c)
rész) átállással. Ezáltal biztosítható, hogy a szerszám az anyagba induló és az anyagból
kilépő pontokban nem hagy nyomokat, még akkor sem, ha növeljük az előtolási
sebességet és a fordulatszámot.
• szerszámpálya particionálása: a szerszámpálya felosztása történhet:
– szög szerint
– szétvágás irány szerint
– szétvágás hosszúság szerint
– kivágás
• A szerszámpálya bármelyik területe egy síkkal kettévágható (9.28. ábra). A megmunkálás
a modell tetszőleges részére lokalizálható. A pálya újragenerálása rendkívül gyorsan
megtörténik.
• szerszámpálya újrarendezése: A szerszámpálya újrarendezésének célja, hogy a
megmunkálás maximális hatékonysággal – „levegő marása” nélkül – történjék (9.29. ábra).
Pályaszegmensek összekötése
a) köríves átmenettel, b) szögletes átmenettel, c) köríves átmenettel
üresjárati
mozgások
forgácsoló
mozgások
Szerszámpálya szétvágása irány szerint
Szerszámpályák kivágása
Szerszámpálya újrarendezése
Szerszámtartó ütközésvizsgálata: A
tervezőrendszerek képesek ellenőrizni
az adott szerszámpálya – munkadarab
– szerszámbefogó rendszerben, hogy
történik-e ütközés a szerszámbefogó
és a munkadarab között (9.30. ábra).
A rendszer az alábbiakat közli:
• az ütközési veszélyt,
• az ütközési pont mélységét,
• minimálisan szükséges
szerszámhosszúságot,
• a szerszámpálya azon részét, ahol az
ütközés bekövetkezik.
Biztonsági távolság
Ütközött
terület
Szerszámtartó ütközésvizsgálata
• Mindezen adatok birtokában a valós munka megkezdése előtt a
szerszámbefogás módja optimalizálható, ezáltal idő és költség takarítható
meg. Tervezőrendszerek a szerszámpálya ellenőrzése során érzékelik az
ütközési pontot a munkadarab és a szerszámbefogó között. A
szerszámpályát automatikusan két részre bontják az adott hosszúságú
szerszámmal megmunkálható, illetve meg nem munkálható szegmensekre.
• A süllyesztékes kovácsoló- és öntőszerszám gyártók számára különösen
nagy előnyt jelent a rövid gyártási átfutási idő, mely cél gyorsmarás
alkalmazása révén garantálható. A tervezőrendszerek megmunkálási
stratégiái a gyorsmarás elvárásaihoz illeszkednek, illetve a gyorsmarás
igényeinek figyelembevételével készültek. Nagy anyagleválasztási
sebességnél is kiváló felületminőség érhető el alkalmazásukkal.
E tervezőrendszerek a gyorsmarás követelményeit az alábbiak szerint elégítik ki:
• Teljes marószélességű fogások minimalizálása:
Ez esetben az anyagleválasztási stratégia olyan legyen, amely minimális szinten tartja a
teljes marószélességű fogásokat, ezáltal növelhető a pályairányú előtolás a
szerszámkárosodás veszélye nélkül.
• „Skim” lehetőség
Valamennyi megmunkálási stratégiában választható opció. Egy pályaszegmens
megmunkálása után a szerszám nem a biztonsági síkon végzi a mellékmozgásokat,
hanem csak annyit emel ki, amennyit feltétlenül szükséges. Az eredmény a megmunkálási
idő csökkentése.
• Z szint automatikus meghatározása
A rendszer nagyoláskor állandó forgásvételi mélységet kínál föl. Opcióként azonban képes
a fogásvételi mélységet újraszámítani és módosítani úgy, hogy minden egyes szinten
azonos mennyiségű anyagleválasztás történjen.
• Ofszet megmunkálás
Ez a megmunkálási stratégia kevesebb hirtelen sebességváltozással jár,
mint a hagyományos rasztermegmunkálás. Ez lényeges igény a
gyorsmarásnál.
• Spirál és projekciós marás
Bizonyos konvex felületeknél a spirál és a projekciós marás kombinációja
sima, törésmentes, folyamatos pályákat eredményez, amely ideális a
gyorsmarás szempontjából.
• Pályaszegmensek összekötése
A sokféle összefűzési stratégia közül mindig kiválasztható a
legmegfelelőbb, ezért a szerszám fordulatszáma és előtolási sebessége is
növelhető. A szerszám kilépése és belépése a munkadarabba finoman
vezérelt, ezért a maró fordulási nyomai nem láthatóak.